Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-03 / 180. szám

PÉNTEK, 2001. AUGUSZTUS 3. MEGYEI TÜKÖR 7 Istentisztelet miatt megvárakoztatott óvások Buszsofőrként is lelkipásztorkodott Először jön Szegedre a Veled, Uram! Trilógia a szabadtérin Tavaly már az új szereposztással játszották a Dóm téren az István, a királyt. (Fotó: Karnok Csaba) Szerdán kezdődtek el a Szörényi-Bródy-triló­gia próbái a Dóm téren. A főbb szerepekben többnyire a tavaly is Szegeden szereplő mű­vészeket láthatjuk. Az első két darabot, az Atil­la - Isten kardját és az István, a királyt már ját­szották a szabadtérin, a Veled, Uram! című roc­koperát pedig először tekinthetik meg a szege­di nézők. A megszokottól eltérő módon, egymás után játsszák a Szörényi-Bródy­trilógiát a szegedi szabadtéri színpadon. Az első sorozat augusztus 9-től 11-ig, a má­sodik augusztus 16-tól 18-ig tart, ráadásként pedig nem­zeti ünnepünkön, augusztus huszadikán ismét meg lehet tekinteni a trilógia legsikere­sebb darabját, az István, a királyt. A jegyek árai ezer és négyezer forint közé esnek. Az eddigiektől eltérő mó­don, nem tartanak nyilvános főpróbát, tehát arra belépőt sem lehet venni. Mindhárom darabot Iglódi István rende­zi. Augusztus 9-én és 16-án játsszák a hun fejedelemről szóló rockoperát, az Atilla ­Isten kardját, melynek egy régebbi változatát láthatták a Dóm téren a nézők 1999­ben. Az átdolgozott darab címszerepében Gazdag Ti­bort, a főbb szerepekben Kaszás Attillát, Németh Atti­lát, Pápai Erikát, Kováts Krisztát, Auksz Évát és Je­gercsik Csabát /áthatjuk. A szabadtérin már a ne­gyedik évadban játszák az István, a királyt. Az először 1984-ben bemutatott rocko­perát idén augusztus 10-én, 17-én, illetve 20-án tekint­hetik meg az érdeklődők a Dóm téren. Istvánt Tóth Sándor alakítja, a főbb sze­repekben pedig Gazdag Ti­bort, Auksz Évát, Jegercsik Csabát, Császár Angélát, Csomor Csillát és Csengeri Attilát láthatjuk. A Dóm téren most elő­ször mutatják be a trilógia utolsó darabját, amely az idős István utolsó néhány évéről szól. A főbb szere­pekben Molnár Lászlót, Gazdag Tibort, Kaszás Atti­lát, Tóth Sándort, Auksz Évát, Pápai Erikát, Kováts Krisztát és Jegercsik Csabát láthatjuk a Dóm téren, au­gusztus 11-én és 18-án. A darab érdekessége, hogy .tel­jesen más a koncepciója mint az Istváné. Amíg abban mindenkinek igaza van, "ad­dig a Veled, Uram! nem kí­nál elfogadható megoldáso­kat. Csikós Attila díszletét ta­valy is láthattuk, amely ki­sebb átalakítással idén mindhárom rockoperának megfelel. Pataricza Kata Szegedi hallgatók a PR-diákszövetségben A nemzetközi szervezeteké a jövö Unió Társadalmi Nőegyesület alakult Lányok és asszonyok a szegénység csapdájában lem, jöttek viszont az ávó­sok. Éppen istentiszteleten vett részt Rácz Ferenc, ami­kor az államvédelem embe­rei el akarták vinni. Beüzen­tek neki az ávósok, hogy menjen ki. - Mondtam, majd ha az istentisztelet véget ér, mehe­tünk. Csodák csodájára nem csináltak semmit, megvárták. Bent a központjukban azt kérdezgették tőlem, honnan szereztük az Angol Bibliatár­sulat által kiadott Bibliát. Szóvá is tettem nekik, érde­kes, maguk is ebben találnak kifogást. Horthy idején is ezt forszírozták. Közölték ve­lem, ők az olyan embereket, mint én, nem szeretik, mert nem tagadom az istent. Per­sze nekik is hirdetni próbál­tam az evangéliumot. Utána mondták, menjek az utamra, s már bánják azt is hogy be­hoztak - eleveníti fel a kom­munista diktatúra egyházpo­litikájával kapcsolatos élmé­nyeit Feri bácsi. Rácz Ferencet sokan még­sem pünkösdista misszioná­riusként, hanem egykori buszsofőrként ismerik. Hely­közi és távolsági járatokon szállította az utazóközönsé­get Csongrád és Bács-Kis­kun megyében, majd a mun­kaidő leteltével ment lelki­pásztorkodni. Egészségi álla­pota miatt már régóta nem vezethet buszt, noha mint szomorkásán megjegyzi: „Igazán nem tudok tőlük el­szakadni." Mostanában egyik hívőtársa viszi autóval az idős férfit Kistelekre, Do­rozsmára és Makóra, ahol bibliaórákat és istentisztele­teket tart a többnyire ifjab­bakból álló gyülekezeti ta­goknak. M*dgy*il Konstantin A közhiedelemmel el­lentétben nem vagyunk kiszolgáltatva a public relations (PR)-szakembe­reknek - mondja Beke Tamás egyetemi oktató, akinek kezdeményezésé­re a Szegedi Tudomány­egyetemen alakult meg az Európai Public Relati­ons Diákszövetség ma­gyar tagozata. Beke Ta­mást erről a kezdemé­nyezésről, valamint a hazánkban még nagyon fiatal PR-szakmáról kér­deztük. - Az ország számos felső­oktatási intézményében tanít public relations-t. Miért pont Szegeden ala­kította meg az európai tagszervezetet? - Diplomatikus megfogal­mazás szerint Szeged városa a nemzetközi szervezetekben való aktivitással is jó hírnév­re tehet szert. Jó példa erre az európai sajtóban időről idóre felbukkanó, a jugoszláv hely­zet konszolidálására utaló „szegedi folyamat" elneve­zés. A városhoz hasonlóan az egyetemnek is nemzetközi szakmai kapcsolatok kiépíté­sére kell törekednie. Az ame­rikai PR-szövetség tagjaként magam is az ilyen szerveze­tekben való részvételben lá­tom a jövőt, ami nem jelenti a külföld majmolását - ezen a szakterületen is léteznek nemzeti sajátosságok. - És mi a kevésbé diplo­matikus magyarázat? - Szegediként tartozom annyival az egyetemnek és a Beke Tamás: Magyarországon a public relations még törékeny szakma. {Fotó: Miskolczi Róbert) városnak, hogy segítsem az itt tanuló hallgatókat. Ennek a diákszövetségnek számos ország tagja. Kelet- és Kö­zép-Európából azonban nem sokan. Hallottam, hogy ha­zánkban több intézmény, így például a budapesti Külke­reskedelmi Főiskola diákjai is tervezték a csatlakozást. Nem mindegy azonban, hogy kik azok, akik elsőként és alapítóként vesznek részt a magyar diákszövetség mun­kájában. Az alakuló ülésün­kön, amelyet jelenlétükkel az osztrák szervezet vezetői is hitelesítettek, hallgatóim sze­gedi diákot választottak el­nöknek, és most még a tagok is olyanok, akik a városban tanulnak. - Milyen előnyökkel jár­hat a tagság? - A napi rutin megszerzé­sét nem lehet az iskolapad­ban folytatott tanulmányok­kal pótolni - ez a szervezet lehetőséget ad arra, hogy az elméleti tudást a gyakorlat­ban is kamatoztassák a hall­gatók. Ezenkívül a diákok nemzetközi csereprogramok­ban is részt vehetnek. De itt, helyben is van épp elég fel­adat, hiszen például kerek­asztal-beszélgetéseken lehet­ne a PR és a környezetvéde­lem, a turizmus, vagy éppen a szakszerű lobbimunka és a politika kapcsolatát elemez­ni. - Éppen a politika kap­csán gyakran nem éppen pozitív előjellel kerül szó­ba a PR. Hogyan éli ezt meg ennek a tárgynak az oktatója? - A public relations-t gyakran csak „píár"-ként em­legetik. Egy angol professzor szerint, ha valamit ilyen mó­don rövidítenek, azzal egy­ben le is kicsinylik. Pedig Magyarországon még töré­keny szakma ez, és - paradox módon - nem túl jó az imá­zsa, így bóven van tenniva­lónk. A hallgatók a diákszö­vetségben is segíthetik a szakma imázsának építését, és talán sikerül tisztáznunk, hogy mi különbözteti meg a PR-t a reklámtól vagy az új­ságírástól. - Talán ezzel kellett volna kezdenünk: miről szól egyáltalán a public relati­ons? - Egy szervezet és környe­zete között épít ki és tart fenn kölcsönösen előnyös kapcso­latot, és szervezi az intéz­mény kommunikációját. A környezet ugyanis - a fo­gyasztók, a szavazók, egy szolgáltatást igénybe vevők ­a közhiedelemmel ellentétben nincsenek kiszolgáltatva egy vállalatnak vagy közintéz­ménynek. Itt volt például az elhíresült Danone-ügy, ami­kor kölcsönös és hatékony ér­dekérvényesítéssel jobb belá­tásra lehetett bírni egy céget. Tóth-Szenesi Attila megfogalmazottak szerint se­gít azokon az anyákon, illetve leendő anyákon, akik hasonló problémákkal küzdenek, de mindegyikük esete egyedi. Wemer Pálma úgy véli, hogy a közvélemény nem tartja szá­mon azt az el nem hanyagol­ható tényt, hogy - gazdasági elemzők szerint - mekkora je­lentősége van a nem fizetett ott­honi munkának. Becslések sze­rint a házimunka értéke kiteszi a nemzeti összjövedelem 25­40 százalékát. A házimunka a gazdaság többi részének mű­ködéséhez járul hozzá azzal, hogy ingyen nyújt olyan szol­gáltatásokat, amelyek a mun­kát végzők számára létfontossá­gúak. A szentesi csoport vezetője úgy gondolja, feltételezhető, hogy ezek a gondolatok ellen­reakciót váltanak ki a „nem nők" köréből, és szeretnék azt feminizmusnak titulálni. A fe­minizmus célja a nők társadal­mi elismertetése, a választójog biztosítása volt, ezt pedig a vi­lág nagy részén már elérték a nők. A nonprofit szervezet a női lét könnyebbé, örömtelibbé té­telében kíván segíteni. Ezért szerveznek különböző, életvitel­lel kapcsolatos tanfolyamokat, támogatják a gyermekek tanít­tatását, segítik az időseket. A célok közé tartozik az is, hogy a helyi önkormányzattal, szoci­ális intézményekkel együttmű­ködve, a döntések előkészíté­sében és kezelésében a nők szempontjai ne maradjanak fi­gyelmen kívül. B. G. Idős kora ellenére a mai napig ellátja három pünkösdi gyülekezet - Makó, Kistelek és Dorozsma - felügyeletét a Kiszomboron élő, 81 eszten­dős Rácz Fodor Ferenc. A lelkipásztor alámerítke­zése 13 éves korára esett, az­óta teljes jogú tagja a kö­zösségnek. Akkoriban, a Horthy-rendszerben, a ható­ságok nem nézték jó szem­mel a kis egyházak működé­sét. Előfordult, hogy Feri bá­csit és társait rövidebb időre börtönbe is zárták. - A cellában imádkoz­tunk, ahogyan nálunk, pün­kösdieknél megszokott, nyel­veken beszéltünk. Az ima ki­hallatszott az utcára, ahol en­nek hatására nagy tömeg gyűlt össze. A népek nem tudták elképzelni, mi lehet ez ott bent. Bekiabáltak: „Kik vagytok?" „Cigányok?" Mondtuk, nem, mi hívők va­gyunk. Elárulom, nem soká­ig voltunk bezárva, hamar kiengedtek bennünket - em­lékezik Rácz Ferenc, aki fájó szívvel említi, hogy a csend­őrök által elkobzott bibliái­kat azóta sem kapták vissza. A későbbiekben a csend­őröket elsöpörte a történe­Rócz Fodor Ferenc: - Horthy és Rákosi idején is azt firtatták, honnan szereztük az Angol Bibliatársulat által kiadott Bibliát. (Fotó: Karnok Csaba) A gazdaságilag sikeres nők­nek egy olyan világba kell be­leilleszkedniük, amelyet nem éreznek teljesen a magukénak. Szociológusok a vezető pozí­ciót betöltő nők helyzetét a hosszú külföldi útra magányo­san készülőkéhez hasonlították. A szakmai előmenetelre pedig leginkább az a férfiak által han­goztatott vélemény van hatással, mely szerint a nőnek a gyer­mek mellett a helye. A minden­napi életben érzékelhető elvi megközelítések súlyos gyakor­lati problémákban jelentkez­nek: Szentesen több olyan mun­kahely van, ahol elsősorban nő­ket foglalkoztatnak, a minimál­bérért pedig rendkívüli teher­bírást várnak el tőlük. A cipőkészítés vagy a sza­bás-varrás kifejezetten női szak­ma lett, rendkívül alacsony fize­tésért. A szegénység pedig a kisgyermekes anyák esetében a legnyomasztóbb. Esetükben ördögi kör alakul ki: a viszony­lag jól kereső nőket anyagilag tönkreteheti az, hogy fizetniük kell a gyermekellátásért, ha vi­szont részmunkaidőben vállal­nak állást, csökken a jövedel­mük. Sőt: minden szakmai elő­relépés lehetőségétől elesnek, kevesebb lesz a nyugdíjuk is. Az ilyen jellegű szituációkban kíván segítséget nyújtani a kecs­keméti székhelyű Unió Társa­dalmi Nőegyesület, amelynek megalakult a szentesi csoport­ja. Az egyesület helyi vezetője, Szabóné Werner Pálma el­mondta, az alapszabályban Munka és gyermekvállalás: a keltőben egyszerre lehet sikeres a nő - vallja Szabóné Werner Pálma. (Fotó: Tésik Attila)

Next

/
Thumbnails
Contents