Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-13 / 240. szám

SZOMBAT, 2001. OKTÓBER 13. NAPOS OLDAL II. A helybeliek sem tudják, mitől döng a földút Egresen Monostorról regélnek a faragott homokkövek A Maroshoz közeli romániai falu egyik utcájában egy tízméteres szakaszon döng a föld, ha elmegy egy teherautó. Igaz, erre ritkán járnak ilyen nagy járművek. Turisták, külföldiek pedig, akik a hírét vinnék a különös jelenségnek, szintén ritkán fordulnak meg itt. A helybeliek úgy beszélnek erről, mintha természetes jelenség lenne. A néni, akit megszólítottunk az utcán, készségesen magyarázta tolmácsunknak, hogy amikor felhőszakadás éri a falut, ott - a kertjük végében - nagy bugyborékolással tűnik el a víz. Az ő édesapja még fiatal volt, amikor valaki ledugott ott egy hosszú póznát, és az négy méterig simán lement, úgyhogy valóban lehet ott valami. „Biztos ott van Attila eltemetve", mondja a néni tárgyilagosan. • Egrest érdemes meglátogatnia annak, aki fogékony a titkokra. Ezt a makói levéltár munkatársától hallottam először. Gilicze János még nem látogatott el a faluba, viszont tervezi, hogy ír Egresről. A források egy részét már összegyűjtötte, azt szeretné kideríteni, vajon van-e közük a templomos lovagoknak a településhez. Azt vallja, itt az ideje annak, hogy az emberek rádöbbenjenek: ha veszik a fáradságot, lakóhelyük közvetlen közelében nagyon érdekes emlékekre bukkanhatnak, s az utánaolvasás gyakran nagyobb izgalmat okoz, mint egy jó krimi. Az'ő biztatására néztünk szét Egresen, a polgármester, Viorel Popovici, valamint Forintos Endre kíséretében. A polgármester ahhoz a bizoViorel Popovici polgármester és Forintos Endre a faragott kővel, amely már emberemlékezet óta itt hever. (Fotók: Gyenes Kálmán) nyos utcához érve kiszállt a kocsiból, és az egyik ház előtt álló téglarakásnál kiválogatta azokat a lapos, szemlátomást nagyon régi téglákat, amelyekhez itt-ott oltatlan mész tapadt. Itt találkoztunk a nénivel. A kert végében eltűnő vízről az a kiadvány is megemlékezik, amit a makói levéltárostól kaptunk. Juhász Kálmán ezt írja 1926-ban megjelent, Hajdani monostorok a csanádi egyházmegyében című műve egyik lábjegyzetében: „Heinrich Miklós egresi gátbiztos nézete szerint a monostor területén épült gátbiztosi lakás és hivatalos helyiség alatt hatalmas pincének, sőt, istállónak kell lennie, mert megfigyelte, hogy az esővíz a földbe vájt lyukon legott eltűnik, bármily nagy mennyiségű is a csapadék." • Az egresi ciszterci monostort III. Béla alapította 1179ben, a boldogságos szűz tiszteletére. Ez volt Magyarországon a ciszterciek egyik első bástyája, a francia Pontigny-ből érkezett szerzetesek építették. 1213. május 26A vágyad most még könnyebben teljesül/ Ax első hazai jelzálogbank Otthonteremtő Hitelét hasznait lakás vásárlásához, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez már '/ .%-os kamatra is igényelheted. Uj lakás vásárlása vagy építése esetén pedig mindössze •i, -J '^-os Jcamat mellett teremtheted meg álmaid otthonát. * Mást az ídíi is "eked Mert ax Otthonteremtő Hitelt ylx '.h- r titjí: megkapod. A , -X. :. .T - a futamidő első 7 évében megkönnyítik a törlesztést. Sőt, családod anyagi biztonságát az Otthonteremtő Hitelhez ítovábbi költség nélküli Járó hitelfedezeti életbiztosítás is segíti. án a váradi és a nyitrai püspökökkel együtt már az egresi apátot is megbízza III. Ince pápa „annak a pörös ügynek az elintézésével, amely az esztergomi érsek és a veszprémi püspök között - utóbbinak Esztergom mellett fekvő szőlőjének tizedéből kifolyólag - fölmerült". II. András király az apátsági templomot várfalakkal vetette körül. Amikor 1233-ban meghalt a király második felesége, a francia Jolánta, az egresi apátsági templom kriptájában helyezték végső nyugalomra, ahová férje két év múlva követte. A tatárok 1241 május végén Váradtól délre vonulva elpusztították Pereg lakosságát, de az egresi monostorban megbújó környékbeliek sem menekülhettek meg; a keleti lovasok majdnem mindenkit meggyilkoltak, felgyújtották az épületet. Az egresi román templom, amelyet a források szerint egy másik épület köveiből, tégláiból húztak fel Az azonban nem égett el, mivel anyaga „tűzálló, erős faragott homokkőből volt". A következő fontos esemény a monostor életében a kunok lázadása. Oldumár vezérlete alatt fogtak fegyvert, és megrohanták az egresi monostort. Azért ezt, mert akkoriban az osztrák támadások miatt László király a kancellár, Gergely csanádi püspök tanácsára itt őriztette a királyi kincstárat, sőt valószínűleg a koronát is. A monostort a szép nevű Bölényfő András védte, aki ugyan halálos sebet kapott, a kunok mégsem tudták elfoglalni a várat. Abbahagyták az ostromot, szembefordultak a király seregével, és 1282. augusztus elsején, Hódtavánál elvesztették a csatát. „A király többször tartózkodott az egresi monostorban. 1288-ban, 1290-ben Egresen keltek oklevelei". A következő évszázadban megkezdődik a hanyatlás; 1357ben Waldsteini Szigfridnek, aki végiglátogatja a magyar kolostorokat, az egresi apát arról panaszkodik, hogy „a monostor szintén szűkölködik javakban és szerzetesi tagokban". Az utolsó számba vehető adat a XV. század végéről származik. Miközben 1480-ban Márton apát Budán jár, néhány szerzetese - így egy Pál nevű diakónus - el akarja lopni az értékesebb tárgyakat. Társai elfogják és bezárják, s bár Márton apát enyhít a fogságon, Pál meghal a börtönben. „Erre Kinizsy Pál, a hatalmas főúr megrohanja a monostort, apátját fogságba ejti s Budára viteti Pecchinolli pápai követ elé. Márton apát csak 150 arany lefizetése és kezesség mellett szabadul a fogságból." Juhász Kálmán szerint a monostor helye a mai községházától északkeletre, egy egész utcanegyedet felölelő területen feküdt. A közeli görögkeleti román templom nagyrészt az apátság köveiből épült. „Avatott szem megállapíthatja a földben maradt téglák nyomán a monostor helyét." • Viorel Popovici polgármester úgy tudja, itt eddig nem volt komolyabb ásatás. Bukarestből jött ugyan egy muzeológus hölgy, aki elvitt néhány követ, a dolog azonban ennyiben maradt. Pedig jó volna, ha kiderülne, mi minden van a földben, mert ez azzal jáma, hogy többen érdeklődnének a falu iránt. A figyelem pedig azt is jelentené, hogy fejleszteni lehetne a kompátkelőt, szilárd utak épülnének, és megjelennének itt is a munkát adó cégek. A helybelieket mindenesetre érdekelte, miért érdekel bennünket a monostor. Az érkezésünk előtt néhány nappal ugyanis történt valami, ami szintén a monostorral volt kapcsolatos, és nagyon meglepte a falubelieket. Tolmácsunk, a szomszédos faluban élő Forintos Endre mesélte, hogy az egyik román kereskedelmi tévécsatorna vetélkedőműsorában - ez a Legyen Ön is milliomos! román megfelelője - azt a kérdést tették föl, hol volt a mai Románia területén az első könyvtár. A helyes megoldás Egres volt. Bakos András Trinidadban született a hindu származású brit írá Nobel-díj Naipaulnak *A hirdetés nem minősül ajánl áttételnek. További részletek az alábbi telefonszámon, interneteimen és a bankfiókokban. Almadj egy otthont, magadnak Otthonteremtő Hitel a i el e s p a r t n ltí ©FHB Az első hazai jelzálogbank Munkatársunktól A Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentésé szerint az idén Vidiadhar Surajprasad Naipaul hindu származású, trinidadi születésű brit írónak Ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint a 69 éves iró a lényeglátó elbeszélésmódot megvesztegethetetlen, tüzetes vizsgálódással egyesítő, utánozhatatlan hangvételű műveivel érdemelte ki a magas elismerést. Vidiadhar Surajprasad Naipaul szülei a századfordulón telepedtek át ÉszakIndiából a karib-tengeri Trinidadba. Az író itt született 1932-ben. Naipaul 18 éves korában költözött át Angliába. Itt végezte egyetemi tanulmányait, és máig is itt él. Újságíróként kezdte pályafutását. Jelenleg a legismertebb idegen származású angol írók közt tartják számon. Több mint 20 műve jelent meg. Az első irodalmi sikert apja életéről írott A House for Mr. Biswas című regénye hozta meg számára. Nai lpaul India kultúrájában és történelmében gyökerező regényei a harmadik világban játszódnak - gyakran fiktív Vidiadhar Surajprasad Naipaul (MTI/AP - Alestair Grant) afrikai köztársaságokban és bemutatják a gyarmatosítók által sebtében vagy tudatosan hátrahagyott képtelen külső viszonyokat és belső tudati állapotokat; egyebekben pedig a XX. század általánosságban időszerű erkölcsi, társadalmi és politikai problémáit feszegeti. Naipaul a hatvanas és hetvenes éveket leginkább utazással töltötte. Indiában, Dél-Amerikában, Afrikában, Iránban, Pakisztánban és Malajziában járt. Ebben a korszakában születtek az India: a wounded civilisation (India, a megsebesült társadalom) és a magyarra is lefordított A band in the river (A nagy folyó) című könyvei. Úti beszámolói tele vannak panasszal, s negatív képet festenek a nyugat-indiai társadalomról, a gyarmati országok elnyomásáról. Legnagyobb vihart talán 1981-ben írott műve, az Among the Believers; An Islamic Journey (Hívők között, egy iszlám nap) kavarta, melyet a muszlim olvasók azzal bíráltak, hogy az iszlámot túlságosan szelektíven és szűk látókörűen mutatja be. A rendkívül termékeny író 25 műve közül eddig csak kettőt fordítottak magyarra. Az 1979-es A nagy folyó című regény és az egy évvel későbbi Éva Peron visszatér (The retum of Eva Peron) című argentínai útleírás egyaránt az Európa Kiadónál jelent meg. Vidiadhar Surajprasad Naipault váratlanul érte a nagy elismerés.