Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-05 / 207. szám
SZERDA, 2001. SZEPTEMBER 5. MEGYEI TÜKÖR 7 A százhatvan éves TIT tradíciója Cigány nyelvet is oktatnak A TIT az idén ünnepli 160 évfordulóját. A szervezet oktatási kínálata a reformkortól napjainkig időszerűén átfogta az adott korra jellemző követelményeket és igényeket. A korábban állami támogatottságú tudományos szervezet életben maradása érdekében az új piaci követelményeknek megfelelő stratégiát dolgozott ki, hiszen önfenntartó intézményként kellett tovább működnie. Hagyományos feladatait, mint például a tehetségkutató versenyeket, a pedagógiai nyári egyetemet, az értelmiségi klubot, a természettudományi hét programjait. a magyar tudomány napját saját erőforrásból, az úgynevezett „fizetős" képzési formák bevételéből tudja finanszírozni. - Mindamellett, hogy munkánk lényege a klasszikus ismeretterjesztés, igazodunk a társadalmi változásokhoz, a hallgatói igényeket figyelembe vesszük, amikor a képzési programokat összeállítjuk - fogalmaz dr. Kanyó Zoltánná, a Koch Sándor Csongrád megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ügyvezető igazgatója. Szeptemberben indulnak a Munkaügyi Központ regisztrációja és az Országos Képzési Jegyzék alapján szervezett és állami szakképesítést nyújtó középés felsőfokú tanfolyamok. Idén újdonságnak számít a protokoll ügyintézői, valamint a műtárgy szakirányú becsüs képzés. Terveik szerint ősztől, az országban egyedülálló módon cigány nyelvoktatással bővül a kínálatuk, jövőre pedig a siketek által használt jelbeszédet fogják oktatni. Egy éve akkreditált nyelvvizsga centrumként is működik az intézmény. A tapasztalatok szerint a középfokú mellett egyre többen jelentkeznek felsőfokú nyelvvizsgákra, döntően a diploma, illetve a felvételik előtt álló diákok vesznek részt a képzéseken. - A TIT-nél szerzett angol és német nyelvvizsgák előnye, hogy Hegyeshalom után is érvényesek - mondja az ügyvezető. A bizonyítványok gyakorlatilag belépők a külföldi munkahelyekre, hiszen már sem teszten, sem elbeszélgetésen nem kell a magyar munkavállalónak számot adnia nyelvtudásáról. Lévay Gizella Megújult a tanulmányi osztály Munkatársunktól Szeptembertől megújult tanulmányi osztály fogadja a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar hallgatóit. Az eddigi tanulmányi osztály folyosóján, egy tanterem átalakításával pultokkal felszerelt ügyfélteret építettek ki. Ennek nyomán nem kell többet sorban állniuk a hallgatóknak a szűk folyosón, és a fogadóórák száma is jelentősen megnövekszik. Dr. Galambos Gábor, a kar főigazgatója elmondta: gyakorlatilag teljes munkaidőben fogadják majd a diákokat a tanulmányi osztályon. A jelenleg is folyó, de a tanévkezdésre befejeződő átalakítás hétmillió forintjába kerül a karnak. A főigazgató szerint azonban megéri ennyit áldozni a felújításra, hiszen a hallgatók joggal várják el azt, hogy ügyeiket akkor intézhessék, amikor időt tudnak rá szakítani, s nem akkor, amikor a hivatalnokok ráérnek. „Nem mondom, hogy jó, ha egyszer nem az!" Szegvár meg nem érteti titánja Lengyel László: az emberek legfeljebb dohognak Aranyat ér a biztos szavazó Nem a turistaszezon nyitja és zárja az üzleteket Nincs szünet a vendéglátásban Néhány hónap után bezárt a szegedi Foto Café, de csak azért, hogy újra kinyithasson. (Fotó: Schmidt Andrea) Szegeden nem jellemző, hogy a turistaszezon befejezése után kávéházak, éttemek, cukrászdák szüneteltetik működésüket. A nyár végével szinte senki sem adja vissza működési engedélyét. A Deák Ferenc utcában a nyár elején nyilt és néhány hete bezárt Foto Café és a hét végén bezáró Kálvária sugárúti Cocktail Dance Club is újra kinyit. - Szegeden nem jellemző, hogy szüneteltetnék a működési engedélyeket a vendéglátósok - nyilatkozta lapunknak Máthéné Szilágyi Ildikó, a kereskedelmi főtanácsos. Az önkormányzat kereskedelmi és kisvállalkozási csoport vezetője megjegyezte: a vendéglátó helyek tulajdonosai vagy üzemeltetői nem szüntetik meg az üzleteiket sem, inkább csak tulajdonoscserék, cégmódosítások kapcsán keresik fel a hivatalt. A megyeszékhelyen csak az üzemeltetők változnak, az üzletek maradnak. A főtanácsos asszony elmondta, hogy a harminc napot meghaladó felújítás, vagy egyéb okok miatti, átmeneti zárva tartás esetén kell a jegyzőtől kérni az engedély szüneteltetését. A tulajdonos bezárás előtt egy hónappal köteles értesíteni a vendégeket is. Amennyiben az üzlet, étterem vagy szórakozóhely bezárna, tizenöt napon belül vissza kell adnia a működési engedélyét. A Deák Ferenc utcai Foto Café üzemeltetője néhány hete bezárt, a főtanácsos úgy tudja, hogy a tulajdonos több változtatás után hamarosan újra megnyitja a belvárosi üzletet. A Kálvária sugárúti Cocktail Dance Club a hét végi buli után bezár. A szórakozóhelyet átalakítják és felújítják. A diszkó karácsonyra újra várja a vendégeket. I. Sx. A szegvári születésű Kulbert György elég kevés időt töltött az iskolapadban. Ami viszont máris észrevehető a fiatal tehetség viselkedésén: analóg azon művészekével, akik az akadémikus hagyományokon ülő, nagy öregeket elemi erővel győzik meg arról, hogy az új arcnak és az új stílusnak (melynek még neve nincsen) helyet kell kapnia a hazai fafaragás művészetének végeláthatatlan terében. Kulbert György Üzenet című műve nem került be Balatonlellén a kiállítóterembe, ahol nagy tekintélyű, idős művészek faragásai kaptak helyet. A Kapoli Antal-emlékversenyre benevezett 380 alkotásból harmincnyolcat állítottak ki. Ott az egyedüli fiatal fafaragó Kulbert György volt, akinek alkotását megszemlélhette a szakma. De csak a folyosón. Hideg szédülés, belül tomboló erő nélkül elképzelhetetlen kiállni egy kiállításmegnyitóra úgy, hogy az alkotó tudja, benn van, de mégsincs benn. A leplezett lázadás közben pillantott félre, az Üzenetre, mely mellett ott állt egy öreg bácsika. Nem a tárlat megnyitó ünnepségére figyelt, nem a fafaragás konformizmusa ragadta meg, hanem az általa ismeretlen mű, készítője pedig rögtön tudta, benne barátra talált. Laci bácsi - mást nem tudunk róla - talán megértett valamit, mert dicsérte a szobrot. A tiszai vörös fűzből faragott Üzenet ősi, bibliai témájú mű, melyet hosszú hónapokig faragott Kulbert. Egy reggelen kilenckor kezdte, majd hajnali háromkor csak azért hagyta abba, mert meglátta a sötétséget. A több mint egy méter magas, s háromnegyed méter széles faragott fa konstrukciójában szinte erdőt idéz, melynek van vadregényes belseje, melynek vannak belső titkai, s külső, látható szépségei. Ősi szimbólumok nyerik vissza az eredeti értelmezést, a totalitás összefüggésében. Emellett nem lehet elmenni, csak úgy. Laci bácsi tehát állt szótlanul, s aztán dicsért. Kulbert pedig kifakadt. Hogy miért, miért nem a teremben kapott ő helyet!? A megnyitóról sorban kisétáló nagy nevek egy órán keresztül becsmérelték Kulbert György nagyot akarását, a mindent azonnali, mintha nem mondtak volna mást, csak ezt: „Mit akarsz te itt?" „Hogy mit akarok? Első lenni!" mondta volna Kulbert, s ez világos. „Jó, jó - jöttek a válaszok, fejbólintások -, nem olyan rossz ez az Üzenet, de nem vagy még elég nagy, fiú." A szegvári fafaragó akkor már csak magát, meg a szobrát látta, azt sem tudja, kivel beszélt, de talán egy kultuszminisztériumi hivatalnoknak mondta el, addig nem nyugszik, amíg az Üzenet is be nem kerül a terembe. Aztán kapott egy ígéretet, hogy jó, majd ha már mindenki hazautazott, beteszik. Kulbert erre azt mondta, nem hiszi el, inkább hazahozza. Útközben talán sírt is. Mert már nem kellett erősnek lenni, mert már Laci bácsi hallgatta őt csak. A kisöreg szerint ott kellett volna hagyni a szobrot, mert ezek a művészek bizony érzékenyek. Könynyen sértődnek. De Kulbert ezen a találkozón annyi rossz szobrot látott, melyeket csak azért magasztaltak, mert az alkotója ilyenolyan díjas, hogy felkavarta ez az őszintétlenség. Elhatározta: ő soha többé nem mondja, hogy jó, ha egyszer nem az. Most itthon folytatódik az, ami a kiállítás előtt is tartott, az erőgyűjtés és a kibocsátás. Mert Kulbert György szerint nem ő alkot, valaki vagy valami közvetít vele, általa, és arra ösztönzi, hogy ne hagyja abba, ez jó neki: faragni. A fa biztosítja a létezését, profán feltételezés volna az anyagiakra gondolni. így mondja: ősi magyar erő, ami munkál benne. A legnagyobb segítséget a családjától és a barátaitól kapja, mert hagyják, mert engedik, biztatják. Talán nem csak a szeretet, de az önzés is vezeti ezt a támogatást: jó látni a szépet. Blahö Gabriella Kulbert Györgynek sikerült megbotránkoztatnia a fafaragó iparművészeket a Balaton partján Ma a választópolgárokat a legcsekélyebb mértékig sem érdeklik a politikusok, az emberek legfeljebb dohognak a pártokra - véli Lengyel László politológus-közgazdász. Ugyanakkor szerinte hamarosan eljön a mérlegkészítés ideje. Az elemzővel a szegedi Értelmiség 2001 Szabadegyetemen tartott előadása után beszélgettünk. - A Fradi eladása kapcsán a MIÉP alelnöke az eddigi burkolt formától eltérően - nyíltan antiszemita hangot ütött meg. Lehet-e ma ezzel Magyarországon szavazatokat szerezni? - A MIÉP szavazói a legtudatosabbak, tehát ez a tábor áll ki leghatározottabban pártja mellett. Úgy vélem, számukra nem jelentenek újdonságot a rasszista jelszavak, őket az tántorítaná el, ha nem volnának effajta kijelentések. A nyár egyik nagy versenyében a Fidesz megpróbálta öt százalék alá nyomni az utolsó jelentősebb jobboldali pártot, a MIÉP-et, ennek érdekében hasonló retorikát vett fel. A fiataldemokratáknak azért lett volna nagyon fontos a MIÉP kiszorítása, mert pontosan tudják, hogy egy esetleges koalíciónak vagy külső támogatásnak igen komoly európai következményei lehetnek. A MIÉP erre a retorikára erősített rá a szélsőjobboldali kijelentésekkel. egy példát: marketingmunkával el lehet hitetni, hogy „áll a híd". Az emberek többsége azonban látni akarja a hidat, és ha nem látja, akkor gyanakodni kezd. Az év végén vagy a jövő év elején a választók mérleget fognak vonni. - Elég érettnek tartja ehhez a magyar választópolgárokat? - Abszolút. A háziasszony pontosan tudja, mennyi a férje fizetése, és nagyon keményen számon kéri rajta a hiányzó összeget. A politikában ez meghatározott időközönként történik. A választók először a kormányok első éve után „csinálnak kasszát". A közvélemény-kutatások ilyenkor egyértelműen kimutatják a népszerűség-csökkenést, mert a kormányok nem váltották be a felelőtlen választási ígéreteket. A politikusok gyakran évekig nem foglalkoznak politikával, mert azt hiszik, hogy szavazóik mellettük állnak. Ma az embereket a legcsekélyebb mértékig sem érdekli Orbán Viktor, Medgyessy Péter vagy Kuncze Gábor. A pártokra is legfeljebb csak dohognak. Figyelmüket az köti le, hogy van-e munka, azt tisztességesen megfizetik-e, a gyereket sikerül-e beiskolázni, mi mennyibe kerül, és így tovább. Mindezt a politikával az év végén fogják szembesíteni, de a legkonkrétabb választ a szavazófülkében adják majd meg. Szalma Baksi Ferenc - Nagyon magas, tartósan 30-40 százaléknyi a bizonytalanok aránya. Ők dönthetik el a 2002es választások kimenetelét, de elképzelhető-e egy biztos pártválasztóról, hogy „átszavaz"? - A biztos szavazók tábora szerintem már az előző választások körül kialakult. A szocialistákra voksolók nagyon stabil csapatot alkotnak, de ilyenek voltak a kisgazdák mindaddig, amíg ki nem robbant Torgyán villaépítési botránya. A jobboldal egyik legnagyobb problémája, hogy szavazótábora nem annyira egységes, mint az MSZP-é. A bizonytalanok megítélésében némi félreértést tapasztalok. Többségük legutóbb el sem ment szavazni, osztozkodás legfeljebb 7-8 százalékon lehet. Három-, négyszázezer emberről van szó, akik általában részt vesznek a voksoláson, csak ma még nem tudják, ki mellé teszik az ikszét. - Szinte közhelyként emlegetik, hogy az a párt lesz sikeres a jövő évi választásokon, amelyiknek jó a „marketing"-je. Ön egyetért-e ezzel? - Egészen biztos, hogy nagy hatása lesz a reklámnak és a televíziós szereplésnek. Ugyanakkor észre kell venni, hogy a társadalom képes reálisan, felmérően gondolkodni. Mondok Lengyel László: A politikusok gyakran évekig nem (Fotó: Miskolczi Róbert) foglalkoznak politikával.