Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-21 / 169. szám

SZOMBAT. 2001. JULIUS 21. NAPOS OLDAL II. Minden idők legdrágább magyar filmje Forgatják a Hídembert Vonyarcvashegy a Balaton északi partján, Keszthelytől pár kilométerre található, szin­te teljesen összeépülve Gyenesdiással, ne­vének hallatán azonban első ránézésre igen vad asszociációk indíthatók: arc, amelyik vony, ráadásul valami vashegyen. Ennél mélyebbre egy turistának kár is lenne ásnia. • Viszont ami a turistát nagyon is érdekel­heti, hogy Vonyarc strandja, mondhatni, ha­talmas, viszonylag normális áron dolgozó büfékkel, kiülős kajáidákkal a háttérben, míg előtérben nyilván a strand, melynek egy része homokos, más része gondozottan füves, sőt, ami az északi partra nem sok he­lyen jellemző, a gyorsan mélyülő vizet itt fel­töltötték a strandolok kedvéért, úgyhogy az apróbb gyermekeket bekísérő, úszni nem tudó felnőttek is biztonságban érezhetik ma­gukat. A strandon helyenként különleges művészi alkotások is találhatók, hol fafara­gás formájában, hol pedig női köcsögdudát formázó figuratív alkotásként. A hosszú csúszdán elérhető maximális végsebességtől fizikai paramétereimre való tekintettel, így hát tapasztalat híján nem számolhatok be. • A vonyarci strandnak három bejárata van, mint a mesében. Mindhárom gépko­csival is megközelíthető, ám ha ezen az úton tovább haladunk Füred irányába, két hatalmas betoncölöp mögött már csak bi­cikliútként használhatjuk, amely út, a tér­kép szerint egy vadregényesnek számító zagytéren halad keresztül, majd néhány kilométer után egy kis csodára bukkanunk. Ezt nevezik Szent Mihály-dombnak, tete­jén a szép kilátás mellett „fürge kis" ká­polna is áll, melynek belsejében hűvös a levegő és nagy a fölfordulás, talán az át­alakítás napjai voltak ezek. A domb tete­jéről már látható a közvetlenül a tó part­jára épült kemping. Ha jól tudom, mindez még Vonyarchoz tartozik, ám attól úgy­mond „hermetikusan elzárva". Kiilön kis világ, távol minden túláradó balatoni nyüzsgéstől, bár főszezonban itt se lehet piskóta. Lehet faházat, kőházat bérelni, lakosztályt, de főleg a sátor és lakókocsi van a „topon". A kápolnához vezető több út egyike mellett egy kis tábla áll, amely elmondja A vonyarci strand szépe Egy halkülönlegesség a Balatonból: Koi ponty Széles a Balaton vize... Arccal Vonyarc felé 'a hely történetét. Nos, az van, hogy le­fényképeztem ezt a szöveget, hogy majd otthon visszaolvasva elmesélem, de a kép „köddé vált". Annyira viszont emlékszem, hogy valami nagy balatoni katasztrófa volt, és viszonylag sok halász megmene­kült. Viszont valószínű, hogy sokan nem, mert a kápolna tövében régi, de gondozott síremlékek is találhatók, mintegy a domb biztos, nyugodt fekvésű oldalában. • A horgászoknak továbbra sem szolgál­hatok jó hírekkel. Csak bent, stégről és jócskán etetve lehet pontyozni. Ráadá­sul Vonyarc eredeti balatoni altalaja va­dul iszapos, köszönhetően a Zala fel­töltő hatásának, úgyhogy horgászhelyet keresni és találni külön mutatvány. Egy-két tippet azért mégis adok: 1. tipp: a strand déli bejáratánál, a minigolfpálya mögöt­ti köves részen, ami akadós. viszont a már lassan 50 centis vízhiánnyal küsz­ködő tóhoz képest elég mély szakasz. Es még harcsa is van ott, állítólag; ennyit állíthatok. 2. tipp: az Iskola utca végén vezet a parthoz egy hosszú, térdet re­megtető ösvény, na még ott jó a víz. Viszont a kevés hal ellenére szép meg­lepetésekben lehet részünk, mint a mel­lékelt fotó is mutatja: fogtam a Balaton­ban egy Koi pontyot, amely testfelépíté­sében rendes ponty, viszont rendesen át van festve. Lehet a szivárvány bármely színösszeállításában. Először én is majd leborultam a székről, hogy mi ez az iszo­nyat, de pár perc elteltével, és egy kis jó szándékkal könnyen átalakulhat a Koi aranyhallá, és akkor lehet kívánni, hár­mat. Az első lehetőleg legyen az, hogy legyen még három kívánságunk. Es per­sze ne felejtsük el visszaengedni, ahogy a lottót is fel kell adni, hogy nyerjünk. • A közbiztonság viszont nem az a nyaralós. Ahogy azt már hét közben is írtam egy jegyzetben: lopás lopást ér, minket is lenyúltak. Bár a következő nap egy szép rendőrségi helikopter je­lent meg a strand és a zagytér erdővi­lága fölött körözve, mégse gondoltuk azt, hogy a mi kis cuccunkat keresik ek­Síremlék a Szent Mihály-dombon kora erőkkel. Hát nem is. Ezúttal egy német turistát fosztottak ki, ráadásul a gyerekük inzulininjekciójával együtt papírokat, pénzt, autókulcsot, mindent lenyúltak. Ha meg nem viszik el a strandra, mesélte egy őshonos lakos, akkor meg a házat „nyomják föl", és onnan viszik el a cuccot. Úgyhogy a fe­ne megeszi az egészet, mint a késő es­ti szúnyogok, úgy megszállták a Bala­ton-partot a tolvajok, zsebesek. Egy másik helyi infó szerint ez évek óta egyre csak rosszabb. • De hogy ne legyen olyan savanyú a káposzta a szánkban, azért írom még, volt ott a strandon szentivánéji buli nagy tábortűzzel, de valahogy olyan magasra rakták, hogy éjfélig azon átugrani nem lehetett. Mindezen túl, amit nyugodt szívvel ajánlhatok: az Orbán-pince bo­rai. Csúsznak, mint a zsírozott hegyol­dal. Kép és szöveg: Podmaniczky Szilárd Szervezési és finanszírozási problémák miatt nem készülhetett el Széchenyi szüle­tésének 210. évfordulójára a legnagyobb magyar naplója alapján készült forgató­könyv celluloidszalagra álmodott változa­ta. Sipos Koméit produceri posztjáról ez év márciusában váltotta le a kulturális tárca. Nem sokkal később az ÁPV Rt. - a Maliim Rt. többségi tulajdonosa - úgy döntött: a filmgyártó vállalatnál betöltött vezérigazga­tói posztjától is meg kell válnia. Úgy hír­lik, menesztéséről Orbán Viktor határozott. A miniszterelnök a Hídembert a fontosabb kormányügyek közé sorolja, foglalkoztat­ja a film, dramaturgiai elképzelései van­nak, kormánya pénzügyi garanciát vállalt ér­te. A forgatást a hazai filmszakma felhábo­rodása kíséri: miközben ezt az egy produk­ciót hatalmas összeggel támogatja a kultu­rális kormányzat, előzetes ígérete ellenére sem ad több pénzt a teljes magyar film­gyártásra. A szakmai körökben csúcsprodukció­nak nevezett film rendezője, Bereményi Gé­za visszautasította azt a vádat, hogy egy politikai játszma és kampány részesévé vált volna. Véleménye szerint csak akkor len­ne gond, ha a politika a film minőségét veszélyeztetné. A tervek szerint szeptember közepéig tartó forgatáson ezer ember dolgozik, ősszel és télen szükség lesz még egy-két nap mun­kára. A film operatőre Kardos Sándor, a forgatókönyv Can Togay és Bereményi kö­zös munkája, a jelmezeket Szakács Györ­gyi tervezte, a zenét Másik János kompo­nálja. A Hídember címszerepét Eperjes Ká­roly alakítja, feleségét Irina Latchina orosz színésznő játssza. Széchenyi István örök nagy szerelmét Kováts Adél személyesíti meg. A további főbb szerepekben látható lesz még Cserhalmi György (Wesselényi Miklós), Darvas Iván (Metternich kancel­lár), Sinkó László (Zichy Károly gróf), Can Togay (Batthyány Lajos), Básti Juli (Fes­tetics Júlia). A kisebb szerepekre is neves magyar művészeket kértek fel: Alnuisi Évát, Bárdy Györgyöt, Bubik Istvánt, Galkó Ba­lázst, Garas Dezsőt, Haumann Pétert, He­lyei Lászlót, Hirtling Istvánt, Jakab Ta­mást, Kaszás Attilát. Közreműködnek ha­táron túli magyar színházak művészei, va­lamint a Színház- és Filmművészeti Egye­tem színész szakos hallgatói is. A Hídember címszerepét Eperjes Károly alakítja, feleségét Irina Latchina orosz színésznő játssza CT 1 E éléves késésselmájus végén / kezdték el minden idők legdrágább **** magyar filmje, a Széchenyi István életét feldolgozó>, mintegy 1,8 milliárd forint­ba kerülő hazai kosztümös történelmi alko­tás, a Hídember forgatását. A kulturális tár­ca közel egymilliárd forintot szán elkészíté­sére, a többit a Ma film Rt.-vei szerződő né­met Journal Film és az osztrák Wega Film finanszírozza. Egy átlagos magyar nagyjá­tékfilm költségvetése egyébként 200-250 millió forint. A történelmi nagyjátékfilm stábja a tábort. A Széchenyi életében jelentőség­forgatás elsó három hetében Nagycen- gel bíró történelmi helyszínek közül Sop­ken, Sopronban és Fertőd környékén ver ron belvárosában, a soproni levéltárban, Bereményi Géza, a film rendezője. (MTI-fotók) a Storno- és a Fabricius-házban, a gö­döllői Grassalkovich-kastélyban, a keszt­helyi Festetics-kastélyban, a noszvaji De la Motte-kastélyban és a komáromi erődben filmeznek. A vidéki helyszínek sorában jeleneteket rögzítenek még a kecskeméti Katona József Színházban, Szilvásváradon és Pilismaróton. Forgat­nak a Magyar Tudományos Akadémia épületében, a BM Duna-palotában és a Lánchídnál, de készülnek jelenetek a hor­vát tengerparton és bécsi helyszíneken is. A filmhez a Mafilm stúdióiban, a fó­ti Máriássy és Huszárik műteremben épí­tik fel a pozsonyi kikötő és az or­szággyűlés díszletét, a Lánchíd egyes ele­meit, a hídépítő munkások lakóbarakkja­it és az angliai gőzöst. A digitális animá­ciót és más utómunkálatokat magyaror­szági stúdiókban készítik el. Senki sem vitatja: a tervek lenyű­gözóek. Viszont sokan úgy gondolják, hogy a Hídember, függetlenül az alko­tók tehetségétói, az Orbán-kormány imá­zsépítő propagandájának része. W. A.

Next

/
Thumbnails
Contents