Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-30 / 202. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. AUGUSZTUS 30. AKTUALIS 3 Új privatizációs pályázat kiírását sürgeti a kamara Átalakítás - csak törvény után A kórházprivatizációs, és az orvosok jogállását szabályozó törvény elfogadása után új privatizációs pályázat kiírását sürgeti Szegeden a Magyar Orvosi Kamara jelentette ki Kupcsulik Péter, a szervezet elnöke. Az önkormányzat csak a vonatkozó törvények megszületése után dönt majd arról, új pályázatot ír-e ki a szegedi egészségügyi járóés fekvőbeteg-szakellátás funkcionális privatizációjának lefolytatásához - nyilatkozta lapunknak Ványai Eva, Szeged humánpolitikai alpolgármestere. Az ügyben Bartha László polgármestert azért nem tudtuk megszólaltatni, mert az országgyűlés egészségügyi bizottságának tagjaként Budapesten tárgyalt. Megkértem Szeged polgármesterét, hogy halassza el a város egészségügyi intézményeinek privatizációját a törvényi szabályozás megszületéséig - ismertette a Bartha Lászlóval folytatott kedd délutáni megbeszélése részleteit Mikola István egészségügyi miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. Mikola elmondta: a jövő héten a kormány elé kerül a tárca törvénytervezete, amely parlamenti elfogadása esetén nonprofit típusú vállalkozások számára ad jogi lehetőséget a kórházak működtetésére. Azt azonban hozzáfűzte: a törvény nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a műA szegedi ll-es kórházat is érintené a privatizáció. (Fotó: Schmidt Andrea) ködtetó közhasznú társaság vagy a közalapítvány a kórházak egyes részfeladatainak ellátására profitérdekeltségű szervezettel kössön szerződést - mint ahogyan azt Szegeden is tervezték. • Az egészségügyi rendszer szerkezetének átalakítása kapcsán nem történik tulajdonosváltás - reagált az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének sajtótájékoztatóján elhangzottakra az önkormányzat. A lapunkhoz eljuttatott közleményben több pontban cáfolták Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke által mondottakat. így az önkormányzat szerint szó sincs vadprivatizációról, amely Cser szerint „csak egy szűk gazdasági érdekcsoport érdekeit szolgálja". Az önkormányzat állítja: a város és a Fuziomed által közösen létrehozott rt. ugyan megkapná a rendszer fenntartásának jogát, ám az egészségügyi szolgáltatást - a törvénytervezettel összhangban nonprofit módon biztosítaná. A városvezetők szerint nem sértették meg a közbeszerzési törvényt, és a szakmai, érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetve dolgozták ki a Fuziomeddel kötendő szerződés tervezetét. A polgármesteri hivatal sajtóközleménye mindemellett visszautasítja Cser Ágnes állítását, mely szerint az átalakítással kapcsolatosan nem egyeztettek Mikola István miniszterrel, akinek - állításuk szerint - minden, a privatizációval kapcsolatos dokumentumot átadtak. Kéri Barna Kis városházi aritmetika Szalay István országgyűlési képviselő, Szeged korábbi polgármestere tegnapi jegyzetünk apropóján egy kis aritmetikai dolgozattal kereste meg szerkesztőségünket: A Délmagyarország tegnapi számában a „Szegedért?" publicisztikai írásban elhangzott a felkiáltó kérdés „Hát 22 hűtlen kezelő irányítja a várost..." Az alábbi néhány sorral a válaszadáshoz szeretnék hozzájárulni. A várost 43 tagú közgyűlés irányítja. És innen kezdve érdekesek a számok! A 22 ennek a 43-nak éppen határozatképes többsége. Csodával határos módon éppen ennyien voltak jelen az egyesek szerint 800 millió forintos kárt jelentő, marostői telekeladás jóváhagyására összehívott rendkívüli közgyűlésen. Ebből a 22-ből 18, ami a szavazók 82 százaléka, a jóváhagyó szavazat, ami látszólag azt mutatja, hogy a túlnyomó többség - pártállásra való tekintet nélkül egyetértett a polgármesterrel. Ez a 18 azonban a 43-nak csupán 42 százaléka, ami a döntésre hivatott testület meglepő kisebbsége. Meglepő, mert Szeged eddigi (rendszerváltás utáni) polgármesterei közül csak a jelenleginek van „kényelmes többsége". Lippai Pál polgármester úr is elmondhatja, milyen nehezen tudott elfogadtatni például egy költségvetést, de a magam példáját számokkal is tudom illusztrálni. Mint szocialista polgármester az akkor még 44 tagú közgyűlésben mindössze 15 tagú szocialista frakciót tudtam a hátam mögött, és emellé társult „írásos megállapodás nélküli koalíciós partnerként" a 13 fót számláló KDNP-MDF-Fidesz-kisgazda konglomerátum. Kemény ellenzéket jelentett az SZDSZ hattagú frakciója, jelentós erő volt az öttagú Polgári Szegedért frakció és ott voltak még az „egyedileg" kezelendő független képviselők. Mindez magyarázza, hogy az éles viták és ellentétek akkoriban magán - az egyenesben közvetített - közgyűlési napirendi pontok vitái közben robbantak ki, míg ma más módszerekhez is kell folyamodniuk azoknak, akik a közvélemény figyelmét fel akarják hívni az általuk megjelölt gondokra. Nem eredménytelenül, ezt mutatja például az igen nagy ellenállást kiváltó, augusztus 31,-ére tervezett, kórház-privatizácós szavazás elhalasztása. Szalay István Elkezdődött a szabadegyetem Munkatársunktól A kisebbségkutatási műhely és a civil szekció ülésével tegnap elkezdődött a tizenkettedik szegedi Értelmiség szabadegyetem, amelynek idei témája: jövőválasztás Közép-Európában a harmadik évezred küszöbén. A program ma a plenáris üléssel folytatódik, amelyet a Szegedi Tudományegyetem aulájában tartanak, délelőtt tíz órától. Ezen Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke áttekinti a magyar nemzeti kulturális integráció helyzetét és az ezzel kapcsolatos tennivalókat, míg Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő a jövő Közép-Európájáról fejti ki gondolatait. Az előzetes programtól eltérően Göncz Árpád volt köztársasági elnök nem tart előadást. (A tavaly leköszönt államfővel szombati lapunkban interjút olvashatnak.) Délután háromkor a határokon átnyúló kulturális kapcsolatokról tartanak kerekasztal-beszélgetést az MTESZ-székházban. Ezen hazánkból, illetve Jugoszláviából és Romániából érkező értelmiségiek - Losoncz Alpár, Pomogáts Béla, Kardos Ferenc, Bodó Barna - vesznek részt. A program pénteken és szombaton folytatódik. Megkönnyebbültek a mozgáskorlátozottak Visszavont szigorítások A hónap elején olyan rendeletet hozott a kormány, amellyel csorbította volna a mozgáskorlátozottak jogait. Többek között szigorította a lakásakadálymentesítési támogatáshoz jutást, nem kaphattak a fogyatékosok új autó vásárlásához hitelt. Az országos mozgáskorlátozott egyesületek tiltakozására a napokban visszavonták a rendeletet. A lakás-akadálymentesítési támogatásra idén eddig mintegy négyezer kérelem érkezett be a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez (MEOSZ), viszont az augusztus elején született kormányrendelet érteimében ezek 95 százalékát elutasították volna. Emellett még számos egyéb szigorítást, korlátozást tartalmazott ez az új „csomag". Hegedűs István, a MEOSZ elnöke levelet írt Orbán Viktor kormányfőnek, amelyben kérte a rendelet visszavonását. Az elnökön kívül még számos egyesületet, országgyűlési képviselőt fölháborított ez a hirtelen jött szigorítás. A nyomás hatására a kormány a napokban törölte ezt a rendeletét. A Csongrád megyei mozgáskorlátozottegyesület elnöke tegnap lapunktól értesült arról, hogy hatályon kívül helyezték ezt a törvényt. - Azonnal felhívtam a pesti központ, ahol Szakály József irodavezető megerősítette ezt a jó hírt - mondta Tóth Margit. Amúgy titokban számítottak arra, hogy a kormány belátja tévedését. - Ezek a hirtelen módosítások azt jelentik, hogy az ország vezetése igencsak kapkod - folytatta az elnök asszony. A mozgáskorlátozottak szeretnék, ha jövőben a kormány az Országos Fogyatékosügyi Tanács és a MEOSZ véleményét kérje ki, illetve vegye figyelembe az ilyen és ehhez hasonló döntéshozatalok előtt K. T. Beteg Szeged Valószínűleg pusztán az kitöltené a jegyzetterjedelmet, ha felsorolnánk az utóbbi napokban-hetekben a szegedi önkormányzattal szemben felsorakoztatott vádakat, és arra már hely sem maradna leírni, mennyire nem örülünk ezeknek a vádaknak, annak meg aztán pláne, ha ezekből akár egy is bizonyítást nyer; mert hát tegye fel bármelyik kezét megadóan az, aki kedvét leli egy korrupciótól zsongó városban élni, illetve olyan demokratikusan választott városi vezetést tudni „magunk fölött", amely funkcióját látványosan színlelve tölti be: a szolgálatot! Am vegyük bármelyik vádat, a válasz mindig az, hogy a vád maga csupán pártérdek, azaz nem szakmai, hanem politikai színezetű. Na most ez, kérem szépen, bárhol a világon „így szok lenni", s pusztán a könnyebb érthetőség miatt írom ide: ha valamely hatalmon lévő politikai párt s a párt színeit képviselő önkormányzati vezetés valami,furcsaságot" csinál, netán korrupciógyanú merül föl, akkor ez ellen nem a saját pártbéli katona fog ellenkezni, hanem nyilván az ellenzék, az meg azért ellenzék, mert más, nem hatalmon lévő politikai párt, vagyis ellenkezni többnyire az ellenzék szokott, mely más pártszín, s ezért azt fölhozni önvédelmül, hogy mindez csak pártszJnjáték, igencsak imázsos, jól hangzó, ám fenti következtetést végiggondolva abszurd érvelés, vagyis elfogadhatatlan. Az ellenzéknek furcsa módon nem a konfliktuskerülés a dolga. Példának okáért, egy a sokból, idézzük Mikola István miniszter szavait, hogy miért is állította le a szegedi kórház-privatizációt: hogy ne kelljen mesterségesen gerjesztett politikai indulatok kereszttüzében határozatot hozni. A takaró ismét színesen fed, magában hordva a fent leírt „ellenzékesség" természetét, ám ez a takaró olyan hártyavékony, mint a..., mert ha nem politikai tájékról nézzük, akkor ott azt találjuk, hogy szakmai oldalról a felmérések szerint (azaz a válaszadók számát tekintve), az orvosok 95 százaléka ellenzi a szegedi egészségügy jelen formában történő privatizációját. Márpedig legyen valaki a talpán, aki azt állítja, hogy a szegedi orvosok 95 százaléka ellenzéki beállítottságú. Végkövetkeztetés: pártszín ismét hamuka. Másfelől pedig: vajon mi lehetne a sürgősség célja, még az egészségügy privatizációját tisztázó törvények elfogadása előtt megejteni a szegedi privatizációt, ha nem a törvényekkel való összehangolás elkerülése. Es még ezt nevezik modellértékűnek. Pontosabban: igen, az ő modelljük ez! Nagyon beteges. 1ILU^cuU Tizenegy zálogház kirablásával gyanúsítják Csak a nevét vallotta be Laci vagyok - suttogta alig hallhatóan a rendőrök kérdésére Gombos László, akit a miskolci mellett további 11 zálogház kirablásával gyanúsítanak. A 33 éves férfi - aki tavaly novemberben a Szegedi Fegyház és Börtönből oldott kereket, és azóta is hiába keresték - hétfőn Lillafüreden sebesült meg, miután a Mini-Zaci zálogházból 15-20 millió forint értékű készpénzt és ékszert raboltak. Miközben a rendőrök elől menekülve társával együtt autóval az árokba borult, a kialakult tűzharcban négy golyó is eltalálta. Először Gombos, és még mindig szökésben lévő társa nyitott tüzet Scorpio géppisztolyokból, amelyet a rendőrök viszonoztak. Gombost négy golyó találta el, combján, hasán is megsérült. A kórházban kivették sérült bal veséjét, kimetszettek vékonybeléből mintegy tízcentis darabot, és összestoppolták a végbelét. Gombos szökéséig nyolc évet húzott le a Csillagban a rá takarékszövetkezetek fegyveres kirablásáért, önbíráskodásért és közokirat-hamisításért kirótt 9 év és 7 hónapnyi büntetésből. Azóta álnéven, hamis papírokkal élt, a fővárosi éjszakai életben csak Ákosként ismerték. Feltehetőleg szoros kapcsolatban állt szervezett bűnbandákkal is. A férfi hamis okmányaival még egy autókereskedést is alapított, innen származik az a HSG136-os rendszámú Mercedes. amellyel hétfőn a miskolci rablást elkövették. (Tegnap Szőlőhegyen valószínűleg ezt az autót tartóztatták fel a rendőrök, amely már más rendszámot viselt, utasait, egy 15 és egy 21 éves fiút őrizetbe vették.) Gombos egyébként szökésének kilenc hónapja alatt sem tétlenkedett, a rendőrök őt gyanúsítják négy budai, két pesti - közöttük a népszerű zenész, Pataki Attila XVIII. kerületi -, valamint öt vidéki zálogház kirablásával. K. B. Ingyenes közlekedésbiztonsági vizsgálat a MOL - töltőállomáson Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János út 170., aug. 30. és szept. 2. között lengéscsillapító ^flRk fékhatás fényszóró W "ijp vizsgálat ^jy mérés beállítás