Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-19 / 245. szám

PÉNTEK, 2001. OKTÓBER 19. CSALÁDI KÖR 11 Balatoni ŐSZ Bonszaj hobbi és művészet A Balatonnál, horgászatszemszögből, mindig fő­idény van, a legfőbb szezon azonban az ősz, főként az október. Ez azt jelenti: foghat halat az ember, de mindenekelőtt a csak ilyenkor észlelhető csodák ér­dekében megy a vízpartra. Mert bár a tavasz vagy a nyár kevésbé látványos - elsősorban akkor foghatjuk tele magunkat hallal. (Olykor persze ilyenkor is.) Mennyire változtatja meg a dolgokat a mostani, ala­csony vízállás? Nem nagyon: ha másutt nem is, a mó­lókon megfelelő vízszint fogadja a horgászt. A nyílt víz felé horgászva nappal keszeget és balint, éjjel süllőt, kősüllőt lehet fogni, s még több keszeget. Benn, a kikötőben keszeg, angolna jöhet, és ponty­ra, csukára is horgásznak. Ragadozókra a „klasszikus" kishalas vagy haldarabos fölszerelés a jó, ha „jön" a rabló, akkor a kéthorgos-végólmosra éppúgy jön, mint a csúszóra szerelt, műanyag „tirolifával" könnyí­tett szuperszerelékre (én egyhorgos-csúszóólmosat szoktam használni) - ha meg nem jön, akkor semmi­re nem jön. Békés halakra a csúszó-etetőkosaras módszer a megfelelő. Legjobb, ha az ember egy finom dévérező-pontyo­zó s egy süllőző-angolnázó szerkót használ, párhu­zamosan. Csodákra nem kell számítani - mondom, nem tavasz vagy nyár van -, az átlageredmény néhány dévér, kősüllő, egy-egy süllő, ám előfordul: alig bír­juk hazacipelni a halakat (amelyek még azok után is megmaradtak, hogy a tartóhálóba rakott, más-más irányba menekülni igyekvő pontyok „széthúzták" a háló nyílását, és a zsákmány java része megszökött...) Egyszer gardavonulást is láttam, sok ezernyi, félmé­teres garda vonult lassan, locsogva, a ködös, novem­ber-eleji éjben. A bevetett csalira nem reagáltak, csak neki-nekiúsztak néha a zsinórnak - holott nyáron so­rozatban jönnek kishalra -, de a látványt nem felej­tem el soha. F. Cs. Kikötői csalihalfogás az októberi „indián nyár"-ban. (A szerző felvétele) Oldalborda Gyümölcssaláta tejszínhabbal Hozzávalók. 2 alma, 2 körte, 1 banán, 1 narancs, esetleg cseresznye- vagy meggybefőtt, vagy mélyhűtött málna, sze­der, ribizli, 23 deka mazsola, 10 szem mandula, 1 citrom le­ve, 2 evőkanál méz, 1 likőröspohárnyi rum. A meghámozott gyümölcsöket feldaraboljuk, és mély tálba rakjuk, és a be­főttekkel együtt lazán átkeverjük. Rászórjuk a durvára vá­gott mandulát és a mazsolát. Rácsepegtetjük a citromlét, a rumot és a mézet. Letakarjuk, hűtőszekrénybe tesszük, és jól lehűtve, tejszínhabbal kínáljuk. Gombás ponty kockatésztán Hozzávalók: 6 szelet ponty, 30 deka gomba, 1 csokor petrezselyemzöld, fél citrom, 2 deci tejföl, 2 deci tejszín, 10 deka vaj, 3-4 evőkanál liszt, fél kiló kockatészta, só, bors, rozmaring, 1 deci száraz fehérbor. A halszeleteket besózzuk. A lisztet összekeverjük 1 -1 mokkáskanálnyi borssal és őrölt rozmaringgal. Beleforgatjuk a halszeleteket, vajban kisütjük, majd félretesszük. A lábasban maradt vajon megpároljuk a megtisztított és vékonyra szeletelt gombát. Közben a tész­tát sós vízben kifőzzük, lecsurgatjuk, és tűzálló tálba rakjuk. Rátesszük a halszeleteket, a gombát, és a meghámozott, fel­szeletelt citromkarikákat. A vajas lábasban összekeverjük a tejfölt, a tejszínt, a bort, kávéskanálnyi sót, 1 -1 késhegynyit a fűszerekből, és az ételre öntjük. Tálalás előtt a sütőben jól átforrósítjuk. Diós szelet Hozzávalók: A tésztához 25 deka liszt, 12 deka vaj, 8 de­ka porcukor, 4 tojássárgája, I citrom lereszelt sárga héja, ká­véskanálnyi sütőpor. A tetejére: 20 deka savanykás lekvár (legfinomabb a ribizlidzsem), 4 tojásfehérje, 15 deka darált dió, 15 deka porcukor, 1 citrom leve. A lisztet, a vajat, a cuk­rot, a tojássárgákat, a citromhéjat és a sütőport összegyúr­juk. Tepsibe nyomkodjuk, és rákenjük a lekvárt. A tojások fehérjét a citromlével kemény habbá verjük, hozzákeverjük a diót és a cukrot, majd beborítjuk vele a tésztát. Forró sü­tőbe tesszük, és takaréklángon aranysárgára sütjük. Ha ki­hűlt, hosszúkás szeletekre vágjuk. A világ egyik legkü­lönlegesebb növénye a bonszaj, ami röviden edényben nevelt fát je­lent. Több ezer éves ha­gyománya a Japán kert­kultúrában gyökerezik, ahol vallásos tisztelet övezi mind a mai napig. Magyarországon először a hatvanas-hetvenes években hódoltak ennek a szenvedélynek. Mert­hogy aki bonszajjal fog­lalkozik, megszállott gyűj­tővé és játékossá is válik a fák metszése közben. Az évek alatt törpefává zsugorított növények koro­náját alkotójuk fantáziája sze­rint többféle alakzatára for­mázhatja. A legérdekesebbek a pamacsos, a vízesés és a szélfújta formák. Ilyenkor a kertészek becsapják a nö­vényt. A szélfújta alak készí­tésekor például a fát vízszin­tesre fektetik, így az ágai a gravitációval ellentétesen, vagyis felfelé nőnek. Ha ki­alakult a kívánt forma, vissza­ültetik eredeti, természetes állapotába. Az ágak azonban a szél fújásával megegyező, vízszintes irányúak marad­nak. Kacskaringós és csavart hatást lehet elérni az ágak be­drótozásával. ami már egy pi­cit a kertművészet felé hajlik. - A bonszajkészítés játék a természettel, alkotás és egy­ben szigorú szabályokhoz kö­tött életforma - állítja Bogár Sz. Sándor kertésztechnikus, aki közel tizenöt éve foglal­kozik törpefákkal. Otthoná­ban húsz bonszajt nevel, me­lyek közül a legidősebb ötven­éves. Huszonöt centiméter­től egészen másfél méterig tekinthető egy edényben ne­velt fa bonsainak. Elmondá­sa szerint sokan virágüzlet­ben megvásárolják a Hollan­diából behozott kis növénye­ket, és tévesen azt hiszik, mi­vel apró termetű fáról van szó, úgy gondoskodnak róla a legjobban, ha beviszik a la­Edényben nevelt fa A kertészek becsapják a növényt Vízesés és szélfújta formák Lakásban elpusztul! Tölgy, juhar, kőris és fenyő Bogár Sz. Sándor: a bonszaj gondos ápolást kiván. (Fotó: Karnok Csaba) kásba. Fontos alapszabály, hogy minden növénynek a hazájára jellemző klímát és életkörülményeket kell biz­tosítani, ellenkező esetben menthetetlenül elpusztulnak fél éven belül. Udvaron, erké­lyen a legideálisabb elhelyez­ni a növényeket. Magyaror­szágon honos fákkal érdemes próbálkozni, kiváló a tölgy, a szilfa, a juhar, a kőris és a törpefenyő. - A bonszaj gon­dos ápolást kíván, minden­nap meg kell locsolni ­mondja a szakember. Fagy­álló tálakba kell ültetni őket, amiket sajnos még Magyar­országon nem lehet megvá­sárolni. Jelenleg Csehország és Ausztria az európai bon­szajosok központja, itt min­den beszerezhető. Lévay Gizella Konfliktusforrás a családokban Karriert csinálsz vagy vacsorát? A legtöbben statisztikai igazolás hí­ján is egyetértenek azzal: a többszemé­lyes háztartásokban elvileg bármi lehet konfliktusok forrása. Ám hogy a gyakor­latban mi borítja fel legtöbbször az ott­hon nyugalmát, arról ez idáig nem volt kimutatás. A Társadalomkutató Intézet (Tárki) szakemberei nemrégiben ezt a hi­ányt pótolták. A kutatás során megkér­dezetteket arról faggatták, hogy a pénz­ügyek, a munkamegosztás, az együtt töltött szabadidő és a munkával töltött idő mennyiségének tekintetében általában milyen mértékben van egyetértés a csa­ládtagok között. A felmérés tanúsága szerint mind a négy kérdésben a válasz­adók túlnyomó többsége több mint nyolcvan százaléka - szerint általában béke van a családtagok között. Az em­lített területeken belül legsimábban a háztartási munkák megosztása és a csa­ládi pénzügyek irányítása megy, ám gya­kori konfliktusforrás a munka és a ma­gánélet összeegyeztetése. Az együtt töl­tött idő mennyiségéről leggyakrabban a 36-45 évesek családjaiban fordul elő vita, de egyre több az ebből eredő össze­ütközés a 26-35 évesek otthonaiban is. Egyébként pontosan arról a korcsoport­ról van szó, ahol leginkább problémát je­lenthet a gyereknevelés és a munkahe­lyi kötelezettségek összehangolása. Hogy a háztartási munka megy-e a munkahe­lyi teendők rovására, vagy fordítva, az a családfenntartók foglakozásától és vég­zettségélő] függ a legnagyobb mérték­ben. Említésre méltó különbség van ugyanis az alkalmazottak és az önálló vállalkozók időbeosztása között: Az ön­állóak körében kétszer olyan gyakran fordul elő, hogy hanyagolják háztartási feladataikat, - s nem ritkán magát a csa­ládot is - a munkahelyi kötelezettségek miatt. Ugyanakkor családtag, vagy más fontos személy miatt a legritkább eset­ben fordul elő, hogy valaki ne megfele­lően végezné el munkáját, s e tekintet­ben kevésbé meghatározó az iskolázott­ság foka, a munkavállalói státus, vagy az életkor. O. K. K. 100% 80 60 40 20 Tud törődni a családjával? 84 14 2 i il 81 14 [7 J mindig, gyakran 7 I néha. ritkán L. .J soha 63 30 43 45 12 8 általános alatt 8 általános 8 középfok felsőfok Tanácsok dolgozó nőknek Ha egyszerre kell helyt áll­nia a munkahelyén és otthon is, nincs könnyű dolga. Ha nem akarja, hogy a teendők teljesen a fejére nőjenek, meg kell szerveznie a család életét, a többieket is be kell vonnia a munkába, és be kell tarta­nia-tarttatnia. • Előbb a család, aztán a házi­munka. A gyerekek, a férj, a közös játék és a beszélgetés sokkal fon­tosabb, mint a por a szekrény te­tején. Higgye el, ezt a szerettei is így gondolják. Ne felejtse el: a la­kás van önért, és nem fordítva! Amikor a gyerekekkel foglalko­zik, ne csináljon közben mást, ilyenkor csak rájuk, és ne a leves­re figyeljen. • Ne érezzen bűntudatot. Gon­doljon magára is, ne vállaljon túl sokat. Ha elfoglalt, ne bonyolítsa túl a ház körüli munkákat. Ne akar­jon olyan tökéletes háziasszony lenni, mint nagyanyáink, akiknek ez volt a,.főfoglalkozásuk". Ha es­te a munkából teljesen kifacsarva^ ér haza, munka helyett inkább pi­henjen le egy kicsit, és kérje meg valamelyik hozzátartozóját, hogy csináljon egy csésze teát vagy ká­vét. Az is segít, ha vesz egy fürdőt, hogy megszabaduljon a munkahe­lyi gondoktól. Mindig szakítson időt önmagára, különben előbb­utóbb kialakul az áldozat-komple­xus.

Next

/
Thumbnails
Contents