Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-24 / 171. szám

KEDD, 2001. JÚLIUS 24. AKTUÁLIS 5 Étkezésidíj-tartozások Ópusztaszeren Behajthatatlan százezrek? Gergely József képviselő javaslatára indított belső vizsgálatot az ópusztaszeri önkormányzat az intézményi étkeztetés körülményeinek tisztázására. Az első felmérések szerint az iskolai étkeztetést igénybe vevők körében több százezer forintnyi díjtartozás halmozódott fel. Az 1998 óta görgetett pénzhiányt most kellene behajtani az adósokon. A képviselő-testület rendkívüli ülésen értékelte a vizsgálat tapasztalatait, és elfogadta a volt élelmezésvezető felmondási kérelmét is. Képviselői indítványra került a figyelem központjába Ópusztaszeren a közétkeztetés kérdése. Az 1998-ban megválasztott testület ugyan már két esztendeje önkormányzati hatáskörbe vonta az intézmények és a konyha gazdálkodását, az étkeztetéssel kapcsolatos pénzhiány okait eddig nem vizsgálták. Ennek az a magyarázata, hogy Ópusztaszeren az étkezési díjakat nem előre, hanem utólag szedik be - hangsúlyozta Makra József polgármester. „Ez évek óta alkalmazott gyakorlat. így a fizetési kötelezettség elmulasztása nem tűnt fel a testületnek. Az élelmezésvezető pedig nem hívta fel rá a figyelmünket. Ráadásul a közétkeztetést igénybe vevők döntő többsége szociális támogatásra szorul. Az önkormányzat ezért nem gondolhatott soha jelentős díjemelésre. Nem akartuk ugyanis, hogy anyagiak hiányában meleg étel nélkül maradjanak gyermekek." Természetesen az önkormányzat a korábban kimutatott, kisebb veszteségek csökkentésére kereste a megoldást. Tavaly például már három konyhai alkalmazottat elbocsátottak. A létszámkarcsúsítás azonban kevésnek bizonyult. A jelenlegi vizsgálat pedig kiderítette - tudtuk meg Varga Páltól, a pénzügyi bizottság elnökétől -, hogy csupán az elmúlt fél évben 470 ezer forint étkezésidíj-tartozás halmozódott fel. Fény derült emellett a pontatlan számlavezetésre is. Ennek egyetlen „előnye", hogy a könyvelés pontosításával az étkezési díjon felül hiányként nyilvántartott összeg egy jelentős része előkerült - hangsúlyozta Varga Pál. Ugyanakkor van olyan család, amelyik közel 70 ezer forinttal tartozik. Ezt már dr. Hoffmann Zoltán jegyző mondta, aki az 1998-tól 2001 júliusáig összegyűlt 850 ezer forint utólagos beszedésére két lehetőséget lát. „Mindenekelőtt írásban felszólítjuk az érintetteket, hogy mielőbb tegyenek eleget fizetési kötelezettségüknek. Másrészt a gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok a támogatásként kapott pénzből szeptemberig törleszthetik adósságukat." A jegyző elmondta: mindenkit megdöbbentett, hogy az élelmezésvezető, még ha puszta jó szándéktól vezérelve is, de évekig elnézte, hogy egyre többen nem fizetik ki az ebédpénzt. „Megértjük, és most is igyekszünk segíteni a valóban rászorultakon. Magam is egyetértek azzal, hogy az ópusztaszeri gyermekek és idősek jelentős kedvezménnyel, mindössze 205 forintért jussanak meleg ételhez" - tette hozzá Makra József polgármester. Ezért az önkormányzat hiányos költségvetése ellenére is támogatja az iskolai étkeztetést. Gyermekenként legkevesebb 48 forintot fordít erre a célra. Ugyanakkor hangsúlyozták az önkormányzatnál, hogy „népkonyhát" még szociális indokkal sem tudnak fenntartani. Az élelmezésvezető mulasztásai, illetve az ebből adódó problémák felett pedig nem hunyhatott szemet a testület. Közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését egyébként maga az érintett is kérte, így július 16-tól már nem láthatja el ezt a munkát. A polgármester azt is hangsúlyozta, hogy az állás betöltéséig is működik a konyha, annak vezetésére egyelőre átmeneti megbízással kémek fel valakit. Ezenkívül a jövőben nem utólag, hanem mindenkinek előre kell majd befizetnie az étkezési díjat. N. Rácz Judit A miniszter a honatyáktól várja az egészségügy többletforrásait Ki dönthetne az ágyak számáról? Mikola István ragaszkodik ahhoz, hogy a kórházi ágyak számának ügyében ő maga, azaz a szakminiszter döntsön. (Fotó: Karnok Csaba ) megszervezésére, a nővérképzés ösztöndíjrendszerére például találtunk plusz forrást. Ám a további igények teljesítése már meghaladja a miniszter kompetenciáját. Ehhez a parlamenti képviselők támogatására is szükség van, hiszen az oktatásitól a kulturális tárcáig mindegyik igyekszik a maga lehetőségeit bővíteni a költségvetés többletbevételeiből. A honatyákon múlik, hogy felismerik-e: az egészségügy évtizedek óta lehetetlen helyzetben van és ezen változtatni kell. - Az országos sajtóban újra felmerült az ágyszámleépítések kérdése. Valóban egyedül ön fog dönteni ebben a kérdésben? Hogyan fogja ez érinteni Csongrád megyét? - Leépítés sehol nem lesz, csupán a többletkapacitások befogadása kérdéses. Csak olyan intézmények esetében fog csökkenni az ágyszám, amelyeket összevonnak. A mentőkórház és a traumatológiai intézet mellett több hasonló nagy intézmény esetében is szükség lesz erre. így a működtetési kondíciókjavulhatnak. A minap egyébként az egyik kereskedelmi televízió riportere is megkérdezte tőlem, hogy az egészségügyi miniszter fogja-e meghatározni a kapacitásokat? Visszakérdeztem: ki más? A honvédelmi miniszter? Ez egy komoly egészségügyi szakkérdés, nem a pénzügyminiszter vagy más tárcavezető feladata a döntés. Ezt soha nem fogjuk kiengedni a kezünkből, mert látjuk, mi történt korábban: irracionális struktúra alakult ki, torz intézetek jöttek létre, ami súlyos működési gondokhoz vezetett. Ahol megkerülhetetlen, természetesen egyeztetni fogok, de az egészségügyi ágazatért a szakminiszter felel. így a döntés joga is az övé kell, hogy legyen ilyen fontos kérdésekben. Szabó Imre Visszajár-e a tulajdon? A makói kórház egzisztenciális fenyegetettsége megszűnt - üzente a helyi politikának az egészségügyi miniszter a lapunk számára adott interjújában. Mikola István pénteken Makó vendége volt, járt a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézetben, részt vett a Jobb Makóért Egyesület fórumán, a városi kaszinóban. A gyűlés előtt válaszolt lapunk kérdéseire. - A makóiakat mindenekelőtt a városi kórház sorsa érdekli Az intézményt korábban be akarták zárni, le akarták építeni. Van még okunk az aggodalomra? - A makói kórház egzisztenciális fenyegetettsége megszűnt. A kiskórházak óriási értéket jelentenek az országnak és minden támogatást megérdemelnek, ha törekvéseik valóban megmaradnak városi szinten. Egy betegközpontú, egész embert látó megközelítéssel dolgozó intézményre Makón is szükség van. Itt kiváló orvosgárda dolgozik, és most, hogy a másfél milliárdos rekonstrukció központi forrásból elkezdődik, a kórház végre az elmúlt évek hányattatásai után nagy lehetőséghez jut. - Az egészségügyi intézmények anyagi helyzete még mindig igen nehéz, sok közülük napi gondokkal küzd. Lesznek-e többletforrásai az ágazatnak a jövőben? - Már eddig is sikerült megoldanunk néhány régi gondot. A finanszírozási díjtételek megemelésére, a sürgősségi vagy a koraszülött-ellátás országos A szegedi iparosok a mai napig nem tudtak belenyugodni abba, hogy régi, közösségi tulajdonként épült ingatlanaikat a 90-es években nem kapták vissza. A vitatott vagyontárgyak közé tartozik székházuk, a Horváth Mihály utca 3. szám alatti épület, a mai Kisszínház, a mellette lévő 5. számú ház, a bezárásra ítélt képtár, valamint az Eötvös utca 4. alatti volt tanonciskola, jelenleg gyógyszerésztudományi kar. . Pálvölgyi Zoltán, a Szegedi Ipartestület elnöke lapunk kérdéseire válaszolva elmondta: egy évtizede küzdenek azért, hogy az ingatlanokat visszakapják. A Horváth Mihály utcai volt székház amelyben ma „kárpótlásként" ingyen használhatják az ingatlanokat - árát például 1400 mester adta össze, felépítése 1927-ben 67 ezer pengőbe került. Akkoriban egy petőfitelepi házat 800 pengőért kínáltak. Később, 1931-ben az iparosok bemutatótermeként húzták fel a Horváth Mihály utca 5. számú épületet. A belvárosi, szomszédos telkeken fekvő ingatlanokat a háború után sorra államosították, majd a székház hol a városé, hol az államé lett, a képtár azonban végérvényesen a megyére szállt. A rendszerváltást követő évtized a levélírások és a kilincselések időszakaként vonul majd be az iparosok történetébe. Már-már győzelmet reméltek a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény kapcsán, ám a kérvényben megszólított Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI) is elutasítás érkezett. Azzal az indoklással, hogy a törvény betűi csak az állami tulajdonra érvényesek, márpedig az iparosok ingatlanai nem számítottak annak, hiszen azokat a 60-as években a város és a megye nevére írták. A Szegedi Ipartestület azonban továbbra sem hagyja annyiban, újabb erőfeszítéseket tesz a régi szegedi mesterek tulajdonáért. Ez az apropója annak, hogy ma este 6 órakor a Közéleti Kávéház is a témával foglalkozik, nem másutt, mint a Horváth Mihály utca 3. szám alatt. Ahogy a meghívó írja: az Iparosok Házában. A vendégek között ott lesz Pálvölgyi Zoltán ipartestületi elnök, valamint Ribizsár Péter alelnök. A házigazda Szilágyi Árpád építész. f. K. Külső üzletrészek bizonytalan sorsa Pusztaszeren a Hét Vezér Szövetkezet megvásárolná a külső üzletrészeket. A tagoknak ebben az időszakban bőven van munkája. (A szerző felvétele) Jön a Jurassic Park 3! Új slágerfilmek Csengelén már nem bíznak benne, Pusztaszeren a szövetkezet megvenné, Balástyán viszont már semmit se tehetnek a kifizetendő külső üzletrészek érdekében - derült ki, amikor megkérdeztük az érintettektől, hogyan fogadják a minapi kormányfői bejelentést, amellyel az új agrártörvény értelmében az állam fizet majd a kivülálló tagoknak osztott üzletrészért. Horváth Péter hat évet dolgozott a csengelei szövetkezetben. Még téesz volt, amikor más munkát választott, így az Aranyhomok Szövetkezet vagyona osztásakor, mivel nem volt már tag, a külső üzletrészre jogosultak közé sorolta volna a törvény. De nem szólt neki erről senki, és a rövid határidő, amit az üzletrész kérésének bejelentésére meghatároztak, szinte „percek alatt" eltelt, eddig nem is nagyon firtatta a csengelei gazda: valójában jár-e neki külső üzletrész vagy sem? A rögtönzött útszéli kisgyűlés, amelyet Laczkó Józseffel és Hegedűs Péterrel az iskola előtt tartottunk, arra a megállapításra jutott: járni járna, de szerintük jutni, biztos nem jut. - Évekkel vagyunk már túl az üzletrészek szabályos kérésének idején - mondták. - Élni szeretnénk az elővásárlási jogunkkal - mondja dr. Palotás Ferenc, a pusztaszeri Hét Vezér Szövetkezet elnöke. - Megvásároljuk az üzletrészeket. A húszmillió forintos vagyon jelenleg 165 tulajdonosra osztódik, mert az örökösödésekkel több részre szakadt. Nyugdíjasaink közül 58an jogosultak erre az üzletrészre, megközelítően 23 millió forintos vagyonnal. Arról még nincs hivatalos értesítés, hogyan történik majd a fizetés, és mire is tett ígéretet a kormány. Egyelőre a helyieknek nem lehet valós képük a kivülálló üzletrészek „megváltásáról", merthogy a pusztaszeri szövetkezettől eddig sohasem kérdezték meg: mennyi is az. - Volt egy rövid időszak, amikor a téesztag kivihette a rá osztott vagyont. Ezt nevezték kiválásnak, megvoltak a törvényi feltételei, és sokan alakítottak is így új szövetkezetet. Balástyán azonban nem így történt, itt mind a három téesz tönkrement, valamennyit törölték a cégjegyzékből, így a kívülállók üzletrészei is elvesztek. Olyan ez, mint a halott ember elmaradt munkája. Nem hajtható be senkin osztja meg velünk Újvári László, Balástya polgármestere még a téeszes időkben tapasztaltakat. Annak tudtával, hogy az Alkotmánybíróság hibásnak találta a régi külső üzletrészek mai áron történő kifizetéséről alkotott törvényt, a kormány meg ígéretet tett a fizetségre, kicsit zavartnak érezhetjük magunkat, hiszen a változásról hivatalos értesítést az érintettek még nem kaptak. Úgyhogy marad minden a régiben, amely szerint a több millió forintra taksált külső üzletrészek sorsa továbbra is bizonytalan M. T. A szegedi Belvárosi mozi az egyetlen olyan filmszínház az országban, amely a multiplexekkel egyszerre kapja meg a premierfilmeket a UIP-Duna Filmtől - tudtuk meg tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet Petróczy Sándor, a szegedi Mozgókép Kft. és Bálint Péter, a UIPDuna Film igazgatója tartott. A bevásárlóközpontokban működő soktermes mozikkal a városi filmszínházak ugyanis nemigen tudják felvenni a versenyt, premierkópiát pedig csak azok kaphatnak, akik „hozzák" a kívánt forgalmat. Bálint Péter elmondta, az UlP-nek Közép-KeletEurópában kizárólag Magyarországon van irodája; az országot referenciának tekinti a hollywoodi stúdiók tulajdonában levő filmforgalmazó. Abból ugyanis, ahogyan a magyar közönség fogad egy mozit, következtetni lehet a várható forgalomra a többi kis országban is. Márpedig a nemzetközi filmforgalmazásban mindent a várható forgalomhoz szabnak: a kópiák számát és a reklámköltségvetést is. A magyar közönség jó közönség: a kasszasikerre tervezett akciófilmeket, például A múmia visszatért vagy a Tomb Raidert éppúgy szeretjük, mint a szép és kedves Csokoládét vagy a most futó animációs filmet, a Shrekket. A sajtótájékoztatót követően bemutatták a nagyközönség elé augusztusban kerülő Bridget Jones naplója című filmet, mely romantikus komédia Helen Fielding nálunk is megjelent, azonos című könyvéből. Az év hátralevő részében pedig olyan filmeket láthatunk a UIP-Duna Film közvetítésével, mint a Jurassic Park 3 (csak a múlt héten 80 millió dollárt hozott készítőinek); a Corelli kapitány mandolinja Nicolas Cage-dzsel; egy rendhagyó krimi Szajré címmel, Róbert De Niróval a főszerepben és az Amerikai pite második része. K. G.