Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-11 / 212. szám

KEDD, 2001. SZEPTEMBER 11. EGY SZÁZALÉK 7 A fogyasztói társadalom szemlélői Az öregek csak a tévét cserélgetik Azok az idős embe­rek, akik már tiz-húsz éve nyugdíjban vannak, rendkívül elavult háztar­tási gépek segítségével tudják csak megkönnyí­teni az életüket. Kevesen képesek arra, hogy kor­szerűnek számitó tartós fogyasztási cikkeket vá­sároljanak - derül ki a Központi Statisztikai Hi­vatal elemzéséből. A KSH nemrégiben fel­mérést készített az idősek otthonainak felszereltsé­géről. Az adatsorokból az derül ki, hogy a 70 évesek és az azon felüli öregek mind­össze „szemlélői" a fogyasz­tói társadalomnak. Ez azt je­lenti, hogy az utolsó tíz esz­tendő technikai robbanását saját maguk csak a televízió­ból, avagy a kirakatüvegen keresztül élvezhetik. A tíz­húsz éve nyugdíjban lévő emberek még manapság is őrzik a Rakéta porszívókat, a Minszk hűtőgépeket és a Vi­deoton Color márkájú televí­ziókat. De nem jókedvükből ala­kítanak ki otthonaikban tech­nikatörténeti kiállításokat. Aktív életük leteltével ugyanis a nyugdíjukból már nem voltak képesek arra, hogy új és korszerű, ráadásul energiatakarékos háztartási gépeket vásároljanak maguk­nak. A hagyományos cikke­ken kívül - rádió, televízió, varrógép, hűtő - nem is ál­modozhatnak arról, hogy va­laha is CD-lejátszójuk, sze­mélyi számítógépük, videó­juk, rádiótelefonjuk legyen. Automata mosógép például az időskorúk által fenntartott háztartásoknak csak a felé­ben található, a másik fele hagyományossal mos. Érde­kességképpen említi meg a felmérés elemzője, Havasi Éva, hogy jó minőségű szí­nes televízióra költenek egyedül a nyugdíjasok, ha régi, elavult készülék vég­képp meghibásodik. Az összes magyar háztar­tás egyötödében és az idős háztartások körülbelül egy­harmadában legfeljebb kétfé­le korszerű tartós fogyasztási cikk található a tanulmány által vizsgált nyolcból (auto­mata mosógép, színes tévé, hűtőszekrény, fagyasztó, mikrohullámú sütő. magnós rádió, porszívó, videó). Az idős személyekből álló ház­tartások alig egytizedében van ötféle tartós fogyasztási cikk, szemben az országos közel harminc százalékkal. A nyugdíjasok zöme rosszul felszerelt és korszerűtlen tar­tós fogyasztási cikkekkel el­látott háztartásban él. Az idősek közül is az egyedülállók élnek a legsze­rényebb körülmények kö­zött: közülük csak minden ötödik mondhat magáénak egy automata mosógépet, s minden tizedik vásárolt mik­rohullámú sütőt. F. K. Bemutató. Hol van már a régi jó Rakéta? (Fotó: Karnok Csaba) MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 410,67 Ausztrál dollár 143,73 Cseh korona 7,41 Dán korona 34,03 Euró 253,19 Luxemburgi frank(100) 627,64 Finn márka 42,58 Francia frank 38,60 Görög drachma(lOO) 74,30 Holland forint 114,89 ír font 321,48 Német márka 129,45 Olasz líra(1000) 130,76 Osztrák schilling 18,40 Portugál escudo(100) 126,29 Spanyol peseta(100) 152,17 Japán yen(100) 233,26 Kanadai dollár 178,69 Lengyel zloty 66,68 Norvég korona 31,68 Svájci frank 166,98 Svéd korona 26,57 Szlovák korona 5,86 USA-dollár 280,17 Lendületes kicsik, gyengélkedő nagyok Már nem divat a kaláka A lakásépítési kedv tö­retlen, az esztendő első felévben Csongrád megyé­ben összesen 225 új la­kást vettek használatba, harminc százalékkal töb­bet, mint az előző év azo­nos időszakában. A növe­kedési ütem azonban így is kisebb az országosnál. A lakásépítést tekintve ki­emelkedik Győr-Moson­Sopron, Zala és Komárom­Esztergom megye, ahol az év első hat hónapjában kétszer, két és félszer annyi lakás épült, mint a tavalyi első félévben - Ír­ja Pálfalvi Zsoltné, a me­gyei KSH osztályvezetője a hivatal napokban meg­jelent elemzésében. Csongrád megyében a la­kások 56 százaléka Szegeden épült, 17 százaléka pedig a községekben. A tavaly indí­tott bérlakásprogramhoz a me­gyéből is jó néhány önkor­mányzat csatlakozott, de az idén ezekből a lakásokból még nem készült el egy sem. A la­kások zöme saját használatra épült és csak 21 -et szántak ér­tékesítésre. Valamennyi új la­kást figyelembe véve az átlagos alapterület kereken száz négy­zetméter, ami hét négyzetmé­terrel több az egy évvel koráb­binál. Az átadott lakások szoba­szám szerinti összetétele is változott, a három- és négy-, vagy többszobás lakások ará­nya az eltelt időszakban jobban emelkedett. Az első félévben használatba vett lakások nem sokkal több mint fele családi házban, 42 százaléka többszin­tes, többlakásos épületben található meg. Az építési for­ma változásából eredően a ki­vitelezésben is lassan tovább csökkent a lakosság szerepe. Házilagos kivitelezéssel a laká­soknak kevesebb mint három­tizede épült, 64 százalékát pe­dig építőipari „főtevékenysé­get" folytató vállalkozások húzták fel. Az év első 6 hónapjában több mint hétszáz lakás kivite­lezése kezdődhetett el a ki­adott építési engedélyek alap­ján, majdnem annyi, mint az előző év I-m. negyedévében összesen. A növekedés egy­harmados, de ami különösen biztató a jövőre nézve, hogy az új engedélyek száma bő há­romszorosa a befejezett lakáso­kénak. Ebből a szempontból az ország megyéi közül Csong­rádnál erőteljesebb ütemű nö­vekedést csak Fejér, Baranya és Komárom-Esztergom ért el, to­vábbá a főváros, míg jó néhány megyében, így például Békés­ben - legalábbis az első félévi adatok alapján - a lakásépíté­si hullám kifulladt. A szegedi, belvárosi látványépítkezések nem „dobták meg" a megyei statisztikát. (Fotó: Karnok Csaba) A jövőbeni lakásépítés te­rületi megoszlása tovább erősíti a meglévő egyenlőtlen­séget: az új engedélyek 42 százalékát Közép-Magyaror­szágon adták ki, és Észak­Magyarország 3 megyéjében összesen annyi új lakás építési kezdődhet el, mint egyedül Győr-Moson-Sopron megyé­ben. Csongrád megyében a kisvárosokban kiadott laká­sépítési engedélyek száma ug­rott meg a legjobban, de a ta­valyi stagnálást is figyelembe véve ebből mindössze arra le­het következtetni, hogy a nö­vekedési csúcs egy évvel el­halasztódott. A lakáspiaci szárnyalás el­lenére a megyei építőipar ter­melése jelentősen csökkent a tavalyi első félévhez képtest ­írja Kádár Mónika, a KSH munkatársa. Az első negyed­év - enyhe télnek köszönhető - kiugróan magas termelésnö­vekedése mellett a második negyedévi teljesítmény alat­ta maradt a 80 százaléknak, így az első félévben az építőipar munkájának értéke csak a tavalyi 84 százalékát érte el. Mindez annak tükré­ben sajnálatos, hogy mind Bács-Kiskun, mind Békés megye jelentős növekedést regisztrált - 36, illetve 20 szá­zalékost -, ennek köszön­EIsö féléves lakásadatok Megnevezés 2000 2001 L félév 2001.1. félév 1999 2000 L félévének tí-ában szama Szeged 99 329 462 5-szörös 140.4 Hódmezővásárhely 18 55 32 177.8 58.2 Többi város 46 47 116 252,2 246.8 Községek MEGYE ÖSSZESEN 58 104 104 179.3 100,0 Községek MEGYE ÖSSZESEN 221 535 714 323,1 133.5 Használatba vett lakások száma Szeged Hódmezővásárhely Többi város Községek MEGYE ÖSSZESEN 77 19 44 35 174 93 25 22 31 176 126 11 50 33 225 163.6 61.1 113,6 103,6 129,3 128,6 44,0 227,3 122.6 1278 hetően lett a régiós index száz százalék feletti. (Úgy tűnik, a szegedi, belvárosi építkezé­sek látványosak ugyan, de nem „dobják" meg igazából a Csongrád megyei statiszti­kai adatokat.) A tizenhatmilliárd forintot meghaladó építőipari munka 56 százalékát az épületek épí­tése adta, bár a volumen a ta­valyi szint hetven százalékát sem érte el. A piac nagyobbik felét uraló, ötven alkalmazott­nál többet foglalkoztató szer­vezetek termelése majdnem felére csökkent a tavalyi első félévhez képtest. Hiába értek el a tíz fő alatti vállalkozá­sok több mint egyharmados volumennövekedést, tízszá­zalékos részarányuk miatt nem ellensúlyozták a nagy­vállalatok gyengébb teljesít­ményét. Az építőiparban a havi net­tó átlagkereset majdnem elér­te az 51 - bruttó 78 - ezer fo­rintot, ez az összeg húsz szá­zalékkal magasabb a tavalyi első félévinél, a növekedés tehát az infláció kétszerese. K. A. E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu Kamarai hírek Szakmai konzultáció Kamaránk konzultációval egybekötött szakmai napot szervez szeptember 18-án 10 órai kezdettel, a Kamara II. emeleti rendezvénytermében, az alábbi témakö­rökben: Hatósági ellenőrzések tapasztalatai ke­reskedelmi és vendéglátó-ipari üzletek­ben; Árfeltüntetés a kereskedelemben - a 2001. szeptember l-jén hatályba lépett 7/2001 (II. 29.) GM-rendelet értelmezé­se és alkalmazása; A vendéglátó vállalkozók számára köz­ponti támogatással készülő HACCP-kézi­könyv bemutatása. Kamarai tagok részére a részvételi díj 1000 Ft/fő, nem tagok részére 3000 Ft/fő (+ áfa). A részvételi díj számlázá­sára és kifizetésére a rendezvényt kö­vetően, a jelenléti ív alapján kerül sor. Bővebb információ a 62/486-987-es számon kérhető. Mestervizsga-tanfolyamok A Dél-magyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. mestervizsga-előkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban októberi kezdéssel: kőműves, női szabó, autó­szerelő, fodrász, kozmetikus, asztalos, villanyszerelő, szakács, kereskedő, szo­bafestő-mázoló és tapétázó, gázvezeték­és -készülékszerelő, vízvezeték- és köz­pontifűtés-szerelő. Alkalmazottak és mun­kanélküliek képzési támogatást igényel­hetnek a munkaügyi központ kirendeltsé­geinél. Bővebb felvilágosítás a 62/426­343-as telefonszámon kérhető. (x) Nem használták ki a keretet Egy százalékok Budapest (MTI) A rendelkezésre álló 16,3 milliárd forintból csak 6,9 milliárd forintról ren­delkeztek az állampolgárok a tavalyi év után befizetett személyi jövedelemadó (szja) szabadon felhasznál­ható részéből - mondta Var­ga Árpád, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyettese Budapesten, egy közelmúlt­ban megtartott sajtótájékoz­tatón. Az szja-bevallásra kötelezett 4,4 millió ember­ből 1,4 millióan használták ki azt a lehetőséget, hogy befizetett adójuk egy száza­lékávl szabadon rendelkez­hetnek és az összeget az ál­taluk kiválasztott szervezet­nek adhatják oda. A plusz egy százalék elosztásának lehetőségével mindössze 718 ezer ember élt, ezeket az öszegeket egyházak ré­szére, illetve a kiemelt költ­ségvetési előirányzatra le­hetett odaadni. Az összesítések szerint az adóhivatalhoz mintegy kétmillió darab érvényes nyilatkozat érkezett, amely­nek alapján az egyházak kétmilliárd forintot, a civil szféra 4,3 milliárd forintot, míg a kiemelt költségvetési előirányzat - amit idén a sürgősségi betegellátás fel­tételeinek javítására fordí­tanak - 610 millió forintot kapott - hangzott el a sajtó­tájékoztatón.

Next

/
Thumbnails
Contents