Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-26 / 250. szám

4 AKTUALIS PÉNTEK, 2001. OKTÓBER 26. Szerémi Zoltán rendezi a Galóczát Vérdrámából zenés tragikomédia Különleges bemutatóra készül ma este a Kamara-Tantuszban a Szegedi Nemzeti Színház társulata: Szerémi Zoltán rendezésében - és muzsikájával - az 1933ban Szarajevóban született horvát író, Ivan Kusan tragikomédiáját mutatják be. A Galácza igazi sikerdarab, a nyolcvanas években a budapesti Katona József Színházban csináltak belőle legendás előadást. „Ezen szörnyű, ám hiteles tragédia arról szól, hogyan tették el láb alól a legkülönösebb körülmények között a szlavóniai Fericsanacban Juraj Ardonjak urat jelzett úr hűtelen és buja feleségének jóvoltából, aki tudniillik egy Borisz Mozsbolt nevezetű földmérő iránt érzett vonzalma következtében közvetett módon felbérelt egy rablóvezér gazembert, akinek neve Jovó Sztaniszavljevics Galócza. Ilyenténképpen pedig látható lesz, hogy milyen feneketlen a gonoszság, a sóvárság, továbbá a bujaság jelzett nejben, meg a többiekben, és persze látható lesz a bűntevők nagy részének szomorú vége is..."az idézet jól jellemzi Ivan Kusan darabját, amit 1976ban a zágrábi Teater u gostiraa (Vándorszínház) felkéréAz Ankicát alakitó Müller Júlia és Szerémi Zoltán, a Galócza rendezője és komponistája. (Fotó: Karnok Csaba) sére írt, és amelynek alcíme egyben műfaji meghatározás is: énekes népszínmű lövöldözéssel és gyilkossággal. A darab a Katona József Színház sikerszériája után eltűnt a hazai színpadokról, ám tavaly a Pécsi Nemzeti Színház, idén nyáron pedig Balatonbogláron a kaposvári társulat tűzte műsorra. Szegeden most az elmúlt években sokféle szerepben megismert Szerémi Zoltán színművész állította színpadra, aki tavaly Egressy Zoltán darabjával, a Portugállal mutatkozott be rendezőként. - Ivan Kusan darabja vígjáték. majdnem komédia, 1923-ban a Szerb-HorvátSzlovén Királyságban játszódik. A modorát talán Petőfi elbeszélő költeményéhez, A helység kalapácsához hasonlítanám. A szerző egy Shakespeare-korabeli vérdrámát írt át, ami arról szól, hogy egy feleség el akarja tenni láb alól a férjét, és ennek érdekében bérgyilkosokat fogad. A Galócza tulajdonképpen az eredeti sztori pamfletje, mert kiderül, hogy a bérgyilkos a legalkalmatlanabb ember a feladatra, és magának az asszonynak kell elvégeznie a piszkos munkát. Tizenhat nóta is szerepel majd a produkcióban, amit így akár musicalnek is nevezhetnénk. Egy biztos: nagyon mulattató, senki sem fog unatkozni, aki megnézi. Nemcsak rendezője és zenei vezetője vagyok az előadásnak, hanem magam komponáltam a zenéjét is. A Portugál kapcsán megszerettem a rendezői munkát, szeretném minél több stílusban kipróbálni magam. Fontos szempontként kezeltük a színpadra állítás során, hogy mobil legyen a produkció, azaz ha beütne a siker, könnyen elő tudjuk adni más színházakban is - mondta Szerémi Zoltán, akivel természetesen színészként is találkozhat a szegedi közönség: Vackort játssza majd Alföldi Róbert Szentivánéji álom-rendezésében, utána Szalma Tamás Miller-produkciójában, A salemi boszorkányokban lép fel, és szerepel a Jekyll és Hyde című horrormusicalben is. H. Zs. Mórahalmi Krónika 2000 Alsótanyaközpont első óvónője; viharkeresztek és harangok; Engi Tüdő Vince, a gyógyító ember szemelvények az idei Mórahalmi Krónika tartalmából. A település történetét, jeles személyiségeit, tárgyi és szellemi értékeit bemutató kötetet gazdag archív képanyag illusztrálja. „A régen és most élők lelkének gazdagságát őrző kincs, az elmúlt száz évről szóló vallomás, szeretettől áthatott emlékkönyv" - írja a Mórahalmi Krónika 2000 című kötet ajánlásában Nógrádi Zoltán polgármester. Magyar Istvánná szerkesztő a könyv anyagának összeállítása közben előkerülő, „újabb és újabb gyönyörűséges anyagokról" beszél a kiadvány előszavában. A régmúltról szóló fejezet nyitó írása Sipeki Bálás Margit, Alsótanyaközpont első óvónője portréját rajzolja meg. Az erdélyi születésű leány házról házrajárva gyűjtötte össze a gyerekeket. Az óvó néni kitűnően főzött: néhány receptjét (vesepecsenye, „ha szereted, jó", meggyes kása) a krónika is közli. A múltidéző tanulmányok között az egykori pedagógusokról és orvosokról, a gyógyítótudományáról híres Engi Tüdő Vincéről, a szovjet csapatok bevonulásáról, lengyel menekültekről, s „különleges asszonyokról" találunk olvasnivalót. A családtörténeti fejezet a Gerle (KerI) és a Pálfi család nemzedékeinek jeles képviselőiről szól. Kerle Gáspár festő a XIX. század első felében élt, Szent Antal-képét az alsóvárosi templom múzeumában őrzik. Pálfi Ferenc gazdálkodóként és vőfélyként egyaránt ismert volt a maga korában. Az Értékeink című részben Mórahalmom legismertebb régi épületeiről, a katolikus templomról, a természeti csapások (villám, jégesés, szélvihar) ellen állított keresztekről, haranglábakról olvashatunk fotókkal kísért leírásokat. A Nepomuki Szent János tiszteletére emelt téglaépítményhez, amelynek kis fülkéjében egykor a névadó szent szobra állt, kis történet is fűződik. A helybeli Babarczi Ferenc szerint a védőszent szobrát a vízen járók megóvásán kívül azért is állították, hogy „aki Mórára jön, annak a kalapját meg kelljen emelni". A kötetben külön fejezetet szenteltek a millenniumi rendezvényeknek. A Házunk tája cím alatt a homokháti városka 2000. évi fejlődéséről szóló írásokat találjuk. Az irodalmi melléklet helybeli alkotók verseit, elbeszéléseit közli. Messzi Imriske történetét lapunk munkatársa, Horváth Dezső írásából ismerhetjük meg. Berecz András népdalénekes és -gyűjtő ezúttal mesélőként szerepel a könyvben: Sose Sára története zárja a Mórahalmi Krónika 2000. évi kötetét. Nyilas Páter AIDS-rendel és Munkatársunktól Az ANTSZ Csongrád megyei Tisztiorvosi Szolgálatának tájékoztatása szerint az ünnepi munkarend miatt elmarad az AIDS-rendelés október 31 -én, szerdán. A Derkovits fasor 7-11. alatti rendelések az ünnepeket követő héten a régi rend szerint folynak. Szeged múltjáról Apró Ferenc tiszteletére Munkatársunktól A Móra Ferenc Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem Jogtörténeti Tanszéke a Város múltjáról címmel tart előadássorozatot ma, pénteken délelőtt fél tíztől a múzeum dísztermében. Az eseményt a hatvanéves Apró Ferenc művelődéstörténész tiszteletére rendezik. Az ünnepeltet Ilia Mihály irodalomtörténész köszönti. Ezt követően Alszeged-Alsóváros. Valóság vagy tévhit? címmel Blazovich László tart előadást. Az 1829. évi büntetőtörvénykönyvtervezet szegedi kritikáját Balogh Elemér ismerteti. Ruszoly József a jogász professzori arcképek sorozatban Balázsfalvi Kiss Albertet mutatja be. Lengyel András előadásában Tömörkény István „lovagias ügyeit" részletezi, míg T. Knotik Márta Szeged a párizsi világkiállításon címmel tart előadást. Péter László Löw Immánuel házi őrizetéről beszél, zárásként pedig Zsoldos Sándor a levélíró Juhász Gyulát mutatja be. Szegedi képtelen-képeslap dr. Apró Ferencről címmel ma este hatkor kerekasztal-beszélgetést és baráti összejövetelt szerveznek a Bálint Sándor Művelődési Házban. Az esten az ünnepelt barátai, kollégái és tisztelői lesznek a meghívott vendégek. A Szegedért Egyesület a Mars térről Panaszt fogalmaznak Munkatársunktól A közelgő országgyűlési választásokról, a Városkép Kft. privatizációjáról és a Mars tér rekonstrukciójáról is szó esett a Szegedért Egyesület tegnapi sajtótájékoztatóján. Csapó Balázs, az egyesület elnöke elmondta: 2002-ben a Szegedért Egyesület is indít képviselő-jelölteket a választásokon, a neveket később hozzák nyilvánosságra. A Városkép Kft. privatizációja kapcsán elhangzott: a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal, mint ismeretes, hivatalból megtagadta Bartha László ellen a nyomozást, mivel Szeged polgármestere felhatalmazás alapján járt el. A Szegedért Egyesület az ügyészségi döntés ellen panasszal fog élni. A Mars tér rekonstrukcióját szükségesnek véli az egyesület - hangzott el a sajtótájékoztatón -, de az átépítés során meg kell tartani a Mars tér piaci jellegét. A buszpályaudvar bővítése korlátozott, s a környezetvédelmi törvény előírásainak megfelelő legyen, s az építkezés megkezdése előtt részletes szabályozási terv elkészítést tartja fontosnak a Szegedért Egyesület. Tisztázatlan kérdések esetén ne szülessen közgyűlési döntés a Mars térről a szegedi önkormányzatban - hangsúlyozta Csapó Balázs. Útvonalmódosítás Munkatársunktál November elsejétől, csütörtöktől a Tisza Volán az utazási igényeknek megfelelően kisebb mértékben módosítja az alábbi autóbuszvonalakat: Szeged-Röszke-Mórahalom, Szeged-Mórahalom-Ásotthalom-Gátsor, Szeged-Mórahalom-Ásotthalom, SzegedSzatymaz-Zöldmező Tsz, Szeged-Balástya-Kapitányság-Csengele, Szeged-Kistelek-Kömpöc-Kiskunmajsa, lek-Tömörkény, SzentesSzegvár-Mindszent-Mártély-Hódmezővásárhely, Hódmező vásárhely-Székkutas-Orosháza, valamint Szege d-M akó-Magyarc sanád-Nagylak-Csanádpalota-Mezőhegyes. Részletes információk az autóbusz-állomásokon és a közönségkapcsolatok irodán kérhetők. A változásokról az említett útvonalakon szórólapok segítségével is tájékoztatják majd Csongrád-Felgyő—Csanyte- az utazóközönséget. Dévai Nagy Kamilla koncertje Munkatársunktól Magyarok Fénye címmel Dévai Nagy Kamilla és a Krónikásének Zeneiskola növendékei adnak hangversenyt ma, pénteken este hétkor a szegedi Alsóvárosi Kultúrházban. A dalok Magyarország 1100 éves történelméről szólnak az államalapítástól kezdve egészen a huszadik század derekáig. A műsorban énekelt versek, prózai részletek, himnuszok, népdalok, rockoperarészletek és népénekek hangzanak el. Kortárs kiállítóhelyként debütál a vár A teljesedés évgyűrűi Pataki módra Mezei Ottó művészettörténész nyitja meg ma délután fél 5-kor a szegedi várban Pataki Ferenc festőművész A teljesedés évgyűrűi cimű jubileumi tárlatát. A kortárs kiállítóhelyként most debütáló, felújított épületben - amit Frank József, a megyei közgyűlés elnöke ad át - elsőként a hatvanéves, tősgyökeres szegedi alkotó életművének keresztmetszete látható. -A szegedi képzőművészet egyik beskatulyázhatatlan fenegyerekeként tartják számon; sokszínűségükkel, stílusbeli és műfaji változatosságukkal most látható munkái is ezt az imázst erősítik. - Soha nem voltam jóságos, földre szállt angyal, sem pedig valóságtól elrugaszkodott vagány. Bátran vállaltam azokat a helyzeteket, amelyek útjelző kövekként jelölték ki életem és művészetem szlalompályáját. Sokféle anyaggal dolgozom, ezért olykor kevésbé simulékony, barbárabb megoldásokat is alkalmazok. Ezek a művek a szegedi vár inspiráló, gyönyörű tere térben különösen jól érzik magukat, a szellemibb, áttetPataki Ferenc képei előtt. (Fotó: Miskolczi Róbert) szőbb munkáim pedig különös jelentést kapnak. - Régi szegediként mit jelent önnek, hogy a várban rendezik meg életmű-kiállítását? - Megtisztelő, hogy ebben a csodálatos térben mutathatom meg a munkáimat. Kisgyermek koromban, a háború után, gyakran játszottam a vár termeiben, ahol akkor még omlatag téglák voltak, a tetőn pedig fű nőtt. Minden alkalommal igazi kaland volt bemerészkedni az elhagyatott épületbe. Később sokat olvastam a vár történetéről, ezért különösen fontos most számomra, hogy a város egyik legrégibb épületében, a szegediség jelképében állíthatok ki. Valamiféle megnyugvást, művészi értelemben vett megváltást is jelent ez; hiszek benne, hogy a kultúra, a művészet is megváltó szerepet kaphat. Kiváló régészünk, Horváth Ferenc és csapata nemrégiben a középkori maradványok között sírokat tárt fel és rengeteg koponyát is talált. Remélem, hogy a műveim amellett, hogy a jelennek is jó példát mutathatnak - az itt tanyázó szellemekre is jótékony hatást gyakorolnak majd... - Pótolhatja, kiválthatja a viharos körülmények között bezárt, majd eladott Horváth Mihály utcai Képtárat ez az áj kiállítóhely? - El kell vetnünk azt a kissé megcsontosodott szemléletet, amely a kiállításokat csak hagyományos, sík felületen tudja elképzelni. Tudomásom szerint a vár belső terének megtervezéséhez neves belsőépítészt kértek fel, aki egy légies installációelképzeléssel megtartja majd az épület gyönyörű belső struktúráját, ezt az ívességet, régi román stílusra emlékeztető zárt egységet. -A hatvanadik születésnap apropót jelentett a számvetésre? - Már egy éve leltározok: kitartó szorgalommal számba veszem eddigi munkáimat. Sajátos időutazáson vettem részt: szembe tudtam nézni az egészen korai műveimmel is. Megtisztulási folyamaton mentem át: ma már tisztábban látok, megnőtt a felelősségérzetem, egyre fontosabbnak tartom a tiszta és konkrét beszédet. Az elszántságom is megerősödött. Remélem, az az út, amit választottam - miként ragyogó fényeivel ez az ősz - tartogat még számomra szelíd és szép meglepetéseket. Hollós! Zsolt