Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-26 / 173. szám

6 MEGYEI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 2001. JÚLIUS 26. Magyar tulajdonú külföldi lapkiadó vállalat pályázatot hirdet FŐSZERKESZTŐI munkakör betöltésére szegedi/szabadkai munkahelyre. Pályázati feltételek: • 22-40 év közötti életkor • újságírói szakmai tapasztalat • kiválóan kommunikáló dinamikus személyiség • angol nyelv kiváló ismerete és használatának képessége • teljesítményarányos fizetési és prémiumrendszer vállalása. Pályázat elbírálásánál előnyt jelent: • szerb és/vagy további idegen nyelv ismerete • szakmai tapasztalat a bulvár-, TV-magazinok és/vagy női újságok területén • bármely területen szerzett vezetői tapasztalat A részletes szakmai önéletrajzot tartalmazó pályázatot (amelynek bizalmas kezelését garantáljuk) a hirdetés megjelenését követő 8 napon belül kérjük eljuttatni a következő címek valamelyikére: • Pannoncom Média, 6713 Szeged, Pf.: 191. • lranyar@mail.tiszanet.hu ^ Bővebb információ: s munkanap 12-16 óráig, 20/98-03-831, Póczik Dezső. § Új módszerek a mezőgazdaságban Műtrágya helyett baktérium? Gazdasági haszonnövények nitrogénellátásának fokozására és növekedésük serkentésére dolgoznak ki új módszereket hazai kutatók a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének irányításával. A kutatáshoz a Széchenyi-terv egyik programjában 292 millió forintot nyertek a szakemberek. Az MTA Szegedi Biológiai Központjának Genetikai Intézetében dr. Dusha Ilona a természetben előforduló egyik nitrogénkötő baktériumnak olyan változatát állította elő az utóbbi években, amely a lucerna gyökerén megtelepedve, az eddigieknél hatékonyabban köti meg a növények számára létfontosságú nitrogént. Bár a levegő 78 százaléka nitrogéngáz, a növények ezt nem tudják közvetlenül hasznosítani. Ha a talaj sem tartalmaz elegendő nitrogént, akkor a földben élő egyes baktériumok segíthetnek a növénynek abban, hogy hozzájusson ehhez az alapvető kémiai elemhez. A parányi élőlények egyik csoportja - ide tartozik az SZBK-ban kifejlesztett rhizobium - a növény gyökerén keletkező gümőkben a levegő nitrogénjét ammóniává alakítja a növény számára. Az SZBK munkatársai már harminc éve foglalkoznak ennek a szimbiózisnak nevezett kapcsolatnak a vizsgálatával. A nitrogénkötő baktériumok másik csoportja, például az azospirillum, a növények sejt közötti járataiban él, s a nitrogén megkötése mellett olyan fitohormonokat termel, amelyek befolyásolják a növények növekedését. Az úgynevezett asszociatív nitrogénkötő baktériumok olyan egyszikű növényekkel hoznak létre kapcsolatot, mint a kukorica, a búza vagy a rizs. - Ha nitrogénszegény talajba ültetünk például kukoricát, a növény ott fejlődik jobban, ahol nitrogénkötő baktériumok is élnek - magyarázza az elmélet szemmel látható gyakorlati érvényesülését Dusha Ilona. A nitrogénszegény földek feljavítására a második világháború utáni intenzív mezőgazdálkodás korában műtrágyát alkalmaztak, amelynek következtében jelentősen megnőtt a terméshozam. A nitrogén műtrágya előállítása azonban rendkívül költségesnek bizonyult, ráadásul a környezetet is szennyezte azzal, hogy jó része az esővízzel beszivárgott a talajba és az ivóvízkészletbe. Ma kormányrendelet írja elő, mennyi nitrogént lehet kijuttatni egy hektár földre. A gazdák azonban a drága műtrágyát már nem képesek megfizetni. Hazai kutatók - köztük az SZBK munkatársai most a nitrogén műtrágyát részben helyettesítő eljárások kifejlesztésén dolgoznak. Egyrészt olyan baktériumtörzseket kívánnak kitenyészteni, amelyek az eddig ismerteknél jobb nitrogénkötő kapacitással rendelkeznek. Ezzel ugyanis serkenthetik a gazdaságilag hasznos növények növekedését. Ehhez azonban azt a módszert is ki kell dolgozni, amellyel a baktériumokat kijuttatják a termőföldekre. Ennek egyik módja, hogy baktériumot tartalmazó folyadékkal permetezik a növényeket. Ennél hatékonyabb és olcsóbb megoldásnak tűnik, ha a szilárd hordozóanyaghoz „kötött" baktériumokat a vetőmaggal együtt, vagy komposzttal juttatják a földbe. Az újabb módszerekkel a szakemberek szerint több százmillió forintot lehetne megtakarítani, ha az eljárást a kukoricaföldeknek akárcsak egyharmadán is alkalmaznák. Ehhez hozzájárul még a környezetszennyezés kivédéséből származó haszon. A kutatásban összesen nyolc tudóscsoport, illetve gazdasági társaság vesz részt, amelyek összesen 292 millió forint állami támogatást nyertek a vizsgálatokra a Széchenyi-terv Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programján. Hegedűs Szabolcs Szabadiskola Munkatársunktól Az idén közel ötven résztvevőre számítanak a 36. mártélyi képzőművészeti szabadiskola szervezői. A vendégek szombattól folyamatosan érkeznek. A szakmai munkát - szabadon választott csoportokban - három művész, Fodor József, Holler László, illetve Neuberger István irányítja. Az ő vezetésükkel ismerkednek meg a tanítványok többek között a Tisza sajátosságaival, formavilágával. Természetesen lesznek fakultatív programok is: zene, irodalom, számítógépes grafikák készítése. A jövő héten egy könnyűzenei koncert, illetve egy irodalmi est is lesz. A kéthetes munka eredményét augusztusban tekintheti meg a közönség a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban. A kiállítást augusztus 10-én, pénteken, 16 órakor nyitják meg az érdeklődők előtt. A csongrádi nemzetközi alkotótábor zárókiállítása Plein Air 2001 - Szegeden Munkatársunktól A Csongrád Galériában befejeződik július 27-én, pénteken a kollektív tárlat, melyet a képzőművészek magukkal hozott munkáiból rendeztek, s ugyanakkor Szegeden, pénteken este 7 órakor az egyetem Dugonics téri aulájában a tizenegyedik Plein Air csongrádi nemzetközi alkotótáborban készült alkotások kerülnek a közönség elé. Az Aranyi Sándor, Volker Beyer, Ceren Bulut, Dudás Sándor, Miguel Epes, Pawel Frej, Krzysztof Koncewicz, Barbara Kufta, Lázár Pál, Molnár Mihály, Anna Morlinghaus, Nagy Gábor, Nádas Alexandra, H. Yakup Öztuna, Popovics Lőrinc, Mirona Subran, Sejben Lajos, Simor Márton és Szakács Béla munkáiból rendezett szegedi tárlatot dr. Trogmayer Ottó, Széchenyi-díjas muzeológus nyitja meg. Az eseményen közreműködik a Travelin Brothers - Rakovits István és Kerekes Akos (gitár, ének). A Plein Air zárókiállítása augusztus 15-éig tekinthető meg. Régi zongoristák Apropó, az Anna-bál A Régi zongoristák klubja következő összejövetelét ma este 7 órától tartja Szegeden, a Forrás Hotelban. Az Annabál apropóján rendezett ingyenes klubesten hangszerhez ül Arany János, Lévay Endre, Mózes János, Polgár Gyula és Veress László, dobon Várnai Szilárd kísér majd. IGÉNYES NYOMDAI SZOLGÁLTATÁS: ÖM 62/466-847 Eltűnhet a dughagymás vörös? A piac nem értékeli A szakemberek szerint már csak arra van idő, hogy megkeressék a meglévő fajták közül azt, amelyik ezen az éghajlaton is szép eredményt hoz. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az utolsó tíz-tizenöt évben romlott a makói hagyma minősége. Az is probléma, hogy a talaj termőképessége szintén gyengült, így a korábbinál szűkösebb termésnek is csak egy része alkalmas a kivitelre. Ráadásul az önköltség - a benzin, a vegyszer, a munkaerő ára megnőtt, miközben a nyugati piacon ezt a többletet az árban nem sikerül érvényesíteni. Röviden így összegezhető a hagymafelvásárlással és termeléssel foglalkozó Mágori Józsefné véleménye arról, miért romlottak a makói hagymások pozíciói. Mindehhez járul az a körülmény, hogy a nyugati piac már nem díjazza az állékony hagymát. Manapság az elvárás a nagy méretű, szép küllemű hagyma. Nem számít, meddig áll el, hiszen Szíriától Kínáig ma már a világon mindenütt termelik, így az év minden szakában hozzájuthat a vásárló frissen, olcsón. Mindez azt is jelentheti, hogy a dughagymás makói vörösnek befellegzett. Ezt a véleményt az értékesítési adatok is alátámasztják: a fajta a nyugati piacról lényegében kiszorult, csupán a hazai feldolgozóipar igényli még, no meg a feketekereskedelem - kis tételben, nyomott áron. Ezért foglalkoznak vele mind kevesebben. Igaz, a Hagyma Terméktanács kezdeményezésére az állam támogatja a dughagymás vöröshagymát, ám így is csak a szárítóüzemeknek kell, az uniós export szinte reménytelen. Most a megmaradt áttelelő hagyma miatt a belföldi piacon is nehéz eladni. Nem sokkal jobbak idén a fokhagyma kilátásai sem. A jó termés elsősorban a nagy mennyiségű kora nyári csapadék miatt marad el. Makón a lakosság zöme évszázadokra visszamenően a hagymából élt, így most óriási a gond. Mágori Józsefné szerint a kiút a nyugati igényeknek megfelelő, új fajták bevezetése lehet, ám a termelők nehezen váltanak, ráadásul az infrastruktúra, a géppark komoly fejlesztése nélkül így is versenyképtelen lesz a makói hagymás, mondjuk a spanyollal szemben. Mindezzel Dán János parlamenti képviselő is egyetért. A honatya a minap a felvásárlótelepen elmondta, tisztában volt azzal, hogy a Makón termesztett hagymafajták már nemigen versenyképesek külföldön - ám az elmúlt időszakban a fajtafenntartásra, nemesítésre nem sok figyelmet fordítottak nálunk, így érthető, hogy nem sikerült alkalmazkodni az új igényekhez. Mint mondta, ezért tett meg mindent a makói hagymakutató megmentéséért, ami végül is az agrártárca közreműködésével sikerült. Félő viszont, hogy az akció elkésett. A fajtanemesítés évtizedes lemaradását nehéz behozni, és a makói hagymások már így is a huszonnegyedik óra utolsó perceiben járnak. Mint néhány hete beszámoltunk róla, a Vásárhelyi utcai kutatóbázison valóban új lendületet kapott a tudományos tevékenység, miután a makói intézmény a Zöldségtermesztési Kutatóintézettől visszakerült a szegedi székhelyű Gabonakutató Kht.-hoz, a szakemberek egy része szerint azonban már csak arra van idő, hogy meghonosítsák nálunk a most keresett fajták közül azokat, amelyek ezt az éghajlatot, ezt a talajt elviselik. Am ez sem olcsó vállalkozás, állami támogatás kellene hozzá. Dán János képviselő szerint a fejlődéshez - és ezt agrárprogramjában is leírta szakmai segítséget adhatna az állam egy, a falugazdászhálózathoz hasonló szervezettel, és a támogatási rendszert is át kellene alakítani. Szabó Imre Modern kempingezők - a Balaton helyett Szegeden Sátor és lakóautó Biztosan mindenki emlékszik még fiatalkora sátoros, kempinges kirándulásaira. Nos, a modern kempingezőt már nem az Epmak hátizsákról és a barna hálózsákról lehet felismerni. A Partfürdő Campingben tett körutunk során kiderült: a kempingek slágere a lakókocsi és az apartman. Ahogy pédául a Balatonnál, Szegeden is a külföldi vendégek vannak túlsúlyban. Főként németekkel, akik kitűnően példázzák a modem kor nyaralási szokásait. Általában egy-két hétre jönnek hozzánk, lakókocsiaikkal sokszor átszelik az országot, és a végcél rendszerint a Hungaroring. Lakóautóikban tévé, videó, hifitorony, azaz kényelmükről egy pillanatra sem mondanak le. Ahogy megérkeznek, kényelmes és tágas előteret építenek „házukhoz", kipakolják a kempingfotelokat, -asztalokat. Akadnak persze másmilyen turisták is. Kael - aki barátaival Lipcséből jött kifejezetten Szegedet kereste. Azt mondja, sokat hallott már a városról, és most látja, hogy tényleg szép. A kemping is tetszik neki, főleg, hogy van medence. A német fiú szerint sátorozni (lakókocsizni) sokkal jobb, mint szállodákban éjszakázni. A parton sétálva találkozunk a Partfürdő vezetőjével. Lakó Gábor szerint az utóbbi hetek esőzései csak a fűnek tettek jót, a forgalomnak nem. Az apartmanokban lakókat nem zavarja az eső, de a sátorozók könnyen lemondanak szenvedélyükről, ha borús az ég. Néhány percnyi kutatás után azért magyar kempingezőkkel is találkozunk. A Horacsek család hajnalban indult Mosonmagyaróvárról a Balatonra, végül Szegeden kötöttek ki. „A rádióban olyan rossz időt mondtak a Balatonnál, hogy inkább továbbjöttünk egy kicsit" meséli Horacsek Lajos. A családfő és felesége szerint sem azért járják sátorral az országot, mert nincs pénzük szállodai szobára. A feleség azt mondja: „Otthon szép kertes házban lakunk. Ha az ember nyaralni megy, mást akar kapni, mint az év többi napján." Veres Csilla, a Tisza-parti kempinget is üzemeltető Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat munkatársa szerint az utóbbi években az emberek nagy része már nem a sátorhelyeket keresi, hanem lakókocsival jön, vagy faházakban száll meg. Nálunk, mondja iskolai csoportok, baráti társaságok szoktak házakat bérelni, a nyugati, gazdagabb turistáknak más igényeik vannak. Ők lakókocsikban magukkal hozzák kényelmüket. A németeknek, hollandoknak inkább a szép környezettel és a színvonalas kiszolgálással tudunk kedvet csinálni a kempingezéshez. Csik Gergely Horacsekék a Balatonra indultak. Szegeden kötöttek ki. (Fotó: Gyenes Kálmán)