Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-13 / 214. szám

5 HIRDETES CSÜTÖRTÖK, 2001. SZEPTEMBER 13. AKTUÁLIS 5 Tárgyalnak a Tabán elbocsátott pedagógusaival A tanárok békére vágynak Információink szerint a Tabán Álta­lános Iskola vezetésével átmenetileg megbízott igazgatóhelyettes ma kezd megbeszélést az augusztus végén el­bocsátott tanárokkal, akik csak bizo­nyos feltételek mellett mennének vissza az iskolába. A nevelőtestület azt szeretné, ha végre béke és nyuga­lom lenne a Tabánban. Egyes hírekkel ellentétben nincs káosz a szegedi Tabán Altalános Iskolában az igazgató távozása miatt - értesült lapunk a tantestület egyik tagjától. A neve elhallgatását kérő peda­gógus nem titkolta, hogy a tanári kart megvi­selték az utóbbi hetek eseményei, és az a bi­zonytalanság, amit öt oktató augusztus végén történt elbocsátása váltott ki. Ettől függetlenül a tanítás zökkenőmentesen folyik, egyetlen óra sem maradt el az iskolában. Lapunk korábban beszámolt arról, hogy Ko­vácsné Márki Ágnes igazgató elfogadta a pol­gármester ajánlatát, és közös megegyezéssel távozott az általános iskola éléről, miután az önkormányzatnál lefolytatott vizsgálat megálla­pította: nem járt el teljesen körültekintően, amikor az öt pedagógus elbocsátásáról döntött. Az igazgatónő információink szerint hivatalo­san tegnap adta át a vezetői feladatokat a nem­rég kinevezett pedagógiai igazgatóhelyettes­nek, Némethné Pataj Györgyinek. A polgár­mesteri hivatal kancellárja, Lengyel Györgyi korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a megbízott iskolavezetőnek lehetősége lesz megegyezni az elbocsátott pedagógusokkal, és munkát kínálni nekik. Úgy tudjuk, az igazgató­helyettes - az önkormányzat képviselőjének részvételével - ma kezd megbeszélést a tan­árokkal, akik csak bizonyos feltételek mellett mennének vissza az iskolába, ezért a munka­ügyi bírósághoz benyújtott jogorvoslati kérel­müket mindaddig nem vonják vissza, amíg megnyugtatóan nem rendeződik a sorsuk. Az iskolában maradt tanárok kedden kaptak megnyugtató tájékoztatást az önkormányzat oktatási irodájának vezetőjétől az igazgató tá­vozása utáni helyzetről. Addig csak szóbeszéd útján terjedtek a hírek az iskolavezető intézke­désével kapcsolatos vizsgálatról. A lapunknak nyilatkozó pedagógus szerint mind az öt tanárt, mind pedig az iskolát a lehető legrosszabbkor érte ez a botrány. Az elbocsátott oktatóknak néhány héttel a tanév kezdete előtt esélyük sem volt arra, hogy bárhol állást találjanak. A Ta­bánban pedig több kérdés vár tisztázásra: pél­dául miért tartanak hetente csupán egy testne­velésórát, milyen szakkörök indulhatnak, s azokra mennyi pénzt fordíthatnak. További problémát jelent, hogy az angol nyelvi órákon nem bontják kisebb csoportokra az osztályo­kat, holott angol tagozatos iskoláról van szó. A lapunk által megkérdezett pedagógus elmond­ta: a nevelőtestület azt szeretné, ha hamar meg­egyezés születne az elbocsátott tanárokkal, s végre béke és nyugalom lenne a Tabánban. Többször megkerestük Kovácsné Márki Ágnes volt igazgatót, hogy kifejthesse véleményét la­punkban, és értékelhesse a történteket. Ezzel a lehetőséggel azonban nem kívánt élni. Hegedűs Szabolcs Fellebbezett ifj. Rapcsák és védője Pénzbüntetés helyett próbára bocsátást kértek Az ügyész tudomásul vette a bíróság döntését, ifj. Rap­csák András és védőügyvédje viszont fellebbezett a vásárhe­lyi városi bíróságon szeptem­ber 7-én hozott ítélet ellen, annak enyhítését kérve. Mint azt lapunk megírta: súlyos testi sértés bűntette és rongálás vétsége miatt hetven­ezer forint pénzbüntetésre, vagy annak meg nem fizetése esetén 280 nap szabadság­vesztésre ítélte a vásárhelyi városi bíróság ifj. Rapcsák Andrást. A vásárhelyi polgár­mester fiát Túri József, az előző ciklus egyik alpolgár­mestere, jelenlegi önkor­mányzati képviselő jelentette fel. A vádirat szerint az idén április 10-én, délelőtt tíz óra körül a Németh László Váro­si Könyvtár előtt ifj. Rapcsák András arcul ütötte Túri Jó­zsefet, aki az ütés következté­ben 21 nap alatt gyógyuló orrcsonttörést szenvedett, s felrepedt a felső ajka. Ifj. Rapcsák ugyanakkor - a vádirat szerint - kivette a sér­tett zsebéből annak mobiltele­fonját, ledobta a földre, majd belerúgott. A készülék az út: testen darabjaira tört. Ifj. Rapcsák András ezzel 54 ezer 850 forint kárt okozott. Fellebbezésében ifj. Rap­csák András és védője azt kérte, hogy mentsék fel a vád­lottat a rongálás vétsége alól, illetve a pénzbüntetés helyett próbára bocsátást szabjanak ki. így az ítélet nem jogerős. B. K. A. Huszonhétmilliós rekonstrukció Tarjánban Tiszta víz a Zápor-tóban Az illegális szennyvíz­vezetékek lekötésével kezdődött meg még de­cemberben a tarjáni Zá­por-tó rekonstrukciója. A vízminőség javítása ér­dekében tegnap szű­rőelemeket építettek be a tó vízrendszerébe, és jövőre elkészül a vízpót­lásról gondoskodó kút is. Ugyanakkor parkosít­ják a záportározó kör­nyékét, kiépítik a part melletti sétányt, és még egy tölgyfahidat is emel­nek a tó fölé. Huszonhétmillió forintba kerül a tarjáni Zápor-tó re­konstrukciójának első üte­me. A pénzt a városi víz­ügyi építési alap biztosítot­ta, a munkát a Magyar Víz­ügyi Kivitelezési Kft. vég­zi. A tarjáni panelnegyed felépítését követően a zá­portározó vizét folyamato­san szennyezte a 18 helyen beleömlő szennyvíz. A kör­nyékbeli társasházak csator­narendszerét ugyanis három évtizeddel ezelőtt, az építés során, illegálisan a tóba ve­zették. Tavaly decemberben ezeket a vezetékeket rákö­tötték a csatornahálózatra. Csakhogy a közeli parko­lókból a nagyobb esők min­dig jelentős mennyiségű szenynyező anyagot ­elsősorban olajat - mostak bele a záportározóba, amely közel 36 hektáros területen felgyülemlő esővíz elnyelé­séért felelős. A rendkívül szennyezett tó mellett főképpen nyáron alakult ki tarthatatlan helyzet, az egész ¡környék bűzlött a felT melegedett vízből felszaba­duló kénhidrogénektől. A rekonstrukció első üte­mében elkészült az a csator­nahálózat, amely arról gon­doskodik, hogy az esők so­rán a területről összegyűlő legszennyezettebb víz ne a tóba, hanem közvetlenül a szennyvízcsatornába ömöl­jön - mondta Bukovinszky Tegnap helyére emelték a Zápor-tó vízrendszerét tisztító betonelemeket. (Fotó: Schmidt Andrea) Tamás, akinek tervei alap­ján a tó rendezése készül. Tegnap azokat a betonele­meket emelték a tóba, ame­lyek a beáramló esővíz tisz­tításáról gondoskodnak. Az első ütem befejezése után jövőre elkészül az a szivattyú- és kútrendszer, amelynek segítségével meg­gátolható a tó vízszintjének ingadozása, és ezzel a víz minőségének romlása is ­tudtuk meg a munkákat fel­ügyelő Szegedi Vízmű Rt. műszaki osztályvezetőjétől, Janovszky Mártontól. Nem csak műszaki szem­pontból újul meg a Zápor­tó, közvetlen környezetében parkot alakítunk ki, játszó­teret építünk, elkészítjük a sétány hiányzó részét, a közvilágítást, és még egy fahidat is építünk a tó öble fölé - vázolta a terveket Makrai László, a körzet ön­kormányzati képviselője. A városatya szerint elodázha­tatlan volt a felújítás, hiszen utoljára a '90-es évek elején kotorták ki a tavat. Makrai László hangsúlyozta: a tó megújulásával a környéken lakók életminősége is je­lentősen javulni fog, „él­hető" hely lesz Tarján ezen része. Makrai László, mint az önkormányzat környe­zetvédelmi bizottságának elnöke, ugyanakkor leszö­gezte: nem feledkeztek meg a város más, rossz állapotú záportározóiról sem. A Vér­tó rekonstrukciója is meg­kezdődött azzal, hogy lekö­tötték a vizet mérgező ille­gális szennyvízvezetékeket, ám az átfogó rendezés ter­vei még készülnek. Kéri Barnabás A közgyűlés dönt a konzervgyárról Nincs még aláírt szerződés Még mindig folynak a tárgyalások a Szegedi Kon­zervgyár megvásárlásáról. Az adásvételi szerződést majd csak a szeptember vé­gi városi közgyűlés jóváha­gyását követően írják alá a jelenlegi tulajdonossal. Az MFB Rt. többször is pályázatot írt ki a január 22-én bezárt Szegedi Kon­zervgyár értékesítésére. Az eredménytelen fordulókat követően - augusztus 22-én - azt a szegedi konzorciu­mot hirdették ki győztes­nek, amely vállalta: öt évig konzervgyárként működteti az üzemet. Információink szerint a vételár 1 milliárd 200 millió forint volt, amelyből 800 milliót az FVM bocsátana a vevő ren­delkezésére. A konzorcium, pontosabban egy újonnan létrehozandó gazdasági tár­saság meghatározó tulajdo­nosa a szegedi önkormány­zat lesz, a szakmai befek­tetőt a Mikromeat Kft. kép­viseli majd, s részt vállal benne a megyei önkor­mányzat által 12 millió fo­rintos alaptőkével létreho­zott Csongrád Megyei Első Élelmiszer Feldolgozó és Értékesítő Szövetkezet is. Még mindig folynak a tárgyalások a Szegedi Kon­zervgyár megvásárlásáról ­nyilatkozta lapunknak Tí­már László. Szeged alpol­gármestere elmondta, hogy az adásvételi szerződést majd csak a szeptember vé­gi városi közgyűlés jóváha­gyását követően írják alá a jelenlegi tulajdonossal, a MFB Rt.-vei. F. K. Japán üzletemberek Szegeden Munkatársunktól A Csongrád Megyei Önkormányzat meghívására magas rangú japán üzleti delegáció érkezik ma Szegedre. A küldöttséget Shigeniko Yoshino, az Urawai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke vezeti. A kíséretében lévő japán cégvezetők üzleti kapcsolatteremtés céljából látogatnak a megyénkbe. Ennek érdekében itteni cégek, ipari parkok tevékenységéről tájékozódnak. Oldódik a dermedtség a jugoszláv gazdaságban Indul a privatizáció a szomszédban Magyar-jugoszláv be­fektetői konferenciát és állásbörzét rendeztek tegnap Szegeden, az Ifjú­sági Házban. Ezen a ju­goszláv privatizációs mi­niszter arról tájékoztatta a vállalkozókat, az eddi­gi formális magánosítást követően elkezdődik a valódi privatizáció. Az ötezret is elérheti azoknak a jugoszláv állami és társadalmi tulajdonban lévő vállalatoknak a száma, amelyek privatizációját az elkövetkező négy évben sze­retné levezényelni a szerb kormány. Erről Mirko Cvet­kovic jugoszláv gazdasági és privatizációs miniszterhe­lyettes tartott előadást mint­egy 120 magyar és a déli ha­táron túli, elsősorban a Vaj­daságból érkezett vállalat képviselőjének. A miniszterhelyettes ki­fejtette: a nyáron elfogadott törvénycsomag - a korábbi­akhoz képest - immáron a valódi, a nyilvános és az át­látható privatizációt szolgál­ja, hiszen többek között ki­mondja: az állami és társa­dalmi tulajdonban lévő cé­gek számára a magánosítás kötelező és négyéves határ­időhöz kötött. Kétféle mo­dellt vázoltak föl a szakem­berek, az egyik az értékesí­ts, a másik az árverés. Az A vajdasági és a Csongrád megyei üzletembereknek egyaránt érdeke a jó privatizáció. (Fotó: Schmidt Andrea) értékesítésre a nagyvállala­tokat jelölik ki, az ér­deklődők versenytárgyalá­son vesznek részt, s megsze­rezhetik a cég részvényeinek 70 százalékát, a maradék 30­at pedig a dolgozók között osztják szét, ingyen. Árveré­seken a kis- és középvállal­kozásokat értékesítik. Pásztor István, a Vajdasá­gi Kormány elnöke kifejtet­te: a jugoszláv kormány ed­digi eredményei nem rosszak: az eltelt 10 hónap­ban stabilizálták a dinárt, egy német márka jelenleg 30 dinárt ér. Megszűnt a valuta feketepiaca. A devizatartalé­kok 1 milliárd márkát tesz­nek ki, az összeg megfelel Jugoszlávia háromhavi im­portjának. Az infláció a tava­lyi 116 százalékról 35-40-re csökkent (ebben a hónapban 31 százalékot mértek). A GDP az első félévben 1-1,5 százalékkal nőtt, az éves terv 5 százalék. A gazdasági környezet te­hát készen áll arra, hogy fo­gadja a külföldi, köztük a magyar befektetőket. A Vaj­daságban elsősorban olyan beruházókat várnak, akik az iskolákat ellátó távfűtési művek infrastruktúrájának bővítésébe, az állattenyész­tési és húsfeldolgozó ipar technológiájának felújításá­ba, a lerombolt gyárak újjá­építésébe vágnának bele. Befektető partnert keresnek gyógynövények értékesítésé­hez, csirkefarm újraindításá­hoz, autószalon és autómo­soda építéséhez, szállodare­konstrukcióhoz. A tanácskozás résztvevői 43 vajdasági befektetési pro­jektről is értesüléseket sze­rezhettek. Előadást tartott Nagy Ferenc, a belgrádi ma­gyar nagykövetség külgaz­dasági attaséja a két ország közötti, gazdaságot érintő egyezményekről, Frank Jó­zsef, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke a térség adottságairól. Marosvári At­tila, a megyei közgyűlés al­elnöke a Duna-Körös-Ma­ros-Tisza-eurorégióról, vala­mint a közút- és vasútfej­lesztésről, Szabó György Zoltán, az ITD-H vezérigaz­gató-helyettese a magyar tőkekihelyezésekről, Szeri István, az egyik rendező, a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara elnöke a magyar-jugoszláv tagozat munkájáról, valamint Tordai György, a Corvinus Rt. ügy­vezetője a magyar tőkeex­portról. A konferencia állás­börzével ért véget: a magyar cégek vajdasági munkaválla­lóknak kínáltak elhelyezke­dési lehetőségeket. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents