Délmagyarország, 2001. augusztus (91. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-14 / 189. szám

1 Délmagyarország és a Délvilág gazdasági mellékleti Szerkeszti: Kovács András Magyar tempó A biztonságra jelentős összegeket áldozó magyar vállatok körében végzett felmérés szerint a megkérdezettek felének van katasztrófaterve, és egy kivételével mindegyikük legalábbis tervezi annak megalkotását, de kétharmaduk csak kétévente vagy annál is ritkábban aktualizálja a programot, ami kevés állítja Szirmai Akos tanácsadó. Katasztrófa esetén a cégek 12 százalékának van az üzemeltetett hardvertől földrajzilag elkülönített, a rendszerrel kompatibilis és aktualizált tartalommal rendelkező úgynevezett hot-site-ja. Kifelé gabona, befelé szója és kavics Uszálymustra a tiszai határon A biztonsági kiadásokat faragják le utoljára Vámosok a vixen. Egyre nő az átmenő forgalom. (Fotó: Schmidt Andrea) Néhány éve a háborús embargó miatt szinte senki nem hajózott át a Tiszán, a magyar-jugoszláv határon. Napjainkban viszont egyre több turista kezelteti errefelé az útlevelét, s az uszályok gyomrában is soksok tonna gabona indul a fekete-tengeri kikötőkbe - tudtuk meg Dartcsó Béla pénzügyőr főtörzszászlóstól. „Irány Jugóba!" Vajon melyik útvonalat választja egy szegedi régióban élő polgár (turista, exportáló vállalkozó), ha felhangzik az előbbi mondat? Természetesen a többség csakis Röszkét célozza meg, bár manapság azért nem üres a tiszaszigeti határátkelő sem. Arról viszont kevesen tudnak - legalábbis a forgalmi adatok szerint hogy Szegedről hajón is elérhető Újvidék, mi több - „átszállás" nélkül fuvaroztatható az áru akár a fekete-tengeri kikötőkbe is. - Néhány évvel ezelőtt valóban nem túl gyakran kellett kiballagnunk a szegedi vámparancsnokságról a Tiszára vámolni, de mára azért változott a helyzet - avatott be a folyó menti fináncügyekbe a minap Dancsó Béla, a Vámés Pénzügyőrség Szegedi Parancsnokságának alosztályvezetője. A főtörzszászlós elmondta - amíg a délszláv háború idején, az embargós esztendőkben szinte senki nem lépte át Szegedtől délre a tiszai határt, addig napjainkban egyre többen veszik igénybe ezt a vízi utat. - Két éve, 1999-ben mindössze 45-en hajóztak itt ki a határon, 55 beérkező útlevelét kezelték határőr kollégáink, s 133 hajó parancsnokától kellett megkérdeznünk, mégis, mit szállítanak. Tavaly a kiés beutazó személyek száma meghaladta a hétszázat, s 302 hajó jelentkezett vámkezelésére. Az idén pedig az év első hét hónapjában, július 20-ig. 570 útlevelet mutattak fel a magyar-jugoszláv határ tiszai szakaszán az utazók, s már 243 hajó úszott ki-, illetve be a Tiszán - szolgált egészen pontos számokkal Dancsó Béla. S hogy mit hoznak és visznek a hajók a valaha olyan szőke, napjainkban viszont inkább már szennytől, ciántól, ki tudja, mennyi hulladéktól megkínzott folyón? - Itt, alattunk például gabonát rakodnak - mutatott a szegedi medencés kikötőben horgonyzó uszályra Dancsó főtörzszászlós. - Egy ekkora hatalmas hajóban 1 ezer tonna gabona is elfér, amit közúton 50 kamion tudna csak elfuvarozni. Mivel ezekben a napokban is hat-hét uszály lecsorog nálunk a Tiszán, nem kevés az az árumennyiség, ami Constantáig is elvándorol a mi régiónkból. Egyébként túl sok változatossággal nem jár a munkánk ezen a határátkelőn, hiszen szinte csak gabona hagyja el az országot a szállító hajókon, míg magyar területre szója és Dunából kotort kavics érkezik - mondta el Dancsó Béla. Azt is megtudtuk a szegedi finánctól, hogy túl sok nemzet fiaival nem hozza őket össze a munkájuk, mert szinte kivétel nélkül magyar és szerb hajósok dolgoznak a megvámolt uszályokon. Ha pedig a személyforgalmat vizsgáljuk, szintén a „kishatár menti" forgalom a jellemző, bár egy-két kalandra vágyó nyugat-európai is elkóborolt már erre a vidékre. Akkor talán a furfangos, a búza alá hatalmas értékeket rejtő csempészek törik meg a tiszai fináncmunka egyhangúságát? - érdeklődtem a tomboló kánikulában. Ám a főtörzszászlós e felvetésre így válaszolt: - Az elmúlt évek során egyetlen nagyszabású felderítésre sem került sor nálunk. Az például kizárt, hogy a gabona alá rejtve utazzon ki bármi is az országból, hiszen a rakodást figyelemmel kísérjük. Arra persze már volt példa, hogy a hajós legények némelyike cigarettát, szeszt, vagyis a közúton is kurrens csempészterméket szeretett volna kivinni, de legyen bármilyen nagy is egy uszály, az esetek döntő többségében az ilyen kísérlet is kudarca van ítélve. Talán még az üzemanyaggal lehetne svarcolni, mert hát egy hatalmas hajóba sok nafta elfér. Ám vámosaink pontosan ellenőrzik minden ki- és belépés során, mit mutatnak a hajó könyvelésében feljegyzett számok, s mennyi üzemanyagot tankoltak a tartályokba. Azért persze nem maradnak munka nélkül a tiszai fináncok - derült ki Dancsó Béla szavaiból -, hiszen a papírmunka a folyami szállítások során sem kevés. - De remélem, a mi teendőnk lesz még több is - köszönt el tólünk a főtórzszászlós -, mert akkor végre azt látnánk, a Tiszát, mint folyami útvonalat, valóban ki is használják a szállíttatok, s a turisták közül is mind többen megismerkednek a folyó szépségeivel. Ám mielőtt még valaki útnak indulna, el ne feledkezzen bejelentkezni vámvizsgálatra Szegeden, a Novotel Szálló melletti hajóállomáson. Ugyanis a határátlépésre vonatkozó szabályok akkor is élnek, ha az utas csak egy trikóban, meg egy fürdőnadrágban akar átkajakozni a szomszédba. Bátyi Zoltán Másfél milliárd nyereség Démász-félév DM/DV-informáciá A Démász Rt. 2001 első félévében elért, 1,5 milliárd forintos nyeresége 45 százalékkal alacsonyabb a tavalyi elsó félév profitjánál, és kissé elmarad az előzetes elemzői várakozásoktól is. Az áramszolgáltató társaság konszolidált gyorsjelentését a Magyar Tőkepiac közölte hétfőn. A társaság hathavi árbevétele 29 milliárd forint volt, ami mintegy hétszázalékos növekedés a tavalyi bázishoz képest. Az üzemi eredmény 46 százalékkal csökkent, 1,6 milliárd forintot tett ki. Az eredménycsökkenést a jelentés szerint elsősorban az év elején bevezetett tarifaváltozás első félévre gyakorolt negatív hatása okozza. A villamos energia nagykereskedelmi árának júliustól érvényes 3,9 százalékos csökkenése növeli a társaság bruttó árrését, így várhatóan javul az eredményessége is. Egyedülálló megoldások! FRIGÓ ADE Vírusok, szerelemtől a féregig DM/DV-információ Az informatikai rendszerek elleni támadások, betörések, lopások száma rekordgyorsasággal növekszik, csakúgy, mint a cégek védekezésre szánt költségei. Leginkább a bankok, pénzügyi szolgáltatók és high-tech cégek biztonsági költségvetése növekedett, legnagyobb veszélyben pedig az e-business terület van - írja a Napi Gazdaság. Két hete a Vörös Kódtól rettegett a világ, Magyarország azonban - mint lapunkban is foglalkoztunk a témával — megúszta a vírust. Azután egy újabb, veszélyesebb változattal riogatták a szakmát... A vállalatok többnyire ráébrednek, hogy az egyre bonyolultabb rendszerekben garázdálkodó, napról napra rafináltabb hackerek ellen nem tudják önmagukban felvenni a harcot, ezért a biztonságot specialistákra bízzák - állítják a Deloitte & Touche konzultánsai. A jelek szerint az informatikai szektor mélyrepülése idején a stabil nyereségtermelő képesség utolsó bástyájának tekintett biztonságiszoftver-gyártó cégek egyelőre nem osztoznak az iparág többi résztvevőjének sorsában. Az informatikai beruházáHardver, közelről. A vírus a szoftvert bénítja. (DM/D V-illusztráció) sok lefaragásakor a biztonság az utolsó, amihez a megrendelők hozzányúlnak. Ezek viszonylag olcsóak, általában a büdzsé öt százalékát teszik ki, ami a megelőzhető katasztrófák következményeihez képest aprópénz. Csak a vírusszerzők tavaly 17 milliárd dollárral kopasztották meg a cégeket világszerte. Ha mégis sor kerül a költségcsökkentésre, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy csak a feltétlenül szükséges vírusölő programokat és „tűzfalakat" veszik meg, a többi kiadást elhalasztják, pedig a tűzfal nem mindenható eszköz - állítják a tanácsadók. A növekvő védelmi költségvetés azonban nem tud lépést tartani a támadókkal. Ha valakinek sikerül egy szakmailag szép megoldást találni, akkor azt büszkén megosztja bárkivel. így a támadások egyre gyakoribbá válhatnak, hiszen nem kell minden támadó hajlamú embernek programozózseninek lennie. Egy amerikai férfinak, Abraham Abdallahnak, aki nem nevezhető káprázatosan okosnak - kimaradt a középiskolából -, a közelmúltban sikerült ellopnia a Forbes magazin listáján szereplő több mint 200 csúcsvezető személyi adatait. A hackertámadás azonban nem a legrosszabb, ami történhet. Az érzékeny adatok megcsapolói egyre gyakrabban profi bűnözők vagy a kémkedő konkurencia. A tanácsadók szerint legtöbb vezető még azzal sincs tisztában, hogy honnan várhatóak a támadások. Érdekes, hogy a biztonsági incidensek nyolcvan százalékát belsó emberek idézik eló, de ezeknek csak negyede szándékos támadás. Ötven százaléka „baleset", a fennmaradó résznél pedig nem állapítható meg az ok. Kockázati tényező maga a rendszergazda is, aki a legtöbb szervezetnél olyan fontos ember, aki nagyon hasznos mindaddig, amíg kizárólag a cég szolgálatába állítja tudását. Probléma csak akkor van, ha a „gurunak más elképzelései kezdenek lenni", mint a cég vezetésének. „Kitűnő a Balaton vízminősége", mantrálják a lapok, a tó apadásáról szóló híradások mellett. „Nincs algásodás, nem fenyeget halpusztulás", fűzik hozzá. Tényleg nincs - csak nagymérvű vendég- s így pénzelmaradás figyelhető meg de kérdés, meddig. Úgy tűnik, az illetékesek számára a Balaton vízA Balaton víztartalma I tartalma csak szükséges rossz, és ha el lehetne érni, hogy víz nélkül is legyen idegenforgalom, habozás nélkül kiszárítanák a tavat (ilyenre korábban készültek is tervek, máig megvannak a számítások, hány vagon búza teremne a Balaton-mederben, melynek csak a legközepén hagytak volna egy keskeny csatornát: ott folyna a Zala egyenest a Sióba.) Persze, annak, hogy még mindig nem kezdódött meg az algásodás, előzményei vannak: évekkel ezelőtt, amikor szakértő kormánybiztos ügyelt a Balatonra, olyan vízvédelmi intézkedésekre került sor, amelyek hatására kevesebb növényi tápanyag jut a tóba, s e kevesebb táp- j anyaggal kevesebb víz is megbirkózik. Legalábbis megbirkózott eddig. Kérdés: mi lesz ezek után? Szerencsére már nincs sok hátra a melegből, jön a nyárvég, mind kisebb az esély a biológiai egyensúly fölborulására. Hogy jövőre mi lesz, meg azután, nem tudni, különösen, ha tavaszonta, amennyiben egy mód van rá okvetlen leeresztenek egy csomó vizet j a Sión, a parti ingatlanok vé- : delmére, a Sió-zsilipbe épített angolnacsapda működtetésére, miegyebekre hivatkozva, ; és arra: úgyis jön a csapadék, : feltöltődik vízzel a tó. A csa- : padék viszont nem jön, azaz \ amennyi jön, annyi el is párolog, az illetékesek pedig \ közlik: semmi rendkívüli nem történt, ilyen kiszáradások máskor is előfordultak a j Balaton történetében, lásd... S elhangzik egy évszám a reformkorból. - Nem tudom, a szlovákoknak eddig miért nem jutott eszükbe elkezdeni lebontani a Tátrát, hogy ne legyen lavinaveszély, a horvátoknak meg feltölteni az Adriát, hogy kevesebb legyen a hajótörés. Ajánlani kéne nekik a Balaton kapcsán alkalmazott, speciális magyar megoldást; azt hiszem, néznének nagyot. Farkas Csaba Főszezonban. (DM/DV-fotó) IIWOM! w It MWM. #LG DtqltatUj yourv