Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-23 / 196. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. AUGUSZTUS 23. AKTUÁLIS 5 Csongrádba gördül a VI. magyar borok útja rali Hírét viszik a hegy levének Politikusok, színészek, sportolók, újságírók, valamint vendéglátós szakemberek részvételével rendezik meg a hét végén a VI. magyar borok útja ralit. Az augusztus 24-26. között sorra kerülő országos programba ez alkalommal Csongrád megye is bekapcsolódik. A túra résztvevői pénteken a kora esti órákban érkeznek Szegedre. A Parlament elől, pénteken reggel 8 órakor rajtolnak a VI. magyar borok útja rali versenyzői. Nyolcvan autóban százhatvanan viszik hírét a hazai jó boroknak. A résztvevők között neves politikusok, sportolók, újságírók. énekesek, színészek és idegenforgalmi, gazdasági szakemberek is lesznek. Csongrád megye az idén kapcsolódik be először a népszerű programba. A megye idegenforgalmi vonzerejének növelésében fontos szerepet játszhat az itt termelt finom borok népszerűsítése. A résztvevők pénteken délután négy óra tájban érkeznek Ópusztaszerre. A nemzeti történeti emlékpark megtekintése után, várhatóan 18 óra körül már Szegeden, a Cora Áruház, majd a Forrás Szálló előtt fogadhatja őket az érdeklődő közönség. A pilóták között lesz Demeter Ervin, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, Kovács László, az MSZP elnöke, Besenyei Péter motoros műrepülő világbajnok, valamint számos ismert médiasztár is, például Verebes István, Csiszár Jenő, Boros Lajos, B. Tóth László. A Forrás Szállóban péntek este hét órától hegyközségek mutatkoznak majd be boraikkal. A minőségi magyar borok, a borturizmus, a kulturált, egészséges borfogyasztás, illetve a színvonalas vendéglátás ügyét szívén viselő versenyzők szombaton Csongrád irányába folytatják útjukat, ahol felkeresik a Csongrádbor Kft. pincéjét. Ezt követően Debrecen, Nyíregyháza, Tokaj, Miskolc, Visonta, Nagyréde lesz a rali egy-egy fontos állomáshelye. A vetélkedőkkel is tarkított rendezvényen a megyét Ott József és Orbán István, a megyei közgyűlés két alelnöke képviseli. N. R. J. Perelték a Dégázt Munkatársunktól A fogyasztóvédelem legnagyobb hazai szervezete, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) úgy látja, pillanatnyilag az a legnagyobb probléma, hogy az emberek nincsenek tisztában a jogaikkal. Ráadásul ma már nemcsak az áruházakban kell vigyázniuk, hanem a banki és biztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatban is résen kell lenniük - fejtette ki egy tegnapi szegedi sajtótájékoztatón Garai István, az OFE ügyvezető elnöke. A sajtótájékoztatón elhangzott: szeptemberben ül össze a fogyasztóvédelmi egyesület illetékes testülete, hogy döntsön, kéri-e a Dégáz Rt. elleni perben hozott jogerős ítélet végrehajtását. Mint emlékezetes, a Dégázt a fogyasztók panaszai miatt az OFE perelte be, mert a gázszolgáltató a havi leolvasás helyett áttért a háromhavira, a számlákat pedig becsült adatok alapján állította ki. A Csongrád Megyei Bíróság ez ügyben 2000 júliusában hozott ítéletet: törvénytelennek találta a becsült adatokon alapuló számlázási módszert. Garai István szerint, noha a Dégáz nem hajtotta végre a jogerős bírósági ítéletet, az eltelt egy év során folyamatosan tartotta a kapcsolatot a Csongrád megyei fogyasztóvédelmi egyesülettel, és azóta is közösen dolgoznak a probléma megoldásán. Szeptemberben pedig kiderül, hogy az OFE kéri-e az ítélet végrehajtását. Csada László, a Csongrád megyei szervezet elnöke egy, a közelmúltban a megyében befejezett felmérésről adott tájékoztatást. Ennek keretében Szegeden, Vásárhelyen, Szentesen, Kisteleken és Mindszenten háromszázan küldtek vissza kitöltött kérdőíveket. A válaszadók elsősorban a kereskedők magatartását és szakmai felkészültségét kifogásolták. A fogyasztók szerint az eladók keveset tudnak az árusított termékekről. Városi rendőrkapitánybál képviselőjelölt Szőke nem lesz csdholós politikus Nagyító alatt az arszág tömegközlekedése Csak Szegeden javult Busz nyomában a troli. A tömegközlekedés elsőbbsége. (Fotó: Gyenes Kálmán) Munkatársunktól A nagyvárosok önkormányzati kezelésben lévő tömegközlekedési vállalataira a vagyonfelélés és a járműpark fokozatos elöregedése a jellemző - összegezte Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón egyebek között arra is utalt, hogy a tömegközlekedési szolgáltatások egyedül a Tisza-parti városban, Szegeden javultak. Az ÁSZ célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint megvizsgálta Budapest, Szeged, Debrecen, Miskolc és Győr tömegközlekedését. A cseppet sem hízelgő eredmények után a számvevőszék a vagyonfelélés megakadályozása miatt azt javasolta, hogy a kormány kezdeményezze a közfeladatok ellátását közvetlenül szolgáló vagyon törzsvagyonná minősítését. Emellett az ÁSZ szerint a kormánynak meg kellene fontolni a lakosságszámhoz, vagy az utaskilométerhez kötődő normatív támogatási rendszer bevezetését azért, hogy a nagyvárosi személyszállítási szolgáltatásokat megfelelően tudják fejleszteni. A jelentés megállapítja: a fővárosi tömegközlekedést naponta 3,8 millió, míg az említett nagyvárosokban összesen 1.8 millió alkalommal veszik igénybe. A nagyvárosi közlekedési társaságok összesen közel négyezer járművel szolgálják ki a közlekedési igényeket. A közlekedési hálózat hossza Budapesten 1090 kilométer, a vizsgált városokban pedig 600 kilométernyi. A vidéki nagyvárosok közlekedési társaságainak eszközértéke eléri a 18 milliárd forintot, míg a BKV Rt.-é meghaladja a 188 milliárd forintot. A vizsgálatból az is kiderül, hogy a BKV Rt. személyszállítási bevétele tavaly 58 milliárd forintot tett ki, amelyből a menetdíjbevétel 25 milliárd forint, a fogyasztói árkiegészítés 15 milliárd forint, az önkormányzati támogatás 18 milliárd forint, míg az állami támogatás félmilliárd forint volt. Az ÁSZ egyebek mellett megállapította, hogy a közlekedési szolgáltatások minőségi mutatói Szeged kivételével nem javultak: a BKV Rt.-nél és a debreceni közlekedési vállalatnál csökkent a járművek keringési sebessége. A zsúfoltság Budapesten növekedett, míg a vidéki nagyvárosokban nem változott. Földarabolt „Felszabadulás" Munkatársunktál Utcanévváltozásokról döntött nemrégiben a mórahalmi képviselő-testület. Átkeresztelték a Felszabadulás utcát: a szakaszokra osztható utca nem is egy, de három nevet is kapott. A Szegedi úttól Röszke irányába vezető utcarész új neve Röszkei út. A Zákányszék felé tartó útszakasz hasonlóképpen útbaigazítja a közlekedőt: az utcarészt Zákányszéki útnak nevezték. Millenniumi sétánnyá változott az egykori Felszabadulás utca Szegedi út és Táncsics utca közti szakasza, amelyet a közelmúltban díszburkolattal raktak ki. Új nevet kapott a korábbi Központi park is, amelyet ezentúl Szent László park néven említünk majd. Az iskolára néző, régi piactér Barmos György ferences szerzetes nevét kapta, akiről még életében elnevezték a régi iskolaépületet. Elrontott baki Lapunk szombati számában vitriolba mártott szövegszerkesztővel pécéztem ki a szegedi ünnepi program plakátján hemzsegő hibákat. Eközben viszont, amint erre egy kedves olvasónk levélben figyelmeztetett, magam is trófeának való stilisztikai bakot lőttem. „Hibát vétett", írtam, pedig azt nem lehet, legföljebb „hibázni", vagy más szóval: „ véteni". Az eset jól példázza, mi történik, ha a sasszemű glosszaírót elvakítja a nagy mellény. Nyilas Páter Az csak jövő májusban derül ki, melyik egyéni körzetben indul az önkormányzati választásokon Szőke Péter, Szeged előző rendőrkapitánya, de az biztos, hogy a Magyar Szocialista Párt színeiben méreti meg magát. Az egyik legismertebb szegedi rendőr 12 esztendőn keresztül vezette a városi kapitányságot, másfél éve újra élő MSZP-s párttagságát a rendszerváltás után, a rendőrségi törvény elfogadásakor függesztette fel. „Nem titok, tagja voltam az MSZMP-nek, felbomlása után az MSZP-be igazoltam" - avat be politikai múltjába Szőke Péter. Miután 1999. december 1 -jén szögre akasztotta az egyenruhát, Botka László, a megyei közgyűlés alelnöke, és Szalay István országgyűlési képviselő biztatására visszalépett a pártba. Politikai pályája azonban nem Szegeden folytatódott, az MSZP országos közbiztonsági tagozatának közbiztonsági munkacsoportját vezeti. „Nem kell támadnunk a kormány közbiztonsági politikáját, mert tapasztalataink szerint nincsenek nagy bajok a rendőrség munkájával, bár sok mindent másként csinálnánk" - igazolja a visszafogott kritikával korábbi állítását a volt rendőrkapitány: „Nem leszek csaholós politikus". Szőke Péter egyébként a Szőke Péter: „Hidat nem keresztelni akarunk, hanem építeni." (Fotó: Karnok Csaba) város jelenlegi vezetését sem bírálja olyan élesen, mint ahogyan arra egy MSZP-s képviselőjelölttől számítani lehet. „Nem annyira sötét a helyzet a torony alatt, ezek a fiatalok nem is vezetik olyan rosszul a várost. Sok a pozitívum, bár a kormánytól több támogatást is szerezhettünk volna, és ha nem sikerül újjáéleszteni Szeged gazdaságát, sohasem kaphatjuk meg a régióközponti szerepet." Az egykori főrendőr 1982 óta hivatalból jelen volt minden tanácsi, később önkormányzati ülésen, és reményei szerint képviselőként is kamatoztatni tudja majd ismereteit, azt, hogy „belülről látta" a város működését. „Éppen azért kértek fel arra, hogy vállaljam a jelöltséget, mert párttársaim tudják, ismerem Szegedet, minden gondjával együtt." Szőke Péter úgy látja, az MSZP formálódó önkormányzati csapata jól szerepelhet a választásokon. Ám fontosnak tartja, hogy pusztán a siker érdekében ne ígérjenek olyat, amit ne tudnának teljesíteni. „Mi nem hidat keresztelni akarunk, hanem építeni" - fogalmazott. Kéri Barnabás Rövid és középtávra száló fejlesztések előtt Felmérték Sándorfalvát A sándorfalvi önkormányzat falukutatókat kért föl, hogy készítsék el a település jövőbeli tervezéséhez szükséges felméréseket. A szegedi Step and Vals Consulting Kft. megkérdezte a helyi lakosokat, és a válaszokból, valamint más, a településre jellemző adatokból összegezte a nagyközség erősségeit, gyengeségeit, amelyek fontosak a faluállapot meghatározásához, a középtávú települési koncepció kialakításához. A Szegedtől néhány kilométerre fekvő település vezetői felmérették a település sajátosságait. Az adatok feldolgozása és összegzése szerint Sándorfalva jó helyen fekszik, könnyen megközelíthető, része a pusztaszeri tájvédelmi körzetnek, pihenőövezet, és ami lényeges még: tervezett a faluszerkezete. Évente több az ideköltöző, mint az elköszönő. Polgárai szakképzettek. Számos civil szervezet munkálkodik a településen, helyi újságot olvashatnak a sándorfalviak, kábeltévét nézhetnek; a tanulmány szóhasználatával: „kiépítettek kommunikációs csatornái". Folyamatosan építkeznek, ami a település gyarapodását jelenti. Sándorfalvát kedvelik a vállalkozók, rendszeres a „szemétjárat" és javarészt aszfaltozottak utcái - állapították meg a környezet, a társadalom, a gazdaság és az infrasrtuktúra Bár épülnek csatornák a faluban, de ez is kevés. (Fotó: Karnok Csaba) kutatói akik februártól júniusig készítették a fölmérést, mint már említettük, az európai normáknak megfelelően. A társadalmi folyamatok kutatói az adott település gyengeségeiről sem feledkeztek meg. Sándorfalván a SWOTelemzés kívánalma szerint 35 pontban foglalták össze ezeket. Következtetésük, hogy a mutatók, amelyeket a kérdőívek, az írásos információk alapján határoztak meg, három területen maradnak el a kívánatostól. Mégpedig: a csatornázottság, a kereskedelmi szálláshelyek száma és a zöldterület nagysága. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a községben érdemes lenne növelni a kiskereskedelmi üzletek számát, a könyvtári állományt, jobban kellene támogatni a háziorvosokat és segíteni a vállalkozókat. A jelenlegi állapotok felmérői, Volford László témavezető, Katona Ildikó és Németh Ildikó szakértők a rövid és középtávra szóló fejlesztési tervek meghatározásához készítették tanulmányukat. M. T.