Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-01 / 204. szám

SZOMBAT, 2001. SZEPTEMBER 1. NAPOS OLDAL II. A PÉNZ NEA 1 LEHET AKADÁLY ÜIMg 0C<M l H l iT]E LUGiTdiN TiE ZlE'SÜ (lakás-, ifjúsági, jelzálog­igazolás nélkül is, • és személyi hitelek) akar jövedelem- | az On lehetőségeihez igazitva. Októberben aszfaltozzák a kiszombori elkerülő utat Ellenőrizték az építkezést Rend és lel fordulás Röszke várja az autópályát Munkatársunktól A Kálvária Ipari Park Egyesület Szegeden, a Vertikál Kft. irodaházában a vállalkozások számára konzultációval egybe­kötött fórumot szervezett logisztikai lehetőségekről, azok fi­nanszírozásáról, valamint az uniós elvárásokról. Várható fejlesztések az Európai Unió majdani balkáni ha­tárán címmel Márkus András alezredes, a Vám- és Pénzügy­őrség dél-alföldi regionális parancsnoka arról számolt be, milyen ütemben bővítik a határátkelőhelyeket. A jövő év elején az autópálya országhatárra érkezését megelőzve adják át a felújított röszkei átkelőt. Az ipari parkok szerepéről a beszállítói hálózatok kialakí­tásában címmel Tóth János, a Gazdasági Minisztérium főta­nácsosa tartott előadást, aki elmondta: tavaly a 133 meglévő ipari park közül 109-ben összesen 800 milliárd forinttal nö­velték a termelést. Idén pedig l-l milliárdos központi, decent­ralizált, valamint Phare-támogatással 8 milliárd forint érté­kű beruházások kezdődtek el. A Gazdasági Minisztériumnak az a szándéka, hogy az ipa­ri park hálózatot bővíti, s elképzelhető, hogy 10 év múlva 200­250 hasonló tömörülés vállal részt a hazai ipari termelésben. Egyre több olyan ipari parkot találunk az országban, amely úgynevezett klaszterként működik, vagyis hasonló profi­lú vállalkozásokat tömörít közös beszállítói programok köré. Utaznak a külső üzletrészesek papírjai Senkivel sem kivételeznek A szövetkezetek kül­ső üzletrész-tulajdonosai már visszakapták az FVM megyei hivatalától korábbi igénybejelenté­seik teljes dokumentá­cióját, valamint hozzáju­tottak az újabb kérelem beadásához szükséges papírokhoz is. A föld­művelésügyi hivatalhoz az eltelt bő egy hét so­rán már több mint 2000 új kérelem érkezett. A megyében már mind a 18 ezer 500 külső üzletrész­tulajdonos visszakapta azo­kat a papírokat, amelyeket idén az első negyedévben az Alkotmánybíróság által utóbb megsemmisített tör­vény alapján nyújtott be ­tájékoztatta lapunkat Tasná­di Gáhor. az FVM Csongrád megyei hivatalának vezető­je. Ezzel egy időben postáz­ták számukra azt az iratcso­magot is, amely az új forma­nyomtatványokat tartalmaz­ta. Augusztus 21. óta napi átlagban 3-400 igénybeje­lentés érkezik Szegedre, a feldolgozásban a hivatal munkatársai túljutottak a kétezrediken. A gond az, hogy a beérkezett okmá­nyok még „egyoldalúak", ugyanis azokat egyelőre csak az ügyfél kérelmeként lehet számon tartani. Szük­ség lesz még a szövetkezet igazolására, arra, hogy való­ban akkora üzletrészről van szó, amekkorára a kérelme­ző igénye szól. Ezek pedig azért késnek, mert a volt té­esz 30 napos határidővel köteles kifüggeszteni a vé­teli ajánlatot, és a többi tag­nak felajánlani az elővásár­lás lehetőségét az adott kül­ső üzletrészre. Tasnádi Gábor azt is el­mondta, a hivatalhoz érkező új igénybejelentések között sok a hibás példány. Az adatokat a munkatársak el­lenőrzik, s ha valami nem stimmel, az iratot visszakül­dik az igénylőnek. Az egyeztetések akár október 31-ig, a kormányrendelet alapján előírt kifizetési ha­táridőig is eltarthatnak. Egy igénylő teljes dossziéja tar­talmazza majd magát a ké­relmet, az adásvételi szerző­dés négy példányát (ame­lyet az igénylő, valamint az FVM-hivatal ír alá a ma­gyar állam, vagyis az MFB Rt. Üzletrész-hasznosító Kft. nevében), s azt a nyilat­kozatot, amelyben a szövet­kezet kijelenti, hogy nem kíván élni elővásárlási jogá­val. A kormányhatározat vég­rehajtási utasítása sokak számára okozott csalódást: nem válthatják meg például örökség útján szerzett külső üzletrészeiket azok, akik je­len pillanatban is a szövet­kezet tagjai. A nyugdíjas szövetkezeti tagokra ugya­nez nem vonatkozik, ők a következő kifizetési körben benyújthatják igényeiket. Mint ahogy arról lapunk­ban már beszámoltunk, nem fizetik ki a külső üzletré­szek ellenértékét azoknak sem, aki felszámolás vagy végelszámolás alatt álló szövetkezetekhez kötődtek. Őket ugyanis az eljárás so­rán kártalanítják. Csongrád megye 48 szövetkezetéből négy esik a körön kívülre: a Szentesi Termál, a Nagymá­gocsi Egyesült, a Hódmező­vásárhelyi Aranyági és a Mindszenti Agro. Ezen szö­vetkezetek közel 3500 kül­sőüzletrész-tulajdonosa jog­gal érzi úgy, hogy rosszab­bul járt, hiszen ebben a kör­ben névértéken több pénzt kaphattak volna. Az FVM-hivatal is több olyan igénybejelentést kap, amelyben külön kéri a külső üzletrészes, gyakoroljanak méltányosságot. Erre számí­tanak azok is, akik koráb­ban a szövetkezetüknek egyszer már eladták az üz­letrészüket a névérték 10-15 százalékán. Ám a hivatal­nak nem áll módjában kivé­telezni. Fekete Klóra SOFA AJTÓK, ABLAKOK A A HŐSZIGETELŐVAKOLAT-RENDSZER MODUL BAU 15-35% kedvezménnyel! Szeged, Csongrádi sgt. 31. T.: 491 -022; Szeged, Tűzoltó u. 4. T.: 466-481 • trapézlemez, síklemez • ereszcsatorna-rendszer • cserepes lemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER, 3 Hódmezövósórhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62-241-209, 62-230-446 I A LINDAB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! = A Csongrád Megyei Közgyűlés zászlát adományozott a börtönnek Nagyfán szél a harang Huber Bertalan, a Csongrád Megyei Közgyűlés főjegyzője adta át a zászlót Csépai József intézetparancsnoknak. (Fotó: Karnok Csaba) Ünnepeltek tegnap a Nagy­fai Országos Büntetés-végre­hajtási Intézet dolgozói. A Csongrád Megyei Közgyűlés által adományozott zászlót Huber Bertalan főjegyző ad­ta át Csépai József intézetpa­rancsnoknak, majd a történel­mi egyházak képviselői meg­áldották a most elkészült ha­ranglábat és harangot. Ha valaki a nagyfai börtön történetét kutatja, egészen 1929-ig kell visszatekintenie. Abban az esztendőben adta át ugyanis a kincstár Pallavichi­ni Alfréd Károly egykori bir­tokát a szegedi fegyháznak, még pedig azzal a céllal, hogy létesüljön itt börtöngazdaság. Nagyfán azóta is elítéltek dol­goznak - eltekintve azoktól az esztendőktől, amikor alko­holisták gyógyító központja volt a gazdaság. A Nagyfán raboskodók foglalkoznak nö­vénytermesztéssel, állatte­nyésztéssel, kertészkedéssel, s a szabadulás utáni életre ké­szítik fel a fogvatartottakat a különböző tanfolyamok is. A börtönben folyó magas színvonalú nevelő munkát is­merte el a Csongrád Megyei Közgyűlés is, amikor úgy döntött, zászlót adományoz az intézetnek - mondta be­szédében Huber Bertalan fő­jegyző. A tegnapi ünnepsé­gen - amelyen részt vett dr. Bökönyi István vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka is - Márki Zoltán bíró, főcsoportfőnök méltatta a bévés dolgozók helytállá­sát. Ezt követően a történelmi egyházak képviselői áldották meg Nagyfa haranglábát és harangját. B. Z. Rendben találták a Kis­zombori elkerülő út építésé­nek munkálatait a Phare­CBC-projektet irányító szak­emberek. Szathmáry István projektmenedzser és Úszta József osztályvezető a Ma­gyar Urbanisztikai Kht.-hoz rendelt területfejlesztési igazgatóság munkatársa. Ők végezték az Európai Unió pénzéből is épülő út ügyé­ben az előkészítő munkála­tokat is, tegnap pedig végig­mentek a nyomvonalon, ahol a földmunkák zajlanak. A látogatás oka, mint Ma­rosvári Attila, a megyei köz­gyűlés makói alelnöke el­mondta, az, hogy az EU itt működő delegációja folya­matosan várja az információ­kat azokról a beruházások­ról, amelyek részben uniós pénzből valósulnak meg. A községet elkerülő út több mint kétmilliárdos pro­jekt. pontosan 5 millió 850 ezer 400 euró a költsége, eb­ből mintegy kétmillió euró az, amivel az EU Phare­CBC-programja támogatja az építkezést. Ez a program úgynevezett tükörprojekte­ket segít: a határ túloldalán, szintén uniós pénzből széle­sítik az utat az átkelő és Csa­nád között. Külön beruházásban való­sul meg az átkelő közvetlen közelében az út szélesítése és az átkelőhely bővítése. Erre a célra a magyar költ­ségvetésben kilencszázmillió forint áll rendelkezésre, az itteni munkákkal jövő év de­cemberéig kell elkészülni. Az útépítést az unió ellenőrei is rendben találták. (Fotó: Schmidt Andrea) Az átkelő így alkalmas lesz arra, hogy nagyobb forgal­mat bonyolítson le, arról azonban nincs szó, hogy a kamionforgalom előtt is megnyissák. A Kiszombori elkerülő út építésének a Strabag a fővál­lalkozója, a Hódút pedig az alvállalkozó. A 43-as felőli részt a Hódút készíti, míg a másik szakaszt a Strabag. Ha majd minden elkészül, akkor azok, akik Szeged fe­lől érkeznek a 43-as úton, azt látják, hogy bal felé eny­hén kitér az út, egy körforga­lom következik, a délkeleti ágon Makó felé lehet to­vábbmenni, a Kiszombor fe­lőli ágnál egy töltés emelke­dik, az út egészen a vasúti átjáró jelenlegi magasságába fog felemelkedni, majd az átjáró után visszatér az. út a terepszintre, és a községet elkerülve, a régi út szélesíté­sével megy el a határig ­mondta a Strabag területi igazgatója. Petrezselyem Sándor szerint október végé­re aszfalt lesz ezen az úton, s a befejező munkák marad­nak novemberre, illetve ja­nuár-februárra. Ez után ad­ják át a forgalomnak ezt az útszakaszt. A tegnapi találkozón az is elhangzott, hogy egyez­tetni fognak a Vám- és Pénzügyőrséggel. A határ­átkelőhely közelében ugyanis a VPOP végezteti el a bővítéssel kapcsolatos munkálatokat, ezekre a ma­gyar költségvetésben mint­egy kilencszázmillió forin­tot különítettek el, s az itte­ni útnak és az átkelő új ele­meinek jövő év decemberé­ig el kell készülniük. % 'cliajuí jaifdj^ Elkezdődött a tanév, és új témái adott a választási kampányt megelőző politi­kai diskurzusnak. Az új tanévvel az is­kolákban felmenő rendszerben lép élet­be a kerettantervek szerinti oktatás, vagyis a korábbi, liberális felfogású Nemzeti alaptanterv után összefogot­tabb, egységesítettebb oktatásirányítás kezdődik. A kampány vita arról folyik, hogy az új elkép­zelés valóban stabilitást hoz-e az iskolákba, vagy csak egyike a nyolcvanas-kilencvenes évek kísérleteinek. Tény, hogy a magyar oktatásügyben már 15 éve lé­nyegesen több terv születik, mint amennyi bevezethető. A kísérlet szó rég lejáratódott: a pedagógus számára ma azt jelenti, hogy új szakértői vagy politikai garnitúra ke­rült elő, amely végtelen szakmai viták keserűsége miatt vesz revánsot az előző garnitúrán, és az újabb váltásnál maga is hasonlóra számíthat. Sajátos módon az egymást követő oktatási reformelképzeléseknek mégis sikerült maguk mögé állítani az iskolákban dolgozókat, hiszen abban mindenki egyetértett, hogy a régi, kötelező egyfor­maságot fel kell váltani Mert, ha nem váltják fel, akkor a társadalmi igények úgyis kikényszerítik a változást, ami „spontán" oktatásirányítással, vagyis felfordulással jár. A helyzetre kétféle választ adtak. A szocialista-liberá­lis kormány az iskolarendszer sokszínűségét hangoztatva az iskolák közé dobta a gyeplőt, és a tantestületekre bíz­ta, miből mennyit tanítanak. Az eredmény sokszínűen kusza, ám legalizált felfordulás lett, amelyben nem lát­szott biztosíték arra, hogy az iskolák az átgondolt moder­nizálásra használják a tantervi szabadságot. Igaz, ki sem derülhetett, hogy életképes-e az elképzelés, mert a kor­mányváltással mindjárt érkezett a másik válasz. A Fidesz kormányra kerülésekor meghirdette a kerettanterveken és a minőségbiztosításon alapuló oktatáspolitikát, amely a tanítás tartalmát, tárgyait mintegy 80 százaléknyira egységesüette, és a fennmaradó részt hagyta meg, hogy az iskolák az oktatást saját törekvéseikhez szabják. A felmérések szerint a pedagógusok 78 százaléka tá­mogatja a kerettantervek bevezetését, noha elege van a kísérletezésből. Az iskolák elfogadták a változást, hiszen az új rendszer ésszerű és elegendő idő volt a bevezetésé­re. Hibái közül, amelyek erényeivel együtt az egységesí­tési szándékból erednek, nincs olyan, amin a tanári egyéniség és igényesség ne lehetne úrrá. Ha a pedagó­gusok kibírták a felfordulást, a renddel is csak elboldo­gulnak valahogy.

Next

/
Thumbnails
Contents