Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-23 / 196. szám

4 AKTUÁLIS CSÜTÖRTÖK, 2001. AUGUSZTUS 23. A tollüzem mert pályázni, és nyert Hatvanmillió Klárafalvára Amerikába és Japánba is eljut a klárafalvi toll. (Fotó: Schmidt Andrea) Pályázott és nyert a klárafalvi tollüzem: a Széchenyi-terv részeként meghirdetett kiírásra benyújtott dokumentum hatvanmillió forintot hoz a cég konyhájára. Ez a sikertörténet azonban Makó térségében ritkaság, a vállalatok nemigen érdeklődnek a pályázati lehetőségek iránt. Ugyanez igaz az önkormányzatokra is. A Széchenyi-tervet népszerűsítő honatya, Martonosi György szerint szemléletváltásra lenne szükség a Maros vidékén. A tollüzem a nemrégiben elnyert támogatás segítségével új berendezéseket vásárolhat, s e gépekkel ötven százalékkal növelheti a termelést. Emellett egy raktár építését is megkezdhetik. E beruházásoknak köszönhetően a nyolcvanfős üzem létszáma is gyarapodhat nyolc-tíz fővel. Németh Sándor cégvezető különösen azért büszke a pályázati sikerre, mert olyan gazdasági társaságok képviselőivel együtt vehette át a minisztériumban a kedvező elbírálásról szóló értesítést, mint például az Audi vagy a Samsung. Az ő példája is igazolja, hogy a jól megírt pályázati anyagokkal a magyar vállalatok is esélyesek a támogatás elnyerésére. A Németh Toll Kft. feldolgozott, töltésre kész tollat szállít Németországtól Amerikán át Japánig, összesen tizennyolc ország konfekcióüzemeibe. A tollat hazai termelőktől vásárolja fel. Martonosi György parlamenti képviselő az üzemben tett látogatásakor sajnálkozva jegyezte meg, hogy Makó térségéből eddig mindössze négy pályázat futott be a gazdasági tárcához. Ezek közül is mindössze kettő nyert. (A másik győztes a FEG makói üzeme, ahol a minőségbiztosítási rendszer kialakításához kértek és kaptak több mint egymillió forintot). A fideszes honatya különösen azért fájlalja az érdektelenséget, mert a Széchenyi-tervet nagyon sok fórumon népszerűsítette és az érintetteknek a pályázatok megírásához segítségét is felajánlotta. Nem mindenütt ugyanez a helyzet. Példaként említette a közeli és hasonló helyzetben lévő Mórahalom vidékét, ahonnan tucatnyian jelentkeztek és az érdeklődők nagy része, a jól megírt pályázatoknak köszönhetően, nyert is támogatást. Németh Sándor megjegyezte: nekik sem hullott az ölükbe a pénz, hiszen a pályázati anyag elkészítéséhez szakember segítségét vették igénybe. Ezt ajánlja más cégeknek is. Martonosi György a legfájóbbnak azt érzi, hogy a makói térség önkormányzatai sem mozdulnak meg a Széchenyi-terv kiírásaira. A nemrégiben elbírált, lakásépítést támogató pályázatra például csak két község. Csanádalberti és Ambrózfalva jelentkezett. Nyertek is 19, illetve 22 millió forintot új otthonok teremtéséhez. Közben Makón még a pályázat alapkövetelményének számító lakáskoncepció sem készült el. A honatya úgy gondolja, a térség felemelkedését ugyan segítheti például a várva várt autópálya, ám mindenekelőtt szemléletváltásra lenne szükség a vállalkozói szférában és a helyhatóságoknál egyaránt. Szabó Imre Leszakadt fül és beszorult duda Domaszékiek főztek Erdélyben Mintegy negyvenfős domaszéki küldöttség járt a napokban Lövétén. Az erdélyi községben másodszor rendezték meg az elszármazottak találkozóját, amelyen a Magyarországról vitt 2 ezer 780 literes bográcsban rotyogott a gulyás. A két szarvasmarhát leszámítva, a többi üstbevalót a domaszékiek vitték a Homoród völgyébe. Utánfutóra rögzítették több száz kilós bográcsukat a minap a domaszékiek és hatszáz kilométerre autóztatták. A Bőrcsök Lajos polgármester vezette kis konvoj célja nem volt más, mint Lövéte. Az erdélyi község évek óta testvértelepülése Domaszéknek. Az úton végig sok csodálója akadt a hatalmas főzőedénynek. A magyar vámosok egyike tréfásan meg is jegyezte, hogy jó pár menekült elférne benne. A bogrács társaságában nem albánok, hanem zsákban krumpli, hagyma, paprika és szakácskellékek utaztak. A kis csapat 15 órás űt után fáradtan érkezett meg a Hargitára. Lövéte apraja-nagyja, élükön Balázs István polgármesterrel már türelmetlenül várta a vendégeket. A kultúrházban elfogyasztott szíverősítő után nem kell altatni senkit. Másnap nagy feladat várt a domaszéki férfiakra, le kellett vágni a két, egyenként 500 kilós marhát. Száraz Ferdinánd hentesmester kora hajnalban fente a kését, hogy mihamarabb kockákban állhasson a tömérdek hús. A darabolásból mindenki kivette a részét. Zsolt, a hentes fia most nem citerapengetót, hanem bárdot fogott. A munka vidáman folyt. Ez nagy részt a szívélyes fogadtatásnak és az elfogyasztott bornak volt köszönhetó. Azért az asszonyok sem unatkoztak, rájuk maradt a 250 kiló krumpli, a 60 kiló vöröshagyma, az 50 kiló sárgarépa és még számos más hozzávaló megpucolása. Az előkészületek után sem lankadt senki, irány a bál. Hajnalig ropták a táncot. Az ottani alpolgármester jó hangulatban felpattant a Dáciájára és megpróbált elindulni. Ez igen sok kíváncsiskodót vonzott, ugyanis beakadt az öreg verda dudája, és mintegy 5 percig túlüvöltötte a muzsikusokat. Végre eltépték a vezetéket, majd kilőtt az autó, centiken múlott, hogy nem szállt bele egy osztrák kocsiba. Háromezren gyűltek össze a Gerőkertben, hogy megkóstolják az echte magyar gulyást és megnézzék a műsort. A daru tartotta bográcsban fővő étket csak akkor lehetett megkavarni, ha leemelték a máglyáról. Csiszár István mesterszakács irányításával Fejős Ferenc forgatta a hatalmas fakanalat. Ezt csak úgy sikerült, ha állványra állt. - Egy főzés alatt akár 3-4 kilót is leadhat az ember - mondta. Ágoston László nem csak a bográcsot vivő autót vezette, hanem Asbóth Ákossal együtt cipelte a lábosokba kimert gulyást. Egyszer kisebb baleset is érte őket. Letörött a lábas füle és lábukra ömlött a forró leves. Azért a tányérokban jobb helye volt a gulyásnak, mint a földön. A szakadó esó ellenére kitartottak a lövéteiek és vendégeik. Sót: sokkal többen jöttek el, mint ahányra számítottak, így fordulhatott elő az, hogy mintegy négyszázan lemaradtak a domaszéki gulyásról. K. T. Csiszár István mesterszakács (fehérben) felügyeletével készülnek a főzésre HÍREK Folytatódik Vásárhely ikonjainak restaurálása A csodatévő fekete Mária A British Museum is meg akarta vásárolni a vásárhelyi görögkeleti egyházközség ikonjait. (Fotó: Gyenes Kálmán) PERMETEZNEK. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. augusztus 23. és 30. között az amerikai fehér szövőlepke elleni vegyszeres permetezést végzi. A növényvédelmi kezelést egészségre és közegészségügyileg veszélytelen szerekkel végzik. FŰNYÍRÁS. A Környezetgazdálkodási Kht. augusztus 20-24. között a következő helyeken tervez fűnyírást: Rókuson a Szatymazi utcától a Csongrádi sugárútig. Felsővároson a Szilléri sugárút és a József Attila sugárút között, a Belvárosban a Nagykörúton, Újszegeden a Hargita ABC-nél és a Ligetben, valamint a Pihenő utcai űt menti zöld sávnál. TANÉVNYITÓ CSALÁDI JÁTSZÓNAP. Augusztus 25-én, szombaton a Gyöngyvirág utca 6-8. szám előtti füves területen „tanévnyitó nyártalanító családi játszónapi bulit" szerveznek. Az egész napos rendezvényen foci, családi váltóverseny, burgonyapucolási bajnokság, csókbajnokság, táncverseny és utcabál szórakoztatja majd a résztvevőket. A zenés mulatságon Mezei Éva és Szikula Tünde popdalaira bulizhatnak a látogatók. A rendezvény meghívott vendégei az Agyagos Utcai Gyermekotthon mozgássérült lakói. KERÉKPÁROSOK EGYESÜLETE. A hét végén megalakult Szegeden a Kerékpárosok Környezetvédő és Sportegyesülete. A biciklizést népszerűsítő társaság tegnap tartott újabb megbeszélést a városházán. HAJLÉKTALAN, LOPOTT KOCSIVAL. Egy kis furikázásra támadt kedve annak a szegedi hajléktalannak, aki hétfő éjszaka elkötött a Budapesti körútról egy Fiat Ritmót. A helyszínre érkező rendőrök a szemle befejezése után indultak volna vissza a kapitányságra, amikor meglátták a keresett jármúvet. Az autót feltartóztatták. Volánjánál egy régi „ismerősüket", S. Zoltánt találták. A férfi már számtalanszor állt bíróság előtt autólopásért, legutóbb áprilisban szabadult a börtönből. Több eljárás is folyik ellene, ezért őrizetbe vették. HATÁRÁTÉPÍTÉS. Augusztus 27-én, 19 órától a gyulai határátkelőhelyen kizárólag az autóbusszal érkező személyforgalmat, valamint a nemzetközi áruforgalmat fogadják a vámosok. A személyforgalom korlátozására az átépítési munkálatok miatt kerül sor, a határátkelőt várhatóan csak 2002 második negyedévében használhatja újra az utazóközönség. A munkák befejezéséig a méhkeréki, és a battonyai közúti határátkelőt lehet használni. A csodatévő, bedini fekete Mária arcmása is látható az Alföldi Galériában nyílt ikonkiállitáson, egyetlenként az országban. Az Európaszerte egyedülálló kincsgyűjtemény - mely XVI. és XVII. századi darabokat is tartalmaz - a XVIII. században került Vásárhelyre, tizennégy görögkeleti vallású család révén. A csodálatos ikonokat pályázati pénzekből, az önkormányzat segítségével restaurálták, és a görögkeleti templom fölújítására is lehetőség nyilhat. A British Museum is meg akarta vásárolni a két világháború között a hódmezővásárhelyi görögkeleti templom kincseit, óriási összegekért. Magyarországon azonban egészen a közelmúltig, a mind csökkenő lélekszámú, vásárhelyi görögkeleti közösségen kívül, senki nem törődött velük. A restaurálás is helyi kezdeményezésre indult, néhány éve - tudtuk meg Lázár János politikai tanácsadótól, aki a minapi, millenniumi kiállításmegnyitón ismertette a kincsek eredetét, Rapcsák András polgármesterrel, Krunity Mihály görögkeleti szerb esperessel, s Popovics Istvánnal, az MTV Szerb Nemzetiségi Műsorok főszerkesztőjével együtt. Vásárhely népének nagy része sokáig nem is tudott a műkincsek létezéséről. Miért indult ily későn restaurálásuk? A szentendrei püspökség nem támogatja a vásárhelyi görögkeleti egyházat. Az „indok": csökkent a hívek száma, nincs egyházi élet. A gyülekezet a mindenkori gondnok segítségével tudta fönntartani magát, a gondnokok teremtették-teremtik meg a misézés és az egyéb költségek fedezetét. Lázár Eszter gondnok asszony - sajnos, nem érhette meg a kiállítás létrejöttét - több ízben is sikerrel adott be pályázatot az egyházi tulajdonú műtárgyak restaurálására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál. A munkában Papp István, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa segítette. A pályázati összegekből kezdődött az ikonok fölújítása, a restaurátor Czakó Ferenc volt. A legutóbbi, különösen nagy összegű pályázat 400 ezer forintos önrészt igényelt, az önkormányzat ezt biztosítja is. Eddig mintegy harminc képet sikerült ily módon restaurálni, a többi 2003-ra újulhat meg. Krunity Mihály esperes és Rapcsák András polgármester megállapodott abban: a továbbiakban is segítik e munka folytatását - tudtuk meg Lázár Jánostól. Hozzátette: ma már több mint százezer forintos, nagy biztonságot nyújtó riasztóberendezés őrzi a kincseket. A biztonsági rendszer beszerzésére Hamvas Ödön, Rapcsák András, Almási István és Hegedűs Lajos képviselői alapjából került pénz. Lázár Eszter a templom fölújítására is nyert 2 millió forintot, ebből elkészültek a kiviteli tervek. Magának az épületnek a rendbe hozása több mint húszmillió forintot igényel. A nagy munkára a minisztérium, a görögkeleti egyház, az önkormányzat, s a műemlékvédelmi hivatal összefogásával kerülhet sor. A műkincsekről nem kerültek volna Vásárhelyre a XVIII. század elején, és nem maradtak volna fönn háromszáz éven át a város görögkeleti közössége nélkül. A vásárhelyi görögkeleti egyházat tizenkét görög és két szerb kereskedőcsalád alapította annak idején. A török háborúk elől menekülve érkeztek Magyarországra, s egészen 1945-ig ők tartották fönn az egyházat, finanszírozták működését. A II. világháború után az egyházközség létszáma a korábbi több mint ezer főről, lecsökkent, az egyházközség sokáig lelkész nélkül működött, s nagyon sok értékes ikon, kegytárgy Szentendrére került. A többi állapota egyre romlott. E kedvezőtlen tendenciát fordította meg Lázár Eszter, ennek eredménye a kiállítás. A csodatévó bedini fekete Mária s a többi ikon az Alföldi Galériában várja a látogatókat. Farkas Csaba