Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-31 / 177. szám

A Délmagyarország és a Délvilág gazdasági melléklete • Szerkeszti: Kovács András ^-TIÜT^ y­; ... -v h ; í A Szabóék vasműhelye a balástyai tanyán Púpos hátú Wartburggal kezdte r Matuzsálem Ford autót rakna össze a balástyai tanya embere, Szabó Attila. A laka­tosmunkák mestere húsz éve nyitotta műhelyét a Csenge­lére vezető út mentén. Szem­ben a téeszmajorral, olyan ta­nyát keresett, amelybe ké­nyelmesen elhelyezhette gé­peit. Lemezvágókat, he­gesztőapparátokat, emelőket, meg mindent, ami az autóka­rosszéria munkákhoz szüksé­ges. Felesége, Erzsébet - ak­kor még laborasszisztensként dolgozott Szegeden - jó se­gítőnek mutatkozott a tanyai műhely fölszerelésekor. Nem csak mérte-illesztette a vasi­domokat, hanem még maga is vágott a fleksszel, hegesz­tett. Csoda-e, hogy Árpád fi­uk, 25 évesen, ma az utánfu­tó-készítés avatott mestere ­és ami fém mozgatható, ab­ból hasznos tárgy készül Sza­bóéknál. Lett így erős plató a román autókra, üstbe való szűrő a disznóvágáshoz, fűkasza a vízszivattyúból és korhű sárhányó a régi autók­hoz. Szabóék nagy terve: le­gyártják a hozzávalókat, és összeállítják az ősrégi T. For­dot. - Ki szeretném próbálni magam, hogy képes vagyok­e rá. Amibe eddig belefog­tam, az mind sikerült. Fölme­gyünk a közlekedési múze­umba Budapestre, szemrevé­Ebből még lehet akár fűkasza is. A balástyai udvarban életre kelnek a roncsok. (A szerző felvétele) telezzük ezt a típust, és... A többi, mint általában, a sze­relőcsalád ügyességén múlik! Meg a segítőkön. (Pontos rajz, legyártható alkatrészek, szponzor például.) Szabó Attila annak idején a szegedi autójavítóban ta­nulta a szakmát. Igazából szerelő szeretett volna lenni, de ma már egyáltalán nem bánja, hogy a karosszériala­katos. Korábban állami cég­nél keveset dolgozott, inkább szegedi mesterek műhelyei­ben reparálta a roncsolódott kasztnikat. Illesztett több ri­pityára törtből egy használ­hatót. A mesteripart a balás­tyai tanyára érkezésekor vál­totta ki. - Sokáig kerestük a he­lyet. Kövesút mellé, bírja az áram a vasmunkákat, és a buszmegálló se legyen mesz­sze, ez volt a cél. A nagyfiú Árpádnak „ka­pása" van a rádiótelefonon, Erzsébet a tágas toldalékban tölti a kávét. A tanya csupa nyugalom. Attilával, ülve a nagy faasztalnál, sorra vesszük a lakatosmunkákhoz szükséges gépeket, haszná­latra fogott autókat. Kezdjük a vasfűrésszel, szóba hozzuk a púpos hátú Wartburgot, a Warsavát, a Moszkvicsok számozott sokaságát, (402, 403, 407, 408, 412) a Zsigu­likat, Skodákat, Polszkikat. - Volt mindből. Megvet­tem, darabjaira szedtem, ki­pofozgattam, adtam tovább ­mondja Attila. Szabóék, derül ki később, kétszer mérnek, mielőtt egy­szer vágnak. Kezük munkája, az udvar ziláltsága ellenére, precíz és pontos. - Tavaly a víz körbevett bennünket. Kinyitottuk hátra a kerítést, kerülővel jártuk a nagy mocsárt - mutat Erzsé­bet a tanya előtti kertre. ­Azóta nem ültetünk a kertbe semmit. Nyitottunk mi bol­tot, mértünk benne italt, de sok ilyen volt a közelünk­ben. Mostanra kifogytunk mindből. Szerencsére Árpád kapott munkát, a gumigyárba jár. Nagy bennünk a remény, az amerikai autó, amely má­solat lesz, éltet bennünket. Attila és Erzsébet mind­ketten rokkantnyugdíjasok. A férjet 1996-ban agyvérzés ér­te. Lábadozóban döbbent rá, hogy semmiről se szabad le­mondani. Még a legtitkosabb vágyakról sem. Mert azt pél­dául mérgében határozta el, mivel látta, hogy disznóvá­gáskor „az abalében mindig törik zúzzák a húst, amikor hőlészik a másik vesét", hogy csinál az üstbe egy má­sik üstöt. Alumíniumból, lyuggatottat. Hamar meglett, jobb, mint a tésztaszűrő. Fá­jintosan passzentos. Majoros Tibor Lakáspénz Munkatársunktól A kormány elmúlt héten hozott döntése minden bi­zonnyal konkrét segítséget je­lent sokak lakásproblémájára: azok a három vagy több gyer­meket nevelő családok, ame­lyek jelenlegi otthonuknál leg­alább egy szobával nagyobb, új vagy használt lakást akarnak vásárolni, augusztus elsejétől jogosultak lesznek a szociálpo­litikai támogatás felének igénybevételére. A kormánydöntés értelmé­ben az érintettek azzal a felté­tellel vehetik igénybe a támo­gatást, hogy eladott lakásuk árát teljes egészében a na­gyobb lakás megvételére for­dítják. A Nagycsaládosok Or­szágos Egyesületének (NOE) javaslatára megszületett rende­let szerte az országban mint­egy hetvenezer családot érint­het. A szóban foigó szociálpo­litikai támogatás összege egy gyermek után 200 ezer, a má­sodik és a harmadik gyermek után további l-l millió, a ne­gyedik és a többi gyermek után gyermekenként 200 ezer forint. Ennek alapján egy há­romgyermekes család az úgy­nevezett télszocpol igénybevé­telével 1 millió 100 ezer, egy négygyermekes család I mil­lió 200 forintnyi támogatásra jogosult. A fél-szociálpoliti­kai támogatással egyébként korábban csak azok a nagy­családosok élhettek, akik há­zukat akarták bővíteni. A nagycsaládosok augusz­tus elseje után érdeklődhetnek a lakossági pénzintézetekben a konstrukció részleteiről. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete nyilvántartása sze­rint a magyar családok mint­egy 3,5 százalékában nevel­nek három vagy annál több gyermeket. A forinterősödés alig érinti az autóárakat Még mindig megy a szekér Kovács úr megvette élete második au­tóját - szólt pár esztendeje az egyik már­ka nagy sikerű reklámszlogenje, s az autóeladási statisztikákat figyelve hozzá­tehetnénk: majd minden évben vett mel­lé egy újat. Miközben a magyarországi jármű-kereskedelemre vonatkozó jósla­tok egyre óvatosabbak a növekedés te­rén, az értékesítés adatai szerint hazánk­ban még mindig kelendő az új autó. Hazai autóeladási toplista (eladott darab, 2001.1. félév) ©DCEDDCSD 0I919IIBHÍ SfímLír WOM mM^mssűmm '^[jjM 4848 4320 ggg—3677| len 3292 fMlTO® 2439 TiWWim 2406 14 303 M10 043 8347 7545 0 3000 6000 9000 12000 15000 Évről évre bővül az új autók piaca: idén az elsó félévben összesen 72 ezer 587 új sze­mélyautót és terepjárót adtak el Magyarországon, ami kilenc százalékos növekedés a meg­előző év hasonló időszakához képest. A Magyar Gépjárműim­portőrök Egyesületének (MGE) márkáiból tíz százalékkal több, 57 ezer 991 autó kelt el, míg a nem tag Suzukikből hat száza­lékkal többet értékesítettek, mint a tavalyi esztendő első fe­lében. Győző Gábor, az MGE elnöke idén az első negyedévi értékesítési adatok alapján még arra számított, hogy éves szin­ten öt százalékkal nő a piac, nemrégiben azonban úgy nyi­latkozott, hogy év végére akár tíz százalékos bővülés is elkép­zelhető. A személyautók és terepjá­rók értékesítési toplistáját az idén is a Suzuki vezeti, 14 ezer 303 darabos eladásával, mö­götte az Opel bérelte ki a má­sodik helyet, ezúttal valamivel több mint 10 ezer darabos érté­kesítési mutatóval. A Magyar Suzuki Rt. nemcsak belföldön tudhat maga mögött sikeres fél­évet: exportja az idén ötven szá­zalékkal emelkedett, vagyis a tavalyi 20 ezer 109 darab után idén 30 ezer 334 aulót adtak el külföldön, s ezek kétharmada a gyár egy évre piacra került ter­méke, a Wagon R+ volt. Más márkák mellett a Suzuki ittho­ni sikerét is a modellváltások­kal és a szerencsés árpolitiká­val magyarázzák a szakértők. A Suzuki esetében például az ér­tékesítés jelentős részét kitevő Swift is szépítőkúrán esett át, e mellett pedig maradt ami volt: olcsó és megbízható kisautó. A másodikként szereplő Opel értékesítési növekedés többek között az új Corsának, és a cég több, tavasszal meghirdetett ak­ciójának köszönhető. A toplista első két helyezé­se már évek óta nem okoz meg­lepetést, ám a harmadik helyet most nem a megszokott Volks­wagen szerezte meg, hanem a Renault, méghozzá nem is orr­hosszal, hanem 802 eladott új autóval megelőzve riválisát. Bár hazánkban néhány éve egyre inkább nő a francia márkák presztízse, ez mégsem lett vol­na elég a harmadik helyezés­hez. A Renault 8347 darabos eladási rekordjához hozzájárult a kifejezetten kedvező árkons­tukcióban és időben kínált Tha­lia értékesítése is. Ebben a félévben negyedik­ként végzett a Volkswagen, melyből itthon 7545 darab talált gazdára. (A Porsche Hungária jó időszakot tudhat maga mö­gött, ugyanis a sikeres VW-k mellett ők forgalmazzák egye­bek mellett a Skodát is, a cseh márka ebben a félévben kiugró­an magas, 41 százalékos eladás­növekedéssel dicsekedhet, a szakemberek szerint a Fabia­nak köszönhetően. Az elmúlt év tendenciájához hasonlóan az első félévben is folytatódott a kisautók iránti ke­reslet növekedése, ami az alsó­középkategóriás kocsik piacát rontotta. A kisautók iránti ér­deklődés a kedvező árakkal és fenntartási költségekkel magya­rázható. Győző Gábor szerint az új autók értékesítésére min­deddig nem volt hatással a fo­rint május eleje óta tartó erősö­dése, eddig ugyanis a raktáron lévő. autókat árulták a cégek, il­letve az első félévben eladott autókat még a korábbi forintár­folyam idején megkötött szerződések alapján hozták be Magyarországra. Az elnök arra számít, hogy a forint erősödése legfeljebb fél év elteltével érez­teti hatását az új autók értéke­sítésében, ám akkor sem olyan mértékben, mint az árfolyam változása. Amennyiben példá­ul 10 százalékos erősödést ér el a forint, ennek 4-5 százalékos hatása lehet az értékesítésre. Az új autók árnövekedése ugyanis az elmúlt években elmaradt az inflációtól, s az importőrök sze­retnék visszaszerezni elmaradt hasznukat. Katfcá Kriszti Ma DM/DV-informáciá Hollandia már az Euró­pai Unióhoz történő csatla­kozást megelőzően kedvez­ményes elbánásban kívánja részesíteni a magyar munka­vállalókat - adta hírül a Kül­ügyminisztérium. Hollandia ezen kívül már a csatlakozás időpontjától biztosítja a magyar munka­vállalók számára a szabad munkaerő-áramlás lehetősé­gét. Erre vállalt kötelezett­séget Dánia és Svédország is. Ausztria és Spanyolor­szág ebben a viszonylatban EU-muitka fokozatosan kíván közelí­teni a szabad munkaerő­áramlás elvének alkalmazá­sához. A többi tagország még nem adott hivatalos vá­laszt arra, hogy milyen üte­mezéssel biztosítják a ma­gyaroknak a szabad mun­kavállalás lehetőségét. A közösség általános ál­láspontja a kérdésben, hogy a csatlakozást követően két évig a tagországok nemze­ti szabályokat érvényesíte­nek, de lehetőségeik szerint már ekkor segíthetik a ma­gyar munkaerőpiacot. Ezt követően három évig - a tényleges helyzet felülvizs­gálata alapján - csak azok­ban az tagországban marad­nak fenn ezek a nemzeti sza­V ^ bályok, amelyek ezt külön kezdeményezik. A többiek viszonylatában a közösségi szabad munkaerő-áramlás elve érvényesül a magyar munkavállalók vonatkozá­sában is. Egy újabb kétéves perió­dusban már csak azok az országok tarthatják fenn a közösségi szabályoktól el­térő nemzeti munkaerő­piaci korlátokat, amelyek külön is bizonyítani tudják, hogy a magyar munkaválla­lók az adott időben, vagy később veszélyeztetik az il­lető állam munkaerőpiacát. A magyar álláspont sze­rint a csatlakozási tárgyalá­sok lezárásig tisztázódnia kell annak, hogy az egyes tagországok milyen üteme­zéssel kívánják biztosítani a szabad munkavállalást. Amennyiben a tagorszá­gok által vállaltak nem felel­nek meg a magyar munka­erő-piaci helyzet javítását előirányzó közösségi elvá­rásnak, akkor Magyarország fenntartja a jogot arra, hogy ismét visszatérjen az ideig­lenesen már lezárt fejezetre. Magyarország mindig is hangsúlyozta a tárgyaláso­kon, hogy általánosságban a szabad munkaerő-áramlást kellene érvényesíteni a csat­lakozáskor, s korlátokat csak akkor alkalmazni, ha tény­legesen igazolódnak az adott ország munkaerőpia­cára gyakorolt kedvezőtlen hatások. j A norvégoké lett a Pannon GSM DM/DV-információ A norvég Telenor száz százalékra növeli tulajdoni hányadát a Pannon GSM­ben, a cég egymilliárd euró­ért veszi meg három társaság tulajdoni hányadát. A tranz­akció teljesüléséhez a válla­lati jóváhagyások mellett a szabályozó hatóságok enged­élyezésére is szükség lesz. Arve Johansen, a Telenor Mobile vezérigazgatója le­szögezte: a felvásárlás össz­hangban van a Telenor straté­giájával, s azt is hangsúlyoz­ta, hogy az irányítás teljes át­vételével sikeresen járulhat­nak hozzá a magyar mobil­szolgáltató eredményeihez. Érdekes, hogy éppen a Pan­non GSM volt az első nem­zetközi mobil társaság, amelyben a Telenor érdekelt­séget szerzett. A Pannon tavaly tízmilli­árd forint adózás előtti ered­ményt ért el, ez 28 százalék­kal alacsonyabb az előző évi eredménynél, árbevétele meghaladta a 97 milliárd fo­rintot. A társaságnak az idén június l-jén másfél millió előfizetője volt, 300 ezerrel több, mint tavaly az év vé­gén, s piaci részesedése 40 százalék. A norvég Telenor mobil üzletága tizennégy cégben rendelkezik részesedéssel a világon, összes előfizetője ta­valy év végén 5,9 millió volt, ebből 2,3 millió él Norvégiá­ban. A Telenor több mint 30 országban van jelen, tavaly 4,3 milliárd dollár bevételt ért el. A norvég társaság hosszú távú befektetésnek te­kinti a magyart, s részben azért vásárolta meg száz szá­zalékban a Pannont, mert na­gyon meg van elégedve a vállalat eddigi teljesítményé­vel - közölte Arve Johansen, a Telenor Mobile vezérigaz­gatója. További tulajdonszer­zésüket az is motiválta, hogy Magyarországon javulnak a makroökonómiai mutatók, s az itteni az egyik leggyorsab­ban fejlődő mobilpiac Euró­pában. A norvég befektetők úgy vélik, álunk magas szín­vonalú a kereskedelmi, jogi és pénzügyi intézményrend­szer, s további forint-feiérté­kelődés várható. A vezér­igazgató elmondta, hogy nem változtatják meg a Pannon GSM nevét és lógóját. Szeged. Petőfi S. sgt. 16 Telefon: 62-44 SS 66 DigitaUij yours. vtiMfmárka % YORK O+KYASU ^ /// _

Next

/
Thumbnails
Contents