Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-17 / 165. szám

KEDD, 2001. JÚLIUS 17. AKTUÁLIS 3 Lottó-Szám-Mágia Nagy sikert aratott a múlt heti,Nyerő nyári napok" című akció, óráról órára figyeltük, hátha a mi szelvényünk nyeri az aktuális autót. A három nap alatt kisorsolt harminc gépkocsiból azonban sajnos egyetlenegy sem került Csongrád megyébe. De ne csüggedjünk, mert tovább tart a „Fej vagy írás" sorsjegyakció, reméljük, ott szerencsésebbek leszünk. Öt darab nyeretlen sorsjeggyel meg lehet pályázni a négy videokamerát, a tíz darab értékes fényképezőgépet, a tíz darab 50 000 Ft értékű takaréklevelet vagy a harminc darab mobiltelefont. Alig maradt el az egyedüli öttaláiatos I a 100 milliótól. Ehhez szükség volt 9-re végződére is (a 39-es is a nyertesek között volt). Már sorozatban hatodik alkalommal szerepelt öttel osztható szám, pedig átlag három hetente hiányoznak. Az 1 -re és 2-re végződőket viszont éppen három hete kerüli el Fortuna! Nem volt telitalálatos a hatoson, a 13I as és a 21 -es az egyedüli 5+1 -esnek hozott több mint 10 millió forintot. Igazán gyengén szerepel az utóbbi hetekben a legkisebb és a legnagyobb kilenc szám. Az utolsó kilenc sorsolásból hat-hat alkalommal maradtak mindannyian a sorsolási gömbben. Nem lenne meglepő, ha a telitalálatoshoz mindkét számcsoportra szükség lenne! Tovább emelkedett a JOKER várható főnyereménye, mely már 25 millió forint. A 7-es, 8-as és 9-es végződés több mint négy hónapja hiányzik. Közülük idén a legkevesebbszer (mindössze egyszer) a 7-es fordult elő. Továbbra sincs telitalálatos a skandináv lottón, a hetes így már 95 millió forint körül lesz. Két négyzetszám is volt az első húzás nyerőszámai között (4,9), nem adtunk tehát rossz tippet. A ,Jcis" számok napjának is nevezhetjük a szerdai napot, a két húzás tizennégy nyerőszáma között nyolc egyjegyű is szerepelt. A negyedik (16-20) és ötödik (21-25) sor az utolsó négy húzásból háromszor nem tudott nyerőszámot adni. Melyikük ad most legalább kettőt? 5 Szerencsejáték Rt. ^^^ í Szegedi Területi Igazgatóság |H| uproíiJj_íééft£víiíI' o«AHöHf&Jármü apró fotózás izexdán r§ is iS óza íczötí DÉLMAQYARORSZÁG aTLE>CO b«m hirdetési levelezőlap árusítása Őrző-védőkkel figyeltetik a csatornákat Kedvezmény, locsolóknak Hódmezővásárhelyen május elejétől szeptember végéig vehető igénybe locsolást kedvezmény. Igénybejelentő lapon kell kérni, amit a Zsigmondy Béla Rt. központjában, a Bajcsy-Zsilinszky utca 70. alatt, vagy a Hódi Pál utcai ügyfélszolgálati irodában lehet beszerezni. Az összeg a csatornadíj 10 százaléka. A Csongrádi Víz és Kommunális Szolgáltató Kft azoknak, akik az átlagfogyasztásukon felül locsolásra kívánnak vizet felhasználni, az igényeit mennyiségre 25 százalékos árkedvezményt kaphatnak, s - amennyiben szennyvízelvezetéssel rendelkeznek - a locsolásra használt víz után a csatornadíjat sem kell megfizetniük. Makón is a csatornadíjból adnak tízszázalékos kedvezményt azoknak, akik öntözik a kertjüket. A Maros-parti város lakói ezt az engedményt az év tizenkét hónapjában igénybe vehetik. Bár kétszáz milliméternyi csapadék esett júniusban, az elmúlt napok forrósága miatt egyre több öntözővizet emelnek ki a Kurcából a szövetkezetek. Másodpercenként két-három köbméter friss víz kerül a csatornába, s úgy tűnik, ez a mennyiség egyelőre elegendő. Egyes gazdasági társaságok azonban nem fizetnek, sőt: lopják az öntözővizet. Két irányból, a Körösből közvetlenül és a szarvas-kákai rendszerből kapja a Kurca a vízutánpótlást, a Veker, a Kórógy és a „K" csatornákon keresztül. A talaj vízzel való telítettsége az esőzések miatt még éppen kielégítő, de a jó termés érdekében már szükség van az öntözővízre. A Kurca menti mezőgazdasági társaságok közül a szilárd lábakon álló Árpád Agrár Rt. és a Pankotai Agrár Rt. rendszeresen határidőre fizet a szolgáltatásért, de egyes szegvári és fábiánsebestyéni szövetkezetekkel gond van - mondta Ötvös Mihály, az Ativizig szentesi szakaszmérnöke. A környéken több szövetkezet áll csődeljárás alatt, ezek esetében nagyon körülményes az öntözővíz díjának beszedése. A vízügy felkészült a lopásra is: őrző-védő kft.-t bízott meg azzal, hogy ellenőrizze a vízkivételt. Az őrök heti rendszerességgel jelentenek. Éppen a napokban bukkantak egy olyan csővezetékre, amellyel két és fél millió forint értékű vizet loptak el az ismert tettesek. - Nem tettünk feljelentést - mondta Ötvös Mihály hiszen peren kívül sikerült megegyezni, kifizetik a víz árát. Az öntözővíz szolgáltatása olyan feladat, amelytől a vízügy nem zárkózhat el, de természetesen nem hunyhat szemet a tartozások felett. Az adósok rendszerint haladékot kapnak, s ha határidőre sem rendezik a tartozásukat, zálogba kell adniuk valamely értéküket. A forró nyár miatt különösebben nem növekedett meg a lakossági vízfogyasztás, a konyhakerteket viszont többet kell locsolni. A szentesi magánházak körüli zöld terület öntözésére kedvezményt ad a vízmű. A helyi rendeletben szabályozott 10%-os engedmény igényléséhez űrlapot kell kitölteni. Jelenleg száz magánház tulajdonosa él ezzel a lehetőséggel: az ő kertjük zöldebb. B. G. Lapunk munkatársaival, Darvasi Lászlóval és Podmaniczky Szilárddal Magyar próza az ezredfordulón Munkatársunktál Magyar próza az ezredfordulón címmel tudományos konferenciát tartanak július 17-én, kedden Békéscsabán. A Bárka című folyóirat, a Békés Megyei Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Gyulai Várszínház az olvasás éve alkalmából minden érdeklődőt vár a Békés Megyei Könyvtárba (Békéscsaba, Derkovits sor 1.), ahol délelőtt 10 órától Szirák Péter, Alexa Károly és Németh Zoltán tart előadást, délután 2 órától pedig Thomka Beáta, Dérczy Péter és Szilágyi Márton. Felkért hozzászólók a kedd este fél 9-kor, a Gyulai Várszínházban kezdődő rövidpróza-fesztiválon is résztvevő írók. A színpadon saját művüket olvassák fel: Darvasi László, Esterházy Péter, Grendel Lajos, Gion Nándor, Hazai Attila, Kiss Ottó, Láng Zsolt, Podmaniczky Szilárd, Temesi Ferenc és Závada Pál. Közreműködik: Dresch Mihály (fúvós hangszerek). Műsorvezető: Tarján Tamás. Az est szerkesztője: Elek Tibor. Nincs veszélyben a könyvtár A Szegedi Tudományegyetem gazdasági és műszaki főigazgatója, Tráser Ferenc cáfolta, hogy az Ady térre tervezett tanulmányi és informatikai központ funkciója alapvetően megváltozna, ha - mint arról múlt csütörtöki lapunkban írtunk - az épület a város kongresszusi központjának szerepét is betöltené. Ezzel kapcsolatos aggodalmának adott hangot Pintér Éva. A filozófiakönyvtár munkatársa azt mondta: „az első tervek szerint egy modem könyvtárat építettek volna az Ady térre. Most már ott tartanak a tárgyalások, hogy a könyvtár csak a sokadik szempont, aminek óhatatlanul az lehet a vége, hogy a bibliotéka még helyet sem kap az új egyetemi központban." Tráser Ferenc arról tájékoztatta lapunkat, hogy az épület tervezése az eredeti elképzelések szerint folyik. S bár Bartha László polgármester július 11-én, a tervezőkkel tartott városházi találkozóján felvetette, ésszerűtlen lenne az önkormányzatnak külön kongresszusi központot építenie akkor, ha a tanulmányi centrum is kielégíthetné a város igényeit, az ötlet nem jelenti azt, hogy az épületben ne kapna helyet a modem könyvtár. A gazdasági főigazgató elmondta, a város igényeit úgy tudnák kielégíteni, ha a 700 fősre méretezett nagyelőadót 1200 ember befogadására tennék alkalmassá. A könyvtári szakemberek javaslatainak figyelembevételével megtervezett bibliotéka területe viszont ebben az esetben sem csökken. Az építészeti terveket azonban csak akkor módosíthatják, ha az Oktatási és a Gazdasági Minisztérium, valamint az egyetemi tanács és a városi közgyűlés támogatja a polgármester ötletét. Hagadfis Szabolcs Sport und csúszda Ügyes. Sőt több annál: profi. Ahogy kifarolni látszik a szegedi városvezetés a nagy garral beharangozott kongresszusi központ építéséből, s ahogy „rá kíván csatlakozni" az Ady téri egyetemi építkezésre. Ha már olyan pénzbőlfinanszírozzák az Universitas nagyberuházását, amely nem köti az üzemeltető kezét abban, hogy a konferenciaközpontnak is otthont adjon. Igaza van a városvezetésnek, kár lenne pénzt ölni a párhuzamos kapacitásba. Csak kicsit későn foszlott szerte az álom, amelyhez egyébként nagyon hamar megérkezett a segítség, a pályázaton nyert közel egymilliárd forint. Akkoriban egyenesen ünneprontásként hatott, ha valaki fel merte tenni a kérdést: honnan lesz a kongresszusi központhoz még további ötmilliárd forint. Örültünk az ajándék pénznek. Melyik befektető tesz ennyit egy köztudottan nagyon lassan megtérülő beruházásba, amikor senki sem meri biztosan állítani, hogy legalább 2004 végére biztosan lesz autópályája Szegednek? Pedig már programtársaság is alakult a kongresszusi központra, ötvenegy százalékos városi tulajdonhányaddal. A sajtót ugyan kicsit váratlanul hívták meg az ünnepélyes aláírásra, ám a polgármester hangsúlyozta, a megtalált partner a tervezéstől az üzemeltetésig képes végigvinni a programot, s ami még lényegesebb, a forrásszervezésben is tud segíteni. Bartha László azt ígérte, tizennyolc hónap múlva jelentős létesítménnyel gazdagodik a város. (Ebből eltelt már néhány hónap.) Az újságírók kicsit csodálkoztak, hogy a 49 százalékos német befektető elsősorban vizes szórakoztatóközpontok területén rendelkezik komoly referenciákkal, de a gazdasági alpolgármester szavai nyugtatólag hatottak. Tímár László azt emelte ki, hogy a német partner a nonprofit kongresszusi központhoz olyan elemeket - egyebek között például élményfürdőt-képes hozzátenni, amelyek biztosíthatják a hosszabb távú üzemeltetést. Sport und csúszda rendben, de hogyan lesz ebből kongresszusi központ - tette fel csak úgy magának a kérdést valaki a szerkesztőségben. Az élményfürdő helyett tehát az új egyetemi könyvtárra koncentrál a város vezetése, megnyugodhatnak a belvárosi szállodások. Akik „kínjukban" már azt kérdezgették, beszámíthatja-e a város önerőnek a telket, továbbá elemzéseket kerestek arról, hogy a tervezett befogadóképességű kongresszusi központ milyen kihasználtságra számíthat. Természetesen ellenérdekeltek voltak, hiszen egy új szálloda tervei is körvonalazódni látszottak a programhoz kapcsolódóan. Tény, a Royalból - s talán a Tiszából is - át lehet sétálni az Ady térre, a Novotelböl a rakparton keresztül pedig öt perc alatt eljutnak a célbuszok a konferenciák színhelyére. A város pedig csak akkorát álmodik, ami még elfér a takaró alatt. Szeged a melegben is takarékoskodik az ivóvízkészlettel Félig elzárva a csapok A hetvenes években Szeged vízellátására olyan infrastruktúrát építettek ki, amely naponta akár 110 ezer köbméternyi vizet is szolgáltathat a városlakóknak. Az azóta eltelt három évtizedben azonban jelentősen megváltoztak a fogyasztói szokások, és hiába közelíti a rekordot a hőmérséklet, a csapokból a hét végén sem folyattunk 50 ezer köbméternél több vizet. Nyári időszakban akár negyedével is megnő a vízfogyasztás Szegeden, ám a hét végén még mindig csak feleannyi víz fogyott a városban, mint amennyit az ivóvízrendszer a lakosokhoz juttathatna - tudtuk meg Bodor DezsőtőI, a Szegedi Vízmű Rt. műszaki igazgatójától. Bár a kutak kapacitása meghaladja a 110 ezer köbmétert, most általában 35 ezer köbméter körül alakul Szeged napi vízfogyasztása, pedig 1994-ben még 82 ezer köbméteres maximumot regisztráltak. Ezzel szemben 1999-ben 59 ezer köbméter volt az a legnagyobb vízmennyiség, amelyet egy nap alatt ki kellett termelni, a lakosság szükségleteinek kielégítésére. A hét végén némileg megnőtt a víz iránti igény, szombaton ötvenezer, vasárnap 49 ezer köbméternyit fogyasztottunk el. Bodor Dezső szerint a meleg ellenére azért csak ennyit, mert a korábbi hetek esőzései miatt egyelőre még nincs szükség állandó Locsolás a kertben. A virágok meghálálják a gondoskodást. (Fotó: Karnok Csaba) öntözésekre a szegedi portákon, kiskertekben. A szakember azonban hangsúlyozta: a Szegedi Vízmű Rt. a jelenlegi vízigény kétszeresét is képes kielégíteni, így nem kell vízhiánytól tartani. Makón általában ötezer köbméter víz fogy egy nap alatt, a hőség miatt azonban most hatezerre nőtt a fogyasztás. A makói rendszer kapacitása egyébként napi tízezer köbméter. A városban utoljára 1988-89-ben volt vízhiány, amikor a napi fogyasztás mértéke meghaladta a tízezer köbmétert. Vásárhelyen 12 ezer 800 köbméter a vízfogyasztás a kánikulában. Ez ugyan meghaladja a 8000 köbméteres átlagfogyasztást, ám jelentősen elmarad a 15 ezer köbméteres mennyiségtől, amelynek biztosítására képes lenne a Zsigmondy Béla Rt. Tegnap „mindössze" 35,2 fokos meleget mértek Szegeden. Tizenhárom éve, 1988-ban köszöntött Szegedre és környékére a legmelegebbjúlius, hiszen 17-én 38 fokot mutattak a hőmérők, és további három napon volt melegebb 35 Celsiusnál. Az évszázados melegrekord egyébként tavaly, augusztus 7-én dőlt meg Békéscsabán, a hőmérők 41,7 Celsius-fokot mutattak. A békési megyeszékhely ezzel az 1950es pécsi rekordot utasította maga mögé. A Mecsek lábánál akkor 41,3 fokos hőség tombolt. Kéri Barnabás