Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-13 / 214. szám

4 HIRDETES CSÜTÖRTÖK, 2001. SZEPTEMBER 13. Fotókiállítás nyílt a vármúzeumban Csongrád megye műemlékeiről Makettasztalon a régi Szeged Ötnapos műemlékvédelmi konferencia kezdődött Szegeden. A tanácskozás nyitónapjára készült el a város árvíz előtti szerkezetét bemutató modell. A térképasztalon több mint ötezer épület makettje jelzi Szeged régi utcáinak vonalát. A szegedi műemléki konferencia nyitónapján állították ki tegnap, a városháza „Tisza Lajos" termében az árvíz előtti Szegedet bemutató városrekonstrukciós modellt, Kratochwill Mátyás munkáját. A most befejezett modell elődjét az 1879-es árvíz centenáriumára készítette el Kratochwill Mátyás. A makettasztal hűsz évig állt a vármúzeumban. Minthogy üvegtető nem védte, rárakódott a sok év pora - emellett a múzeumlátogatók is elvittek emlékbe egyet-egyet a nevezetesebb épületeket jelző makettek közül. Az új városmodell elkészítésére a Móra Ferenc múzeum és Nóvák István városi főépítész adott megbízást. A makettváros másfél év alatt épült föl, megszületését hosszas kutatómunka előzte meg. Kratochwill Mátyás régi térképek, fotográfiák, metszetek segítségével rajzolta meg a Tisza pusztítása előtti Szeged utcaszerkezetét, s alapos számításokkal határozta meg az árvíz idején elpusztult épületek arányait. A makett 1:2000 A tanácskozás első napja Először rendeznek országos műemlékvédelmi konferenciát Szegeden. A sorrendben XXI. szakmai találkozó tegnap kezdődött, s vasárnapig tart. A tanácskozás résztvevői szerdán autóbuszos városnézésen ismerkedtek Szeged műemlékeivel és nevezetes épületeivel. Délután a vármúzeumban nyílt fotókiállítás Csongrád megye műemlékeiről. Este a városházán Bartha László polgármester fogadta a műemlékvédelmi szakembereket, akik ma Csongrád megye védett épületeit bemutató kirándulásra indulnak. Az árviz előtti modellváros fölött az alkotó, Kratochwill Mátyás modellező. (Fotó: Schmidt Andrea) méretarányban mutatja Szeged egykori utcáit és házait. A jókora modellasztal alapja az 1850-es évekbeli Szeged térképét ábrázoló fotó, rajta több mint ötezer apró, hársfából faragott, fehérre festett házacska sorakozik, a fákat borsószemnyi kerámiagolyók jelzik. A szemlélő elsőként természetesen a ma is álló, jellegzetes épületeket keresi: az alsóvárosi templom, városháza, rókusi templom tornyait könnyű fölfedezni. Feledésbe merült utcanevekkel is találkozhatunk: a Csillag, Szív, Fehér ló és Rozmaring utcák mellett még Kacsa, Tyúkbegy és Csiga utca is volt a régi Szegeden. Az árvíz előtti makettvárost a műemlékvédelmi konferencia idején láthatják a szakmai tanácskozás résztvevői. A vármúzeum állandó kiállításának megnyitása után a nagyközönség is megtekintheti a városrekonstrukció modelljét. Nyilas Péter Támogatás nélkül veszteséges a búza Idegesek a kistermelök Az Országos Gabona Terméktanács, a Gabonaszövetség, valamint több érdekképviselet is állami beavatkozást sürget a gabonapiaci zavarok elhárítása érdekében. A termelők szerint ugyanis exporttámogatás nélkül csak veszteségesen lehet eladni a búzát. A minisztérium azonban hajthatatlan, nem ígér támogatást a termelőknek. Vonza András agrárminiszter nem siet a termelők segítségére, nem hajlandó hatástalanítani a búzabombát. Kijelentette, a búzatermelők nem számíthatnak exporttámogatásra, mivel a „keresztény emberek" jóérzését sértené, ha az adófizetők pénzéből egy szűk réteg, a gabonatermelők, -felvásárlók és -értékesítők húznának hasznot. A másik oldalon az Országos Gabona Terméktanács, a Gabonaszövetség, valamint az érdekképviseletek azért küzdenek, hogy a gabonaágazat az exportra támogatást, a forint erősödése miatti veszteségek enyhítésére pedig kompenzációt kapjon. Az alacsony külpiaci árak, a magas szállítási költségek és az erős forint következtében az elérhető exportbevétel alacsonyabb a termelési költségeknél - állítják. A minisztérium egy válaszában cáfolta a termelő1, értesüléseit, s mint ahogy az az FVM közleményéh 1 kiderült, a tárca szerin az országban megtermett '5,: millió tonnából máris 380 ez;r elhagyta az országot. Ami ebben a pillanatban tény: az országban 40 százalékkal több búza termett mint tavaly. A kalászosokat 1,8 millió hektárról (18 százalékkal nagyobb területről) takarították be. Az 5,2 millió tonna búza mennyisége az 1996-2000-es évek átlagát pedig 27 százalékkal haladja meg. Csongrád megyében is több hektárról takarítottak be búzát: a tavalyi 62 ezer helyett 72 ezerről - tudtuk meg a Csongrád Megyei FVM-hivataltól. A dél-alföldi földek 4,5 tonnás hektáronkénti átlagtermése és a gabona minősége jónak mondható. Stadler Ferenc, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének Csongrád megyei ügyvezetője szerint pillanatnyilag reális áron eladhatatlan a búza. A tőzsdei ár 23-24 ezer forint tonnánként, ám a szállítási, valamint a bevizsgálási költségek levonása után a termelőnél mindössze 20 ezer forint marad. Ha megkapnák azt a 2 ezer forintos tonnánkénti támogatást, amely szerepel a költségvetésben, mindenki pénzénél lehetne. Az érdekképviselet szerint a kistermelők idegesek, egyedül a nagyok képesek kivárni: ők áthidaló hitellel raktárakban helyezték el a gabonát. A megye egyik legnagyobb búzatermelője a makói Kossuth Szövetkezet. Elnöke, Seres Gyula kifejtette: állami beavatkozás nélkül nem vezényelhető le a jelenlegi helyzet. A szövetkezetben 6500 tonna búza termett, amelynek háromnegyedét közraktárba szállították. Egyelőre nem tudják, mi lesz a sorsa. Tavaly a gabona 80 százalékát Romániába exportálták, idén azonban olyan minőségi feltételeket támasztott a szomszédos ország, amelynek még ők sem tudnak megfelelni. Fakat* Klára Késik a főiskolai klub felújítása A tanévkezdésre már biztosan nem újul meg a Tamási Áron Klub (TÁK), amely a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán tanuló fiatalok mindennapi életének egyik központja. A kar főépületének alagsorában lévő TÁK-ot várhatóan szeptember végén nyitják meg a diákok számára. Akkorra kibővítik azzal a teremmel, amelyben most a hallgatói bolt működik. Ez utóbbit az egyetemi levéltár helyére költöztetik, a levéltárat pedig a főiskolai kar Szilléri sugárúti épületében helyezik el. A kibővített klubban új járólapokat fektetnek le, kifestik a helyiségeket, az őszi szünetben pedig - a kari hallgatói önkormányzat (HŐK) egymillió forintos támogatásából - új bútorokat vásárolnak, és különböző színekkel dekorálják a falakat. A felújítás részeként szellőztető berendezéseket is felszerelnek. Ezek a munkák azért késnek - mondta Döbör András, a főiskolai kar HÖK-elnöke -, mert a levéltár költöztetését nem tudták időben elkezdeni, s tanulmányi osztály felújítása elsőbbséget élvezett a klubbal szemben. A TÁK átalakításával évek óta húzódó probléma zárul le. A klubot ugyanis 1994ben bezárták, mert a közelben lakók többször feljelentést tettek az onnan kihallatszódó zene miatt. A helyiség azóta kávézóként működik, ahol különböző kulturális programokat is rendeznek, nagy részét pedig a hallgatói bolt foglalta el. Diszkó és hangos koncertek ezután sem lesznek a TÁK-ban. A HŐK kulturális referense, Vincze József szerint ehelyett filmklubot, nép- és világzenei táncházat, kamara-előadásokat, író-olvasó találkozókat szerveznek. A rendszeressé váló programokat keddre, szerdára és csütörtökre időzítik majd. A hallgatói önkormányzat azt reméli, hogy a felújítás és az új rendezvények révén visszatér az élet a főiskolai klub falai közé. H. Sx. Készül a pedagóguséletpálya-modell Országos felmérés az iskolákban A tanév feladatairól, a kötelező óraszámról, a tanárok életpályamodelljéről és a szakképzés átalakításáról is beszélt Környei László, az oktatási tárca közoktatási államtitkár-helyettese a pedagógusok tanévnyitó szakmai tanácskozásán. A Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Kht. tanévnyitó szakmai tanácskozást rendezett a szegedi Rendezvényházban, melyen Környei László, az Oktatási Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára beszélt a tanév aktuális kérdéseiről. Elmondta, hogy bár tavaly még megoszlottak a vélemények a hosszított tanévről, a tapasztalatok alapján idén az iskolák 80 százaléka az augusztusi kezdést választotta. A 2001-2002-es tanévben 188 tanítási nap és három, diákokkal töltendő, de oktatás nélküli munkanap lesz. A tanév egyik fontos mozzanata az a kétlépcsős, országos felmérés lesz, melyet november 9-én, illetve áprilisban végeznek el ötödik és kilencedik, valamint első osztályokban. Hozzávetőleg 500 ezer tanuló nyelvi-kommunikációs és logikai-matematikai képességeit mérik fel írásbeli tesztekkel. A maga nemében első, átfogó felmérés eredményeit és tanulságait többek között a tankönyvkészítésben, a kerettantervrendszer továbbfejlesztésében és a kétszintű érettségi kidolgozásában tudják hasznosítani. A pedagógusok kötelező óraszáma a törvény szerint szeptembertől emelkedik ugyan (a tanítóké heti 21-ről, a tanároké 20-ról 22-re), a plusz órákat azonban nem oktatással, hanem a kerettantervvel és a minőségbiztosítással kapcsolatos teendőkkel kell tölteni, és nem szükséges adminisztrálni. Jövőre ugyanezt az időt nevelésre, vagyis olyan, diákokkal kapcsolatos tevékenységre lehet fordítani, amelyet eddig nem ismertek el a kötelező óraszámban. Az államtitkár arról is tájékoztatta a tanárokat, hogy a minisztériumban elkezdték a pedagóguséletpálya-modell kidolgozását. Az első szakaszban olyan, központi keretből fizetett ösztöndíjakra pályázhatnának a fiatal pedagógusok, mellyel a pályakezdő fizetés másfélszeresét kereshetnék. Az iskolák az így megtakarított pénzt olyan idősebb - az életpálya harmadik szakaszában lévő tanárok díjazására fordíthatnák, akik mentorként segítik a pályakezdők munkáját. Arról még folyik a szakmai vita, hogy milyen szempontok alapján történjen az előrelépés az elsőből a második, onnan a harmadik szakaszba. Környei László kijelentette, a kerettantervek elkészítése zökkenőmentes volt; az ország több mint 5500 oktatási intézménye közül mindössze öt gondolta úgy, hogy a kerettantervtől eltérő, önálló oktatási programot akkreditáltat. A közoktatás következő nagy feladata a szakképzés átalakítása lesz. A tervek szerint az általános iskola után a tanulók nem egyegy szakmára, hanem négy nagy szakterület (műszaki, mezőgazdasági, gazdasági és humán) valamelyikére jelentkezhetnek szakmunkásképzőbe vagy szakközépiskolába. Itt egy, illetve két orientációs év után 21 szakmacsoport közül választhatnak, és csak ezt követően kell dönteniük arról, melyik OKJ-s szakmából szereznek bizonyítványt. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Csongrád megyében tavaly az átlagosnál nagyobb volt az eltérés a meghirdetett szakmák és a tanulók igényei között, itt tehát különösen fontos a képzés átalakítása. Kecxer Gabriella Vámosok a végeken Munkatársunktól A Vám és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának munkatársai egy hét alatt 124 jogsértő cselekményt derítettek fel. Az elkövetési érték meghaladta a 2,5 millió forintét. Lefoglaltak a pénzügyőrök 951 karton cigarettát, 92 liter szeszes italt, 16 liter tiszta szeszt, 10 kilónyi vegyes édességet, 61 darab különféle gyerekruhát és 270 kiló kávét. Önkénteseket várnak a közmunkások mellé Mártélyon Több tonna békalencse A kedvező széljárásnak köszönhetően tegnap már kora reggel megkezdhette húsz közmunkás a mártélyi holtág vizének megtisztítását. Az összefüggő, 10-20 centiméter vastagságú, különböző növényekből álló takarót a szél a strand irányába sodorta, így közvetlenül a partról lehetett elkezdeni a vízfelület tisztítását. A vásárhelyi önkormányzat és a Városellátó Kht. tíztíz közmunkása manuálisan, és vasvilla, gereblye segítségével - hol ladikban, hol a parton állva - húzta a partra a növényzetet. A hatalmas mennyiséget látva föltételezhető, hogy hetekig is eltart, mire tiszta víztükröt pillanthatunk meg a Tisza mártélyi holtágánál. Az eredményesebb munka érdekében a vásárhelyi önkormányzat önkéntesek jelentkezését is várja: minden természetvédő, környezetszerető, horgász vagy strandoló segítségét szívesen veszi, hiszen a holtág jövője a tét. Ha ugyanis a hínárból, békalencséből, rucaörömből álló növényzet nem kerül időben a partra, rothadásnak indulhat. A partra húzott zöld takaró további sorsáról egyelőre nincs hír. A növények vízvesztését követően el kellene szállítani a békalencsét, a rucaörömöt, ami már a munkálatok megkezdésének délelőttjén szinte fél méteres falat alkotott a holtág partján. Arról azonban még a vásárhelyi önkormányzat műszaki irodáján sem tudtak felvilágosítást adni, hogy hova teszik a tetemes mennyiségű „zöldséget." Nem kizárt, hogy e növényzetet komposztként hasznosítják, vagy földutakon terítik szét. T. Sz. A közmunkások mellé önkéntesek jelentkezését várják, hogy minél előbb megtisztuljon a mártélyi holtág vize. (Fotó: Tésik Attila)