Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-26 / 250. szám

PÉNTEK, 2001. OKTÓBER 26. MEGYEI TÜKÖR 3 Nincs különbség nyugat és kelet között? A pannon tigris ugrani készül Közjó A legtöbb pénzt a turizmusfejlesztési programok kapták eddig a Széchenyiterv pályázatai közül, összesen 21 milliárd forintot osztottak szét. A legtöbbet a Duna Sétány Kft. nyerte, 2 milliárd 300 millió forintot. Szép. De mit csinál ez a cég? Mit fejleszt? A Duna Sétány a Demján Sándor nevével fémjelzett TriGránit csoport egyik tagja, amely összefogja a dél-pesti Millenniumi Városközpont több létesítményének tervezését és építését. Mint ismert, a Demján érdekeltségébe tartozó Arcadom Rt. építi az új Nemzeti Színházat. Az ezzel szomszédságban lévő egykori 11 expóingatlant röviddel azután vette meg a kincstártól a Duna Sétány Kft., hogy az Arcadom megnyerte a színházépítésre kiírt pályázatot. Irodaházak, lakások, szállodák, konferenciaközpont, szórakoztató létesítmények, gyógyfürdő épül a területen - a befektető pénzéből. Ez volt a hír, mintegy másfél éve, a közönség pedig megnyugvással vehette tudomásul, hogy nyilván mindenki jól jár. Demjánék előnyös áron (6,7 milliárd) építik föl a nemzet új teátrumát, cserébe előnyös áron (2,38 milliárd) jutnak építési területhez, ahol befektetői tőkével Millenniumi Városközpontot húznak föl. Azóta lefolyt sok víz a vén Dunán, a partján épül is rohamtempóban a Nemzeti. A többi? Nos, a konferenciaközponthoz megkapta a befektető a föntebb jelzett 2,3 milliárdos vissza nem térítendő állami támogatást. Időköziben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában megszületett egy nagy ívű terv, amely mostoha körülmények között létező kulturális intézményeknek, a Nemzeti Filharmonikusoknak és az Állami Népi Együttesnek juttatna székházakat a Lágymányosi híd tövében, s pluszban épülne itt egy Modern Magyar Művészeti Múzeum. A legújabb hír, hogy ezek felépítését mégsem a beruházó finanszírozná meg, hanem az 52 milliárdos építési költséget a kormány „garantálná,,. Az ilyenformán közpénzből, ám közbeszerzés kiiktatásával megvalósuló jelentős kulturális centrum vonzóbbá teszi a területet, eladhatóbbá a magánbefektető egyéb létesítményeit. Mindenki jóljár? Az majd kiderül. A metróra pont ilyen állami garancia volt. tllch zelt négy programhoz (lakásépítés, turizmus, regionális gazdaságfejlesztés, vállalkozásélénkítés) eddig 8 ezer pályázat érkezett, közülük 3300-at kiáltottak ki nyertesnek. Ezen pályázatok forrásigénye 99 milliárd forint volt, 277 milliárdos beruházások megvalósítására. Egy forint állami támogatás tehát ötöt mozgatott meg, szemben a várt 3-4 forinttal. A pályázatokkal elnyert források a hiedelmekkel szemben nem a nyugati régiókat gyarapították leginkább, sőt a minisztériumban azt a mérleget vonták meg, hogy a Dunától keletre és nyugatra egyenlő arányban jutott pénz. Budapesten és Pest megyében különben az elnyert pályázatok 13 százalékát írták, s kapták meg a források 11 százalékát. A minisztérium érdekes számításokat végzett: a szakemberek megnézték, egy megye, avagy régió mennyivel járul hozzá a magyar GDPhez, és ehhez képest mekkora támogatást kapott a Széchenyi tervből. A Dél-Alföldön ez a szorzó másfélszeres, szemben Budapestével, ahol 0,5-szörös (Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon 1-l-es az arány.) Cséfalvay hangsúlyozta: ezek természetesen nem direkt támogatások voltak, hiszen a helyi érők nélkül nem mozdult volna meg a pénz. F. K. A Széchenyi-terv nem kíván direkt támogatást nyújtani a pályázóknak, s nem célja a fejletlen térségek felzárkóztatása sem jelentette ki Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára Szegeden. Ehelyett a helyi erőforrások koncentrálását, élénkítését szeretné elérni - együtt az üzleti szektorral. Magyarországot pannon tigrisnek nevezte tegnap Szegeden, a magyar földrajzi konferencia keretében megtartott előadásában Cséfalvay Zoltán, a GM regionális gazdaságfejlesztési helyettes államtitkára. Hogy ez a tigris megerősödhessen. ugrásra készen álljon, szükség volt az ország sajátos geopolitikai helyzetének kihasználására, valamint egy gazdaságélénkítő programra, amelyet Széchenyi-tervnek nevezünk - fejtette ki a szakember. A Széchenyi-terv tíz év óta az első olyan program - mondta az államtitkár amely úgy avatkozik be gazdaságpolitikai folyamatokba, hogy nem korlátozza a szabadpiaci erőket. Csak abban az esetben lép közbe, ha a gazdaságnak olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyeket a piac nem képes megoldani. Ezért van az, hogy a Széchenyi-terv nem jelöl meg fejlesztendő helyszíneket, ágazatokat, s az állam Cséfalvay Zoltán: az üzleti szektorral együttműködve vesz részt a gazdaság élénkítésében. A gazdasági élet problémáinak megoldására úgy Európában, mint Magyarországon több megközelítés létezik elemezte a kiindulási helyzetet Cséfalvay. Segítséget lehet egits magadon, a Szécher (Fotó: Karnok Csaba) nyújtani a hatékonyság elve (fejlesszük azt a térséget, amelyik már amúgy is kiugróan jól teljesít), vagy a méltányosság (adni a kevésbé fejletteknek, azaz az ország egyik felétől elvenni, hogy a másiknakjuttathassunk) alapján. De elképzelhető központi, avagy 'i-terv is megsegít. decentralizált, s közvetett, avagy közvetlen támogatás is. A Széchenyi-terv a megoldások közül választva a hatékonyságnak, a külső fejlesztésnek és a közvetlen segítségnek ad prioritást. A Széchenyi-tervben a Gazdasági Minisztérium által keOsztogatás és fosztogatás a mezőgazdaságban Külső üzletrészesek nagy átverése? A „szőke folyó" újabb árvizekkel fenyeget Együtt dolgoznak a Tiszáért Munkatársunktól A Tisza Műhely és a WWF Magyarország negyedik alkalommal szervezett konferenciát a Tisza jövőjéről. A szerdán Csongrádon megtartott, a folyó Szolnok és Röszke közötti szakaszát érintő tanácskozáson a Tisza menti települések polgármesterei és a környezetvédő szervezetek vezetői mellett részt vett Hajós Béla, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára is. A szakember előadásában rámutatott: a Tisza az eddigieknél nagyobb, még több veszélyt rejtő árvizekkel fenyeget. Az ismétlődő árhullámok kialakulásának okait folyamatosan kutatják, de a vízügyi szakma csak az önkormányzatokkal, a mezőgazdasági gazdálkodást folytatókkal és a környezetvédőkkel karöltve tud hatékonyan tenni az árhullámok megfelelő levezetése érdekében. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a védtöltések magasítása nem jó védekezési mód. Elsősorban az árterek és a hullámterek kiszélesítésével, valamint a védtöltéseken belüli területek rendbe tételével kell biztosítani az árhullámok mind zavartalanabb levonulását. Úgy vélte: a technikai fejlődésből adódó lehetőségek ellenére a nemzetközi összefogás még jobbá tétele nélkül nem lehet megfelelőképpen felkészülni a hatalmas víztömegek fogadására. Kis Zoltán országgyűlési képviselő, az SZDSZ országos ügyvivője szerint az Európai Unió számára már nem vetélytárs a magyar mezőgazdaság, hiszen olyannyira visszaesett jelentősége, teljesítménye és exportja. Nemrégiben Szegeden járt Kis Zoltán, az SZDSZ országos ügyvivője, aki 1994—98. között a mezőgazdasági tárca politikai államtitkára volt. Az agrárszakértő nem titkolta lesújtó véleményét a mezőgazdaság jelenlegi helyzetével kapcsolatban. -A mezőgazdaság az előző kormány idején sem tartozott a sikerágazatok közé. Jobb vagy rosszabb lett azóta a helyzet? - Az eltelt három esztendő alatt morálisan omlott össze az agrártámogatások rendszere a folyamatos lobbizások, a párthovatartozások mérlegelése, az osztogatás és a fosztogatás miatt. A társas vállalkozásokat a Torgyán vezette minisztérium üldözte, tevékenységüket a magyar mezőgazdaságból kiirtandónak kiáltotta ki. Utólag látom, nagy hiba volt, hogy az általunk 1996-ban kidolgozott új agrárszabályozást nem vittük végig, visszatartott bennünket az 1997 elején beindult tüntetéshullám. Vagyis azt mondhatjuk: öt év, az agrárium számára elvesztegetett idő telt el. -A legutolsó idők történései közé tartozik a külső üzletrész-tulajdonosok kifizetése. Mi a véleménye erről az utólagos „kárpótlásról"? - A külső üzletrész-tulajdonosok kifizetése a nagy átverések közé tartozik. Azok a volt szövetkezeti tagok és örököseik ugyanis nem jutKis Zoltán: Magunk zárjuk ki a termelőket az egységes európai piacról. (Fotó: Karnok Csaba) hatnak hozzá a pénzükhöz, akiknek nincs kitől követelniük: mert a volt szövetkezet vagy csődbe ment, vagy átalakulásra kényszerítették. Számításaim szerint a külső üzletrészesek legfeljebb 10 százaléka kaphat ebből a különlegesjuttatásból. Mi annak idején azt szerettük volna, hogy a szövetkezetek vásárolhassák fel ezeket az üzletrészeket, hogy abból fel nem osztható vagyont képezhessenek. Ehhez azonban legalább 10 milliárd forint kellett volna támogatásként, mi viszont csak 2 milliárddal rendelkeztünk. -A mezőgazdaság jelenlegi helyzete okozhat-e gondokat a csatlakozási tárgyalásokon? - Az Unió számára a magyar mezőgazdaság már nem jelent problémát. Exportja a korábbi kétmilliárdról egyre esett vissza, tehát azt is lehet mondani, ez a piac az EU kívánalmainak megfelelően alakult. S mivel szabályozásunk nem EU-konform, mi magunk zárjuk ki termelőinket az egységes európai piacról. Nyugaton az agrártámogatások rendszere olyan, hogy a fogyasztó érdekeit védi, vagyis csak az a termelő adhatja el az áruját, aki minőségbiztosítást, növényvédelmi és eredetigazolást szerzett be, aki regisztrált és a termékpályára be van jelentve. Nálunk a támogatásokat még mindig szociális alapon adják, a csatlakozás tehát majd úgy ér bennünket, hogy a termelő még itthon sem adhatja el a portékáját. Fekete Klára Nem kell fizetni a fogmegtartó beavatkozásokért Biztosított kezelések November elsejétől nem kell fizetni a betegeknek a tb által finanszírozott fogászati rendelőkben a fogmegtartó beavatkozásokért. A megyei fogorvoskamarák vezetőit a novembertől érvényes változásokról ma tájékoztatják Budapesten. Az egészségbiztosító eddig 600 forinttal járult hozzá egy-egy fogtöméshez, a többi költséget a felhasznált anyag minőségétől függően a beteg fizette. A tömések ára Szegeden 1300 és 3000 forint között mozgott a körzeti fogászati rendelőkben. November elsejétől azonban nem kell fizetni a fogmegtartó kezelésekért, így a fogtömésért és a gyökérkezelésért - tudtuk meg a Csongrád megyei Orvosi Kamara fogászati tagozatának elnökétől, Antal Imrétől, aki az ország más megyéinek kamarai vezetővel együtt ma kap tájékoztatást a változások részleteiről Budapesten. A biztosító ezentúl a korábbinál többet térít a rendelőknek fogmegtartó kezelésenként, így november elsejétől nem kérhetnek pénzt a körzeti rendelők, illetve az Az anyagi könnyítés után talán többen járnak rendszeresen fogorvoshoz. (Fotó: Miskolczi Róbert) egyetemi klinika fogorvosai a betegtől a fogmegtartó beavatkozásokért. A jövőben csak a fogpótlásért kell fizetni a tb-finanszírozású rendelőkben. Az egészségbiztosítási támogatással működő fogászatok orvosai attól félnek, hogy a biztosító finanszírozása mellett rosszabbul járnak, mert az OEP-től befolyt összeg nem fedezi majd a rendelők működtetését. A biztosító szakemberei ugyanakkor azt nyilatkozzák, hogy extrafinanszírozással pótolják a kieső lakossági bevételt. Szegeden a közel 200 magánfogorvosi rendelő mellett 31, tb-finanszírozással működő fogászati rendelő látta el a lakosságot. November elsejétől három új fogászati körzettel bővítették a hálózatot. A Belvárosban két új fogorvosi körzet létesült, az egyik az Osztrovszky utcában, a másik átmenetileg a Vasas Szent Péter utcai rendelőintézetben működik. A Tápén létrehozott új fogorvosi körzet fogorvosa is átmenetileg a Il-es számú rendelőintézetben kapott helyet. Kalocsai Katalin