Délmagyarország, 2001. október (91. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-09 / 236. szám

KEDD, 2001. OKTÓBER 9. EGY SZÁZALÉK 5 HÍREK ÁRAMSZÜNET. Háló­zatépítés miatt áramszünet lesz október 10-én, szerdán reggel 8 és déli egy óra kö­zött Szegeden, a Dorozsmai úton a Jernei utcától a temp­lomig mindkét oldalon, a csatornától az Orczy utcáig, a Hajdú utcában a 24-es szá­mú házig, a Bethlen Gábor utcában a 34-es számig, az Adél közben a 10-es számig, a Bölcs utcában a 40-es szá­mig, valamint az Adél köz-Ilosvai utca-Bródy ut­ca-Matty-csatorna által hatá­rolt területen. TÓTH PÁLÉ A FŐDÍJ. Koppenhágában, a Dán Filmintézet által az elmúlt héten megrendezett Buster nemzetközi gyermekfilm­fesztiválon a Szegeden élő Balázs Béla-díjas rendező, Tóth Pál Egy újabb nap című alkotása nyerte el a fődíjat. HÍRŐS POLGÁR A KÁVÉHÁZBAN. A Bécsi Kávéház Hírős polgár estjé­nek mai vendége Kerekes Péter. Az IKV Rt. elnök-ve­zérigazgatójával 18 órától Pető Bálint újságíró beszél­get. Bio­építészeti napok Munkatársunktól A Bálint Sándor Művelő­dési Ház ad otthont az „V. új­szegedi bioépítészeti napok" címet viselő rendezvénynek, amelyet tegnap délután nyi­tott meg Kiss Lajos területi fő­építész, az Építéstudományi Egyesület országos alelnöke. A megnyitó után a bioépíté­szetifól, valamint az energiata­karékosság és környezetvéde­lem összefüggéseiről szóló előadások hangzottak el. A konferencia másnapján ma délelőtt 9 órától többek között a környezettudatos életmód­ról, a napenergia hasznosításá­ról, a természetes építőanya­gokról, a szennyvízkezelés környezetbarát módjáról be­szélnek az előadók. A bioépítészetet művelő és a természetes életmódot nép­szerűsítő tervezők, gyártók és szolgáltatók kiállítása október 27-éig tekinthető meg. Az elő­adásokra és a kiállításra min­den érdeklődőt várnak a ren­dezők. Kultúrtörténeti ritkaságok a Somogyiban Thúróczytól a rendőrkapitányig Munkatársunktól A szegedi Somogyi-könyvtár Somogyi Károly esztergomi kanonok közel 43 ezer kötetes adományára épül, melyben sok or­szágos ritkaság is megtalálható. Ezek közül válogatott a nyáron a magyar államiság 1000 évfordulója tiszteletére a „Ment-e a könyvek által a világ elébb?" című kiállítás, ami há­rom évszázad kurrens ritkaságaiba enged be­pillantást. Az 1488-ban nyomtatott Thú­róczy-krónikától a Vizsolyi Biblián át a XVII-XVIII-XIX. század legkiválóbb nyomdászainak munkái segítségével a ma­gyar tudomány és irodalom legkiemelke­dőbb alkotásai: Janus Pannonius, Zsámboky, a Bolyaiak, Katona József, Vörösmarty Mi­hály és Széchenyi István műveinek mára már ritkaságnak számító példányai láthatóak a vitrin mögött. A míves magyar könyvköté­sek bemutatására XVIII. századi nagyszom­bati díszkötések, valamint neves könyvgyűj­tők ex librisszel, vagy kézjegyükkel ellátott kötetei is megtekinthetők. A kiállítás Szeged könyves kultúrájából is válogatást ad, kezd­ve Griinn Orbán, az első szegedi nyomdász kiadványaitól Dugonics András könyvein és az egyleti könyvtárak kötetein át a bibliofil szegedi rendőrfőkapitány, Szalay József könyvtáráig. Az ő gyűjteményének éke a kiállítás uni­kumának számító, az eddig még kiadatlan Dugonics András-kézirat, ami a magyar vá­rak történeti leírását tartalmazza. A biblioté­ka a magyar könyves kultúra évszázadait át­fogó reprezentatív kiállítása október 20-áig tekinthető meg. Molnár Zoltán nem mond le Régi politika az új frakcióban Sürgősségi osztály - lassú ütemben Máig üresen áll az SBO Tizenhárom új játék a Stefánián Spagetti, gomb, golyózó Beül a független kép­viselők alkotta, újonnan alakult polgári frakció­ba, és ma kilép az SZDSZ-ből Molnár Zol­tán, a párt korábbi váro­si elnöke, polgármester­jelöltje. A városatya nem mond le listás mandátu­máról. Molnár azzal in­dokolta döntését, hogy az SZDSZ városi szerve­zetének politikája rossz irányt vett, és ahelyett, hogy segítené a város­fejlesztésben komoly eredményeket elérő ve­zetést, személyi összefo­nódások után kutat. Molnár Zoltán már júni­usban is azt nyilatkozta lapunknak: „A város ér­dekei azt kívánnák, hogy ne párt-, hanem várospolitikai szempon­tok alapján szülessenek a döntések". - Miért döntött úgy, hogy a polgári frakcióban tevé­kenykedik tovább? - Párttársammal, Nagy Sándor városi elnökkel 1998-ban beléptünk a füg­getlen frakcióba, ám később úgy véltük, könnyebben tud­juk érvényesíteni érdekein­ket. ha frakción kívül ve­szünk részt a közgyűlés munkájában. Az elmúlt idő­szakban azonban nagyon so­kat változott az SZDSZ helyi politizálása. A párt országos eszméivel a mai napig egyet­értek, ám azzal már nem tud­tam azonosulni, hogy a Nagy Sándor vezette helyi szerve­zet személyeskedő, vélt sze­mélyi összefonódásokat firta­tó politikát folytat. Éppen ezért az utóbbi időben már csak jogi és ügyrendi, váro­süzemeltetési és szakmai kérdésekben szólaltam fel a közgyűlésben, a politikai ügyeket Nagy Sándorra hagytam. Nem értettem egyet a városvezetés telepü­lésfejlesztési elképzeléseit támadó hanggal sem, mert szerintem a jelenlegi vezetés sokat tett azért, hogy megva­lósulhasson az általam is nagyra tartott városfejlesztési program. Az i-re akkor került fel a pont, amikor Nagy Sán­dor a szabad demokraták szegedi elnökeként közös sajtótájékoztatón vett részt a Szegedért Egyesület vezető­jével. Csapó Balázzsal, aki több képviselőt, bizottsági elnököt és magát a polgár­mestert is feljelentette. Ez számomra azt jelentette, hogy az SZDSZ azonosul az ilyen módszerekkel. így már nem akartam részt venni a párt munkájában sem. Színt kellett vallanom, és éppen ezért azzal egy időben, hogy beültem a polgári frakcióba, közöltem Nagy Sándorral, hogy megszüntetem az SZDSZ-tagságomat is. - Mivel az SZDSZ listá­ján került 1998-ban a képviseló'k közé, Nagy Sándor felszólította, mondjon le mandátumá­ról. Eleget tesz a kérés­nek? - Ahogy említettem, az SZDSZ-ből kilépek. Úgy ér­zem azonban, nem szükséges visszaadnom képviselői mandátumomat. Igaz ugyan, hogy a szabad demokraták listáján jutottam be a köz­gyűlésbe, ám nem a pártra, hanem a saját programomra esküdtem fel. Azt pedig még a pártból kilépve is jobban tudom képviselni a polgári frakcióban, mint a függetle­nek között. - A szegedi konzervgyárat működtető részvénytársa­ság igazgatótanácsának tagjává választották. Ezt kapta cserébe, hogy a kormánypártokat nyíltan támogató képviselőcso­portot erősíti? - Ez nem igaz. Jogászként hosszú idő óta részt veszek abban a munkában, ami a részvénytársaság megalapítá­sa, a konzervgyár megmenté­se körül zajlik. Az elejétől fogva ismerem a történetet, így egészen egyszerűen arról van szó, hogy jogi ismeretei­met szeretnék hasznosítani az rt. igazgatótanácsában. Kéri Barnabás Molnár Zoltán: Nem igaz, hogy a konzervgyári igazgatótanácsi tagsággal fizettek ki. (Fotó: Karnok Csaba) Üresen áll a közel egy éve épült szegedi kórház sürgősségi betegellátó osztálya. A tavalyi siker­telen müszerberuházási pályázat után most a sze­gedi önkormányzat bizto­sítja a 120 millió forintot az orvosi műszerek-be­rendezések megvásárlá­sához. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz műkö­dőképes a sürgősségi osztály, ma még senki nem tud válaszolni. Tizedik hónapja, január óta áll üresen a szegedi kórház udvarán a pályázaton nyert központi támogatással - 95 millió forintos beruházással - épült sürgősségi betegellá­tó osztály (SBO). A sürgőssé­gi részleg alapkőletételekor, 1999. szeptemberében még az volt a terv, hogy az osz­tály 2000 tavaszán bekapcso­lódik Szeged betegellátásá­ba, de a 720 négyzetméteres épület berendezéseinek vá­sárlásához szükséges összeg egy részére - 40 millió fo­rintra - tavaly sikertelenül pá­lyázott a kórház. Az SBO máig üresen áll. A város idő közben az Egész­ségügyi Minisztériumtól is kért anyagi segítségét, ered­ménytelenül. Legutóbbi információink szerint a műszerek és beren­dezések vásárlásához szük­séges 121 millió forintot a vá­rosi önkormányzat az idei év­re előirányzott céltartaléká­ból fedezi. Ez az összeg ­amint azt Ladányi Márta, a polgármesteri hivatal egész­A kórház üzemeltetési osztályának vezetője, Pásztor István most is csak üresen tudja megmutatni a már januárban elkészült sürgősségi osztályt. (Fotó: Miskolczi Róbert) ségügyi csoportjának vezető­je elmondta - az előírt mini­mumfeltételek megteremté­séhez elég. Az orvosi beren­dezések egy részét lízingelik, mert így olcsóbban jutnak egy-egy műszerhez. Az ön­kormányzat pályázik az Egészségügyi Minisztérium - 40 százalékos önerőt elő­író - műszerpályázatán 5 mil­lió forintos támogatásra. A lassan egy éve felépült és üresen álló sürgősségi bete­gellátó osztályra a többi kö­zött altató- és lélegeztetőgé­pek, betegőrző monitorok, hordozható ultrahangkészü­lék, kézi műszerek, műtőasz­tal kell - sorolta dr. Nárai György, a kórház főigazgató­ja, aki hozzátette: a 10 beteg­ágyhoz a Johannita Szeretet­szolgálat jóvoltából jutott az SBO. Arra a kérdésre, hogy mi­korra várható a sürgősségi be­tegellátó osztály működésének kezdete, sem az igazgató, sem az önkormányzat illetékese nem tudott választ adni. Ah­hoz, hogy az osztályon meg­kezdődhessen a gyógyítómun­ka, az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár engedélye kell. Az OEP viszont csak akkor fi­nanszírozza és engedélyezi a működést, ha az SBO megfe­lel a minimumfeltételeknek. K. K. ra - emlékeztető forgók a „gomb" nevet viselik. Mindkét alkalmatosságból hármat-hár­mat találunk a megújuló ját­szótéren. Középen egy hatalmas mű­holdvevő antennára hasonlító, megdöntött „forgótál" foglal helyet. A mérleghintára két­két gyerek fér föl, a hagyomá­nyos lánchinta kétszemélyes. Minden „leesős" játék alatt az előírtnál mintegy kétszer mé­lyebb. ötven centiméteres ka­vicságy terül el: a lepotyogó apróságoknak így nem történ­het komolyabb bajuk. Mindezeken kívül találunk még „pihenő" mászókákat. amelyeken tetszés szerinti test­helyzetben ülhetnek-lóghat­nak a forgásban és hintázásban megfáradt játsróterezők. Újabb különlegesség a fele­désbe ment golyózás fölele­venítésére szolgáló fémlap, amelyen egy kis lyukba gurít­hatják üveggolyóikat a régi já­tékot újra divatba hozó gyere­kek. A játékokat a budapesti Fi­to-System Kft. szakemberei szerelték föl. Valamennyi já­tékszer megfelel a német TÜV-szabvány szigorú biz­tonsági előírásainak. A 20 millió forintos költ­séggel fölújított játszóteret a tervek szerint október 11-én, csütörtökön adják át a gyere­keknek. Nyilas Péter Október 11 -én adják át a szegedi Stefánia új ját­szóterét. Már helyükre ke­rültek a rozsdamentes acélból készült mászókák, forgók és hinták, amelyek alatt fél méter mély kavi­cságyat építettek, így a lepottyanó gyerekek nem üthetik meg magukat túl­ságosan. Nem csak Szegeden, de egész Magyarországon sem találunk olyan játszóteret, ami­lyen a Stefánián épül. A nyá­ron lebontott, régi láncos és mérleghinta, mászókorlát és homokozó helyére Németor­szágban gyártott, rozsdamen­tes acélból készült játszóesz­közök kerülnek. A játékokat az Országos Műemlékvédelmi Hivatallal egyetértésben vá­lasztották ki. Az OMVH hoz­zájárulására azért volt szük­ség, mert a műemléki környe­zetben nem állíthattak föl a város más fölújított játszóte­reiről ismert, tiritarka hintá­kat és mászókákat. A Stefánián napok óta nyúj­tott műszakban dolgoznak a játszóteret építő Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht. köz­terület-fenntartási üzletágának munkatársai. A már fölállított, de még becsomagoltan álló ti­zenhárom játékot Polák Zoltán városüzemeltetési csoportve­zető mutatta be. Megtudtuk, hogy a játéko­kat sajátos fantázianévvel lát­ták el a német gyártók. Az egyenes vagy csavart formájú mászórudak a „spagetti", a jó­kora diszkoszra - vagy egé­szen kicsike repülő csészealj­Magyarországon nem lesz párja a Stefánián épitett játszótérnek. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents