Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-17 / 268. szám

SZOMBAT, 2001. NOVEMBER 17. AKTUÁLIS 5 Szegeden: Európából Európába Formálódik a biztonság Nagyon sok biztonságpo­litikai probléma terheli még térségünket, következéskép­pen Európát is. Merthogy ami itt bajként jelentkezik, annak kisugárzó hatása van, s az ókontinens is kénytelen foglalkozni vele, majd ke­zelni és végül megoldani. Ha tudja. A problémákat tudniil­lik egyedül úgy lehet megis­merni, ha beszélünk róluk, nyíltan, kendőzetlenül feltár­juk őket. Nos, az említett el­vek alapján szerveződött az a kétnapos nemzetközi egye­temi fórum, amelynek Sze­ged adott otthont és az Euró­pából Európába címet visel­te. A Szegedi Tudomány­egyetem dísztermében teg­nap délelőtt Tóth László, a Szegedi Biztonságpolitikai Központ elnöke üdvözölte a csaknem 200 egyetemi hall­gatót, a diplomáciai képvi­seletek jelen lévő tagjait, a szegedi közélet reprezentán­sait. A jelenlévők között bos­nyák, szerb, horvát, román és más európai országok egyetemi hallgatói is voltak, sőt: Dél-Amerika néhány or­szágából is eljöttek a Bizton­ságpolitikai és integrációs ki­hívások alcímet viselő fó­rumra. Bartha László, a házigaz­da Szeged város polgármes­tere, Mészáros Rezső, a Sze­gedi Tudományegyetem rek­tora, Andrei Oanca, Románia szegedi főkonzulja és Matko­vics György, Jugoszlávia bu­dapesti nagykövetségének főtanácsosa egyetértettek ab­ban, hogy a jelenlévők ugyan más-más országból érkeztek, de problémáik azonosak: a térség még labilis biztonságát szeretnék megszilárdítani. A fórum nyitó referátumát Bali József,a Honvédelmi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára tartotta, majd Har­gita Árpád, a Külügyminisz­térium nagykövete, Ujj And­rás, a Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatal kutatója, Rá­bai Zsolt, a NATO kommu­nikációs menedzsere tartott előadást. A nap folyamán Pó­da Jenő, a Miniszterelnöki Kabinet biztonságpolitikai főtanácsadója, Predrag Si­mics, a jugoszláv elnök biz­tonságpolitikai főtanácsadó­ja beszélt a térség külpoliti­kai és biztonságpoltikai kér­déseiről, az előadásokat pe­dig vita követte. A fórum ma délelőtt 9 óra­kor az egyetemi hallgatók kerekasztal-beszélgetéseivel folytatódik az SZTE díszter­mében. K. F. Fiatalok - Szegedről A Szegeden készülő ifjúsá­gi koncepció kapcsán tegnapi lapunkban néhány eredményt közöltünk abból a felmérés­ből, amelyet a Szegedi Tudo­mányegyetem szociológia tan­széke és a Belvedere Meridio­nale Alapítvány a 14 és 18 év közötti korosztály körében ké­szített egyebek mellett a város­ról és annak vezetéséről alko­tott véleményükről. Ezt most néhány további adattal egé­szítjük ki. A közvélemény-kutatásban arra is kíváncsiak voltak, hogy a fiatalok szerint fejlődött-e Szeged az utóbbi egy-két év­ben. A válaszadók 32 százalé­ka mondta, hogy erőteljes javu­lást észlelt, 58 százalék pedig mérsékelt fejlődést tapasztalt. Csupán 4 százalék véli úgy, hogy a város inkább romlott, s 6 százalékra tehető azok ará­nya, akik szerint stagnált. A fiatalok arról is nyilatkoz­tak, hogy Szegedet megfelelő helynek tartják-e saját boldogu­lásuk szempontjából. A meg­kérdezettek 52 százaléka úgy gondolja, nem teljes mérték­ben alkalmas karrierjük elindí­tásához, 44 százalék szerint vi­szont megfelelő hely az érvé­nyesüléshez. Csak 4 százalék válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem tudna boldogulni Szege­den. A fiatalok 58 százaléka tud­ja, ki a város polgármestere. Szeged első emberének és az önkormányzatnak a munkájá­val 3 százalék teljes mérték­ben, 17 százalék pedig na­gyobbrésztelégedett. 41 száza­lékra tehető az ingadozók ará­nya, akik azt válaszolták: is­is. A nagyobbrészt elégedetle­nek 12 százalékos, az egyálta­lán nem elégedettek 9 százalé­kos arányt képviselnek, míg 18 százalék nem tudta eldönte­ni, mit válaszoljon. A helyi politika a megkérde­zett fiatalok 16 százalékát ér­dekli. 22 százalékukat egyálta­lán nem, 35 százalékukat pedig csak kevéssé foglalkoztatja a város politikai élete. A közepes mértékben érdeklődők aránya 27 százalékra tehető. Hegedűs Szabolcs Kábítószer-megelőzés az iskolákban A barát a legjobb díler Kutya-macska viszony az önkormányzattal Parragh nem nyit ki újra a Kárászon Még üres a volt fürdőszobaszalon a sétálóutcán. (Fotó: Schmidt Andrea) Új hangversenyterem Munkatársunktól Befejeződött a hangversenyterem felújítása a Szegedi Tudomány­egyetem konzervatóriumában, ahol ez alkalomból koncertet ren­deznek vasárnap 18 órától. Ünnepi köszöntőt mond Kerek Ferenc zongoraművész, az intézmény igazgatója. A műsorban többek között Liszt, Beethoven, Verdi, Purcell, Bartók, Faikas Ferenc, Bot­tesini, Vivaldi, Debussy és Sosztakovics művei hangzanak el. Az előadók: Vivaldi Zenekar (vezényel Aracsi László), Prinyi Csa­ba (gordon), Szelezsán Beáta (zongora), Lucz Ilona (zongora), dr. Gévayné-Janurik Márta (hegedű), Huszár Emőke (hegedűs), Be­hán Pál (brácsa), Csala Éva (cselló). Császár Zsuzsanna (zongo­ra), Temesi Mária (ének), Koczka Ferenc (zongora), Főiskolai Ve­gyeskar (vezényel Delleyné Halama Piroska), Delley József (zon­gora), Sin Katalin (cselló), Kerek Ferenc (zongora), Musica Par­lante (művészeti vezető Meszlényi László), Sutyinszki Beáta (fu­vola), Vizsolyi Lívia (fagott), Zsigmond Zoltán (zongora), Zsig­mondné Pap Éva (zongora), Maczák János (klarinét), Zentai Ka­talin (zongora), Koncert Fúvószenekar (vezényel Csikota József). Lakópark a kertészet helyén Tizenhárom hektáros la­kópark kialakítását terve­zi a város a volt újszege­di kertészet helyén. Az ön­kormányzat a telkek ki­alakítása után pályázhat a Gazdasági Minisztérium támogatására, amelyből a közművesítés költségé­nek felét fedeznék. Lakópark építéséhez alakít ki telkeket a volt újszegedi ker­tészet területén a város. A tel­kek kijelölése a feltétele an­nak, hogy az önkormányzat pá­lyázhasson a Gazdasági Mi­nisztérium támogatására. A GM a telkek közművesítési költségeinek felét fedezné. Minderről Kerekes Péter, a terület rendezésével megbízott Szegedi Ingatlankezelő és Va­gyongazdálkodó Rt. vezérigaz­gatója tájékoztatta lapunkat. Az előzményekről elmondta, hogy az egykor virágzó, majd fölszámolt kertészet teljesen tönkrement az elmúlt években: üvegházait lerombolták a csa­vargók, csak az építmények puszta váza és alapja maradt meg; a területet telehordták szeméttel. A tizenhárom hektáros volt kertészet bel- és külterületből áll. Kezelését és rendbe tételét az önkormányzati ingatlanok­kal gazdálkodó IKV Rt.-re bíz­ta az önkormányzat. Kezdet­ben többféle elképzelés is szó­ba került a rendezés módját il­letően. Fölmerült, hogy az IKV Rt. megvásárolja a városi ingat­lant, később azonban elvetették ezt az elképzelést. A rendezetlen területtel azonban mindenképpen kezde­ni kellett valamit, így megindult elfojtott termálkutak, a humusz­temető, a romok eltüntetése, a mindent elborító gaz kiirtása. A közeli fák egy részének kivágása fölborzolta a kedélye­ket a közeli utcákban. A lakók nem tudták, mi történik a kör­nyéken, s erőteljesen tiltakoz­tak az irtás ellen. A favágást leállították, s az önkormányzat szakembereinek vizsgálata után döntenek a megmaradt fák sor­sáról. Kerekes Péter a telkek ki­alakításáról elmondta, hogy Szegeden a vidéki átlagnál jó­val magasabbak a telekárak: Újszeged még a városi viszo­nyok között is kiemelt terület­nek számít. Az önkormányzat célja ezért az volt, hogy a volt kertészet egyébként is rende­zésre szoruló területén elérhe­tő árú építési telkeket alakít­son ki. Arról még nem született döntés, hogy a leendő telkeken kik és milyen házakat építené­nek. A tervezgetés természete­sen folyik, ám akárcsak megkö­zelítően véglegesnek mondha­tó elképzelés még nincs. „Ezért korai lett volna a terület rende­zéséről szóló lakossági fórum összehívásra, hiszen pontos ter­vekről még nem számolhattunk volna be" - tette hozzá az IKV Rt. vezérigazgatója. A szegedi lakásmobilitás (vagyis a lakások igény szerin­ti cserélődése) egyelőre nem éri el a kívánt szintet. Az önkor­mányzat és az IKV Rt. szándé­ka a helyzet javítása. Egy elkép­zelés szerint a város megvásá­rolná a kertészet helyére költö­zők lakását; egy másik ötlet szerint az önkormányzat első lakáshoz jutóknak építene tég­lablokkos társasházakat. Nyilas Páter A Kárász utca 8. számú épületbe, a Parragh Rt. volt csempeboltjának helyére majd új üzlet költözik. A Szegeden 1991 óta jelen lévő részvény­társaság ugyanis kivonul a kis­kereskedelemből - tudtuk meg Parragh Lászlótól, a cég elnök-vezérigazgatójától. Ennek oka az, hogy a kis­kereskedelem hatékonysága csempe- és szaniteráruban fo­kozatosan romlott - mondta el szegedi látogatása alkalmából Parragh László. „Bizonyos termékeknél kizárólagosságot élveztünk, amelyek időköz­ben megszűntek, ezért nagyon éles piaci verseny alakult ki. Egy olyan cég esetében pe­dig, amelyik mindig minden szabályt betartott, a kizáróla­gosságok megszűnése nehéz helyzetet okozott" - magya­rázta az elnök-vezérigazgató. Ezért az rt. úgy döntött, a kiskereskedelmi hálózat egy részét eladja, így a szegedi Kárász utcai üzlet bérleti jogát is. A vételárból a jövőben a nagykereskedelmet bővítik, valamint névhasználattal, egy kvázi franchise-rendszerben próbálják magukhoz kötni a kereskedőket. Ha ebbe a háló­zatba belépnek a kiskereske­dők, Parragh szerint nem jár­hatnak rosszul, hiszen a mul­tinacionális cégek mellett csak egy ilyen kedvezőbb árakat biztosító beszerzési és név­használati társaságban lehetsé­ges tömöríteni a szakma egy részét. Ráadásul a piac, a la­kóparkok építtetői, valamint azok a vállalkozók, akik az önkormányzati bérlakásépí­tésben érdekeltek, már nem a kis üzletekben vásárolnak. A kiskereskedelmi egységek egy részét különben a jövőben is megtartaná a részvénytársa­ság. A szegedi üzlet eladása mö­gött azonban az is rejlik, hogy a Parragh Rt. a szegedi ön­kormányzattal kutya-macska viszonyban volt az első pilla­nattól kezdve. „Meggyőződé­sem, hogy az a bérletidíj-po­litiká, amit a szegedi önkor­mányzat folytat - a privatizá­ciós védettség utáni díjemelé­sekre gondolok -, nagyon rö­vidlátó és károkat okoz a vá­rosnak" - tette hozzá a veze­tő. A belvárosi kereskedőkön ugyanis nagy a nyomás a pla­zák, bevásárlóközpontok mi­att. Arra a kérdésre, hogy a többi vidéki nagyvárosban sem alacsonyabbak a bérleti díjak, a nagyvállalkozó azt a választ adta: másutt magasabb színvonalú a szolgáltatás, töb­bek között a belvárosokat már 5-6 évvel ezelőtt felújították. „A térségből nem me­gyünk el, a szegedi kiskeres­kedők között reményeink sze­rint partnerekre találunk" ­mondta befejezésül Parragh László. Fekete Klára Ezek a fiatalok talán majd nemet tudnak már mondani a drogra. (Fotó: Schmidt Andrea) Tévedés azt hinni, hogy az iskolák környékén jár­káló, fekete Mercedeses, kopaszra nyírt keményfiúk veszik rá a fiatalokat a drogfogyasztásra. A legtöb­ben baráti társaságban találkoznak először a kíná­lással, s ennek legtöbbször nem is tudnak ellenállni, kíváncsiságból kipróbálják. Ez a kijelentés a Csonka János Műszaki Szakközépiskolában hangzott el, ahol Nagy Pál ifjúságvédelmi főelőadó tartotta előadását a drogmegelőzésről. A jogi szabályozás szerint a fogyasztás két évvel, a ter­jesztés pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesz­téssel büntethető. - A nemré­giben Szegeden lefülelt kol­légiumi drogkereskedő ráadá­sul védett helyen, oktatási in­tézményben gyakorolta e tevé­kenységet, ezért büntetése leg­alább öt, maximum tíz év le­het - fejtette ki Nagy Pál. ­Tudnia kell a diákoknak, hogy hol húzódik a határ a diák­csíny és a bűncselekmény kö­zött. A statisztikák szerint nö­vekszik a drogfogyasztók szá­ma, s a probléma gyökere itt van, az iskolákban, itt lehet a legtöbbet tenni a megelőzés érdekében - tette hozzá. - Az említett középiskolában is tar­tottunk tájékoztatást, s azóta új felkérés is érkezett onnan. Ha egy-egy osztályból csak pá­ran hallgatnak szavunkra, ak­kor már nem volt hiábavaló a munkánk - szögezte le az if­júságvédelmi előadó. A barát, aki füves cigarettával kínálja társát, nem beszél, csak a do­log jó oldaláról. Azt, hogy mi­lyen utóhatásokkal kell szá­molni, milyen egészségügyi problémákat okoz, azt nem meséli el. A törvény nem azért bünteti a fogyasztókat, mert árt, hanem mert más bűncse­lekményekkel szoros össze­függésben áll. Ha már nem elég a zsebpénz a következő adagra, akkor valamilyen mó­don szerezni kell - s a megol­dás legtöbbször nem lehetsé­ges törvényes keretek közt. Aki terjeszti is a marihuá­nát, az már nem tekinthető megtévedt báránykának, könnyen szeretne sok pénz­hez jutni. Nagy Pál szerint alapvető problémája a mai fi­ataloknak, hogy lehetőségeik és vágyaik közt óriási a szaka­dék, értékrendjükben az anya­giak állnak az első helyen. A Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság az általános iskolák hetedik osztályától a középiskolákon keresztül a ta­nárképző főiskoláig mindenütt tart hasonló előadásokat, aho­vá csak hívják őket. A főisko­lások idén jelentkezhettek elő­ször drogmegelőzési speciál­kollégiumra, a jövő félévben indul a bűnmegelőzési kurzus. A fiatalkori bűnmegelőzéssel foglalkozó általános iskolai osztályfőnöki órákon figyel­meztetik a nyolcadikosokat: amint betöltik 14. életévüket, tetteik már más elbírálás alá esnek, vállalniuk kell értük a felelősséget. Az iskolások megismerkedhetnek az alapfo­galmakkal: milyen kábítósze­rek léteznek, hogyan alakul ki a függőség, mit jelent a tole­rancia. A rendőrségi szakér­tők szülői értekezleteket is tar­tanak, ezeken legtöbbször azok a kérdések merülnek fel, hogy miként lehet észrevenni, ha a gyermek drogot fogyaszt, kihez fordulhatnak segítségért, s vajon miért teszik ezt a fia­talok. W. A.

Next

/
Thumbnails
Contents