Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-07 / 183. szám

mmmmi A Délmagyarország és a Délvilág gazdasági melléklete • Szerkeszti: Kovács András A nagymágocsi Egyesült Mezőgazdasági Szövetkezetben javítják, ami javítható. (Fotó: Tésik Attila) A Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetségénél a felszámolások miatt jelentősen csökkent a taglétszám. Rostás László közgazdaságifőmunkatárs tájékoztatása szerint, a '90-es években kialakult körbetartozások miatt 22 szövetkezet ellen indult csődeljárás, 2000 végéig 13 szövetkezettel szemben indult felszámolási, további kilenccel szemben pedig végelszámolási eljáA bank kivonul rás. Jelenleg a megyében elsősorban Szentes térségére jellemző a felszámolás. Azon szövetkezetek esetében, melyek tavaly ősszel vettek fel hitelt, a külső üzletrészről szóló törvény miatt a kifizetéseket tulajdonképpen a banknak kellett volna finanszíroznia. Ebbe a „játékba" a hitelező természetesen nem ment bele. Stadler Ferenc, a szövetség megyei elnöke elmondta, hozzájuk már csak a legutolsó pillanatban fordultak a szövetkezetek vezetői. A nagymágocsi Egyesült előbb aláírta a banki opcióról szóló megállapodást, utána kopogtatott az érdekvédelemnél. Véleménye szerint legalább egy évtizede folyik a mezőgazdasági szövetkezetek megszüntetésének „lebegtetése" . B. G. Felszámolási hullám indult el a Szentes környéki mezőgazdasági szövetkezetekkel szemben. Az agrárvállalkozások mindegyike küzdött és küzd a belvízzel, az aszállyal és az adósságokkal. További közös vonás, hogy minden felszámolandó szövetkezetben a Kereskedelmi és Hitelbank volt a hitelező. A bank szentesi fiókjánál huszonnyolc társaságnak van hitelszerződése. Ezek többsége 1 -2 ezer hektáros üzem. Dobossy Lajos szaktanácsadó szerint természetes állapot, hogy ezek tartoznak a banknak, hiszen a hitel a fejlesztést szolgálja. Azokban az esetekben, amikor nincs esély a hitelek visszafizetésére, felszámolásra kell számítani. Felszámolás fenyegeti a szentesi Termál, a szegvári Geovit, a nagymágocsi Egyesült és a mindszenti Agro szövetkezetet. A mágocsi szövetkezet a teljes vagyonát elveszítette. Adósságai közül a banki hitel volt a legnagyobb - mintegy kétszázmillió forint -, ezt növelték a köztartozások, a közműszámlák és a szállítói tartozások. A cég felszámolóbiztosa, Förstner Pál szerint a rendkívüli adósságok, a gazdálkodásbeli hibák, az időjárás miatti bevételkiesések pénzügyi ellehetetlenüléshez, majd a fizetésképtelenség kimondásához vezettek. A szövetkezet óhatatlanul vagyonfelélésbe kezdett, eladta a székházát, a Vasmajor egészét, a Szendreitelep egy részét, a gépeket. A sertéstelepet, a 160 anyakocát és a szaporulatot is értékesítették. A szarvasmarhatelepen 500 tehén és a borjaik találtak új gazdát. A szövetkezet vagyonának nagy része mára a helyi magánvállalkozó tulajdonába került. A felszámolás kezdetekor ötvennyolc embert foglalkoztattak, ma már alig húszan dolgoznak ott. A mezőgazdasággal összefüggő problémákat súlyosbítják a nagymágocsi társaság belső életéből fakadó visszásságok: takarmányból például kétszer annyi fogyott el, mint amennyi szakmai szempontból indokolt volt. Egyes felvetések szerint a takarmány hiányzó fele a háztájiba került. W

olfgang Fels, háromgyermekes bécsi mérnök, mióta megismerte a mi Perczelünket, azóta szeretne itt egy darabka földet. Örömmel bólogathattunk rá, mert akkor, kevéssel a rendszerváltás előtt, még a Kádár-érában erre gondolnunk sem lehetett. A tanyánk körüli föld a téeszé. Igaz, a bátyám meg a szomszédok használják, de a közösből kivinni földet tiltja a magyar törvény, börtön jár érte. Wolfi, mert a mi osztrákunk hamar barátkozó típus, vitt bennünket Ausztriába, mutogatta az akkor még másnak hitt nyugati világot és azt mondta: azért volna jó neki egy picinyke Wolfgang földje... föld, mert Magyarország is olyan lesz mint Ausztria! Ott a föld méregdrága. Mondta még a nagyasztali itókázásokkor azt is, hogy megbukik a mi rendszerünk, bejönnek a nagy cégek. Épülnek metrók, pennik, teszkók, korák. Nevettünk: 1987-et írtunk. Nem hittük, hogy később a világhíres újévi bécsi koncert közönsége fölállva vivázva élteti a magyart, mert vezére veszett hordaként olyan beözönlést teszünk a sógorok boltjaiba, amelytől eláll a világ lélegzete. Miután elismert valutamilliárdokkal javítottuk meg az osztrák államháztartás bevételi oldalát, Wolfi ismét megpendítette a perczeli földvételt és mi még mindig csak mosolyogtuk, habár már járta a hír, hogy az osztrák határhoz közel régóta írják a téeszföldeket a helyi fejesek nevére. Perczel, e szegény kisteleki homokvidék, itt Csongrád megyében, nagyon messzi esett Zalához, Vashoz, Győr-Sopronhoz, viszont igaz, hogy már a nép gyűlésein ordítoztak: vissza mindent a rablóktól! Mi több: Kádár Jánost elmozdították hatalmából, és a magyar még azt is kiplakátolhatta: ruszkik, haza! Bontani kezdték az eresztékeiben már rogyadozó téeszrendszer pilléreit; pártosodott, választhatott a falu népe is, kokárdákkal, nemzeti színt lengetve. És ebben a nagy ortájozásban - szinte sutyiban - kinőttek a magyar városok peremein a metrók, a pennik, a teszkók és a korák. Wolfi elégedetten hátradőlve a tanyai napozóágyán ismét megpendítette a perczeli földvételt. Mi, látván, tapasztalván az évtizedes változást, türelemmel végigvárva a magyar földvisszaadás erre a tájra eső hivatali idejét, nem sajnálva a papírok intézésével töltött éveket, a birtokvisszaíratás fizetni valóit, kétkedve ráztuk fejünket. Igaz, hogy a fél ország már a külföldiek kezén, de Wolfi, te mégse kaphatsz perczeli földet, még a már majdnem húsz éve látogatott tanya mellett se, mert tilos. (Ferbóten, másznt, nóposszibili.) Ugyanis: a legnagyobb bánatodra, olyan emberekkel hozott össze a sors, akik munkájuk miatt soha nem köthetnek tisztátalan üzletet, mint ahogy te sem, mivel a földvételt, az elejétől fogva a törvények tiszteletben tartásával szeretnéd. Honfitársaid, akik tisztességgel megfizették a tisztességtelen földüzlet rájuk eső részét, majd le lesznek fülelve, mert kijátszották a magyar jogok ismerőit. Node: kijátszott itt? És kivel? Ezt az osztrák biztosan, a magyar meg ha akarja, bizonyára tudja. Mindenféle zsebszerződés nélkül... Majoros Tibor A Központi Statisztikai Hivatal 2000. április 1-21. között általános mezőgazdasági összeírást (AMO 2000) tartott, ami a teljes körű mezőgazdasági adatfelvételek sorában immár a hatodik volt. Az eredményekről a napokban jelentetett meg elemzést a hivatal - külön kiemelve a DélAlföld agráriumával kapcsolatos kérdéseket. Ebből kiderül, nem vagyunk igazán gyümölcsnagyhatalom, de itt termelik Magyarország borszőlőjének egyharmadát, s minden tekintetben intenzív a régió mezőgazdasága. Az összeírás során az országban a háztartások közel kétharmadát - szám szerint 2,1 milliót-kerestek fel a számlálóbiztosok. Közülük közel 960 ezer bizonyult gazdaságnak, további 800 ezer rendelkezett kisebb földterülettel vagy állatállománnyal, 300 ezer pedig semmilyen mezőgazdasági tevékenységben nem volt érintett. A Dél-Alföld régióban összesen 334 ezer háztartásban dó arányával szemben ÉszakAlföldön nem éri el az ötven százalékot sem, ugyanakkor a vörös borszőlőt a dél-dunántúli közel 40 százalékos aránya mellett a közép-dunántúli régióban tíz százaléknál is kisebb arányban termesztik. Még érdekesebb, hogy a fehér borszőlő több mint 36 százalékát, és a vörös borszőlő közel egyharmadát a Dél-Alföldön termelik. • Hazánkban a meghatározó gyümölcsfaj, az alma több mint 44 százalékos aránya mellett figyelemre méltó a meggy 14 és az őszibarack 10 százalékos „súlya". Észak-Alföldön található az almaterület közel 60, a meggy több mint 37, a dió és a szilva 27-27 százaléka; Nyugat-Dunántúlon művelik a gesztenye területének hetven százalékát, és a körte területének több mint egyharmadát. Az észak-magyarországi régióban van a málna negyven százaléka, a ribiszke egyharmada. A Dél-Alföld tehát egyetlen gyümölcsben sem számít igazi „nagyhatalomnak". K. A. Szentes környéki szövetkezetek felszámolás alatt Belvíz, aszály és adósság A mindszenti Agro Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezetnél valamelyest jobb a helyzet. A vezetésében akadt néhány olyan ember, aki igyekezett egyben tartani a társaságot - mondta Förstner Pál. A belvíz és az aszály mellé körülbelül 40 millió forintnyi banki tartozás, és 100 millió forintnyi köztartozás gyűlt össze. A külső üzletrészről szóló törvény miatti kötelezettség további 100 millióval terhelte a szövetkezetet. A szegvári Geovit Kft. vagyonelemei és dolgozói a felszámolás alatt nagyrészt átkerültek a Puskin-Tej Kft.-be. A Geovit 111 milliónyi adósságot halmozott fel, ennek felszámoló biztosa Sáfrány Mihály. Véleménye szerint az eljárás végére valószínűleg nem teljesíthető a követelések mindegyike. A jól működő szövetkezetek előre menekülnek - mondta Tasnádi Gábor, az FVM megyei hivatalvezetője. Arra több példa akad a megyében, hogy a mezőgazdasági társaságok nagy hitelállománnyal rendelkeznek, de jó „termékszerkezetüknek" köszönhetően sikerül talpon maradniuk. A felszámolásokat a hivatal vezetőhelyettese, Szakái Sándor elkerülhetetlennek tekinti, véleménye szerint normális, hogy az életképtelen gazdaságok nem is maradnak életben. A felszámolási eljárás egyetlen tulajdoni jogot, a földtulajdonlás jogát hagyja érintetlenül. Az elnökség, a közgyűlés jogosítványai a felszámolás alatt felfüggeszttetnek, teljhatalommal bír a felszámoló biztos. A biztost a megyei bíróság és a hitelezői választmány jelöli ki és bízza meg a feladattal. A'felszámoló biztos munkája konfliktusokkal terhelt, új emberként kerül egy erősen hierarchizált rendszerbe, ahol rég ismert helyi magas rangú vezetőknek kell azt mondania: tisztelt uram, nincs szolgálati autó. Blahö Gabriella Dél-Alföldön terem a borszőlő egyharmada Elaprózott birtokszerkezet folytattak mezőgazdasági tevékenységet, s közülük valamivel több, mint 209 ezer bizonyult gazdaságnak. A Dél-Alföld mezőgazdaságának súlyát mutatja, hogy az országban összeírt egyéni gazdaságok 22, a gazdálkodó szervezetek 18 százaléka itt található. A gazdaságok által használt termőterület több mint húsz százaléka a dél-alföldi régióban helyezkedik el. Itt van a szőlőterület egyharmada, a gyep egynegyede és a szántóteriilet 23 százaléka. Érdekes, hogy az egyéni gazdaságok átlagosan több mint hatvan százalékkal nagyobb területen gazdálkodnak, mint az észak-magyarországiak, ugyanakkor az északmagyarországi régió gazdálkodó szervezetei 36 százalékkal nagyobb területet használnak, mint a közép-magyarországiak. A földhasználat tagoltságát, a „birtokszerkezetet" az egyéni Barackos. Nem számítunk „gyümölcsnagyhatalomnak". (Fotó: Gyenes Kálmán) gazdaságok körében a szétaprózottság, a kis termőterületet használó gazdaságok nagy száma jellemzi: a gazdaságok több mint hetven százaléka egy, közel kilencven százaléka öt hektárnál kisebb területen próbál megélni. Az ötven hektárnál nagyobb területet használók aránya nem éri el az egy százalékot sem. Az átlagot jóval meghaladó a kis gazdaságok aránya az észak-magyarországi régióban, míg a közepes gazdaságméret alapvetően a dél-alföldi régió sajátossága. A szántóföldi növénytermesztést alapvetően a gabonafélék kimagasló aránya jellemzi: a szántóterület több mint 38 százalékán kalászos gabonát, 30 százalékán kukoricát termelnek. Az ipari növények - cukorrépával együtt - területének aránya meghaladja a tíz, a takarmánynövényeké megközelíti a hét százalékot. Az egyes régiók közötti különbséget jelzi a kalászos gabonák észak-magyarországi, a kukorica dél-dunántúli régióbeli 47 százalékos aránya. Magyarország szőlőtermelését - több mint kétharmados területi arányával - a fehér borszőlőtermelés túlsúlya jellemzi. Az egyes régiók között jelentős eltérés van: a fehér borszőlő közép-dunántúli régióbeli nyolcvan százalékot meghala-