Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-12 / 239. szám

PÉNTEK. 2001. OKTÓBER 12. MEGYEI TÜKÖR 7 Verdi hattyúdalát franda vendégkarmester vezényli Falstaff - új beállókkal Hal, gyümölcs, szőlő a hullámtérben Jubiláló tájvédelmi körzet Huszonöt éves a pusztaszeri, és harmincesztendős a mártélyi tájvédelmi körzet. A Kiskunsági Nemzeti Park vezetősége e kettős jubileum alkalmával járta végig a két területet a minap. Mártélyon előadást is meghallgattak a természetvédők az egykori foki, hullámtéri gazdálkodásról. Szilágyi Gábor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója is jelen volt azon a jubileumi területbejáráson, amelyre a minap került sor a két, egyaránt a nemzeti parkhoz tartozó, tájvédelmi körzetben. Somodi Istvántól, a mártélyi tájvédelmi körzet vezetőjétől megtudtuk: a természetvédők az ópusztaszeri nemzeti emlékparktól autóbusszal, terepjáróval mentek Dócig, és itt a Tiszaújraszabályozási tervben szereplő Dóc-Baks-Opusztaszer ártéri öblözettel kapcsolatban folytattak megbeszélést a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Hivatal munkatársaival. Ezután a percsorai keresztgáton haladtak a Tisza felé, majd a percsorai szakadás (itt tört be 1879ben a Tisza, innen keresztül árasztotta el Szegedet), a Sas-ér, Atka és az algyői híd érintésével, szintén végig a töltésen, eljutottak Mártélyig. A mártélyi üdülőterületen Nagy Vera néprajzkutató, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatónője a egykori foki-hullámtéri gazdálkodásról beszélt. Mi is az a fok, a fokgazdálkodás? „A fok szó alatt a helyi népnyelv a folyókból az ártér mélyedéseibe vezető rövid, természetes csatornákat értette. Ezeken az ár ingadozása szerint ki- vagy befelé folyt a víz: Ma már mesterséges csatornákat neveznek fokoknak, ezek vezetik vissza a holtágakból áradás után a fölös vizet a Tiszába", határozta meg a fogalmat Nagy Vera. A foki gazdálkodás a halászat egy formája volt, áradáskor a hal nagy tömegben kiment ívni a frissen elöntött területekre, apadáskor visszaigyekezett, ám útját a fokokon a halászok elzárták (az apró ivadék persze akadálytalanul visszajutott a háló szemein keresztül a folyóba, biztosítva a halutánpótlást). Mindehhez magát a fokot is állandóan rendben kellett tartani. A múzeumigazgató előadásában megemlítette: valaha a hullámteret gazdálkodási célra is hasznosították. Mártélyon a XX. század elején a hullámtér egy részének fölparcellázásával sajátos kertkultúra alakult ki, almát, körtét, szilvát termesztettek az áradáskor iszappal megtermékenyített talajon. Még szőlőművelésre is alkalmasnak bizonyult a hullámtér. F. Cs. linsky műveinek hanglemezfelvételénél együtt dolgozott James Conlonnal. 1996-ban a párizsi operaház zenekarának karmesterasszisztensévé nevezték ki, ahol számos opera - például a Bohémélet, a Rigoletto, a Lohengrin, a Pelléas és Mélisande, a Figaro házassága, a Trisztán és Izolda, a Traviata, a Don Carlos, a Turandot, a Falstaff. az Anyegin és a Wozzeck - színrevitelében közreműködött. Dirigensi pályája egy beugrással indult: az Orehestre Symphonique et Lyrique de Nancyval Bartók A csodálatos mandarin című művét és Jean-Bernard Pommier zongoraművész közreműködésével Schumann a-moll zongoraversenyét adta elő. Azóta számos francia zenekar - például az Orchestre National de Francé, az Orchestre Philharmonique de Radio Francé -, valamint holland, lengyel, magyar és német zenekarok hívják vissza vezényelni. Phi lippe de Chalendart a kortárs zene szakavatott ismerője, több koncertet adott a párizsi Pompidou Központban, Freiburgban, Milánóban és Madridban, valamint olasz és spanyol kortárs zeneszerzők műveit is hanglemezre vette. A Marseille-i Operában 1995ben debütált A víg özveggyel. A debreceni színház meghívására A varázsfuvolát, a Bajazzókat, a Szicíliai vecsernyét és a Carment vezényelte. Az 1999- 2000-es szezonban a düsseldorfi, a bonni és a nürnbergi operaházban dolgozott, az elmúlt évadban nagyzenekari koncerteket dirigált Magyarországon a BM Duna Szimfonikusokkal, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és a Matáv Szimfonikus Zenekar élén. Philippe de Chalendar magyar feleségével és gyermekeivel Budapesten és Párizsban él. H. Zs. Valló Péter rendezésében, Gregor József főszereplésével újra műsorra tűzi a Szegedi Nemzeti Színház Verdi utolsó operáját, a Falstaffot. A szombaton induló előadás-sorozatot Philippe de Chalendar vezényli, új beálló Ford szerepében Kelemen Zoltán, Fentonként a társulat új tenoristája, Vadász Dániel, valamint Annuska szerepében Merényi Nicolette. A budapesti Francia Intézet támogatásával fellépő francia vendégkarmester, Philippe de Chalendar 1962-ben született, először zongorázni, majd csellózni tanult, 1985-ben diplomázott a freiburgi zeneművészeti főiskolán. 1987 és 1988 nyarán a schleswig-holsteini fesztivál zenekarának szólócsellistájaként Leonard Bernstein és Sergiu Celibidache vezénylete alatt dolgozott. Leonard Bernstein tanácsára és biztatására kezdett érdeklődni a dirigálás iránt. Számos mesterkurzuson vett részt - többek között Siennában, Hilversumbun, a szombathelyi Bartók-fesztiválon, Tanglewoodban -, majd a párizsi Conservatoire karmesterszakán tökéletesítette tudását. 1993 és 2001 között a kölni operaháznál, a kölni Gürzenich Zenekarnál, a New York-i Metropolitan Operánál, Frédéric Mitterand Pillangókisasszony-filmjének felvéte lénél, valamint ZemAz opera dirigense, Philippe de Chalendar Leonard Bernsteintől is tanult. IFotó: Schmidt Andrea) Hon-vágya csillapíthatatlan? Bármilyen lakástervéhez van hitelünk • M J^J^ * Kamattámogatásos hitel: 6,00%* éves kamat I i - i . , i t Euró alapú hitel: 7,95%* éves kamat LaKaSHÍ teieK Forint alapú hitel: 14,75%* éves kamat Bővebb információ: 6720 Szeged. Kölcsey u. 8., tel.: (62) 420-000 •1 éves kamatperiódus esetén, érvényes 2001. 10 01-től . vagy WWW.mkb.hu Vásárhelyen és Csabán is kéregetett a koldus Műláb helyett pénz kellett Egy féllábú fiatalember több napon át koldult a vásárhelyi Andrássy út kirakatsorán, illetve a Kossuth téren. Lapunk október 4-i számában írtunk Gáborról, akit sokan megszántak, és kisebb nagyobb összegeket juttattak neki. A férfi akkor lapunknak azt mondta, hogy Békéscsabáról érkezett Vásárhelyre vonattal, az állomás környékén alszik, és egy 123 ezer forintos műlábra gyűjt, miután a sajátját egy autóbalesetben elvesztette. Cikkünk megjelenését követően még a vásárhelyi szociális otthonból is érkezett felajánlás, miszerint az egyik - a nevét a nyilvánosság előtt elhallgatni kívánó lakó ingyen adományozna egy műlábát Gábornak. Közvetíteni azonban nem tudtuk az adományt, mert a koldus eltűnt a városból. A Délvilágban megjelent írás olvastán azonban a Békéscsabai székhelyű PrimaProtetika Kft. cégvezetője Aranyi Sándor hívta fel szerkesztőségünket és elmondta: „Jó másfél-két évvel ezelőtt ez a férfi Békéscsabán koldult, ugyancsak műlábra gyűjtve. Miután megsajnáltuk, felajánlottunk neki ingyen egyet, ám végül nem fogadta el. Ügyével a megyei újság is foglalkozott, és többen felkarolták a férfit, aki azt mondta, Romániából érkezett. Úgy vélem azonban, hogy a koldulás nála csak a megélhetést szolgálta már akkor is. Ugyanis a társadalombiztosítás nálunk és Romániában is ingyen biztosítja a művégtagokat a rászorultaknak. Igaz, ott mindez - a romániai telephellyel rendelkező cégünk tapasztalatai szerint - egy kicsit több papírmunkával jár." B. K. A. A szegedi református temetőben ápolják a múltat Felújították a katonasírokat A katonasírok és emlékművek elhanyagoltak, pedig a rendszerváltozás óta rendbetételüknek ideológiai akadályai sincsenek. Anyagiak viszont igen. Emiatt halad lassabban a magyar katonai hősi emlékművek restaurálása, a katonasírok helyreállítása, felújítása. Akad azonban jó példa Szegeden, a református temetőben 204 katonasírt újítottak fel. Maschek Rudolf, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület szegedi területi szervezetének elnöke erről tájékoztatta lapunkat. Az első világháború idején - 1915-ben készült tervek alapján -, még külön református és evangélikus hősi temetőrészt terveztek. Miután evangélikus temető nem volt a városban, így a református temető belső főútja. meghosszabbított vonalában egy négyszög alakú területet jelöltek ki erre a célra. - Ez az elképzelés nem valósult meg - mondja Maschek Rudolf. - A református temeA közelmúltban újították fel a református temetőben a 204 hősi katonasirt. A Bajtárs imája cimű katonaszobor is sorra kerül. (Fotó: Gyenes Kálmán) tő északnyugati részén, közös Ede, a Bajtárs imája elnevezé- tánál áll. Megjegyzem, a temeprotestáns sírkertben 1932. ok- sű alkotását, amely a hősi ha- tőben 1920. február 12-éig tetóber 30-án avatták fel Margó lottak díszsírkertjének bejára- mettek hősi halottakat. Azt követően, az erre vonatkozó 1924-es törvénycikk alapján, csak két tiszt - Zsebő Ferenc százados és Szabó József élelmezőtiszt - földi maradványa került a temető e kijelölt részébe, 1926-ban. A református temetőbe összesen 204 hősi halottat temettek el. A nemzetiségi összetételt illetően: magyar 179, osztrák 6, cseh 4, horvát 2, német 13 származású. Voltak közöttük tisztek, tizedesek, közvitézek. - A mi egyesületünk feladata a hősi katonasírok felkutatása, restaurálása. Anyagiakban nem vagyunk valami jól „eleresztve", tagjaink is idősek, ezért eléggé lassan haladunk a munkával - mondja az elnök. - A szegedi református temetőben egy helyi iparos kedvezményes áron végezte el a sírok felújítását. Lecsiszolta a kövek egy részét, az olvashatatlan feliratokat újravéste és festette. Kisimre Ferenc