Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-26 / 173. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. JÚLIUS 26. MEGYEI TÜKÖR 7 Szatymazon, Kisteleken, Zsombón Ketyeg a barackbomba? Amire mindnyájan büszkék lehetünk. Gusztusos barackok a dorozsmai piacon. (Fotó: Gyenes Kálmán) Környékünk jó baracktermő helyein - Szatymazon, Zsombón, Kisteleken - kérdeztük, hogy igaz-e amit a szegedi Mars tér piacán tegnap reggel hallottunk: ketyeg a barackbomba! Egyik legkedveltebb gyümölcsnek jószerivel nincs ára, a gazdák inkább pálinkát készítenek belőle, mert „fillérekért" nem adják oda. A szatymazi Gera-csárdától ha toronyiránt vesszük az utat Sándorfalvának, a régi Lebuba jutunk. Ezeket a földeket kárpótlással kapták mostani tulajdonosaik. Miután Répás Ferenc gazdát nem leltük a szépen gondozott barackosában, a szomszédok beszédére hagyatkozva állapítottuk meg, hogy a gondos, hozzáértő munka sem hoz igazán eredményt, ha nincs hol eladni a termést. Kiszámoltuk az egyik őshonos családdal - akik újszegediek különben, de már tíz éve használják a visszakapott ősi birtokot s a régi almás helyére akácost, a tanyához gyümölcsöst és dísznek való fákat ültettek hogy a kicsiben való piacolás totális ráfizetés lenne. Ugyanis Szegedig az út oda-vissza 30 kilométer. Három liter benzinnel járja meg, aki megjárja. Jó esetben vihetnének 60 kiló beládázott barackot, kifizetnék a 300 forintos helypénzt, ugyanennyit a parkolásért és eladnának öt kiló gyümölcsöt. Árulnának 1200 forintot, ami 1500ba kerülne! Nem csoda, ha a nagyanya korba került gazdasszony inkább a tyúkokkal eteti föl a gyönyörű barackot, így teszi ártalmatlanná a ketyegó barackbombát. Embereim javasolják, hogy menjek tovább telefontorony iránt, találok olyan gazdaságot, ahol húsz-huszonöt munkás dolgozik és francia piacra készül az áru. Már ugranék, amikor kajánul nevet mind, ki a kerítés menti beszélgetésen jó segítő volt: Állj! Az illető minisztériumi hajjakend (volt). Másfelé indulunk. A kisteleki főutca sokadik zöldséges boltját Kudik és Társa néven jegyzik. Miután szegedi üzletüket tavaly fölgyújtották, á tulajdonosok lényegében hazajöttek, hiszen mindketten ide valók. A kisvárosban tíz fölötti a barackot árusító helyek száma. Ebben a boltban is van minden, ami zöldség és gyümölcs. - A baracknak kettőszáz forintnál kezdődik az ára. Van mindig, csak hát... A Kudik bolt is a piacról él hallottuk - ahol most a kupec az úr. Fölvásárolnak mindent, mert kezükben a pénz, és csak rajtuk keresztül lehet áruhoz jutni. Mástól tudjuk, hogy az egyik kisteleki illető ellenállt. Nem adta oda a portékáját, amennyiért megkérték. Utána a kutya meg nem kérdezte, hogy miért álldogál ott, hazavitte, másnap újra megpróbálkozott. Első szóra odaadta a kupecnek - az elózó nap kínált ár háromnegyedéért. Ferenczi Józsefné, a zsombói Nektarin Gold Bt. fölvásárlója mondotta, hogy más években ilyenkor már „padlón a barack", de most a vizesség és a húsvéti fagy miatt drágább, mint a korai. - Ezer-ezerkétszáz termelővel tartjuk a frontot. Egyszer sok az áru, másszor kevés. Sárgabarackból szinte semmi se termett, az ősziből pedig szakaszosan. Egy gazdánál is, az egyik helyen bőven, a másikon szinte egy szem se. A barack ára, ahogy számoltuk, épp annyi, mint öt-hat éve volt. Abban maradtunk, ha valami egyszer robban és bombasztikus kárt csinál az az, hogy évtizedeken át nem lehet több a gazdák kiadása, mint a bevétel. M. T. Savasava-, savanyú..." Országos statisztikák szerint egyre kevesebb pénzt hamisítanak nálunk, ami egyesek szerint annak köszönhető, hogy egyre jobban élünk, nincs szükség technikai furmányokra, mások szerint inkább csak a bankjegybiztonság erősödött. Na most tegye fel a kezét, aki az előbbire szavaz. Lgye-ugye! Ellenben a Műcsarnok legújabb kiállításán élesben ugrottak rá a hamisítványokra. A falakon lógnak például Mondrian, Malevics, Picasso és Kossuth festmények, melyeknek a szignó melletti dátumozása egészen 1996ig terjed. Zavarba vagyunk esve, hogy akkor most hamisítvány, vagy mi ez a bevallottan másolt, ám átdátumozott képkollekció? De ez már művészet, ahol szabad a gazda, ekképp olyan művészettörténeti fogalmakat akarnak itt a nézőkkel kóstoltatni és átértelmezni, mint másolat, hamisítvány és reprodukció. Aki a Műcsarnokban nem jut megfelelő eredményre, annak ajánlhatom Liebmann Katalin, az FKGP volt fővárosi elnökének bejelentéséi, mely szemű uj «....„ uzda politikai szervezel jött létre Reform Kisgazda néven. Ok: Torgyán a név elorzására készült. Cél: a népi akaratot kívánják megjeleníteni; erkölcsileg feddhetetlen vezetőkre van szükség. Nos, igaz vagy hamis állítások? Tegyük hozzá, Torgyánt eddig is igen nehezen tudták megfeddni. A játszmák többnyire el vannak kezdve, viszont értékelhetetlenek, mert soha nincsenek befejezve, részmozzanatok vannak, s nincs - a fentiekhez csatolva műegész. Mindezen szempontoknak pregnánsan megfelel a fidesz-mpp-s kormányrész rácuppanása a kisgazda szavazókra a zsebszerződések körüli kotorászásokkal és Ígéretekkel, többek között meglobogtattak egy 5 milliárd forinttal létrehozandó Nemzeti Földalapot. Mert valójában van mit lobogtatni, tele a kormány „tőkével", s míg az uniós állag felét teljesíti a magyar gazdaság, addig a bérek az uniós szint hatodánál tartanak, ami egyben azt is jelenti, hogy a lakosság jó többsége max. a gályáját lobogtathatja vagyonkijelzésként. Ezzel magyarázható az is, hogy a kormány kidolgozhat egy egész börtöncellát betöltő lakástámogatási rendszert, ezt csak az egyébként is jobb módban élők tudják használni, aki viszont el van szegényedve rendesen, annak legfeljebb gyerekei vannak, ám hitelképessége semmi esetre sincs. Hogy szemünk fényét mindezek fényében miképp csillogtassuk, azt tudná az MSZP adócsökkentési és egyéb programjával, de olyan nehéz itt már hinni, nincs olyan * párt a palettán, amelyik ne kiáltott volna legalább egyszer farkast, aztán mégiscsak puszta káposzta lett belőle. De baromira savanyú. lU^c-iU Minősíteni akarják a megye ingatlanközvetítőit Ki árul zsákbamacskát? Megtalálták a tűzoltóparancsnokot Munkatársunktól Megtalálták a Marosban a makói tűzoltóparancsnok holttestét. Urbán József alezredes hétfőn délben fulladt a vízbe, s még tart a vizsgálat, amelynek ki kell derítenie: hogyan eshetett bele a parancsnok a Maros közepén haladó motorcsónakból a folyóba. Az alezredest munkatársai megpróbálták kimenteni, ám mivel rögtön elmerült a zavaros vízben, hiába keresték. A tűzoltók mellett a szegedi vízirendőrök és a szolnoki, valamint a miskolci speciális mentók is részt vettek a keresésben. A miskolciak két mentókutyájukat, Mancsot és Radart is elhozták. A tetemet végül szerda délután találták meg a Maros-hidak alatti szakaszon. A minisztérium és az egyetemek másképp számoltak Kevesebb diókkal kevesebb pénz jár Hampel Tamás: „A minősítés célja: megnyerni az eladók és a vevők bizalmát." (Fotó: Tésik Attila) A Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese fenntartja véleményét, hogy az intézmény kedvezőtlen helyzetbe került a felvételi ponthatárok meghúzásakor. Idén ugyanis az egyik szakon be nem töltött hallgatói helyekre nem vehettek fel más szakra jelentkező diákokat. Ezt pedig az intézmény költségvetése is meg fogja érezni. A felvételi ponthatárok és a felsőoktatásba beiskolázható hallgatók számának meghatározása után a vidéki egyetemek és az Oktatási Minisztérium között kirobbant nyilatkozatháborúban kezdetben nem volt világos, miért jutottak a felek eltérő eredményre abban a kérdésben, milyen mértékben sikerült betölteni az egyes intézmények keretszámait. Saját számításaik helyességét mind a minisztérium, mind pedig az egyetemek bizonygatták. Azóta tisztázódott, hogy a vita szereplói másmás adatokból kiindulva számoltak. A szaktárca az előző évben felvett diákok számához viszonyítva állította, hogy a Szegedi Tudományegyetem idén 99 százalékban betöltötte a hallgatói helyeket. Ha azonban a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban megjelent irányszámokhoz viszonyítjuk a beiskolázott elsőévesek számát, akkor csupán 92 százalékos arányt kapunk. Ez azt jelenti, hogy az összesített irányszámoknál több mint 300 diákkal kevesebbet vettek fel a szegedi egyetemre. - Nekünk is és a minisztériumnak is igaza van, attól függ, hogyan számolunk. Ettől függetlenül továbbra is azt mondom, hogy a Szegedi Tudományegyetem kedvezőtlen helyzetbe került a ponthatárok meghúzásakor mondta lapunk kérdésére dr. Visy Csaba oktatási rektorhelyettes. A kedvezőtlen helyzet pedig az intézmény idei költségvetésére is kihat, hiszen szeptembertől már a felvett hallgatók után járó normatívát kapják az egyetemek. A Szegedi Tudományegyetem pedig tavasszal az irányszámoknak megfelelő bevételekkel számolva osztotta fel ez évi büdzséjét. A rektorhelyettes hozzátette: a szegedi egyetem képviselői természetesen nem arra számítottak, hogy minden szakra annyi hallgatót vehetnek fel, amennyi az irányszám alapján beiskolázható lenne. Ritkán tudnak ugyanis olyan ponthatárt megállapítani, amit éppen az irányszámnak megfeleló számú jelentkező ér el. Ezért kevés kivételtól eltekintve az irányadónak tekintett érték alatt kell megállapítani a felvehetők számát. Míg azonban az elmúlt években általában az egyes szakoknál így „lefaragott" helyeket más szakokhoz csoportosíthatták az egyetemek, idén ezt csak korlátozottan tehették meg. A Szegedi Tudományegyetem képviselői is megelégedve távoztak volna a ponthatárokat meghúzó értekezletről, ha az egyik helyen elveszített hallgatói helyekre más szakokon vehettek volna fel diákokat. - A természettudományi karon például biofizikus helyett több biológus hallgatót, kémiatanár helyett pedig több klinikai kémikust szerettünk volna beiskolázni, ez utóbbi szakon ugyanis több mint hétszeres volt a túljelentkezés - hozott példákat Visy Csaba, aki elismeri, hogy az államilag finanszírozott hallgatói helyek elosztására a minisztérium jogosult, csupán a korábbi, rokon szakok közötti átcsoportosítási lehetőség korlátozásával nem ért egyet. A sajtóban ugyanakkor egyetemi vezetők tettek olyan kijelentéseket, hogy a szaktárca utólag megváltoztatta a felvételi eljárás játékszabályait. Valószínűleg ezt a nyilatkozatát is meg kellett magyaráznia dr. Berta Árpádnak, a bölcsészettudományi kar dékánjának, amikor hétfőn délután dr. Dobozy Attila általános rektorhelyettessel együtt a minisztériumba kérették. Ott aztán megegyeztek: jobb a békesség... H«g*düs Szabolcs Az ingatlanközvetítők továbbképzését és minősítését szorgalmazza a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ingatlanszekciójának új elnöke. A vásárhelyi Hampel Tamás szerint az ingatlanközvetítőknek újra meg kell nyerniük mind a vevők, mind az eladók bizalmát. A magyar ingatlanforgalomnak kevesebb mint a felét bonyolítják le a kellő szakértelemmel rendelkező közvetítők, miközben Nyugat-Európában és a tengerentúlon ez az arány kilencven-kilencvenöt százalékos. - Szándékaink szerint a szekció fogja megtervezni és lebonyolíttatni az ingatlanközvetítők szakmai továbbképzését, s minősítését - mondta lapunknak Hampel Tamás, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ingatlangazdálkodási szekciója frissen megválasztott elnöke, aki a korábban bizottságként működő testület vezetőjeként is dolgozott. -Természetesen szoros kapcsolatban állunk a szakmai szövetségekkel is, s megpróbáljuk óket egy együtműködési megállapodás keretében rávenni, hogy ők is a kamarai tagokhoz hasonló követelményrendszer szerint működjenek - tette hozzá. Az elnök úgy véli, hogy a legálisan, azaz irodával rendelkező ingatlanközvetítóknek el kell nyerniük mind az eladók, mind a vevők bizalmát. Az előbbiek ugyanis az ingatlanuk értékére vonatkozó kérdésekre nem szívesen válaszolnak. Sok helyen pedig elsősorban az ár érdekli a vevőt. Az irodák egy részében a leendő vásárló először az ingatlanok fotóit bemutató albumokban keresi a neki megfelelőt, s ha a kép tetszett, a valóságban is megnézi az „árut". Sokan feketén is foglalkoznak ingatlanközvetítéssel, s kellő szakértelem nélkül ajánlják a címeket. A magyar gyakorlat azt mutatja: az ingatlanforgalomnak kevesebb mint a felét bonyolítják le a szakértelemmel rendelkező közvetítők, miközben Nyugat-Európában és a tengerentúlon ez az arány kilencven-kilencvenöt százalékos. Pedig az ingatlanközvetítők megbízhatóságából és kellő szakértelméből a vevők profitálhatnak, így ugyanis nem vásárolnak zsákbamacskát. Azt, hogy a megyében hány ingatlanközvetítő dolgozik, pontosan senki sem tudja. A kérdésre a kamaránál sem tudnak válaszolni, már csak azért sem, mert a tagság nem kötelező. Hampel Tamás úgy gondolja, száz alatt van a megyében dolgozó közvetítők száma. B. K. A.