Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-19 / 245. szám

Az otthon melléklete a Délmagyarországban és a Délvilágban 8zerkesztí: Keczer Gabriella Milyen legyen a gyerekszoba? mimui* Vízparti barangolás A kivételesen meleg, sok napsugarat csillogtató „vénasszonyok nyara" ugyan elköszönőben van, né­hány órát azonban a hűvösebb napokon is lehet sza­kítani a kirándulásra. A rövidebb gyalogos túrák­hoz, családi biciklis kirándulásokhoz sok szép hely hívogat Szegeden és környékén. Az ezer színben pompázó ártéri erdők, a Tisza gátjainak völgyei sok­sok látnivalót, jó levegőt, kellemes órákat kínálnak. A Tisza-parti üdülőtelepen a Maros-torokhoz felsé­tálni, elkerekezni igazán nem megerőltető, hiszen köz­ben gyönyörködni lehet a víztükörbe fény-árnyék játékot csillantó napsugarakban, parti fákban. Ősszel különösen szép látvány a két folyó összeölelkezése, hátukon a csónakokkal, kis hajókkal. Az alsó Tisza­szakaszt jobban kedvelők a Boszorkány-sziget felé vehetik útjukat, őszi csendet hallgatni, horgászsze­rencsét figyelni, vagy régen és sosemvoll szegedi bo­szorkák meséivel riogatni az unokákat. Az újszegedi alsó parton portyázni indulók kis kitérővel bekukkanthatnak a Hortus Botanicus-ba, megszemlélni az egyetemi füvészkert őszi pompá­ját. A város főutcájától, a Tiszától messzebbre kíván­kozók vehetik az irányt a Maty-éri víztározóhoz, il­letve az ott kiépített evezőspályához. - Hacsak ott nem ragadnak közben az útbaeső „kötelező megállóban", a vadasparkban, amely természeti értékeivel, egyre gazdagodó állatvilággal kínálkozik a kirándulók­nak. S ami megérdemli, hogy egész napos családi program célállomása legyen - akár könnyű sétával (hiszen a Dugonics tértől mindössze 2,2 kilométer­re van). A rövidülő őszi napokon természeti szépsé­geket mutató kirándulásokra hívogat még a vetyehá­ti erdő, az Atkai-holtág, s minden közeli rét. Sz. M. Nincs kellemesebb egy őszi sétánál. (Fotó: Gyenes Kálmán) szerűen csak lecsukjuk. A jó térkihasználás miatt kedvelt megoldás az emeletes gyerek­ágy. Az ágyakra felerősíthe­tünk különféle köteleket, há­lókat, csúszdát is, s máris kész a mini játszótér. De az egymás alatt-felett elhelyezett két fek­vőhely helyett választhatjuk azt a megoldást is, hogy a megmagasított gyerekágy alá tárolórészt iktatunk vagy alá­csúsztatott asztalfelületet ké­pezünk ki. A következő problémakör, amivel már igen korán szem­be találjuk magunkat, az, hogy a gyerekek kipingálják a falat, ahol csak elérik, és matricákat is szívesen elhelyeznek rajta. Hogy ne üssön meg a guta bennünket, praktikus megol­dás, ha hengeres fém- vagy fakamisról másfél méter szé­lességben tekercsben kapha­tó műszaki rajzlapot - úgy­nevezett dipát - lógatunk le a gyerekszoba mennyezetéről az asztal, íróasztal fölé-mö­gé. Az éppen legfontosabb­nak ítélt dolgok a falra is fel­kerülhetnek , ha nem cellux­szal ragasztjuk őket oda, ha­nem a Blue-tec nevezetű ra­gasztóval. Ez nem szedi le a festéket és a tapétát sem. Végül, de nem utolsósor­ban a gyerekszobák megvilá­gításáról is szót kell ejteni. A többnyire az egész szobát igénybe vevő önfeledt játék­hoz erőteljes, de nem vakító központi világításra van szük­ség. Külön megvilágítást kell kapnia az íróasztalnak, és ter­mészetesen fontos az ágy mel­letti kislámpa is, ami kezdet­ben az elalvás előtti félelme­ket segít elűzni, később pedig olvasáshoz kell. Fontos, hogy a gyerekszoba lámpái csak vi­lágítótestek és nem dísztár­gyak. Ezért vásárláskor első­sorban a funkciót figyeljük! Előnyös, ha mozgatható, ál­lítható, elfordítható darabokat szerzünk be - ezek jobban al­kalmazhatók az egymást köve­tő időszakokban. Jó szolgála­tot tehetnek a konnektorokba illeszthető, halvány jelző­fénnyel világító vakdugók is, melyeket látva az éjszaka fel­riadó gyerekek könnyebben felismerik, hol is vannak va­lójában. A gyerekek önállósá­gát növeli, ha a szokásosnál kicsit alacsonyabbra szereljük a kapcsolókat. K. G. Központban a pelenkázó • Csend, béke, félhomály • Nyugalmat sugárzó pasztellek • Mibe pakoljunk? • Trükkök a térkihasználáshoz éf a a ? Hogyan varázsoljunk a gyerekszobából valódi kuckót? Mesevilágot ren­dezzünk-e be vagy a praktikum domináljon? Egyáltalán: melyik szo­bát rendezzük be gyerek­szobának? Ha kicsi a hely, milyen térnövelő praktikákat alkalmaz­zunk? Fontos kérdések ezek, hiszen gyerme­künknek a saját szobája olyan, mint nekünk az egész otthonunk. Amikor megérkezik az új jövevény, még nem kell feltét­lenül külön szobát berendez­ni neki, hiszen a kiságy elfér a felnőttek szobájában is. Praktikus megoldás, ha a kis­ágy mellé olyan bátort is te­szünk, amiben elhelyezhetjük a pici pelenkáit, pipereszere­it, míg a teteje pelenkázóként funkcionál. Ha erre nincs hely, a kiságyon keresztbe fektetett pelenkázó is kitűnően megte­szi. Ha testvérek is érkeznek, már elengedhetetlen lesz a gyerekszoba kialakítása. Az óvodás, kisiskolás gyerekek­nek másmilyen térre van szük­ségük, mint a kamaszoknak. Más elfoglaltságaik vannak, naphosszat játszanak, erőtel­jesen igénybe veszik a szo­bát. Mesevilágban élnek, és nem árt figyelembe venni ezt az igényüket. Ma már szemet gyönyörködtető megoldáso­kat találhatunk a tapétákra, szőnyegekre, függönyökre, ágyterítőkre. A halvány pasz­tellárnyalatok, mint például a babakék-vaníliasárga, a rózsa­szín-fehér vagy a türkizkék­zöld megnyugtató hatásúak, míg az erőteljes színek nyug­talanságot okozhatnak. Ha mindezzel elkészültünk, gondoljuk át, mi mindenre van szükség a gyerekszobában. Először is sok-sok rakodófe­lület kell a játékoknak. Sok csecsebecse, limlom, apró já­ték fér el a textilből készült, falra akasztható zsebibabában is. De rakodásra választha­tunk ábrákkal díszített ke­ménypapír dobozokat. Ezt a megoldást a gyerekek azért szeretik, mert elég csak bele­dobálni a szerteszét heverő já­tékokat, és máris rend van. A könyveknek, értékesebb játé­koknak természetesen polcon a helyük. Nem szükséges kész polcot venni, hiszen sokféle variáció készíthető a darabon­ként megvásárolható falapok­ból is. Csak arra figyeljünk oda, hogy erősen rögzítsük a polcokat a falhoz, hogy ak­kor se dőljenek el, ha a gye­rek belekapaszkodik. Úgy helyezzük el a bútoro­kat, hogy a gyerek elérje azt, amire szüksége van, és lehe­tősége legyen a dolgait a he­lyükre visszatenni. Az elemes bútor azért célszerű, mert a gyerek növekedésével, a csa­lád gyarapodásával együtt bő­víthető. Ha kicsi a szoba, úgy nö­velhetjük a teret, hogy példá­ul a gyerekasztalt a falra erő­sítjük, és ha éppen nem dol­goznak rajta a gyerekek, egy­Egyszerre legyen hangulatos és praktikus Si Nem csak idősebbeknek! Szezonváltó rámolás A hosszú, kellemes „vé­nasszonyok nyara" az őszi ruhaváltás és nagytakarítás ideje is. A néhány órás nap­sütéseket érdemes arra ki­használni, hogy a szekrény­ből kikerülő téli ruhákat megszellőztessük, s ugyan­ezt kell tenni a tárolásra kí­nálkozó nyári holmikkal is. A „pihenőbe" kerülő ruhákat ajánlott kimosni, kitisztítani, szépen összehajtogatni, gon­dosan vállfázni. (Az izzadt­ság pl. egy fehér trikón ta­vaszra avas-sárga foltot ké­pes okozni.) A nyári cipőket ildomos kitisztítani, bekenni cipőpasztával vagy vazalin­nel, kitömni újságpapírral, és dobozban kell eltenni. Az előszedett ősz-téli ingeket, blúzokat, pulóvereket aján­lott átöblíteni, kivasalni, a szövetholmikat átkefélni vagy nedves vasalórubán át­gőzölni. A bundákat érdemes beszórni keményítővel, jól megdörzsölgetni, majd ala­posan kirázni, kikefélni. A cipőknek az őszi esőkben ta­picskolás előtt jól jön egy új réteg cipőkrém. A nyári láb­beliket meg dobozolás előtt célszerű átvizsgálni, s ha kell, megjáratandó velük a cipészműhely is. A télikabá­tok jól kiszellőznek, megf­rissülnek az őszi napon, ami gyorsan megszárítja a kimo­sot könnyű dzsekiket is. ­Mindehhez képest apróság, de a ruhatárcseréhez tartozik a gombellenőrzés, a cipzár­csere, az apróbb szakadások megvarrogatása. A „ruházás" mellett a verőfényes őszutó a nagytakarításra is kiváló. A napfény megmutatja a port, a pókhálót, a koszt. Célszerű a falak portalanításával kez­deni, aztán következhet az ajtók, ablakok mosása (kere­testől!), a lámpabúrák tisztí­tása. (Az elszíneződött fake­reteket „megfrissíti", ha a mosóvízbe kevés szalmiák­szeszt teszünk.) A szekré­nyek takarításakor a polcra kerüljön a molyok ellen le­vendula vagy naftalin. Ne feledkezzenek meg a könyv­szekrények, polcok lerámo­lásáról, portalanításáról sem! Mindezek előtt már fel lehet szedni a jól kiporszí­vózott, tisztítószerrel felfris­sített szőnyegeket. Sz. M. Építőmesteri kisszótár kőzetgyapot = bazaltból, mészkőből készülő könnyű, éghetetlen gyapot hő- és hang­szigetelésre kriccleres = légbuborékos, selejtes anyag kváderkő = faragott, ponto­san illeszthető kő, pillérek te­tején lévő talpkő, melyen a pil­lér nyugszik kváderozás = faragott kö­vekből alkotott falazat vízszin­tesen végigfutó, függőlegesen szakaszos hézaggal kvent = ajtó, ablak kávája lábdeszka = az állványzat szélére szögezett deszka, mely megakadályozza, hogy a ki­sebb téglák, törmelékdarabok a magasból a földre essenek lambéria = fából, műanyag­ból hornyos-csapos szélekkel kapcsolódó keskeny léc, több­nyire falak belső burkolására A lakberendezés története A rokokó és XV. Lajos Sorozatunkban a lakberendezés történe­tében egymást követő stílusirányzatokat, azok eredetét, legfontosabb jegyeit és bútor­darabjait mutatjuk be a gótikától napjainkig. A rokokó a barokkot felváltó stílus, mely a XVIII. század egyik meghatározója volt. Ez a stílus a barokkban is meglévő elegan­ciát fokozta, még több aranyozást, díszítést, és különleges anyagokat használt bútorainak és belső tereinek létrehozásakor. Már az elő­ző stílus is megtörte az egyenes vonalakat, de - ha lehet - ezt a rokokó még inkább fo­kozta. A bútorok felépítése eddig (főleg a re­neszánszban) bizonyos építészeti jelleget hordozott, világosan elkülönülő szerkezeti részekre lehetett osztani azokat. A barokk kissé elmosta, a rokokó pedig tejesen egy­beolvasztotta ezeket. E kor vívmánya volt az, hogy a hatalmas tereket lekicsinyítette, és ki­alakulhattak a kisebb, emberi léptékű szobák. A bútorok is kényelmesebbek, praktikusab­bak, kisebbek lettek, ekkor készültek az el­ső kifejezetten női bútordarabok, olyanok mint a fésülködőas/.tal, a varróasztalka, a női íróasztal. Az ülőbútor már ténylegesen a kényelmes ülést szolgálta, nem pedig rep­rezentációs bútordarab volt. Ekkor születtek az első „ülőgarnitúrák", melyek pamlagból, kanapéból, fotelekből, és asztalokból áll­tak. E stílus újdonsága volt a hengerrel zá­ródó íróasztal, a mai redőnyös íróasztalok elődje. A rokokó irányzatát képviselte XV. Lajos. Könnyedebbek lettek a formák, több az ívelt vonal, dúsabb a díszítés. A bútorok is kiseb­bek, kecsesebbek lettek, ugyanúgy ahogy maguk a helyiségek is. Új bútordarabok ala­kultak ki, például a lehajtható írólappal ren­delkező írószekrény vagy a cartonierfiókos szekrényke. Ekkor találkozhatunk először a kanapéval és a chaise-longval (ejtsd, sez­long), mely szó szerint „hosszú szék", kár­pitozott, két- vagy háromrészes fekvő-, pi­henőbútor, a mai sezlon őse.

Next

/
Thumbnails
Contents