Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-14 / 189. szám

KEDD, 2001. AUGUSZTUS 14. EGY SZÁZALÉK 7 Nőknek nehezebb Egy nemrégiben készített felmérés rávilágít: a magyarok fele úgy gondolja, hogy a nemi egyenlőtlenségek problémája érezhető a hazai munkaerőpiacon. Ugyanennyien azt is állítják, hogy ezek a gondok nemi diszkriminációt jelentenek. Egy, a Társadalomkutató Intézet (Tárki) által készített felmérés szerint a magyar lakosság hatvan százaléka úgy véli: hazánkban az azonos kvalitású nők és férfiak nem ugyanakkora eséllyel kapnak meg egy-egy állást. Ugyancsak hatvan százaléka állítja, hogy a karriereket és a kereseteket erősen befolyásolja az, hogy szoknyát, vagy nadrágot visel-e a pályázó. Az elhelyezkedésben érvényesülő esélyegyenlőtlenségről alkotott vélemények azt mutatják, hogy a többség szerint a nők helyzete kedvezőtlenebb, mint a férfiaké. A karrierek tekintetében a 18-39 éves korosztály tagjai értenek legkevésbé egyet azzal, hogy a munkában elérhető sikereket befolyásolja a nemi hovatartozás. A kutatás a témáról alkotott általános vélemények mellett kitér a személyes tapasztalatokra is, melyeken belül például az „üvegplafon" jelenséget, azaz amikor egy bizonyos pozícióból már nem tud az illető feljebb lépni a ranglétrán, leginkább a vezető beosztásban lévő, több diplomás nők tapasztalják. Alátámasztja ezt válaszok foglalkozás és nemek szerinti megoszlása is: a szellemi foglalkozású nők 62, a felsővezető nők 74 százaléka szerint befolyásolja a nem a karriert, míg férfiak esetében ugyanez az arány 55, illetve 46 százalékos volt. A kutatók vizsgálták a kereseti különbségekről szóló véleményeket is, eszerint akár férfi, akár nő a megkérdezett, többségük egyetért azzal, hogy ugyanazon végezettségű férfi általában jóval többet keres, mint női kollégája. A helyzet egyébként nem csak nálunk, egész Európában azt mutatja: a nőket, ki tudja miért, nem becsülik meg. Ugyanazon munkakörökben a juttatásokkal kiegészített jövedelmük 20-30 százalékkal marad alatta férfikollégáik keresetének. O. K. K. Tengernyi tengeri várható Rekordesztendő? Munkatársunktól A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint kukoricából jók a terméskilátások, leginkább a júliusi, bőséges csapadéknak köszönhetően. Az előzetes becslések szerint akár 6,4 tonnát is betakaríthatnak a szövetkezetek és a magángazdák hektáronként. Napraforgóból is kedvező képet mutat a határ, a mezőgazdászok hektáronként kéttonnás, vagyis kifejezetten jó terméssel kalkulálnak. A cukorrépában, sajnos, a csapadék hatására megerősödtek a gyomok, amelyek akadályozhatják a növény fejlődését. A burgonya jól fejlődik az öntözött területeken, ám a szakértők felhívják a figyelmet a veszélyekre is: a vészfertőzöttségre, valamint a pajorok és a drótféreg támadására. A kertészeteknek jól jött a júliusi eső. Befejeződött a zöldborsó betakarítása, noha a felázott talaj próbára tett embert és gépeket egyaránt. Az elért 5,5 tonnás hektáronkénti átlagtermést kiválónak minősítették a szakemberek. A fűszerpaprika-területek vegyes képet mutatnak: a helyre vetett növények erőteljesebben fejlődnek, mint a palántázottak. Helyenként baktériumok is megtámadták a most érő, pirosodó termést. Az elkövetkező hetek időjárása azonban még nagyban befolyásolja, mekkora és milyen minőségű átlagtermésre számíthatunk. 5 MAGYAR NEMZET! BANK= Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 391.57 Ausztrál dollár 142.07 Cseh korona 7.27 Dán korona 33.14 Euró 246.62 Luxemburgi franki 100) 611.36 Finn márka 41.48 Francia frank 37.60 Görög drachma (100) 72.38 Holland forint 111.91 ír font 313.14 Német márka 126.09 Olasz lírád 000) 127.37 Osztrák schilling 17.92 Portugál escudo (100) 123.01 Spanyol peseta (100) 148.22 Japán yen (100) 225.65 Kanadai dollár 178.84 Lengyel zloty 65.07 Norvég korona 30.59 Svájci frank 162.80 Svéd korona 26.82 Szlovák korona 5.74 USA dollár 275.00 Mérleg, ötventonnás tartályhoz - szellemi tőkéből A vásárhelyi Szilícium-völgy Vásárhely a mérlegtechnika Szilícium-völgye mondja Szabó János mérlegkészitő, akinek ipari, vasúti és közúti mérlegei Győrtől Debrecenig mindenütt működnek. Az egykori Metripond kísérletiműhely-vezetőjének nevéhez hat bejegyAmikor Szabó Jánost néhány éve fölkérte egy nagy német mérieggyártó cég, hogy vállalja el a magyarországi képviseletét, a szakember azt válaszolta: jó, de csak olyan termékekkel kapcsolatban, amelyeket ő maga nem tud előállítani. Rendben, mondták a németek, melyek ezek a termékek? Szabó János azt felelte, pillanatnyilag nem jut eszébe ilyen, majd gondolkozik. A német cég aztán nem kereste többé... Szabó János egyéni vállalkozóként dolgozik a mérleggyártás területén. „Hódmezővásárhely nemcsak egykor volt mérlegtechnikai Szilícium-völgy, hanem ma is az", mondja. Hozzátéve: a városban működő nyolc-tíz, mérlegekkel foglalkozó, kisebb-nagyobb cég jelentős szerepet játszik abban, hogy hasonló profilú, külföldi vállalkozások viszonylag kis arányban tudtak eddig részesedni a magyarországi piacból. Szabó János a szegedi gépipari technikumban végzett az ötvenes évek elején. Végzés után a Budapestről a vidék iparosítása jegyében ide telepített Mérleggyár Nemzeti Vállalathoz helyezték ki (akkoriban ez így ment, „kihelyezték" a végzetteket), és máig emlékszik arra: a gyár környékén minden lakóépület udvarában ott álltak a nagyüzem területén el már nem férő, vadonatúj raktári mérlegek, s csak rozsdásodtak az esőben. „Tervgazdálkodás zett szabadalom fűződik, s amikor a cég tönkrement, úgy érezte: bár anyagi tőkével nem rendelkezik, szellemivel igen. Következésképpen van esély rá, hogy egyéni vállalkozóként is sikert érjen el a szakmában. Szabó János nevéhez hat szabadalom fűződik a mérleggyártás területén. (Fotó: Tésik Attila) volt, annyi mérleget kellett gyártani, amennyit előírtak, ám eladásukról nem gondoskodott senki", mondja a szakember. E mérlegek alváza még fából készült, ám Szabó János kétszáz tonnás vasúti mérlegről is mutat fotót, mit szintén pályakezdése idején készített a vállalat Sztálinvárosnak. A paletta gyorsan bővült, és miután tömegmeghatározásra az élet minden területén szükség adódik, számtalan fajta mérleget állított elő, főleg keleti piacokra, a gyár. Szabó János tmk-technikusként kezdte, hamar a fejlesztési részleghez került, hat bejegyzett szabadalom fűződik nevéhez, elsősorban az optikai mérlegek fejlesztése területén, de például hitelesíthető nyomtatóberendezés létrehozása kapcsán is. Az időközben Metripond nevet fölvett cég azonban a keleti piacok összeomlásakor leszálló pályára került. „Nem akartam én mindenáron vállalkozó lenni, a fejlesztési munka nekem szórakozást, örömöt jelentett, nagyon jól el tudtam volna képzelni, hogy a Metripondtól megyek majd valamikor nyugdíjba", mondja Szabó János. De mennie kellett, „mert azt vettem észre, omlik össze körülöttem a gyár". Rengeteget gondolkodott: a mérleggyártás tortájából mely szeletet igyekezzék kihasítani, hisz se termelőeszköze, se pénze. Tudásanyaga viszont volt bőven, így 1988-ban, amikor kisiparossá lett, saját részére kifejleszthetett egy elektronikus mérőműszert, amit azóta is gyárt. Azt már a kezdet kezdetén tudta, nem raktári mérlegeket fog készíteni százával, hanem különböző cégek egyedimérleg-igényét elégíti ki. Ez kevés beruházást, viszont sok szellemi munkát igényel. Hagyományos mérlegek elektronizálásával éppúgy foglalkozik, mint ahogyan ötventonnás cukoripari tartályhoz való mérleget, vegyi üzembe szükséges adagolómérleg-rendszert, hűtőházi fajsúlymérőt is készített, s így tovább. Miként látja a jövőt? Biztatóan; veje szintén mérleggyártással foglalkozik, és a munka jó részét már át is vette. Sikeres volt az alkalmazotti létből a vállalkozói szférába való átállás a mérleggyártás Szilíciumvölgyében. Farkas Csaba E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu Bohémcsomag, fiataloknak DM/DV-információ Egy új márkát vezetett be előrefizetett szolgáltatásainak sorába augusztusban a Pannon GSM, neve: BEE, a hozzá tartozó tarifacsomag pedig Originál névre hallgat. A közeljövőben valóságos mobilforradalom várható a 18 év alatti korosztályok körében, az elterjedtség ugrásszerű növekedésére lehet számítani. A BEE e korosztályok speciális igényeit fogja kielégíteni. A cég 1997 novemberében vezette be elsőként a magyar piacon az úgynevezett előrefizetett, kártyás szolgáltatást. Az eltelt közel négy évben azonban sokat változott a célcsoport. A felhasználók egyre fiatalabbak, így a BEE ennek megfelelően elsősorban a 10-18 éves korosztályt célozza. Az életkori sajátosságokból adódó időszámításhoz maximálisan igazodik a díjzónák kialakítása: reggel 7 és délután 2 között az iskolában kénytelen tölteni az idejét a diák, így a tarifák ekkor a legmagasabbak, de aztán jön délután 2-től a „Csevegő" , amikor meg lehet tárgyalni a matekdolgozat aljasságait, vagy hogy miként lehetne „becserkelni" a cések üdvöskéjét. Az „Éjszakaszba" lépve este kilenc órától kitárgyalható az összes randevú - már 25 forintért percenként. Az új csomagokhoz csak speciális, BEE-boltokban lehet hozzájutni, a mobilszolgáltató területi képviseletein és bemutatótermeiben nem kapható. A viszonteladói bolthálózat Budapest mellett 31 vidéki városban, 66 értékesítési ponton, főleg plazákban teszi elérhetővé az új őrületet. Minden millióhoz kettő „föntről" jön Bérlakásépítések szezonja v Csongrád megye nyertes pályázatai 21 301, júliusig Település Igényelt támogatás (MFt) Önkormányzati sajáterő (MFt) Lakásszám (db) Összes Lakás Beruházás költsége össz. (MFt) Pályázati jogcím Igényelt támogatás (MFt) készpénz telek Lakásszám (db) m Beruházás költsége össz. (MFt) Ambrózfalva 22.96 4,14 1.60 4 312.51 28.70 szociális Baks 22.34 9.65 0.00 7 379.40 31.99 szociális Bordány 47.90 8,00 4.00 10 510.90 59,90 költség Csanádalberti 19.02 1.31 3.44 3 239.99 23.77 szociális Csongrád 58,08 9.93 4.59 9 598.47 72.60 költség Hódmezővásárhely 590.12 0.00 147.53 107 7225.00 737.65 nyugdh. Kistelek 21.89 21.47 0.42 7 407.40 43.77 szociális Mórahalom 1 27,00 6.24 0.63 5 272,00 33.87 szociális Mórahalom 2 27,40 6.35 0.60 5 271.08 34.35 költség Mórahalom 16.32 3.68 0.40 4 152:32 20.40 fiatal Szeged 214.00 57.00 36.00 31 2189.42 307.00 szociális Újszentiván 73.65 10.92 7.50 10 750,00 92.07 költség Ullés 33.32. 0,33 16.00 7 328.73 49.65 szociális Összesen ^ 1173.99 139.02 222,71 209 13 637,22 1 535.72 J Az állami támogatású bérlakásprogramot 2000. július l-jén indította a kormány. Ennek keretében az önkormányzatok és az egyházak pályázat útján állami támogatást kaphatnak olyan bérlakások építésére, amelyek a rászoruló családok, az idősek és a fiatalok lakásgondjain segítenek. A program különleges érdeme, hogy egy önkormányzat több pályázatot is benyújthat, de mindegyiket csak egy jogcímen (amely lehet szociális bérlakás, garzonház, idősek otthona egyaránt). Az igénylők éppúgy folyamodhatnak felújításra, korszerűsítésre, bővítésre, mint új lakás építésére, avagy használt otthonok vásárlására. A kormány azért támogatja bérlakások építését, mert az EU-hoz képest óriási a lemaradásunk (köszönhetően a 90-es évek bérlakásprivatizációs dömpingjének). Míg az unió tagállamaiban az önkormányzatoktól bérelt lakások aránya eléri az 50 százalékot az országos lakásállományon belül, nálunk mindössze 10 százalékot tesznek ki. Nem véletlen tehát, hogy az önkormányzatok, egyházak érdeklődése óriási a program iránt: 2000-ben több mint 100 pályázatot nyújtottak be, idén pedig ez a szám a tavalyi háromszorosa is lehet. Az elmúlt esztendőben a támogatások odaítéléséről négy alkalommal született döntés, 2001-ben - immáron a Széchenyi-terv keretében - háromszor hirdetett eredményt Matolcsy György gazdasági miniszter. Az eddig eltelt időszakban, 2000 júliusa és 2001 júniusa között 18 milliárd forintnyi állami támogatáshoz jutottak az' önkormányzatok és az egyházak több mint 4200 lakás felépítéséhez, megvásárlásához, kialakításához. Ezen összeg felhasználásával 2429 szociális bérlakással, 1305 úgynevezett költségelvű (piaci lakbérű) önkormányzati otthonnal, 82 fiatalok számára épült garzonnal, 232 nyugdíjas lakással, valamint 171 idősek otthonában lévő lakóegységgel gyarapodtak az önkormányzatok és az egyházak. Az elnyert támogatások segítségével a lakások 60 százalékát újonnan építik az országban, 16 százalékát vásárolják, míg 24 százalékukat nem lakáscélú ingatlan átalakításával hozzák tető alá. A pályázati összegek segítségével döntően egy-, másfél, illetve kétszobás lakásokat építenek vagy vásárolnak. Az otthonok átlagköltsége 6,7 millió forint, amelyhez az állam mintegy 4,6 millióval járul hozzá, vagyis a bekerülési költségek kétharmadát állja. Minden millió forinthoz kettőt az állam tesz hoJfeá. A gazdasági miniszter 2001. június elején hozott döntése alapján újabb 2,4 milliárd forint állami támogatást kaptak az önkormányzatok, illetve az egyházak: 10 pályázattal 6 önkormányzat és 4 egyház 342 bérlakást építhet. Az összesen 342 lakóegység kialakítása több mint 3,4 milliárd forintba kerül. Matolcsy György egy hónappal később, július 13-án újra eredményt hirdetett: ezáltal a bérlakásprogram keretében 37 pályázattal 33 önkormányzat és egy egyház 545 lakáshozjuthat. Az állami támogatás mértéke 2,5 milliárd forint volt. Csongrád megyében a legutolsó döntéssel Ambrózfalva, Baks, Bordány, Csanádalberti, Csongrád, Hódmezővásárhely, Kistelek, Mórahalom, Szeged, Újszentiván és Üllés kapott jelentős összegű állami segítséget bérlakások kialakításához. Faltat* Klára