Délmagyarország, 2001. szeptember (91. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-11 / 212. szám

Jövedelemfüggő a hazai közérzet Létminimum: huszonötezer forint •••••••HL.... mi 34.1 J 32,3 B r ' 47j" 33,0 A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben közzétett legfrissebb, jövedelmekre vonatkozó kutatása arról tanúskodik: a honi családok mintegy tíz százaléka csak komoly nehézségek árán tud megélni, s ugyanennyi azok aránya, akik nagyon könnyűnek tartják a (jó)létükhöz szükséges feltételek megteremtését. Mint az az ábrán is látszik, az országoshoz képest a dél-alföldi régióban élők a nehézségekkel küszködők táborához sorolják magukat. Ez nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy az országban itt fordítják a legtöbb időt munkavégzésre az emberek, s nálunk a legalacsonyabb az egy főre jutó, főállásból származó bruttó jövedelem. A magyar háztartások jelentős részét egyébként rendkívül magas jövedelmi feszültség (a tényleges és a szükségesnek vélt jövedelem közötti különbség) jellemzi. A családok egyharmada érzi úgy, hogy ez a feszültség a száz százalékot is meghaladja, azaz szerintük tényleges jövedelmük több mint kétszeresére volna szükség ahhoz, hogy az általuk elképzelt, megfelelőnek ítélt színvonalon éljenek. Tavaly az egy főre eső létminimumérték 25 ezer 581 forint volt, s a KSH vizsgálatai alapján egy kétgyermekes család esetében ugyanez az érték 95 ezer 300 forintot jelentett. A háztartás anyagi helyzete leginkább a foglalkoztatottság mértékétől, minőségétől, az eltartott gyermekek számától és a gyermekneveléshez való társadalmi hozzájárulás színvonalától függ, így egy család saját anyagi helyzetéről kialakított képére ezek a tényezők hatnak leginkább. így érdekes, hogy a „közérzet", a saját gazdasági helyzet megítélése erősebben függ az aktuális anyagi helyzettől - amit a jövedelem mér —, mint a hosszú távú életkörülményektől, amit a vagyoni helyzet fejez ki jobban. Az anyagi helyzet megítélése összefügg a korábban érzékelt életszínvonal-változásokkal is. A magukat nagy nehézségekkel küzdő kategóriába sorolt családok több mint kétharmada úgy véli, hogy a vizsgálatot megelőző egy évben jelentősen romlott az anyagi helyzete. A könnyen megélő felső tíz százalékhoz tartozóknak viszont csupán hat százaléka számolt be életszínvonal-romlásról, míg 15 százalékuk emelkedést tapasztalt. O. K. K. Még a rablónak se kell az euró Berlin (MTI) Friss fölmérések szerint a német lakosság változatlanul idegenkedik az alig száz nap múlva bevezetendő új fizetőeszköztől, az eurótól, és máris gyászolja az 53 éven át megszokott jó öreg DMarkot. Nem lógnak ki a sorból a bankrablók sem, amit jól példázott egy minapi eset. Miután Németországban szeptember 3-án megkezdték az euró bankjegyek és pénzérmék kiszállítását a több tízezernyi bankfiókba és takarékpénztárba, 6-án megtörtént az első rajtaütés. A központi bankdepóból a hesseni Giessenbe tartó pénzszállító autót maga a sofőr rabolta ki. Leütötte és megkötözte kísérőjét, majd a megadott helyen várakozó cinkosával együtt egy személykocsiba pakolta a furgon rakományát: az összes bankjegyet (márkát, frankot, guldent, zlotyt), összesen mintegy ötmillió márka értékben - az eurós bankókat tartalmazó ládákhoz azonban a pénteki német lapok szerint hozzá se nyúltak a gengszterek. Az eurókorifeusok azzal indokolták az új fizetőeszköz kései prezentálását (erre is csak szeptember 3-án került sor), hogy nem akarnak hosszú időt adni a hamisítóbrigádoknak az euró biztonsági jellemzőinek megismerésére és esetleges lekoppintására. A jelek szerint azonban fölösleges volt az aggodalom: az alvilágot jobban érdekli a jól bevált márka - dé még a zloty is -, mint a januárban fizetőeszközzé előlépő euró. Több pénzzel a paraszolvencia ellen Hálával nem adózunk Új cég alakult Expószervező kamara tosítják praktizálásához a tárgyi feltételeket. A paraszolvencia megszűnésével kapcsolatban a szegedi rendelőintézet igazgató főorvosa, Gaál István úgy látja: ameddig nem változik az egészségügyi szolgáltatások tb-finanszírozása, azaz nem lesz több a pénz a rendszerben, addig nem lehetséges az orvosok- mégha vállalkozók vagy szellemi szabadfoglalkozásúak is - olyan mértékű díjazása, amely nélkülözhetővé teszi számukra a hálapénzt. Az igazgató nem lát esélyt arra, hogy jövőre több pénz jut az egészségügyre, a kétéves költségvetés ismeretében ez már most látható. Ugyanakkor Gaál doktor hozzáteszi, a biztosító járulékfizetésekből származó bevétele nemhogy nő, de évről évre csökken, hiszen esztendőről esztendőre kevesebb a foglalkoztatottak aránya. Több orvos úgy ítéli meg, attól, hogy az orvos vállalkozóként dolgozik majd, elfogadhat) hálapénzt, mert a biztosító - pénz hiányában nem tudja értékén fizetni az orvosok munkáját. Következésképpen a doktorok kénytelenek lesznek kiegészíteni jövedelmüket a betegektől kapott külön pénzekkel. A Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese," az orvoscentrum elnöke, Dobozy Attila professzor egyetért az angolszász országokban már régóta működő rendszer hazai alkalmazásának tervével, de hangsúlyozza, hogy ezekben az országokban a miénknél lényegesen több pénzt fordítanak az egészségügyre. Következésképpen — mondja a professzor - a hálapénz megszűnése akkor várható, ha az egészségügy a mostaninál több pénzből gazdálkodhat, s több forint jut az orvosok bérezésére is. Kalocsai Katalin Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pénteki elnökségi ülésén új kiállítás- és vásárszervező cég alapításáról határozott. Az egyszemélyes klit.-í 3 millió forintos alaptőkével hozták létre, ám tervezik, hogy a későbbiekben tulajdonostársakat vonnak be. A meghatározó tulajdonrész természetesen a CSMKIK kezében maradna. A kamara vásárszervező kft.-jének ügyvezető igazgatója, Rill Ágnes elmondta, a tervek között az szerepel, hogy segítsék a helyi cégeket a beiAmennyiben az orvos maga állapodik meg az egészségbiztosítóval a munkájáért járó ellentételezésről, azaz saját árait tudja érvényesíteni, akkor a hálapénz érvényét veszti - mondta lapunk érdeklődésére dr. Varga Ferenc, a Magyar Kárházszövetség elnökhelyettese, akit annak kapcsán kérdeztünk a témáról, hogy a kormány a minap elfogadta a kórháztörvény tervezetet. A hálapénz megszűnését várja a kórháztörvény részét képező, az orvosok szellemi szabadfoglalkozásáról szóló jogszabálytervezet megvalósulásától Mikola István egészségügyi miniszter. Az elképzelés szerint a szakorvos szerződést köthet több kórházzal, vagy rendelőintézettel, s fizetést úgy kap, hogy az intézmények igazolják munkája elvégzését, aminek alapján az egészségbiztosító kifizeti az orvosnak járó pénzt. Mikola reményei szerint ez a változás megszünteti a hálapénzt. A tárca vezetőjének ez irányú törekvésével kapcsolatban a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, Varga Ferenc lapunknak elmondta: ha a vállalkozó orvos ugyanazt a javadalmazást kapja munkája után, mint amennyit jelenleg kap a biztosítótól a kórház, illetve a szakrendelő az orvos munkája után, a doktorok jövedelme nem fog változni. Amennyiben az orvos maga állapodik meg az egészségbiztosítóval a munkájáért járó ellentételezésről, azaz saját árait tudja érvényesíteni, akkor a hálapénz érvényét veszti. Pénz kell ahhoz kell, hogy a vállalkozóként dolgozó orvos jövedelme majd magasabb legyen. A kétéves költségvetés 2003ig tart, ettől kezdve lehet remélni, hogy az egészségügyi büdzsébe több pénz kerül, s akkortól várható a vállalkozó orvosok bérének növekedése. A kórházszövetség elnökhelyettese fontosnak tartotta tisztázni a vállalkozó és a szellemi szabad foglalkozású orvos közötti különbséget. A vállalkozó orvos a munkájához szükséges tárgyi feltételekkel - rendelővel, eszközökkel — is rendelkezik, a szellemi szabadfoglalkozású orvos szakmai tudását adja el ott, ahol bizf ^ Bőven termett Megnyugodhatnak a zákányszéki gazdák, mert az idei szilvatermés már jó helyen van. A javát leszedék a fáról, a rosszát fölvödrözték a földről. De hogy mire jutnak a bó' terméssel, arról a zákányszéki Tanács István a következőket mondta: először befőttet tesznek el, aztán a lekvárt főznek belőle, egy rész a cefrébe megy, a többit meg föletetik a disznókkal, mivel azok is igencsak kedvelik a szilvát. Piacra azért nem viszik, mert nem éri meg. Tanácsék faluvégi gyümölcsösében, ahol száznál több szilvafa rakodott meg szépen a hamvas kék gyümölccsel, csupán jó emlékként hozzuk szóba azokat az időket, amikor a portékával legjobban megpakolt 2030 teherautó is mindig üresen jött vissza a pesti Bosnyákról. Most meg... fél utánfutóval se kel el ott zákányszéki gyümölcs. Nincs pénze a vevőnek. M. T. Nem veszi a piac a szilvát. (Fotó: Gyenes Kálmán] Fogorvosi rendelő. Legközelebb a piaci alapokhoz. (Fotó: Karnok Csaba) és külföldi vásárokon való részvételben. A kamarai tagok számára plusz szolgáltatás, hogy számukra nemcsak a részvételt szervezik meg, hanem segítik őket a szereplések anyagi forrásainak előteremtésében, pályázati összegek elnyerésében. A kamarai vásárszervező kft. - együttműködve a Városkép Kft.-vel - a leendő szegedi expók fő lebonyolítója is szeretne lenni az új helyszínen, a Kereskedő közben épülő kiállítás- és vásárközpontban. •