Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-24 / 171. szám

KEDD, 2001. JÚLIUS 24. EGY SZÁZALÉK 7 Új helyszín a Kisstadion Hajtás, nyolcadszor Augusztus 23-26. között immár nyolcadik alkalommal rendezi meg Szegeden a Pálma Reklámstúdió a Hajtás biztonságosan járműipari szakkiállítást és vásárt. Ez az év nagy változást hozott a kiállítás életében, a helyszín ugyanis nem a korábban megszokott Eko-park, hanem az újszegedi Kisstadion lesz. Füves, betonos és salakos pályák várják mind a kiállítókat, illetve az augusztus utolsó hétvégéjén kilátogató érdeklődőket. A számos autócsoda mellett hagyománynak számítanak a mentők, a rendőrök és a tűzoltók standjai is. Az elmúlt évekhez hasonlóan szórakoztató programok is várják a vásárlátogatókat: pénteken Auth Csilla. szombaton Gerendás Péter, vasárnap pedig a Volvox együttes lép fel a vásárszínpadon. A VIII. Hajtás biztonságosan járműipari szakkiállítás és vásár fő támogatója idén a Toyota Wéhli. Hivatalos mobilszolgáltatója a Westel Rt., exkluzív médiatámogatója a Képes Autó Expo. Nyitva tartás: csütörtökön 12-19-ig a többi napon 10—19-ig. Ebben az évben első ízben adják át a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének díját, ezt a kiállítás legszebb autója kapja. Az autó kiválasztásában három szegedi hölgy vesz részt: dr. Ványai Éva. Szeged város alpolgármestere, Pásztiné Mészáros Éva. a Délmagyarország kereskedelmi igazgatója és terveink szerint a Szegedi Nemzeti Színház egy közismert művésznője. Szociális területen dolgozók Őszi béremelés Munkatársunktól Átlagosan húszszázalékos béremelést kapnak szeptembertől a szociális területen dolgozó diplomások, az ágazatban bérszorzó alkalmazását vezetik be - közölte a szociális és családügyi miniszter. Harrach Péter elmondta, hogy az intézkedés hatására a diplomások jelenlegi 75 ezer forintos havi bruttó átlagbére 90 ezer forintra emelkedik. A szociális tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a béremelés fedezetét - a normatívába beépítve - az önkormányzatok már megkapták, és másra nem fordíthatják. A szociális terület munkavállalói hosszú éveken át megalázóan alacsony bért kaptak, tavaly ezen egyszeri, 14. havi fizetéssel és további fejenkénti húszezer forintos kiegészítéssel próbáltunk javítani - fogalmazott a miniszter. Elmondása szerint az idén folytatódó bérrendezés első lépcsőfoka a minimálbér negyvenezer forintra emelése volt, amely a szociális ágazat dolgozóinak 46 százalékát érintette. A napraforgóról Munkatársunktól Országos napraforgó szakmai napot és bemutatót rendez július 26-án, csütörtökön Kiszomboron a Gabonatermesztési Kutató Kht., valamint a Csongrád Megyei Agrártudományi Egyesület. Az érdeklődők a GK Kht. dénesmajori telepén tájékozódhatnak a napraforgó vetésterületéről, a termésátlagokról, valamint a 2002-es fajtaajánlatról. A korábbiakhoz képest kevesebb hektáron termesztett növény termésátlagai az utolsó években nem számítottak rosszaknak: meghaladták a 90-es évekre jellemző, 1,5 tonnás hektáronkénti átlagot. Az elkövetkező esztendők feladatairól a GK Kht., a Földművelésügyi Minisztérium, az FVM Csongrád Megyei Hivatala, valamint a Cereol Növényolajipari Rt. szakemberei tartanak előadásokat. MAGYAR NEMZETI BANK" Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 406.24 Ausztrál dollár 144.58 Cseh korona 7.33 Dán korona 33.28 Euró 247.88 Luxemburgi franki 100) 614.48 Finn márka 41.69 Francia frank 37.79 Görög drachma* 100) 72.75 Holland forint 112.48 ír font 314.74 Német márka 126.74 Olasz líra(lOOO) 128.02 Osztrák schilling 18.01 Portugál escudo( 100) 123.64 Spanyol peseta* 100) 148.98 Japán ven* 100) 230.85 Kanadai dollár 185.04 Lengyel zloty 68.02 Norvég korona 31.00 Svájci frank 164.83 Svéd korona 26.66 Szlovák korona 5.80 USA dollár 285.44 Jt Töretlen a Csongrád megyei építési kedv Lejárnak az első lakáskasszák A lakásépítést támogató központi intézkedések pozitív hatásának tulajdoníthatóan már az elmúlt évben is jelentősen emelkedett az új lakásépítési engedélyek száma, és ez a kedvező folyamat az idén sem állt meg. A legfrissebb ismert adatok alapján az idei első negyedévben Csongrád megyében 362 új engedélyt adtak ki az építésügyi hatóságok, majd két és félszer annyit, mint az előző esztendő azonos időszakában - írja Pálfalvi Zsoltné, a KSH elemzésében. Építkezés. A „lakásboomnak" is köszönhető, hogy jó esztendő elé néz az építőipar. (Fotó: Karnok Csaba) A tavalyi számok alapján prognosztizálható volt a befejezett lakások számának emelkedése is: a jelentős, több mint ötvenszázalékos növekedés azonban még csak alig észrevehető elmozdulástjelent a két évvel korábbi mélyponthoz képest. Országosan mindössze négy olyan megye van - Jász-Nagykun-Szolnok, Veszprém, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg -, ahol kevesebb lakás építésére adtak ki engedélyt a hatóságok, mint egy évvel korábban, és három olyan (Szolnok megye mellett Bács-Kiskun és Somogy), ahol a befejezett lakások száma csökkent. Ezzel szemben például Győr-Moson-Sopron megyében ötszörösére, Komáromban pedig háromszorosára emelkedett az elkészült új lakások száma. A Csongrád megyei 114 új lakás zöme lakossági beruházásban készült, az építtetői kört csak a megyeszékhelyen bővítették vállalkozások, amelyek többszintes, többlakásos lakóépületekben „létesített" lakásokkal jelentek meg a piacon. Az országos tendencia alapján valószínűsíthető, hogy a gazdasági szervezetek növekvő részt vállalnak majd a lakásépítésben, hiszen a most már mindenki számára elérhető kedvezményes kamatozású hitelek mellett az elsők között belépőknek megnyíló lakástakarék-pénztári források is szélesítik a fizetőképes keresletet. Az értékesítésre szánt lakások súlya azonban az országos egyötödnyi részaránnyal szemben egyelőre csupán tízszázalékos. Az új lakások hattizede családi házas formában épült, a többi jellemzően többszintes, többlakásos épületben. Ez utóbbiak aránya az országos 22 százalékkal szemben 38 százalék. Az építési forma szerinti különbséggel magyarázható, hogy a megyei új lakások átlagos nagysága három négyzetméterrel kisebb - 97 négyzetméter -, mint az országos átlag. Ugyanezzel függhet össze, hogy a megyében az építőipari szervezetek által kivitelezett lakások aránya már meghaladja a házilagosan kivitelezettekét. Talán a „lakásboomnak" is köszönhető, hogy meglehetősen jó esztendő elé néz a megyei építőipar: a tavalyi első negyedév alulteljesítéséhez képest az ágazat idén egyharmados volumennövekedést ért el. Országos összehasonlításban a három déli megye együtt is kiemelt helyet foglal el a régiók rangsorában, mindez annak köszönhető, hogy Csongrád mellett Békés (25 százalékkal) és Bács-Kiskun (34 százalékkal) teljesítménye is jóval túlszárnyalta a tavalyi első negyedéviét. A négy alkalmazottnál többet foglalkoztató szervezetek 6,6 milliárd forint értékű építkezéseinek háromötöde épületek építéséből származott. Az első negyedévben mind az épületek, mind az egyéb építmények építése elérte az ágazati szint egyharmados növekedését. Mindkét területen jól szerepeltek az ötven főt meghaladó létszámú vállalatok: az építőipari termelés több mint kétharmadát a legnagyobb szervezetek adták, közel egynegyedét pedig a 10-49 fősek. Március végéig a vállalkozások építőipari munkákra közel tíz és fél milliárd forint értékben kötöttek új szerződést, kétharmad-egyharmad arányban épületekre, illetve egyéb építményekre. Az első negyedév végén összességében közel húszmilliárdos szerződésállomány volt még teljesítetlen, ami a pozitív tendencia tartósságát vetíti előre. K. A. Havi ötmillió forint volt tavaly a „csúcsbér" Tizenhatmilliárddal adóztunk Csongrád megyében a legnagyobb jövedelem tavaly is osztalékból származott, összege négyszázhatvan-, adója több mint kilencvenmillió forint volt. A legmagasabb bérjövedelem meghaladta a hatvanmillió forintot, ez a megyei személyijövedelemadó-rangsor hatodik helyére volt elegendő. A tíz „virilista" közül öten negyven év alattiak, ketten a szebbik nemet is képviselik. Az agrárszektor alacsony jövedelemtermelő képességével és az adómorállal egyaránt összecseng, hogy legmagasabb őstermelésből származó jövedelem is alatta maradt az évi egymillió forintnak... A nem önálló tevékenységen belül meglepő a bérjövedelem már-már hihetetlenül magas, 91 százalékos aránya - papíron tehát abból él a polgár, amit munkáltatója átutal a bankszámlájára. Az adóbevallásokban az APEH megyei igazgatója, Papp István segítette az eligazodást. E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu Az elmúlt évről Csongrád megye közel négyszázhúszezres lélekszámú lakónépességéből százötezren, azaz a lakosság egynegyede nyújtotta be a személyijövedelemadó-bevallását. Az önadózók együttesen 67 milliárd forint összevonandó jövedelmet realizáltak. Az egy főre jutó éves megyei átlagjövedelem 703 - országosan 844 - ezer forint volt, amely az előző évihez hasonlítva 10,7 százalékkal, tehát infláció ütemét meghaladóan emelkedett. Az éves adó összege 15,7 milliárd forint volt, az egy főre jutó pedig 183 ezer. Ez utóbbi tizenhat százalékkal meghaladta az előző évi átlagot, de egynegyeddel - sajnos - elmaradt az országostól A legkisebb, négyszázezer forint alatti adósávba negyvenhatezren tartoztak, náluk az egy főre jutó éves jövedelem 232 ezer forint volt. Egymillió felett mindössze tizenhétezren „kerestek", ám a kis létszám ellenére itt koncentrálódott a jövedelemtömeg jelentős része. E kategóriában - vagyis a legmagasabb kulcsú sávban - az egy főre jutó éves összevont jövedelem meghaladta a kétmillió forintot. Az összevonandó jövedelmek nyolcvan százaléka nem önálló tevékenység eredménye, ezen belül is meglepő azonban a bérjövedelem mármár hihetetlenül magas, 91 százalékos aránya. (Papíron tehát abból él a polgár, amit munkáltatója átutal a bankszámlájára.) Az egy főre jutó bérjövedelem összege megyénkben 729 ezer forint volt, amely az előző évhez képest 10,1 százalékkal nőtt, meghaladva ezzel az tavalyi 9,8 százalékos inflációt. 0053-A \ cJ^L. Lce-vfimbz •omxma} JA— ' ~j ' íuumiuánai kuKE*€SÓ _ auos/nna , 7 umiavomitmutfwtmiwtjtndajwi W-WOCO. fc : CIO ! i—|—, Nagy szám. Az adóterhelés növekedett. A kizárólag bérjövedelemmel rendelkező Csongrád megyei adóalanyok több mini felének átlagos jövedelme mindössze 220 ezer forint volt az elmúlt évben, ennek az egy hónapra vetített összege Kevés mélyen alatta maradt az aktuális minimálbér havi összegének, a tavalyi 25,5 ezer forintnak. Ez az adózói kör ötven százalék feletti létszámaránya ellenére az összes bértömeg kevesebb mint húsz százalékát mondhatta magáénak. Ezzel együtt sem Csongrád megyében a legrosszabb a helyzet, hiszen az egy főre jutó éves állagbér országosan is mindössze 224 ezer forint volt. Az egyéb jogcímen szerzett jövedelmek legfontosabb eleme a nyugdíj: egy főre jutó éves összege 375 ezer forint volt, amely az előző évhez viszonyítva 8,7 százalékkal volt magasabb. (Az emelkedés üteme a nyugdíjaknál tehát nem tudta követni az inflációt, miközben a kormány három év alatt tíz százaléknál magasabb reálnyugdíjnövekedésről beszél.) Az összevont adóalapra jutó adóterhelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva elég jelentősen, mintegy két százalékkal nőtt, így elérte a húsz százalékot. Ezzel együtt kézzelfogható az adókedvezmények tehermentesítő hatása, hiszen a legkisebb, négyszázezer forint alatti adósávba eső jövedelmek törvényileg előírt húsz százalékos kulcsát hat százalékra, a középső kategória harminc százalékos kulcsát tizenegy százalékra mérsékelte. Még a legmagasabb adósávba tartozó, egymillió forint feletti jövedelmek negyven százalékos adókulcsa is csak 28 százalékos terhelést jelent átlagosan. Ebből persze az is következik, hogy túl alacsony, gyakorlatilag áüagkeresetnek megfelelő jövedelemmel is át lehetett csúszni a legmagasabb adókulcsú sávba, ami azért messze van az élethez tökéletesen igazodó adóterheléstől. Tanulságos, hogy az önálló tevékenységjövedelmeinek alig több mint két százaléka származott mezőgazdasági őstermelésből - a legnagyobb bevalló is egymillió forint alatt maradt -, ami egyrészt jelzi a kedvezményeket, másrészt összecseng az agrárszektor alacsony jövedelemtermelő képességével, illetve az adómorállal is. Csongrád megyében a legnagyobb jövedelem tavaly is osztalékból származott, összege 458 millió forint, ami hatszázötvenszerese az átlagjövedelemnek, és az előző évihez képest is több mint duplájára emelkedett. Értelemszerűen ennek adója áll a személyijövedelemadó-kötelezettségek rangsorában az első helyen - húszszázalékos kulcs miatt -, közel a 92 millió forintos összeggel. A legmagasabb bérjövedelem valamivel meghaladta a hatvanmillió forintot, ez a rangsor a hatodik helyre volt elegendő. A tíz „virilista" közül öten negyven év alattiak, két hölgy pedig a szebbik nemet is képviselni tudja. Az ingatlanátruházás jövedelme 2000-ben megyénkben meghaladta az ötmilliárd forintot, a szóródás ebben a kategóriában a legnagyobb, hiszen a megyei topjövedelmek zömében ebből a forrásból származnak. A lista élén álló bevétel 103 millió forint, és ennél a magánszemélynél képződött a legmagasabb jövedelem is, 82 millió feletti összegben. Érdekes, hogy a rangsor századik tagjának jövedelme is meghaladta az ötmillió forintot. Kovács András