Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-22 / 195. szám

SZERDA, 2001. AUGUSZTUS 22. MEGYEI TŰKOR 7 Balatonvásárhely Mindenki tudja, van Balatonaliga, Balatonboglár, Balatonföldvár..., és végigmehetünk az ábécén, egészen Ba­latonvilágosig - ám azt aligha tudja mindenki: Balatonvásárhely is létezik! - Igen, ha Szeged felől utazol a regge­li órákban Hódmezővásárhelyre, olyan érzés fog el, mintha a Balaton déli part­ján haladnál. Hatalmas forgalom, lé­pésben döcög a busz, benzingőz felhőz a 47-es úton (épp ideje a négysávúsí­tásnak), autócsodák suhannak mellel­ted el. Ha balra nézel a kishomoki ve­gyesboltnál lévő megállóban, s látod a csillogó-barna vasúti sínt, a postaláda­sort, a fehérnyár- és akácfákat, sar­jaikat, a köztük pirosló háztetőket, a kéklő egei, ott sejted a Balatoni is. Mintha, mondjuk, Lelle-felsőn állna meg a busz. Önkéntelenül keresed a fákon túl a Balatont, hátha idecsillan egy vibráló darabja a rezgőnyár leve­lei mögül. Ráadásul a fényviszonyok is ugyan­azok, mint a tónál, Vásárhely-Szeged éppúgy kelet-nyugati tengely mentén fekszik, akár a Balaton. Ha északnak te­kintesz reggel, derültkék eget látsz a vasúton túli kiskertek fölött (a Balato­non ugyanez az autóút s a víz közötti üdülőövezet), ha délre, a vegyesbolt fe­lé nézel, akkor fehérarany, napszínű az ég (ebben az irányban lankák párálla­nak kékesen a Balaton mentén, csörgő­re száradni kezdő kukoricaföldek, itt-ott halastavak). Beér a busz Vásárhelyre, az Ady End­re utcára kanyarodik. A Kertvárosban vagyunk - olyan, akár bármely balato­ni település. Sokszínűen ragyog a fény­ben, az aszfalt, mint a szilva hamva, platánok, tölgyek, hársak zöldellenek (az idén különösen feltűnő e zöldellés, annyi eső volt ezen a nyáron, mint ta­valy egész évben, és rendhagyó módon augusztusban is üdék, nem aszott-szom­janhalóak a fák), hangulatos, régi pol­gárházak az út mindkét oldalán, lásd a Balaton településeit. Cirádás erkélyek, jókedvű-vidám, mégsem hivalkodó, a lombok mögött megbúvó kulipintyók. (Még Bagolyvár is akad - igaz nem itt: jóval arrébb -, akár Balatonszemesen. Itt kitűnő éttermet jelöl e hely, olt pri­vatizált üdülőt. Stílusuk megegyezik, hangulatuk dettó.) Ha leszállsz a busz­ról, s haladsz a fürdő sárga fala men­tén a városba, dinnyeárust pillantasz meg, tigriscsíkos illetve méregzöld dinnyékkel rakott utánfutó, asztalka, napernyő, akár a Balatonon, strandpa­pucsos család slattyog át az úttesten a fürdő iránt, a férj hátán izzadság gyön­gyöz, a nő szemén napszemüveg, boká­ja körül lánc, a kisgyerekek már jó elő­re derekuk köré húzták a piros-sárga­kék úszógumit, „anyuuu, Fantát aka­rok!", - ez is színtiszta Balaton. Beljebb, a Kertváros mélye iránt, az út menti, régi polgárházak helyett a napsütésben fehéren szikrázó, modern épületek, tűz­tövis és tüztövis, az utcák derékszögben kanyarodó kis „közök" - megszólalásig olyan minden, akár a balatoni, moder­nebb üdülőnegyedek. Visszakanyarodsz az Ady Endre utcá­ra, vízpáraillat a légben, összefolyó strandzsivaj hallatszik át a kerítésen, miközben haladsz az árnyékot adó fák alatt, mintha csak a szemesi strandra igyekeznél, a hajókikötő mellett; azt is sárga kerítés szegi. Aztán a Pelikánban sárgadinnyefagylaltot veszel, s neki­vágsz a városba vezető útnak. Késő délután Szeged felé megy veled a busz, délen látod a kékséget, északnak nézve a napragyogást. Reggel nyugat­ról keletre igyekeztél - most már alko­nyodik, keletről nyugatra haladsz a dé­li parton. Jó a vásárhelyieknek: van egy Balatonjuk. Balaton vásárhely. Hát még milyen jó lenne, ha tudnának ró­la! Farkas Csaba Belami iskolája Pedig olyan szépen kez­dődött az a nap. Belami meg­ígérte feleségének, történjék bármi is, nem lesz ideges. Aztán meghallgatták a rádi­óban, miként bizonygatják a legkülönbözőbb pártok nagy­hangú vezérmagyarázkodói, életüket, vérüket, pártprog­ramjaikat áldozzák a magyar családok érdekéhen. Később elolvastak néhány biztató gazdasági és harci jelentést arról, hogy a magyarországi infláció immár annyira el­hanyagolható, hogy svájci bankárok kutatják eszüket vesztve a magyar csoda tit­kát. Ezt követően pedig már nem volt más feladat hátra, mint elindulni a belváros irá­nyába, ahol a Belami família, ősi, augusztus végi magyar népszokás szerint megvásá­rolhatja az új tanévhez min­denképpen szükséges, de kö­zel sem biztos, hogy elégsé­ges tanszereket. - Aztán hányadik osztályt rohamozza ez a csupa báj kisfiú? - érdeklődött a köny­vesbolti eladó, midőn Belami szépséges gyermekére, Kis­rambóra mutatott - íme, őt kéne felszerelni. Miután kide­rült, hogy a fent nevezett, in­gyenes állami oktatásban ré­szesülő most vándorol át az alsó tagozatból a felsőbe, ép­pen egyetlen szempillantás alatt épült akkora könyvhegy Belamiék előtt, hogy a csa­ládnakfeje máris rendelte a szöges bakancsot a papírha­lom megmászásához. - Ne másszon, uram, ha­nem inkább számoljon - ja­vasolta a vidám boltos, s már diktálta is: - Ha a Matematika 5. mindössze 790 forint, s az ehhez nélkülözhetetlen fel­adatgyűjtemény sem kerül többe 798-nál, akkor az Élet­vitel, technika, háztartástan csak 550, a Tér, forma, szín 880, és a Művészettörténet is csak 1120. A történelmet 590 forintocska lefizetése után lesheti ki eme könyvhői. a régi korokat felidéző atlasz sem több 510-nél, vagyis ha mindent összeadunk - katto­gott a pénztárgép, olvadtak benne a lendkerekek, miután még vagy tucatnyi tételt fel­sorolt az eladó — maguk itten hagynak nekem 10 ezer 735 forintot. - Szinte ingyen volt - nya­lábolták Belamiék a könyv­halmot, s már zuhantak is be­felé egy írószerboltba. Ott aztán már oly sebességgel zajlottak a fejlemények, hogy Belami világcsúcsot állított fel fejkapkodásból és hom­lokról történő izzadtságcsep­pek letörléséből is. Előbb egy-két (pontosabban tíz, mert annyi biztos kell!) ceru­za került a kosárba, ár 40-től 80 forintig. Aztán mellé hup­pant a radír, 120-ért, néhány füzetborító, darabja 40-ért, s mivel 2001-ben egy spirál­füzet sem került többe 180 forintnál, a temperafestékért is csak 690-et kértek el, ja, s a vízfesték is mindössze 260­ért megvehető, ugyan kinek a pénztárcája sírná el magát a 180 forintos ecset miatt? - Mivel a kedves anyuka kért, ugyebár, egy iskolatás­kát is 4 ezer forintért, s a tolltartó nálunk most kedvez­ményes, vagyis csak 1 ezer 880, akkor maguk összesen sem fizetnek ki nálunk töb­bet, mint 9 ezer 460forintot - támogatta fel a földről Be­laminé, szül. Görcs Jolánt egy roppant kedves, tanszer­árusításban és elsősegély­nyújtásban jeleskedő hölgy. Majd közölte: hoppá - még egy torna- és egy technika­zsák csak kellene a gyerkőc­nek, mert azok nélkül még a Tisza is megállna az őfolyá­sában. vagyis tehát mégÓ - Végül ki tudtad fizetni ? — érdeklődött Belami egy nagy műgonddal megvetett kórházi ágyon, ahová újulá­sa után (biztos a melegtől lett rosszulÖ) költöztették a men­tősfiúk. - Ki bizony. S mivel meg­vettem a tornacipőt is, ugye nem fogod megkérdezni, mi­ből élünk majd meg a szep­temberi fizetésig - pityergett, mint négy, vadászterületeit sirató anyaoroszlán, Jolán, a Görcs. - Megélni? - nyúlt fél do­boz Andaxin után Belami. ­Ugyan ki gondol már efféle luxusberuházásokra? Inkább azon töröm az agyam, miből fizetjük a biztonsági szolgá­latot. Mert azt csak nem gon­dolhatod komolyan, hogy amikor a mi fiunk elindul az iskolába, hátára szerelve ek­kora értékkel, majd egyedül kiengedem az utcára - mo­tyogta a külváros kivénhedt szépfiúja. Majd csendben elaludt. S miközben alámerült sok szép álmodozásban, arra gondolt, hogyan is szól a jelszó eb­ben a családbarát ország­ban? Gyerekből legyen há­rom, vagy szobából? Netán kerékből? Bátyi Zoltán Dél-alföldi törvényszegések: középmezőnyben A bűnözők is szeretik a határ menti Szegedet? A társadalomban és a gazdaságban bekö­vetkezett változások a bűnözés alakulásában is megmutatkoznak: a '90-es évtized egészét tekintve legerőteljeseb­ben - csaknem duplájá­ra - Nyugat-Dunántú­lon emelkedett a tör­vényszegések száma, de jelentős volt a növe­kedés a Dél-Alföldön is. A Csongrád megyei bűncselekmények átla­got meghaladó emel­kedése Szeged „nega­tív vonzerejével", illet­ve a jugoszláviai ese­mények következtében kialakult helyzettel ma­gyarázható - irja Csőszné Seres Ilona a KSH elemzésében. A kilencvenes években a dél-alföldi régió „fentebb jutott a ranglétrán": 1990­ben a tízezer lakosonként közel 250 ismertté vált esetnél csupán Nyugat-Du­nántúlon volt kevesebb, míg 2000-ben a csaknem 400 esettel már a középme­zőnyben helyezkedett el. Az évtized közepén a né­pesség számához képest térségünkben tártak fel leg­több bűncselekményt, ez azonban inkább egyszeri kiugrásnak tekinthető, mert alapvetően egy Csongrád megyében feltárt nagysza­bású csalássorozat eredmé­nye. A Dél-Alföld megyéi közül fajlagosan 1990-ben Bács-Kiskun, 2000-ben pe­dig Csongrád megyében került napvilágra a legtöbb törvénysértés. Persze nin­csenek jelentős különbsé­gek, mert az elmúlt évben a két szélső értéket képviselő Békés és Csongrád megyék mutatói között mindössze 20 százalék volt az eltérés. A közvádas bűncselek­mények legnagyobb hánya­dát mindig a vagyon elleni törvénysértések, ezen belül is a lopások tették ki (az el­múlt évben mind országo­san, mind pedig a Dél-Al­földön az ismertté vált ese­tek közel héttizede ebbe a Hamis dollárok. A közelmúlt fogását Balogh Zoltán szegedi rendőrkapitány (balról) és Zélity László őrnagy mutatja. (Fotó: Karnok Csaba) kategóriába tartozott). A bűnözők többsége számára ugyanis ez a legelérhetőbb és legkézenfekvőbb módja annak, hogy hozzájusson a számára szükségesnek ítélt vagyontárgyakhoz Az elmúlt évtized egyik legszembetűnőbb és legel­gondolkodtatóbb változása éppen az, hogy rendkívüli módon emelkedett az ál­lamigazgatás, igazságszol­gáltatás és közélet tisztasá­ga, illetve a közrend ellen irányult közvádas bűncse­lekmények száma. A növe­kedés Nyugat-Dunántúlon volt a legnagyobb mértékű (11-szeres), épp abban a térségben, ahol a rendszer­változás után talán a legin­kább érzékelhető volt a gazdasági növekedés. A régió átlagszámai kö­zött, legalábbis a tíz év alatt bekövetkezett növekedést tekintve, nagy különbségek húzódnak meg: nevezetesen Békésben és Csongrádban sokkal nagyobb arányú a növekedés, mint Bács-Kis­kunban. Ez leginkább az közrend ellen irányuló bűn­cselekményeknél mutatko­zik meg, ahol Bács-Kiskun­ban „mindössze" 4,2-sze­res, ugyanakkor Békés me­gyében 13-szoros a növeke­dés. Mindezek alapján a térség legkedvezőbb hely­zetben lévő megyéje Bács­Kiskun, a jelenlegi tényle­ges helyzetet azonban csak a fajlagos (népességszám­hoz viszonyított) bűnözési mutatók adják meg. A kilencvenes években a bűnözésben bekövetkezett változások a Dél-Alföld megyéit is meglehetősen el­térő mértékben érintették. A lakosság számához vi­szonyított bűncselekmé­nyek mértéke 1990-ben még Bács-Kiskunban, az elmúlt évben viszont már Csongrádban volt a legma­gasabb. A kilencvenes években bűnözés területén bekövet­kezett nagy változások részben az országban zajló társadalmi-gazdasági folya­matok, részben pedig annak következménye, hogy a rendszerváltozás egyik ve­lejárójaként a gazdasági és politikai menekültek szá­mára egyrészt cél-, más­részt pedig tranzitországgá váltunk. A változások nyilvánva­lóan nem egyformán érin­tették az ország különböző térségeit, végső soron van­nak nyertesei és vesztesei az ügynek. Ez nagyrészt földrajzi és egyéb infras­tukturális adottságok követ­keztében alakult így, s a bű­nözésben bekövetkezett változások is jelentős rész­ben ehhez köthetők. A Dél­Alföld (legalábbis összessé­gében) igazából egyik kate­góriába sem sorolható, a bűnözés mértékét tekintve is nagyjából a középme­zőnyben helyezkedik el. A régión belüli különbségek, ezek között is a Csongrád megyei bűncselekmények átlagot meghaladó növeke­dése, elsősorban a Dél-Al­föld legnagyobb településé­nek „negatív vonzerejével", illetve a jugoszláviai ese­mények következtében kia­lakult körülményekkel ma­gyarázhatók. K. A. Jóga, pozitív szemlélet Makón Újraindul az Életmód Klub A nyári szünet után hamarosan újraindul Makón a tavaly alakult nagy sikerű Életmód Klub. Az érdeklődőket már fogadja a város­házán, a közoktatási osztályon Virághné Hajdú Gizella. Az egye­sület ötletgazdája azt reméli, idén is sokan vesznek részt a progra­mokon. Amikor az Életmód Klu­bot tavaly ősszel meghir­dették, közel százan jelent­keztek a felhívásra. Az ér­deklődők a Juhász Gyula Szakközépiskolában heten­te kétszer találkozhattak, az egyik alkalom az Etka-jóga, a másik a Callanetics jegyé­ben telt el. Az edzéseken kívül havonta egyszer isme­retterjesztő előadást, illetve termékbemutatót rendeztek a szervezők. Vendégül lát­tak többek között táplálko­zástudományi szakértőt, pszichológust, belgyó­gyászt és onkológust, meg­ismertették a klubtagokat az egészségvédelemmel kap­csolatos termékekkel, esz­közökkel és többször került sor reformételek kóstolóval egybekötött bemutatójára is. Virághné Hajdú Gizella úgy tapasztalta, noha voltak lemorzsolódók, az érdeklő­dés végig komoly maradt. Különösen sokan fogadták szívesen az edzéseket. Töb­ben örömmel állapították meg, hogy a rendszeres mozgásnak, az életmód- és szemléletváltásnak köszön­hetően megszűntek külön­böző fájdalmaik, egyéb gondjaik és az időjárási frontokat is könnyebben vi­selik el. A hamarosan esedékes újraindulást követően a klub célja változatlan ma­rad: összefogni azokat a makóiakat, akik egészsé­gük megőrzése érdekében ­önköltséges alapon - haj­landók tevékenyen részt venni az edzéseken és elő­adásokon. Mint megtudtuk, szeptember 4-től kedden­ként és csütörtökönként 18 órától 19.30-ig kerül sor az Etka-jóga foglalkozásokra, és a szokásos rendnek meg­felelően havonta egyszer pedig előadásokat, bemuta­tókat rendeznek. Sx. I. M. Jubileumi Kossuth-tábor Mártélyon Kossuth-tábort rendezett Mártélyon a Kossuth Szövet­ség a Dél-alföldi Hagyo­mányőrző Kossuth Társaság közreműködésével. Ez a tize­dik alkalom, hogy egy héten át tábori keretek között emlé­keznek meg gyerekek és fel­nőttek Kossuthról és koráról. A programban a résztvevők megismerkedhettek a kör­nyékkel is: Vásárhellyel, és az ottani laktanyával, továb­bá Szeged, Mártély és Mind­szent nevezetességeivel, majd az Ópusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékparkban is szétnéztek. A táborban a különféle versenyek, vetél­kedők, ki mit tudok témája Kossuth és a 19. század volt. Csáki Zsolt a Dél-alföldi Ha­gyományőrző Kossuth Tár­saság elnöke és a tábor veze­tője elmondta, hogy jövőre, Kossuth születésének 200. évfordulójára Monokon ter­vez a Kossuth Szövetség egy 200 fős, egyhetes összejöve­telt, hogy így ünnepelhessék a jeles jubileumot. M. P.

Next

/
Thumbnails
Contents