Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-14 / 189. szám
Gyümölcslé és ásványvíz A kellő folyadékbevitelre különösen nagy gondot kell fordítani. A: idős emberek kevésbé éreznek szomjúságot, szervezetük kevésbé tudja korrigálni a folyadékhiányt. Különösen a nyári melegben gyakran okozhat komoly rosszulléteket a kevés folyadék. Naponta legalább 1,5-2 I folyadék fogyasztása szükséges. Folyadékpótlásra legjobb a víz, de a folyadék egy része -főleg nyáron - legyen inkább gyümölcslé, zöldséglé, ásványvíz iható még tea, limonádé, gyümölcstea. A nyári nagy meleg az egész szervezetre, így az emésztésre is kihat. Ne együnk ilyenkor nehezen emészthető, zsíros, puffasztó ételeket. Készítsünk könnyű zöldségleveseket - rántás nélkül -, hideg gyümölcsleveseket, krémleveseket, finom szószokat, mártásokat, főzelékeket párolt zöldségeket, kefirrel joghurttal nyers, sajtos, túrós salátákat, gyümölcsös piskótákat. Borsikafű emésztési zavarokra A kakukkfűre emlékeztető illata és íze miatt a borsikafüvet előszeretettel használják kolbászokhoz és hurkákhoz, töltelékekhez levesekhez, valamint babból készült ételekhez. A legtöbb illatos konyhanövényhez hasonlóan az ember a borsikafüvet is ősidők óta gyógynövényként, köhögés ellen és a gyomor megnyugtatására használja. Nyári téli változat Plinius a nyári borsikafüvet a szerelmi vágy serkentőjének tekintette, míg a téli változatról - ennek szöges ellentéteképpen - azt tartotta, hogy a nemi vágy lelohasztója. A rómaiak a nyári borsikafüvet Európaszerte elterjesztették és népszerűvé tették. A germán törzsek is megkedvelték, s főleg babételek ízesítéséhez alkalmazták, emiatt, „babnövénynek" keresztelték el. A Britanniában megtelepedő germán szászok úgy tartották, a borsikafű valamennyi ételt jóízűvé tesz. Culpeper szerint a borsikafű „kiűzi a gázokat a gyomorból és a belekből, s jó az asztma és a mellkas más betegségei ellen. Nem ismeretes nála jobb ellenszer a kólika és a gyomorrontás ellen". Az amerikai telepesek a borsikafüvet emésztésserkentő, valamint a köhögés, a meghűlés és a hasmenés gyógyszereként terjesztették el, főként a gyermekek körében alkalmazták. Enyhe szer Napjaink herbalistái ajánlásaikat rendszerint az emésztési zavarok és a hasmenés kezelésére korlátozzák. Ámbár a javallatot tudományos vizsgálati eredmények nem támasztják alá, a nyári borsikafüvet néhányan továbbra is szexuális serkentőként javasolják főleg nők számára. A borsikafű köptető hatású vegyületet, valamint az emésztőrendszert nyugtató anyagokat tartalmaz. Kutatók egyetértenek abban, hogy a borsikafű a mentaféléknél kevésbé hatásos. Enyhe hatása indokolja alkalmasságát gyermekbetegségek kezelésére. Forrázat készítése Gyermekek köhögését, meghűlését és gyomorrontását enyhítő forrásaihoz áztassanak 10 percig 1 -2 teáskanál szárított borsikafüvet egy csésze forró vízben. A gyermek a lehűtött forrázatból naponta legfeljebb 3 csészével fogyasszon. A borsikafű kellemes ízű. Ha csak enyhe melléktüneteket is - gyomorpanaszokat vagy hasmenést - okoz, ne alkalmazzák vagy csökkentsék az adagot! Tönkölyliszt - ősi búzából Egy ősi magyar kenyérgabona, a tönkölybúza „újraélesztésével" hivatalosan is elismert, fehérjében és rostokban gazdag táplálék kerülhet újra az asztalunkra - A tönkölybúzából készített péksütemény alkalmas rá, hogy „kenyéren és vízen" is teljes értékű lehessen a táplálkozásunk - mondja Kalmár Gergely biológus, az újra felfedezett tönköly nemesítője. A tönköly lisztje 20% fehérjét tartalmaz, ami többszöröse a többi kenyérgabonalisztek fehérjetartalmának, valamint kétszerese az azonos súlyú marhahúsénak. A nemesítők és a forgalmazók szerint a kiőrlése is gazdaságosabb, hiszen amíg a kenyérgabonák többsége a tömegének felét elveszíti az őrléskor, a tönköly 94-95%-os kiőrölhetőségű, mivel annyira zsírosak a gabonaszemek. A fehér kenyérből másfél kilogrammot kell naponta elfogyasztani, hogy minden tápanyaghoz hozzájusson az emberi szervezet, a tönköly lisztjéből azonban már napi százötven gramm is tartalmazza ugyanazokat az összetevőket. A nemesítők úgy tartják. hogy a tönköly egy ősi, magyar gabonafajta, „dédapáink kenyere". Gyógyítóerejéről még Reinhard Schiller német író is megemlékezett, s idéz Szent Hildegard gyógyításaiból: „a tönkölybúza javítja a vérkeringést és az anyagcsere-folyamatokat, energiával látja el az izmokat, a kötő- és védőszöveteket, egyben a Hildegard-gyógymód egyik legalapvetőbb élelmiszere". A tönköly öli a gyomot, elfojtja a káros növényeket a búzatáblában. Az utóbbi évtizedek génkezelt, nagyobb hozamot jelentő gabonafajtái kiszorították ezt a kisebb szemű, ámde gazdaságosabb kalászost. Kajdi Ferenc és Kalmár Gergely biológusok több évtizedes munkával, génkezelés nélkül, puszta szelekcióval újra tenyésztették a tönkölyt, ami lisztként néhány hónapja már újra kapható, sőt: egy szegedi pék kenyeret is süt belőle. Az eredeti magyar fajta terjesztéséről külföldön is tárgyalnak, Európa, a tenge* ren túli országok, sőt még Kína is érdeklődik a tápanyagban dús gabona iránt, hiszen elteijesztése stratégiai fontosságú lehet a Föld élelmezési gondokkal küzdő területein. Szabolcs Akik nyáron is (meg)fáznak A klíma nem csak enyhet ad Sokak szerint a légkondicionálókat terheli a felelősség a legtöbb nyári légúti megbetegedés miatt. Ez csak részben van így, leginkább mi tehetünk arról, ha augusztusban képesek vagyunk megfázni. Munkahelyen, kocsiban már egyáltalán nem lepődünk meg, ha légkondicionálóval találkozunk, de már a lakásokban sem számít ritkaságnak. Az olykor 35 fokos hőségben megkönnyebbüléssel vesszük tudomásul, ha valahol hűs levegővel kínálják meg izzadó testünket. Ilyenkor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nagyon könynyen megbetegedhetünk, leginkább légúti panaszok léphetnek fel. (Amikor ezeket a sorokat írom, éppen -a harmadik tüsszentésnél tartok, amelyet a 23 fokra beállított légkondicionáló facsart ki az orromból.) A klímaberendezés az Egyesült Államokból származik. Korai változataikat már a XX. század elején is használták a tengeren túl. Európát csak a hatvanas, hetvenes években hódította meg. Hasznosságához kétség sem férhet, hiszen nyáron különösen a gépkocsikba szerelve tesz jó szolgálatot. Az átforrósodott utastérben olykor ötven fok is lehet, ami jelentősen kihat a koncentrálóképességre. Arról fölösleges szót ejteni, hogy milyen balesetveszélyes az agytompító hőség. A légkondicionálót gyakran tüntetik fel ízületi és légúti problémák okozójaként, pedig ezért is az ember hibáztatható. A leggyakrabban a klímaberendezések helytelen használata miatt betegítjük meg szervezetünket. Nem ajánlatos 5-7 foknál nagyobb különbséget létrehozni a kinti és a benti hőmérséklet között. Ha például a kánikulából belépünk egy 17 fokra lehűtött helyiségbe, az felér azzal, mintha felhevült testtel ugranának a vízbe. Az új generációs légkondicionálóknál érdemes odafigyelni arra, hogy a szerkezet a levegő páratartalmát is képes szabályozni. Ideálisnak a 40-60 százalék közötti értékek tekinthetők, a túl alacsony páratartalom különösen az asztmás betegek szervezetét viselheti meg. Sz. B. F. Keveset de értékeset Táplálkozás, idős korban A búzacsíra használható tésztára, pudingokba, sütemények készítéséhez A kor előrehaladtával energiaszükségletünk folyamatosan csökken, ezért idős korban mennyiségileg és energiatartalmát tekintve is kevesebb táplálékra van szükségünk, ám ezt minőségileg értékesebb tápanyagokból kell fedezni. A zsiradékok legalább felél növényi zsiradékokból - olaj, margarin - kell(ene) biztosítani. Az állati eredetű élelmiszerek viszonylag nagy menynyiségben tartalmaznak úgynevezett rejtett zsiradékot például a tej, a sajt, a felvágottak, a húsfélék -, amelyekkel biztosítani tudjuk a bőséges zsiradékellátást. A megfelelő fehérjemenynyiségről idős korban is gondoskodni kell. Az emésztésifelszívódási folyamatok csökkenése miatt romlik a tápanyagok hasznosulása, ezért legalább 50-60 gramm fehérjét kell naponta fogyasztani. Ennek legalább fele állati eredetű termékből származzon! Körülbelül 20 gramm fehérjét tartalmaz: 6 dl tej (kefir, joghurt), 7 dkg sajt. 8 dkg csirkehús. A hús fogyasztása idős korban sem nélkülözhető, mivel a vérképzéshez szükséges vas elsősorban a húsokból képes felszívódni. Az állati eredetű fehérjék mellett a jó minőségű növényi fehérjéket is ajánlott bőséggel enni, így a burgonyát, a hüvelyeseket, az olajosmagvakat, a gabonákat. Idős korban is egészségesebb a barna kenyér fogyasztása. A teljes kiőrlésű lisztekből készült pékáruk fontos vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak, amelyek javítják az érrendszer állapotát, hatnak a vérkeringésre, a vérzsírok szintjére, csökkentik a memóriaromlást, s nem utolsósorban rostban gazdagok, aminek köszönhetően kedvezően befolyásolják a vastagbél működését. Azok, akik nem szívesen mondanak le a fehér kenyérről, fogyasszanak rendszeresen zab- vagy rozspelyhet, búzacsírát, müzlit. A gabonapelyheket tejben főzve, esetleg gyümölcsökkel kiegészítve, reggelire és vacsorára is ehetik. A búzacsíra használható tésztára, süteményekbe, gyümölcssalátákra, pudingokba. A rágási nehézségek miatt sok idős ember kevés zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt, jóllehet a zöldségek, gyümölcsök fontos vitamin- és ásványianyag-források, rostokban is bővelkednek. A zöldségeket le lehet reszelni, apróra vágni, majd összekeverni vajjal, margarinnal, túróval, krémsajtokkal. „Dúsíthatok" magvakból és gabonaőrleményekből készült pástétomokkal, s így finom és olcsó, egészséges kenyérrevalót nyerhetünk. A gyürtiölcsből, zöldségből turmixitalt, salátákat is készíthetünk, Ha citromlével vagy joghurttal érleljük, a rostok jelentősen megpuhulnak és az étel könnyebben fogyasztható. Idős korban csökken az ízek érzékelése, ezért kívánatos az intenzívebb fűszerezés, ami nem tűlfűszerezést, vagy erős sózást, csípős fűszerek használatát jelenti. Az ételek finom savanyítása - citrommal, aludttejjel, joghurttal - igen jótékony hatású.Az emésztés, a tápanyag hasznosulása szempontjából jelentősége van az étkezések számának, az egy étkezésre elfogyasztott étel mennyiségének. Gyakori, kis mennyiségű étkezéssel javul a tápanyagok felszívódása. Benkáné Szenteczki Magdolna dietetikus