Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-26 / 250. szám

4 AKTUALIS PÉNTEK, 2001. OKTÓBER 26. Szerémi Zoltán rendezi a Galóczát Vérdrámából zenés tragikomédia Különleges bemutató­ra készül ma este a Ka­mara-Tantuszban a Sze­gedi Nemzeti Színház társulata: Szerémi Zol­tán rendezésében - és muzsikájával - az 1933­ban Szarajevóban szü­letett horvát író, Ivan Ku­san tragikomédiáját mu­tatják be. A Galácza iga­zi sikerdarab, a nyolc­vanas években a buda­pesti Katona József Szín­házban csináltak belőle legendás előadást. „Ezen szörnyű, ám hite­les tragédia arról szól, ho­gyan tették el láb alól a leg­különösebb körülmények kö­zött a szlavóniai Fericsanac­ban Juraj Ardonjak urat jel­zett úr hűtelen és buja feleségének jóvoltából, aki tudniillik egy Borisz Mozs­bolt nevezetű földmérő iránt érzett vonzalma következté­ben közvetett módon felbé­relt egy rablóvezér gazem­bert, akinek neve Jovó Szta­niszavljevics Galócza. Ilyen­ténképpen pedig látható lesz, hogy milyen feneketlen a go­noszság, a sóvárság, továbbá a bujaság jelzett nejben, meg a többiekben, és persze látha­tó lesz a bűntevők nagy ré­szének szomorú vége is..."­az idézet jól jellemzi Ivan Kusan darabját, amit 1976­ban a zágrábi Teater u gosti­raa (Vándorszínház) felkéré­Az Ankicát alakitó Müller Júlia és Szerémi Zoltán, a Galócza rendezője és komponistája. (Fotó: Karnok Csaba) sére írt, és amelynek alcíme egyben műfaji meghatározás is: énekes népszínmű lövöl­dözéssel és gyilkossággal. A darab a Katona József Szín­ház sikerszériája után eltűnt a hazai színpadokról, ám ta­valy a Pécsi Nemzeti Szín­ház, idén nyáron pedig Bala­tonbogláron a kaposvári tár­sulat tűzte műsorra. Szege­den most az elmúlt években sokféle szerepben megismert Szerémi Zoltán színművész állította színpadra, aki tavaly Egressy Zoltán darabjával, a Portugállal mutatkozott be rendezőként. - Ivan Kusan darabja víg­játék. majdnem komédia, 1923-ban a Szerb-Horvát­Szlovén Királyságban játszó­dik. A modorát talán Petőfi elbeszélő költeményéhez, A helység kalapácsához hason­lítanám. A szerző egy Shakespeare-korabeli vérd­rámát írt át, ami arról szól, hogy egy feleség el akarja tenni láb alól a férjét, és en­nek érdekében bérgyilkoso­kat fogad. A Galócza tulaj­donképpen az eredeti sztori pamfletje, mert kiderül, hogy a bérgyilkos a legalkalmatla­nabb ember a feladatra, és magának az asszonynak kell elvégeznie a piszkos mun­kát. Tizenhat nóta is szerepel majd a produkcióban, amit így akár musicalnek is ne­vezhetnénk. Egy biztos: na­gyon mulattató, senki sem fog unatkozni, aki megnézi. Nemcsak rendezője és zenei vezetője vagyok az előadás­nak, hanem magam kompo­náltam a zenéjét is. A Portu­gál kapcsán megszerettem a rendezői munkát, szeretném minél több stílusban kipró­bálni magam. Fontos szem­pontként kezeltük a színpad­ra állítás során, hogy mobil legyen a produkció, azaz ha beütne a siker, könnyen elő tudjuk adni más színházak­ban is - mondta Szerémi Zol­tán, akivel természetesen szí­nészként is találkozhat a sze­gedi közönség: Vackort játssza majd Alföldi Róbert Szentivánéji álom-rendezé­sében, utána Szalma Tamás Miller-produkciójában, A sa­lemi boszorkányokban lép fel, és szerepel a Jekyll és Hyde című horrormusical­ben is. H. Zs. Mórahalmi Krónika 2000 Alsótanyaközpont első óvónője; viharkeresztek és harangok; Engi Tüdő Vince, a gyógyító ember ­szemelvények az idei Mó­rahalmi Krónika tartalmá­ból. A település történe­tét, jeles személyiségeit, tárgyi és szellemi értéke­it bemutató kötetet gaz­dag archív képanyag il­lusztrálja. „A régen és most élők lel­kének gazdagságát őrző kincs, az elmúlt száz évről szóló val­lomás, szeretettől áthatott em­lékkönyv" - írja a Mórahalmi Krónika 2000 című kötet aján­lásában Nógrádi Zoltán pol­gármester. Magyar Istvánná szerkesztő a könyv anyagának összeállítása közben előkerü­lő, „újabb és újabb gyönyörű­séges anyagokról" beszél a ki­advány előszavában. A régmúltról szóló fejezet nyitó írása Sipeki Bálás Mar­git, Alsótanyaközpont első óvónője portréját rajzolja meg. Az erdélyi születésű leány ház­ról házrajárva gyűjtötte össze a gyerekeket. Az óvó néni ki­tűnően főzött: néhány recept­jét (vesepecsenye, „ha szere­ted, jó", meggyes kása) a kró­nika is közli. A múltidéző tanulmányok között az egykori pedagógu­sokról és orvosokról, a gyó­gyítótudományáról híres En­gi Tüdő Vincéről, a szovjet csapatok bevonulásáról, len­gyel menekültekről, s „külön­leges asszonyokról" találunk olvasnivalót. A családtörténeti fejezet a Gerle (KerI) és a Pálfi család nemzedékeinek jeles képvise­lőiről szól. Kerle Gáspár fes­tő a XIX. század első felében élt, Szent Antal-képét az alsó­városi templom múzeumában őrzik. Pálfi Ferenc gazdálkodó­ként és vőfélyként egyaránt is­mert volt a maga korában. Az Értékeink című részben Mórahalmom legismertebb ré­gi épületeiről, a katolikus templomról, a természeti csa­pások (villám, jégesés, szél­vihar) ellen állított keresztek­ről, haranglábakról olvasha­tunk fotókkal kísért leíráso­kat. A Nepomuki Szent János tiszteletére emelt téglaépít­ményhez, amelynek kis fül­kéjében egykor a névadó szent szobra állt, kis történet is fű­ződik. A helybeli Babarczi Fe­renc szerint a védőszent szob­rát a vízen járók megóvásán kívül azért is állították, hogy „aki Mórára jön, annak a ka­lapját meg kelljen emelni". A kötetben külön fejezetet szenteltek a millenniumi ren­dezvényeknek. A Házunk tája cím alatt a homokháti városka 2000. évi fejlődéséről szóló írásokat találjuk. Az irodalmi melléklet hely­beli alkotók verseit, elbeszélé­seit közli. Messzi Imriske tör­ténetét lapunk munkatársa, Horváth Dezső írásából ismer­hetjük meg. Berecz András népdalénekes és -gyűjtő ezút­tal mesélőként szerepel a könyvben: Sose Sára történe­te zárja a Mórahalmi Krónika 2000. évi kötetét. Nyilas Páter AIDS-rendel és Munkatársunktól Az ANTSZ Csongrád megyei Tisztiorvosi Szolgálatának tá­jékoztatása szerint az ünnepi munkarend miatt elmarad az AIDS-rendelés október 31 -én, szerdán. A Derkovits fasor 7-11. alatti rendelések az ünnepeket követő héten a régi rend szerint folynak. Szeged múltjáról ­Apró Ferenc tiszteletére Munkatársunktól A Móra Ferenc Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem Jogtörténeti Tanszéke a Város múltjáról címmel tart előadás­sorozatot ma, pénteken délelőtt fél tíztől a múzeum dísztermé­ben. Az eseményt a hatvanéves Apró Ferenc művelődéstörté­nész tiszteletére rendezik. Az ünnepeltet Ilia Mihály iroda­lomtörténész köszönti. Ezt kö­vetően Alszeged-Alsóváros. Va­lóság vagy tévhit? címmel Bla­zovich László tart előadást. Az 1829. évi büntetőtörvénykönyv­tervezet szegedi kritikáját Ba­logh Elemér ismerteti. Ruszoly József a jogász professzori arc­képek sorozatban Balázsfalvi Kiss Albertet mutatja be. Len­gyel András előadásában Tö­mörkény István „lovagias ügye­it" részletezi, míg T. Knotik Márta Szeged a párizsi világki­állításon címmel tart előadást. Péter László Löw Immánuel há­zi őrizetéről beszél, zárásként pedig Zsoldos Sándor a levélíró Juhász Gyulát mutatja be. Szegedi képtelen-képeslap dr. Apró Ferencről címmel ma este hatkor kerekasztal-beszél­getést és baráti összejövetelt szerveznek a Bálint Sándor Mű­velődési Házban. Az esten az ünnepelt barátai, kollégái és tisz­telői lesznek a meghívott vendé­gek. A Szegedért Egyesület a Mars térről Panaszt fogalmaznak Munkatársunktól A közelgő országgyűlési választásokról, a Városkép Kft. privatizációjáról és a Mars tér rekonstrukciójáról is szó esett a Szegedért Egyesület tegnapi sajtótájékoztatóján. Csapó Balázs, az egyesület elnöke elmondta: 2002-ben a Sze­gedért Egyesület is indít képviselő-jelölteket a választáso­kon, a neveket később hozzák nyilvánosságra. A Városkép Kft. privatizációja kapcsán elhangzott: a Központi Ügyész­ségi Nyomozóhivatal, mint ismeretes, hivatalból megta­gadta Bartha László ellen a nyomozást, mivel Szeged pol­gármestere felhatalmazás alapján járt el. A Szegedért Egye­sület az ügyészségi döntés ellen panasszal fog élni. A Mars tér rekonstrukcióját szükségesnek véli az egye­sület - hangzott el a sajtótájékoztatón -, de az átépítés so­rán meg kell tartani a Mars tér piaci jellegét. A buszpálya­udvar bővítése korlátozott, s a környezetvédelmi törvény elő­írásainak megfelelő legyen, s az építkezés megkezdése előtt részletes szabályozási terv elkészítést tartja fontosnak a Szegedért Egyesület. Tisztázatlan kérdések esetén ne szülessen közgyűlési döntés a Mars térről a szegedi önkormányzatban - hangsú­lyozta Csapó Balázs. Útvonal­módosítás Munkatársunktál November elsejétől, csü­törtöktől a Tisza Volán az uta­zási igényeknek megfelelően kisebb mértékben módosítja az alábbi autóbuszvonalakat: Szeged-Röszke-Mórahalom, Szeged-Mórahalom-Ásottha­lom-Gátsor, Szeged-Móraha­lom-Ásotthalom, Szeged­Szatymaz-Zöldmező Tsz, Sze­ged-Balástya-Kapitány­ság-Csengele, Szeged-Kiste­lek-Kömpöc-Kiskunmajsa, lek-Tömörkény, Szentes­Szegvár-Mindszent-Már­tély-Hódmezővásárhely, Hód­mező vásárhely-Székku­tas-Orosháza, valamint Sze­ge d-M akó-Magyarc sa­nád-Nagylak-Csanádpalo­ta-Mezőhegyes. Részletes in­formációk az autóbusz-állo­másokon és a közönségkap­csolatok irodán kérhetők. A változásokról az említett út­vonalakon szórólapok segít­ségével is tájékoztatják majd Csongrád-Felgyő—Csanyte- az utazóközönséget. Dévai Nagy Kamilla koncertje Munkatársunktól Magyarok Fénye címmel Dévai Nagy Kamilla és a Krónikásének Zeneiskola nö­vendékei adnak hangversenyt ma, pénteken este hétkor a szegedi Alsóvárosi Kultúr­házban. A dalok Magyarország 1100 éves történelméről szól­nak az államalapítástól kezd­ve egészen a huszadik század derekáig. A műsorban énekelt ver­sek, prózai részletek, himnu­szok, népdalok, rockopera­részletek és népénekek hang­zanak el. Kortárs kiállítóhelyként debütál a vár A teljesedés évgyűrűi Pataki módra Mezei Ottó művészettör­ténész nyitja meg ma dél­után fél 5-kor a szegedi várban Pataki Ferenc festő­művész A teljesedés évgyű­rűi cimű jubileumi tárlatát. A kortárs kiállítóhelyként most debütáló, felújított épületben - amit Frank Jó­zsef, a megyei közgyűlés elnöke ad át - elsőként a hatvanéves, tősgyökeres szegedi alkotó életművé­nek keresztmetszete látha­tó. -A szegedi képzőművészet egyik beskatulyázhatatlan fenegyerekeként tartják szá­mon; sokszínűségükkel, stí­lusbeli és műfaji változa­tosságukkal most látható munkái is ezt az imázst erő­sítik. - Soha nem voltam jóságos, földre szállt angyal, sem pedig valóságtól elrugaszkodott va­gány. Bátran vállaltam azokat a helyzeteket, amelyek útjelző kövekként jelölték ki életem és művészetem szlalompályáját. Sokféle anyaggal dolgozom, ezért olykor kevésbé simulé­kony, barbárabb megoldásokat is alkalmazok. Ezek a művek a szegedi vár inspiráló, gyönyörű tere térben különösen jól érzik magukat, a szellemibb, áttet­Pataki Ferenc képei előtt. (Fotó: Miskolczi Róbert) szőbb munkáim pedig különös jelentést kapnak. - Régi szegediként mit je­lent önnek, hogy a várban rendezik meg életmű-kiállí­tását? - Megtisztelő, hogy ebben a csodálatos térben mutathatom meg a munkáimat. Kisgyermek koromban, a háború után, gyak­ran játszottam a vár termeiben, ahol akkor még omlatag téglák voltak, a tetőn pedig fű nőtt. Minden alkalommal igazi ka­land volt bemerészkedni az el­hagyatott épületbe. Később so­kat olvastam a vár történetéről, ezért különösen fontos most szá­momra, hogy a város egyik leg­régibb épületében, a szegediség jelképében állíthatok ki. Valami­féle megnyugvást, művészi ér­telemben vett megváltást is je­lent ez; hiszek benne, hogy a kultúra, a művészet is megvál­tó szerepet kaphat. Kiváló régé­szünk, Horváth Ferenc és csapa­ta nemrégiben a középkori ma­radványok között sírokat tárt fel és rengeteg koponyát is talált. Remélem, hogy a műveim ­amellett, hogy a jelennek is jó példát mutathatnak - az itt ta­nyázó szellemekre is jótékony hatást gyakorolnak majd... - Pótolhatja, kiválthatja a viharos körülmények között bezárt, majd eladott Hor­váth Mihály utcai Képtárat ez az áj kiállítóhely? - El kell vetnünk azt a kissé megcsontosodott szemléletet, amely a kiállításokat csak ha­gyományos, sík felületen tudja elképzelni. Tudomásom szerint a vár belső terének megtervezé­séhez neves belsőépítészt kértek fel, aki egy légies installációel­képzeléssel megtartja majd az épület gyönyörű belső struktú­ráját, ezt az ívességet, régi ro­mán stílusra emlékeztető zárt egységet. -A hatvanadik születésnap apropót jelentett a számve­tésre? - Már egy éve leltározok: kitartó szorgalommal számba veszem eddigi munkáimat. Sa­játos időutazáson vettem részt: szembe tudtam nézni az egé­szen korai műveimmel is. Meg­tisztulási folyamaton mentem át: ma már tisztábban látok, megnőtt a felelősségérzetem, egyre fontosabbnak tartom a tiszta és konkrét beszédet. Az elszántságom is megerősödött. Remélem, az az út, amit válasz­tottam - miként ragyogó fénye­ivel ez az ősz - tartogat még számomra szelíd és szép meg­lepetéseket. Hollós! Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents