Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-03 / 180. szám

PÉNTEK, 2001. AUGUSZTUS 3. MEGYEI TÜKÖR 7 Istentisztelet miatt megvárakoztatott óvások Buszsofőrként is lelkipásztorkodott Először jön Szegedre a Veled, Uram! Trilógia a szabadtérin Tavaly már az új szereposztással játszották a Dóm téren az István, a királyt. (Fotó: Karnok Csaba) Szerdán kezdődtek el a Szörényi-Bródy-trilógia próbái a Dóm téren. A főbb szerepekben többnyire a tavaly is Szegeden szereplő művészeket láthatjuk. Az első két darabot, az Atilla - Isten kardját és az István, a királyt már játszották a szabadtérin, a Veled, Uram! című rockoperát pedig először tekinthetik meg a szegedi nézők. A megszokottól eltérő módon, egymás után játsszák a Szörényi-Bródytrilógiát a szegedi szabadtéri színpadon. Az első sorozat augusztus 9-től 11-ig, a második augusztus 16-tól 18-ig tart, ráadásként pedig nemzeti ünnepünkön, augusztus huszadikán ismét meg lehet tekinteni a trilógia legsikeresebb darabját, az István, a királyt. A jegyek árai ezer és négyezer forint közé esnek. Az eddigiektől eltérő módon, nem tartanak nyilvános főpróbát, tehát arra belépőt sem lehet venni. Mindhárom darabot Iglódi István rendezi. Augusztus 9-én és 16-án játsszák a hun fejedelemről szóló rockoperát, az Atilla Isten kardját, melynek egy régebbi változatát láthatták a Dóm téren a nézők 1999ben. Az átdolgozott darab címszerepében Gazdag Tibort, a főbb szerepekben Kaszás Attillát, Németh Attilát, Pápai Erikát, Kováts Krisztát, Auksz Évát és Jegercsik Csabát /áthatjuk. A szabadtérin már a negyedik évadban játszák az István, a királyt. Az először 1984-ben bemutatott rockoperát idén augusztus 10-én, 17-én, illetve 20-án tekinthetik meg az érdeklődők a Dóm téren. Istvánt Tóth Sándor alakítja, a főbb szerepekben pedig Gazdag Tibort, Auksz Évát, Jegercsik Csabát, Császár Angélát, Csomor Csillát és Csengeri Attilát láthatjuk. A Dóm téren most először mutatják be a trilógia utolsó darabját, amely az idős István utolsó néhány évéről szól. A főbb szerepekben Molnár Lászlót, Gazdag Tibort, Kaszás Attilát, Tóth Sándort, Auksz Évát, Pápai Erikát, Kováts Krisztát és Jegercsik Csabát láthatjuk a Dóm téren, augusztus 11-én és 18-án. A darab érdekessége, hogy .teljesen más a koncepciója mint az Istváné. Amíg abban mindenkinek igaza van, "addig a Veled, Uram! nem kínál elfogadható megoldásokat. Csikós Attila díszletét tavaly is láthattuk, amely kisebb átalakítással idén mindhárom rockoperának megfelel. Pataricza Kata Szegedi hallgatók a PR-diákszövetségben A nemzetközi szervezeteké a jövö Unió Társadalmi Nőegyesület alakult Lányok és asszonyok a szegénység csapdájában lem, jöttek viszont az ávósok. Éppen istentiszteleten vett részt Rácz Ferenc, amikor az államvédelem emberei el akarták vinni. Beüzentek neki az ávósok, hogy menjen ki. - Mondtam, majd ha az istentisztelet véget ér, mehetünk. Csodák csodájára nem csináltak semmit, megvárták. Bent a központjukban azt kérdezgették tőlem, honnan szereztük az Angol Bibliatársulat által kiadott Bibliát. Szóvá is tettem nekik, érdekes, maguk is ebben találnak kifogást. Horthy idején is ezt forszírozták. Közölték velem, ők az olyan embereket, mint én, nem szeretik, mert nem tagadom az istent. Persze nekik is hirdetni próbáltam az evangéliumot. Utána mondták, menjek az utamra, s már bánják azt is hogy behoztak - eleveníti fel a kommunista diktatúra egyházpolitikájával kapcsolatos élményeit Feri bácsi. Rácz Ferencet sokan mégsem pünkösdista misszionáriusként, hanem egykori buszsofőrként ismerik. Helyközi és távolsági járatokon szállította az utazóközönséget Csongrád és Bács-Kiskun megyében, majd a munkaidő leteltével ment lelkipásztorkodni. Egészségi állapota miatt már régóta nem vezethet buszt, noha mint szomorkásán megjegyzi: „Igazán nem tudok tőlük elszakadni." Mostanában egyik hívőtársa viszi autóval az idős férfit Kistelekre, Dorozsmára és Makóra, ahol bibliaórákat és istentiszteleteket tart a többnyire ifjabbakból álló gyülekezeti tagoknak. M*dgy*il Konstantin A közhiedelemmel ellentétben nem vagyunk kiszolgáltatva a public relations (PR)-szakembereknek - mondja Beke Tamás egyetemi oktató, akinek kezdeményezésére a Szegedi Tudományegyetemen alakult meg az Európai Public Relations Diákszövetség magyar tagozata. Beke Tamást erről a kezdeményezésről, valamint a hazánkban még nagyon fiatal PR-szakmáról kérdeztük. - Az ország számos felsőoktatási intézményében tanít public relations-t. Miért pont Szegeden alakította meg az európai tagszervezetet? - Diplomatikus megfogalmazás szerint Szeged városa a nemzetközi szervezetekben való aktivitással is jó hírnévre tehet szert. Jó példa erre az európai sajtóban időről idóre felbukkanó, a jugoszláv helyzet konszolidálására utaló „szegedi folyamat" elnevezés. A városhoz hasonlóan az egyetemnek is nemzetközi szakmai kapcsolatok kiépítésére kell törekednie. Az amerikai PR-szövetség tagjaként magam is az ilyen szervezetekben való részvételben látom a jövőt, ami nem jelenti a külföld majmolását - ezen a szakterületen is léteznek nemzeti sajátosságok. - És mi a kevésbé diplomatikus magyarázat? - Szegediként tartozom annyival az egyetemnek és a Beke Tamás: Magyarországon a public relations még törékeny szakma. {Fotó: Miskolczi Róbert) városnak, hogy segítsem az itt tanuló hallgatókat. Ennek a diákszövetségnek számos ország tagja. Kelet- és Közép-Európából azonban nem sokan. Hallottam, hogy hazánkban több intézmény, így például a budapesti Külkereskedelmi Főiskola diákjai is tervezték a csatlakozást. Nem mindegy azonban, hogy kik azok, akik elsőként és alapítóként vesznek részt a magyar diákszövetség munkájában. Az alakuló ülésünkön, amelyet jelenlétükkel az osztrák szervezet vezetői is hitelesítettek, hallgatóim szegedi diákot választottak elnöknek, és most még a tagok is olyanok, akik a városban tanulnak. - Milyen előnyökkel járhat a tagság? - A napi rutin megszerzését nem lehet az iskolapadban folytatott tanulmányokkal pótolni - ez a szervezet lehetőséget ad arra, hogy az elméleti tudást a gyakorlatban is kamatoztassák a hallgatók. Ezenkívül a diákok nemzetközi csereprogramokban is részt vehetnek. De itt, helyben is van épp elég feladat, hiszen például kerekasztal-beszélgetéseken lehetne a PR és a környezetvédelem, a turizmus, vagy éppen a szakszerű lobbimunka és a politika kapcsolatát elemezni. - Éppen a politika kapcsán gyakran nem éppen pozitív előjellel kerül szóba a PR. Hogyan éli ezt meg ennek a tárgynak az oktatója? - A public relations-t gyakran csak „píár"-ként emlegetik. Egy angol professzor szerint, ha valamit ilyen módon rövidítenek, azzal egyben le is kicsinylik. Pedig Magyarországon még törékeny szakma ez, és - paradox módon - nem túl jó az imázsa, így bóven van tennivalónk. A hallgatók a diákszövetségben is segíthetik a szakma imázsának építését, és talán sikerül tisztáznunk, hogy mi különbözteti meg a PR-t a reklámtól vagy az újságírástól. - Talán ezzel kellett volna kezdenünk: miről szól egyáltalán a public relations? - Egy szervezet és környezete között épít ki és tart fenn kölcsönösen előnyös kapcsolatot, és szervezi az intézmény kommunikációját. A környezet ugyanis - a fogyasztók, a szavazók, egy szolgáltatást igénybe vevők a közhiedelemmel ellentétben nincsenek kiszolgáltatva egy vállalatnak vagy közintézménynek. Itt volt például az elhíresült Danone-ügy, amikor kölcsönös és hatékony érdekérvényesítéssel jobb belátásra lehetett bírni egy céget. Tóth-Szenesi Attila megfogalmazottak szerint segít azokon az anyákon, illetve leendő anyákon, akik hasonló problémákkal küzdenek, de mindegyikük esete egyedi. Wemer Pálma úgy véli, hogy a közvélemény nem tartja számon azt az el nem hanyagolható tényt, hogy - gazdasági elemzők szerint - mekkora jelentősége van a nem fizetett otthoni munkának. Becslések szerint a házimunka értéke kiteszi a nemzeti összjövedelem 2540 százalékát. A házimunka a gazdaság többi részének működéséhez járul hozzá azzal, hogy ingyen nyújt olyan szolgáltatásokat, amelyek a munkát végzők számára létfontosságúak. A szentesi csoport vezetője úgy gondolja, feltételezhető, hogy ezek a gondolatok ellenreakciót váltanak ki a „nem nők" köréből, és szeretnék azt feminizmusnak titulálni. A feminizmus célja a nők társadalmi elismertetése, a választójog biztosítása volt, ezt pedig a világ nagy részén már elérték a nők. A nonprofit szervezet a női lét könnyebbé, örömtelibbé tételében kíván segíteni. Ezért szerveznek különböző, életvitellel kapcsolatos tanfolyamokat, támogatják a gyermekek taníttatását, segítik az időseket. A célok közé tartozik az is, hogy a helyi önkormányzattal, szociális intézményekkel együttműködve, a döntések előkészítésében és kezelésében a nők szempontjai ne maradjanak figyelmen kívül. B. G. Idős kora ellenére a mai napig ellátja három pünkösdi gyülekezet - Makó, Kistelek és Dorozsma - felügyeletét a Kiszomboron élő, 81 esztendős Rácz Fodor Ferenc. A lelkipásztor alámerítkezése 13 éves korára esett, azóta teljes jogú tagja a közösségnek. Akkoriban, a Horthy-rendszerben, a hatóságok nem nézték jó szemmel a kis egyházak működését. Előfordult, hogy Feri bácsit és társait rövidebb időre börtönbe is zárták. - A cellában imádkoztunk, ahogyan nálunk, pünkösdieknél megszokott, nyelveken beszéltünk. Az ima kihallatszott az utcára, ahol ennek hatására nagy tömeg gyűlt össze. A népek nem tudták elképzelni, mi lehet ez ott bent. Bekiabáltak: „Kik vagytok?" „Cigányok?" Mondtuk, nem, mi hívők vagyunk. Elárulom, nem sokáig voltunk bezárva, hamar kiengedtek bennünket - emlékezik Rácz Ferenc, aki fájó szívvel említi, hogy a csendőrök által elkobzott bibliáikat azóta sem kapták vissza. A későbbiekben a csendőröket elsöpörte a történeRócz Fodor Ferenc: - Horthy és Rákosi idején is azt firtatták, honnan szereztük az Angol Bibliatársulat által kiadott Bibliát. (Fotó: Karnok Csaba) A gazdaságilag sikeres nőknek egy olyan világba kell beleilleszkedniük, amelyet nem éreznek teljesen a magukénak. Szociológusok a vezető pozíciót betöltő nők helyzetét a hosszú külföldi útra magányosan készülőkéhez hasonlították. A szakmai előmenetelre pedig leginkább az a férfiak által hangoztatott vélemény van hatással, mely szerint a nőnek a gyermek mellett a helye. A mindennapi életben érzékelhető elvi megközelítések súlyos gyakorlati problémákban jelentkeznek: Szentesen több olyan munkahely van, ahol elsősorban nőket foglalkoztatnak, a minimálbérért pedig rendkívüli teherbírást várnak el tőlük. A cipőkészítés vagy a szabás-varrás kifejezetten női szakma lett, rendkívül alacsony fizetésért. A szegénység pedig a kisgyermekes anyák esetében a legnyomasztóbb. Esetükben ördögi kör alakul ki: a viszonylag jól kereső nőket anyagilag tönkreteheti az, hogy fizetniük kell a gyermekellátásért, ha viszont részmunkaidőben vállalnak állást, csökken a jövedelmük. Sőt: minden szakmai előrelépés lehetőségétől elesnek, kevesebb lesz a nyugdíjuk is. Az ilyen jellegű szituációkban kíván segítséget nyújtani a kecskeméti székhelyű Unió Társadalmi Nőegyesület, amelynek megalakult a szentesi csoportja. Az egyesület helyi vezetője, Szabóné Werner Pálma elmondta, az alapszabályban Munka és gyermekvállalás: a keltőben egyszerre lehet sikeres a nő - vallja Szabóné Werner Pálma. (Fotó: Tésik Attila)