Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-25 / 224. szám

KEDD, 2001. SZEPTEMBER 25. AKTUÁLIS 5 A magyar film, mint olyan Magyarfilmnek lenni nem lehel túl jó érzés. Sőt, viszontagságos. Magyar filmnek lenni politikai play boy, vagy téboly. Magyar filmnek lenni nem látványos, nem vonzó. A magyar filmnek gyermekbetegsége van: nincs pénz pelenkára, se cumira; na. arra néha van. A magyar film alapjaiban depressziós, még mielőtt a tükör előtt méregetné magát. A magyar filmnek folyton az az érzése, hogy arról kell szólnia, amiben megszületett, folyton tükröz. A magyar filmnek nincsen szép ruhája, amiben kimenne a külföldi fesztiválokra. A magyar film tehát nem forog kacsalábon. annál inkább közszájon. A magyar film egy szegénynek mondott ország filmje, és ezért állandóan kisebbségi érzése van, vesztestudattal akar versenyezni. A magyar film kicsit olyan, mint a magyarfoci, profik csinálják amatőr színvonalon. A magyar film kicsit olyan, mint az ország, picit korrupt, picit elnézhetetlen. Még ha mindez igaz is, eszébe nem jutott senkinek, hogy valójában milyen is akar lenni a magyar film. Vagyis eszébe jutott, csakhogy a politikusoknak. Ok persze történelmi filmet akarnak, nagyjainkról, és nagy pénzekből, ahogy kell. Kerüljük a demagógia angyalát, de azért mégis, milyen stílszerű érzést adtak most is a szánkba (filmes képzavar), és mondhatjuk, nocsak, az igazságos Mátyás királyról szóló film forgatókönyvére pályázatot írtak ki, amin részt vehet kicsi és nagy, alsó-fölső-középső, bárki, aki még hisz a tisztes pályázatokban. Csalimese az igazságról, úgymond, mert aki már írt forgatókönyvet, az jól tudja, hogy a filmhez többnyire a forgatókönyvnek tesz legkevesebb köze. Díja: 500 ezerforint, és azt hihetjük, hogy a tisztességet ilyen olcsón adják. Elveszíteni viszont, promt. nem kerül semmibe. Podmaniczky Szilárd HÍREK GYÓGYSZERÉSZHALLGATÓI NAPOK. Marosvásárhelyről, Debrecenből, Pécsről és Budapestről is érkeznek gyógyszerészhallgatók arra a háromnapos rendezvénysorozatra, amely ma kezdődik a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán. Az első gyógyszerészhallgatói napok jó alkalmat kínálnak arra, hogy a diákok - a tanulást kicsit félretéve együtt szórakozzanak, sportoljanak, s közben jobban megismerjék egymást. INNOVÁCIÓS KONFERENCIÁK. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Csongrád és a Békés megyei szervezete a DARFT Dél-alföldi Fejlesztési Tanácsa pályázati támogatásával két helyszínen regionális konferenciasorozatot rendez a dél-alföldi régió műszaki és természettudományos érdeklődésű szakembereinek. A szegedi fórumot ma, 10 órai kezdettel rendezik meg a Technika Házában, a békéscsabai találkozó időpontja október I. DIÁKSZIGETRŐL A KÁVÉHÁZBAN. Könyvbemutatóra várják az érdeklődőket ma, kedden délután 4 órakor a Millennium Kávéházba (Szeged. Dugonics tér 12.). A középosztály Szigete címmel írt könyvet Gábor Kálmán Közép-Európa legnagyobb zenei fesztiváljáról. Az est vendége Schindler Endre, a Sziget Kft. marketingigazgatója. HÍRÓS POLGÁROK SZEGEDEN címmel beszélgetéssorozatot indítanak a Bécsi Kávéházban. Keddenként este 6 órától neves és érdekes emberekkel találkozhatnak az érdeklődók. Pethő Bálint újságíró mai vendége dr. Katona Márta, a Koraszülött Gyermekek Alapítvány kuratóriumi elnöke. Palásthy György legújabb filmje Díszelőadás a Belvárosiban akik segítenek elkészíteni azt az ötven szalmabábut, melyre megrendelést kapott a bábos. A titkos megrendelő pedig nem más, mint az osztrák titkosrendőrség főnöke (Mácsai Pál), aki Kossuth Lajos, Batthyány Lajos és a többi hős ruháiban szeretné nyilvánosan példát statuálva - felakasztatni a bábukat. Miután mindez a főhősök számára is kitudódik, a kalandos és csodás elemekben bővelkedő filmben elkezdődik a harc a szalmabábuk, és egyben a forradalmi eszmék szabadságáért. A zsúfolásig megtelt nézőtéren a gyerekhad előtt jól vizsgázott a produkció, a humorban és poénokban bővelkedő filmet rengeteg nevetéssel és a vetítés végén hatalmas tapssal jutalmazták. Ezt követően Palásthy György köszöntötte a színpadon közönségét, majd kérdésekre válaszolt. Elmondta, hogy közel három évig dolgozott a filmen, óriási erőpróbát jelentett a stábnak a szalmabábuk mozgatása és szalmamadarak reptetése. Volt, aki arra volt kíváncsi, hogy a felvételek alatt a gyerekszereplők jártak-e iskolába. A válasz hatalmas sikert aratott, látszott - többen komoly filmkarrieren gondolkodnak. A Szalmabábuk lázadása című ifjúsági filmet szeptember 27-étől október 3-áig a tékában nézhetik meg a filmbarátok. Lévay Gizella Bőséges a termés Polgár Mihály szőlészetében. (Fotó: Schmidt Andrea) Polgár Mihály 120 hektáron termeszt vörösbornak való szőlőt. Roskadoznak a tőkék, de a sok eső és hideg miatt a must cukorfoka alacsonyabb a kívánatosnál. A mórahalmi szőlősgazda azonban nem aggódik: minőségi alapbora idén is gazdára talál. Magasba fröccsen a szőlő vére, amikor az IFA a présgaratba billenti a fekete szőlő lédús fürtjeit. Polgár Mihály mórahalmi szőlősgazda a zúzó-bogyózó gép zajában magyarázza el, hogy a kocsánytól különválasztott szemek hét-tíz napot pihennek az erjesztőben, ezalatt oldódik ki a gyümölcsből az íz-, illat- és színanyag. Ottjártunkkor éppen a zweigelt szőlőt szüretelték; a kékfrankos egy-másfél hét múlva, a cabernet franc október végén következik. Az idei termés bőséges - sőt talán túlságosan is az. A tavalyihoz képest ezen az őszön 20-25 százalékkal több szőlőt szüretelnek. A kívánatosnál nagyobb termés nehéz helyzetbe hozhatja a biztos fölvevőpiaccal nem rendelkező gazdákat. Polgár Mihály úgy számít, hogy a tavalyi, jónak mondható szezon után most nehezebb idény következik. „A cseh és szlovák piac elbizonytalanodása miatt sok vörösbor bennmaradt az országban. Ráadásul a behozott, olcsó olasz borok miatt is rosszabbak az eladási esélyek." Polgár Mihály, bár szerződése nincs az idei termés eladására, nem aggódik. „Nincs okom félni, a minőség önmagában is garancia arra, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, idén is megtalálom a vevőket" - ezt a gazda már a présháztól kissé távolabb, a szőlőtőkék mellett mondja. Az előző napi esőt gyorsan beitta a homok; a nehéz fürtök sűrűn nőtt, keményen duzzadó bogyói tompán csillognak a napsütésben. Néhány sorral odébb nagyban zajlik a szüret: a munkások egy traktor pótkocsijára öntögetik föl a teli kosarak tartalmát. Miközben cipőnk helyenként csaknem bokáig süpped a talajba. Polgár Mihály elárulja, hogy társával, Tóth Imrével összesen százhúsz hektáron gazdálkodnak. A területhez kárpótlási árverésen jutottak hozzá. Összesen mintegy 350 ezer tőke ad szőlőt, s idén tízezer hektoliter körüli bortermés várható. Lévén közgazdász. Polgár Mihály akkor látott fantázia a szőlőtermesztésben, amikor csak kevesen. „A nyolcvanas évek végén olyan piaci viszonyok uralkodtak, hogy úgy gondoltam, ennél már csak jobb következhet. így is történt" - értékeli akkori döntését a gazda. Polgáréknál családi hagyomány a szőlészet: szülei, nagyszülei is a bornak való gyümölccsel foglalkoztak. Polgár Mihály 1994 óta gazdálkodik a mórahalmi Homokhátságon. Mielőtt elköszönnénk, a gazda a halványpiros szőlőlével telitöltött, talpas hengerbe állítja a fokolót. Mint mondja, a szeptemberi eső és a hideg rontott a must cukortartalmán. A mérce 16 fokot mutat - a kívánatos úgy 19 fok lenne. Polgár Mihály alapbort erjeszt, palackozásra egyelőre nem gondol. A megfelelően kezelt és előkészített bor üvegbe töltése, valamint hosszabb távú értékesítése több tízmillió forintos beruházás után kezdődhetne. Házibor természetesen készül a Polgár-birtokon - családi fogyasztásra. Nyilas Péter Palásthy György legújabb ifjúsági filmjének, a Szalmabábuk lázadásának tartották tegnap a díszelőadását kisiskolásoknak a szegedi Belvárosi moziban, melyre az egyik gyermekszereplő, Nóvák Judit mellett a rendező is eljött. A vetítés előtt üdítővel kínálták a gyerekeket, majd Vörösné Séllei Emma, a Belvárosi mozi vezetője köszöntőjében mesélt a film történelmi hátteréről. A történetben Hétszáz Jeromos bábkészítő mester idilli hangulatú üzletéből szemlélhetjük az 1848—49-es szabadságharc leverése utáni időszakot. A mester (Haumann Péter) és felesége (Bánsági Ildikó) befogadja a forradalom után árván maradt gyerekeket, Palásthy György rendező a lelkes gyerekek gyűrűjében. (Fotó: Gyenes Kálmán) A minőség önmagában is garancia Olasz borral teli a piac Diákotthon? Gettó vagy(diák)otthon? címmel vitafórumot rendez a délvidéki származású magyarok érdekképviseletének szegedi tagozata a Gyertyámos utcai MDF-klubban. A ma 18 órakor kezdődő program keretében az anyaországi és a határainkon túl élő magyarok viszonyának kényes kérdéseire keresi a választ Kisimre Ferenc újságíró, az est házigazdája, valamint vendégei. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS OKTATÁSÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Szeged Megyei Jogú Város Oktatásáért Közalapítvány Kuratóriuma pályázatot ír ki 2002. május 31-ig megvalósuló okatási feladatok támogatására. A pályázat célja: Szeged Megyei Jogú Város oktatásának fejlődését szolgáló, oktatási célokat megvalósítani szándékozó tevékenység támogatása. A pályázati feltételeket a részletes pályázati kiírás tartalmazza. Pályázni kizárólag Szeged Megyei Jogú Város Oktatásáért Közalapítvány űrlapján lehet. A pályázati űrlap és a részletes pályázati kiírás az alábbi címen szerezhető be. Közalapítványok Titkársága, 6726 Szeged, Fürj u. 92/b. Polgármesteri Hivatal Oktatási Iroda 6720 Szeged, Széchenyi tér 11.11/228. Benyújtási határidő: 2001. november 30. A pályázati kérelmeket személyesen és postai úton lehet benyújtani: Szeged Megyei Jogú Város Oktatásáért Közalapítvány 6726 Szeged, Fúrj u. 92/b. A rendőrség felszámolja a tiltott prostitúciót Örömlányok az út mentén Néhány napja ismét prostituáltak bukkantak fel Szeged környékén. Kedvelt területük az M5ös és az 55-ös út kivezető szakasza, azaz az Othalmi úton a volt orosz laktanya előtti terület és a téglagyár környéke, valamint a jugoszláv határ felé vezető út. A héten a Sándorfalva felé vezető úton is őrizetbe vettek és bíróság elé állitottak egy prostituáltat. Másfél évvel ezelőttig, egészen pontosan 2(XX). március elsejéig tömeges volt a prostitúció Szeged kivezető útjain. Akkor azonban hatályba lépett az új szabálysértési törvény, amely már elzárással is büntette a tiltott kéjelgést, s ez alapvető változásokat hozott: szinte egyik napról a másikra eltűntek az utak széléről a testüket árusító lányok. - A törvény lehetőségeit kihasználva őrizetbe vettük az örömlányokat. Mivel többször is elkövették a szabálysértést, a bíróság elzárással büntette őket. Ezzel szeged környékén gyakorlatilag megszűnt az útszéli prostitúció - mondta Dobó Márton őrnagy, a Szegedi Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályának vezetője. Két héttel ezelőtt azonban ismét megjelentek a „hölgyek", akik egyébként Szeged környékén három területet kedvelnek: az M5-ös úton a Postakocsi csárda környékét és a volt orosz laktanya előtti területet, valamint az 55-ös út kivezető szakaszát. - Nemrégiben három prostituáltat vettünk őrizetbe, kettőt a Postakocsi csárdánál, egyet a Sándorfalvi úton mondta az őrnagy. A bíróság gyorsított eljárás keretében az egyiket harminc nap elzárással büntette, a másik kettőt harminc-, illetve negyvenezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az előbbi fiatalkorú, a másik az elmúlt két évben nem követett el hasonló szabálysértést. Az osztályvezető kijelentette: nem engedik, hogy újra „jelenség" legyen Szeged környékén az út menti prostitúció. Létrehoztak egy csoportot, amelynek az a feladata, hogy akár lakossági bejelentések alapján is rendszeresen ellenőrizze a „kritikus" területeket és megakadályozza a prostitúciót. A. T. J. Fokozott ellenőrzésekkel szorítható csak vissza az út menti prostitúció. (Fotó: Karnok Csaba)