Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-09 / 236. szám

KEDD, 2001. OKTÓBER 9. EGY SZÁZALÉK 7 Több mint 130 millió - fejlesztésre Megyei nyertesek Munkát találni egy családnak, a fél falunak... Gazdaságélénkítés Kun médra Böngésztek, szemezgettek a sorok között Diós Józsefék. Szeptemberben már negyedszerre szedték a paprikát, a sárga és piros terméssel tömött zsákok mégis megtöltötték a traktor mögötti platót. Az egész család ott hajlongott a fábiánsebestyéni határ­ban, a bekerített másfél hektárnyi földdarabon. Az alma és pritamin­paprika szépen termett az idén. A Diósék földjén végzett munkát szem­mel tartotta a felvásárló, a Kun Beáta Bt. egyik főnöke, Kun László mezőgazdász is. Nincs ebben sem­mi különös. A termelők és az első­számú felvásárló egymásra utaltsá­gából ugyanis Fábiánsebestyénen sajátos együttélési forma fejlődött ki. Szinte mindenki paprikázik a fá­biániak közül. Mégse elegendő az a zöldségmennyiség, ami itt terem - a Kun Beáta Bt.-nek. A község leg­nagyobb magánvállalkozása ugyan­is az elmúlt tíz évben akkorára nőtt, hogy nemcsak a szomszédos Békés és Szolnok megyéből, hanem még a Hajdúságból is vásárol paprikát és mindenféle más zöldséget - mindig attól függően, mikor mi terem és mit óhajt a piac. „Németországba, a skandináv ál­lamokba, illetve különböző nemzet­közi áruházláncoknak szállítunk ­egy debreceni exportirodán keresz­tül - magyarázta Kun László, miért állnak sorba a kamionok a háza előtt. Egyetlen hatalmas járgány 112 má­zsa zöldséget gördít célba. E mennyiség összegyűjtése nem nagy ügy, mióta Kunék egy kisebb hűtő­házat is építettek és működtetnek. A csarnokban a szezonális munka Az almapaprikát idén négyszer lehetett szüretelni. (Fotó: Schmidt Andrea) mennyiségétől függően három­nyolcvan ember tüsténkedik. A hűs térben ottjártunkkor éppen a paprikával megrakott rekeszekből növekedtek a ládahegyek. A hűtőház előtti csarnokban legalább tíz asszony válogatta, az uniós szab­ványnak megfelelő, félkilós kiszere­lésű csomagokba szortírozta, majd egy férfi-nő páros ügyes gép segít­ségével csomagolta a húsos prita­minpaprikát. A Diós Józseféktől származó termést is. A műanyag do­bozokat a férfiak úgy rakták egy­más mellé a rekeszbe, hogy a piros, a sárgásfehér és a zöld paprikacsö­vek a nemzeti színeket idézték. „Nem csak a nemzeti trikolórra emlékeztető színösszeállítás és az exportáló cég emblémájában a csi­kóst ábrázoló rajz utal a hungari­kumra - mutatott körbe Kun Lász­ló. - Szép és pontos munkát kell vé­gezniük arra gondolva, hogy sok száz kilométerre innen egy házi­asszony és egy család talán a Fábi­ánsebestyénen készült csomagolás milyensége, az itt termett zöldség kinézete és íze alapján alkot ítéletet - a magyarokról." A végtermék minőségéhez úgy já­rulhat hozzá az exportáló, ha segíti a termelést. Ez a gazdaságélénkítő re­cept Kunék családi vállalkozásában bevált. A fábiánsebestyéni mezőgaz­dász paprikapalántát termeltet a he­lyi Kinizsi Rt. melegházában, ta­vasszal meg munkagépeket ad köl­csön a gazdáknak a fiatal növénykék kiültetéshez. E támogatás árát a ter­més betakarítása és a felvásárlás után rendezi egymás között a gazda és a betéti társaság. A papír és pénzügye­ket a Kun család nőtagjai intézik. A paprikaszezon lecsengésekor, novemberben a Kun Bt. hozzálát a kínai kel, aztán a fejes és a kelká­poszta betárolásához. Ezeket a zöld­ségeket a hűtőházból karácsony kö­rül kezdi Csehországba, Svédország­ba szállíttatni. Ez a munka eltart március végéig. Aztán elindul és egészen novemberig tart a paprika­szezon. A körforgásból látni: mun­kát találni egy családnak, meg átté­telesen a fél falunak - művészet is. Úfszászi Ilona A szomszéd pénze Borravalóját félti az „eurós" Ausztria Diákhitelek Csongrád megyében 42 nyertese van vidékfej­lesztésre kiírt FVM-pályá­zatnak. A vissza nem té­rítendő támogatás össze­ge meghaladja a 1 34 millió forintot, amelynek felhasználásához - az átutalást követően ­azonnal hozzá is kezdtek a kedvezményezettek. Megyeszerte nagy erőkkel folynak azok a munkálatok, amelyek elvégzéséhez az elő­SAPARD-pályázat néven is­mertté vált hazai program szerencsés nyerteseiként kap­tak támogatást egyes térségi önkormányzatok, illetve vál­lalkozók. Ennek jelentőségét az is növeli, tudtuk meg Szu­da Zoltánról, az FVM Dél-al­földi Regionális Vidékfejlesz­tési Irodájának (Revi) vezető­jétől, hogy Magyarország várhatóan csak jövő ősszel juthat a 2000-ben elnyert 10 milliárd forintos SAPARD­forráshoz. Ennek egyik oka az, hogy az Európai Unió még mindig nem akkreditálta a magyar SAPARD-hivatalt. így nincs meg az az intézmé­nyi háttér, amely „fogadhat­ná" az uniós pénzt. Az EU ál­tal létrehozott speciális támo­gatási rendszer célja az, hogy segítséget nyújtson a csatla­kozásra váró országok agrár­és vidékfejlesztéséhez. Mind­ezek miatt, véli Szuda Zoltán, még nagyobb a jelentősége a vidékfejlesztési célok támo­gatására kiírt FVM-pályázat­nak. Kérdésünkre elmondta: ennek pénzügyi alapját az az 1,1 milliárd forint költségve­tési keret jelentette, amelyet a kormány a SAPARD-terv tényleges megvalósítására, önrészként tartalékolt. A tárca a hazai forrásokra alapozott pályázatokat már az EU-elvárások szerint kérte. A kétszintű bírálóbizottság a 19 megyéből beérkezett 1150 igény 40 százalékát tartotta támogatásra méltónak. A leg­több elképzeléssel, tervvel ez alkalommal is a dél-alföldi régió jelentkezett. Bács-Kis­kun, Békés és Csongrád me­gye az 1,1 milliárd forintos keret 27 százalékát meg is szerezte. A Csongrád megyeiek ré­szesedése ebből 134 millió forint. A pályázók ezt a vissza nem térítendő összeget első­sorban falumegújításra (15­en), illetve infrastruktúrafej­lesztésre (18-an) kérték. A Revi vezetője ugyanakkor hangsúlyozta: a vidéken élők közül egyre többen kiszorul­nak a mezőgazdasági terme­lésből. Emiatt szociális hely­zetük. foglalkoztatásuk külön figyelmet igényel. Az ezzel kapcsolatos gondok azonban nem csupán Csongrád me­gyére, pontosabban hazánkra jellemzőek, bár az országban mintegy 4 millió ember él vi­déki térségekben. A tendencia Európában is megfigyelhető, hiszen ott már öt százalék alá süllyedt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, mu­tatott rá a szakértő. A pályá­zat kiírásakor a harmadik té­macsoportot az alternatív munkalehetőséget biztosító vállalkozási programok alkot­ták. Ezek körébe olyan fej­lesztések tartoznak, amelyek az idegenforgalomban, a kéz­műiparban, illetve a szolgál­tatások területén legalább részmunkaidőben vagy be­dolgozóként kínálnak állásle­hetőséget. Ilyen célra a 42 si­keres megyei pályázó közül 9-en kaptak kormányzati se­gítséget. A pályázati tapasztalatokat összegző Szuda Zoltán kitért arra is, hogy óriási igény mu­tatkozik a mezőgazdasági be­ruházások támogatására. Úgy tűnik azonban, hogy erre csak a jövő esztendőben, a SA­PARD-pénzek felhasználása­kor lesz mód. Ugyanakkor a kárpótlás következtében kia­lakult spontán birtokrendszer miatt a tulajdonosok egy ré­sze nem lát jövőt az agrárgaz­daságban. Ez a körülmény azért is elgondolkodtató, véli a szakember, mivel a termő­földterületek 80 százalékát csupán a földtulajdonosok 20(!) százaléka birtokolja! N. Rácz Judit DM/DV-információ Ausztriában a múlt hét óta kötelező az árak feltünte­tése euróban is, mégpedig szigorúan meghatározott for­mában a schillingárak mel­lett. Ezzel kezdetét vette az euró 2002. január 1-jei beve­zetésének „forró szakasza". Az árak kettős jelölése egészen addig kötelező, amíg a schilling még törvé­nyes fizetőeszközként forga­lomban lesz, azaz 2002 feb­ruárjának végéig, s célja az, hogy szoktassák az embere­ket az új pénznemhez. Ugyanakkor erre az időszak­ra ellenőrizhetővé teszik bár­ki számára, hogy tisztessé­gesen számolnak-e a cégek. Ausztriában különösen szigorúak a formai előírások is: a schillingárnak baloldalt, vagy fent, az euróárnak jobboldalt, vagy lent kell szerepelnie. Számos vállalat egyébként már eddig is mindkét árat feltüntette. Az euró bevezetését szá­mos aggodalom előzi meg. Elsősorban attól tartanak so­kan, hogy a vállalatok ár­emelésre használják fel az új pénz bevezetését, amit elő­segít a tizedesvessző után a negyedik helyig meghatáro­zott árfolyam — például egy euró 13,7603 schilling -, va­lamint a kerekítés ebből adó­dó szükségessége. A fel­ügyeleti szervekhez máris számos bejelentés érkezett árdrágításról. Az euró bevezetése miatt aggódnak azoknak a szak­máknak a képviselői is, ame­lyekben a bérek alacsonyak, mert a munkáltatók eleve számolnak a borravalóval, így elsősorban a vendéglá­tásban dolgozók, a futárszol­gálatok munkatársai, a kéz­besítők, s például a bécsi fiá­keresek. Ahol egy kávé ma 25 schillingbe kerül, ott a nagyvonalúbb vendégek 30 schillinget adnak, de ha ugyanez a kávé 1,82 euróba kerül majd, akkor jó eséllyel legfeljebb 2 eurót kap a fel­szolgáló, ami 2,50 schillin­ges borravalónak felel meg. DM/DV-információ Kétmilliárd forint összegű tőkeemeléssel a Magyar Fej­lesztési Bank Rt. napokon be­lül többségi tulajdont szerez a Diákhitel Központ Rt.-ben - jelentette be Baranyay László, a bank elnök-vezér­igazgatója. Elmondta: az MFB feletti részvényesi jo­gok gyakorolója, a Minisz­terelnöki Hivatalt vezető mi­niszter emellett jóváhagyta azt is, hogy az MFB Rt. tulaj­donosként 15 milliárd forint hitelt nyújtson a Diákhitel Központnak. Az MFB szerepvállalása lehetővé teszi a diákhitelek első, nagyobb részének októ­beri folyósítását. A 15 milli­árd forint összegű forrást a Diákhitel Rt. részére a bank a nemzetközi tőkepiacon kibo­csátott eurókötvényéből biz­tosítja. Az MFB a közelmúltban 450 millió euró összegben bo­csátott ki kötvényt, az ebből származó pénzt már részben felhasználták más fontos köz­ponti célokra. Az bank a Di­ákhitel Rt. részére 8,5 száza­lékos kamattal adja a hitelt, így ez lehetővé teszi, hogy 9,5 százalékos kamaton fo­lyósíthassák a felsőoktatási intézményekben tanulóknak a diákhiteleket. Kamarai hírek A Szegedi Ügyvédi Kamara dr. Horpácsy György ügyvédet „lemondás" útján törölte az ügyvédi névjegyzékből 2001. július 31-i S hatállyal. Támogatott kistérségek Kistérség Céltámogatás (Ft) Összérték (Ft) Homokháti 34,7 millió 81,2 millió Kisteleki 31,7 millió 63,4 millió Makói 18,6 millió 40,9 millió Hódmezővásárhelyi 20,4 millió 40,8 millió Szentesi 17,0 millió 34,0 millió Csongrádi 10,1 millió 24,2 millió Szegedi 1,6 millió 4,2 millió MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 414,90 Ausztrál dollár 142,40 Cseh korona 7,69 Dán korona 34,89 Euró 259,34 Belga frank (100) 642,89 Finn márka 43,62 Francia frank 39,54 Görög drachma (100) 76,11 Holland forint 117,68 ír font 329,29 Német márka 132,60 Olasz líra (1000) 133,94 Osztrák schilling 18,85 Portugál escudo (100) 129,36 Spanvol peseta (100) 155,87 Japán yen (100) 234,75 Kanadai dollár 180,06 Lengyel zloty 67,49 Norvég korona 32,16 Svájci frank 175,36 Svéd korona 26,65 Szlovák korona 5,94 USA dollár 281,25 J E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu Ügyviteli szoftver­bemutató szakmai nap A Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara számviteli szekciója az In­formatikai és Logisztikai Klubbal közös rendezvényt szervez Ügyviteli szoftverbe­mutató szakmai nap cím­mel, melyre ezúton Önt is tisztelettel meghívjuk. A szakmai napra meghív­tuk a hazai piacon működő jelentősebb szoftverkészítő cégeket, melyek különböző könyvelési, bérszámfejtési, munkaügyi és egyéb szoftve­rek készítésével foglalkoz­nak. Célunk, hogy meg­könnyítsük a rendezvényre ellátogató cégek és számvi­teli szakemberek szoftvervá­sárlási döntéseit, megismer­kedjenek a különböző köny­Kamarai hírek velési és nyilvántartási prog­ramok kínálta lehetőségek­kel, megoldásokkal. A szakmai nap 2001. ok­tóber 11-én, 10-16 között kerül megrendezésre a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara épüle­tében (Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4.) A szakmai napon a szoft­verkészítő cégek bemutat­kozása mellett a témához kapcsolódóan előadásokat is meghallgathatnak az ér­deklődők: 10 órától: A digitális aláírások és internetes adóbevallások (előadók: dr. Pásztor Miklós egyetemi oktató és Markovics Lajos­né osztályvezető, APEH CS. M. lg.) 14 órától: A szoftverhasz­nálatok jogi rendezettsége (előadó Joó Beatrix, a BSA jogi képviseletét ellátó Or­mós ügyvédi irodától) A rendezvényen és az előadásokon való részvétel a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara tagjai számára térítésmentes, nem kamarai tagok számára a szakmai előadásokon való részvétel 3000 Ft/fő + áfa előadásonként. Munkanélküliek figyelmébe! A Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara európai üzleti asszisztens (OKJ 52343501) államilag elis­mert, középfokú szakképesí­tésben 11 hónapos, csopor­tos képzést indít 2001. ok­tóber végén a Csongrád Me­gyei Munkaügyi Központ 100%-os támogatásával. A képzés része közel 300 órás angol nyelvi modul, valamint számítástechnikai képzés, melyet számítógép-kezelő, -használó (OKJ 33464101) bizonyítvány megszerzése követ. A jelentkezés feltétele: kö­zépfokú iskolai végzettség. A képzéssel kapcsolatban bővebb felvilágosítás a CSMKIK Oktatási Igazgatósá­gán kérhető (Telefon: 62­486-987/172). Jelentkezni a munkaügyi központ illeté­kes kirendeltségén lehet. Mestervizsga­tanfolyamok A Délmagyarországi Gazda­ságfejlesztő Kht. mestervizs­ga-előkészítő tanfolyamot in­dít a következő szakmák­ban, októberi kezdéssel: kőműves, női szabó, autó­szerelő, fodrász, kozmeti­kus, asztalos, villanyszerelő, szakács, kereskedő-mene­dzser, szobafestő-mázoló és tapétázó, gázvezeték- és -készülékszerelő, vízvezeték­és központifűtés-szerelő, pin­cér, vendéglős-fogadós. Al­kalmazottak és munkanél­küliek képzési támogatást igényelhetnek a munkaügyi központ kirendeltségeinél. Bővebb felvilágosítás a 62­486-987/182-es telefon­számon kérhető. (x) csongrád megyei kereskedelmi és iparkamara

Next

/
Thumbnails
Contents