Délmagyarország, 2001. július (91. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-17 / 165. szám

4 AKTUÁLIS HÉTFŐ, 2001. JÚLIUS 16. A zsúfolt forgalomban nem veszélytelen a kerékpározás. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ópusztaszeri tragédia Munkatársunktól A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szakértők bevonásával nyomoz az Opusztaszeren történt tragédia ügyében. Mint ismeretes, szombaton este egy Opel és egy Trabant ütközött egymással. A Trabant szinte fölrobbant és teljesen kiégett. A kocsi sofőrjét súlyos sérülésekkel szállították a szegedi kórházba. Három utas, a gépkocsivezető felesége és két unokája azonban a helyszínen életét vesztette. A tragédia alkalmával egy anyuka két gyerekével haladt az úton kerékpárt tolva. A rendőrök most azt vizsgálják, hogy a három gyalogos ottléte összefüggésbe hozható-e a balesettel, illetve azt is, mi okozta az Opel erőteljes balra kormányzását. A statisztikákból kiderül, hogy a személygépkocsi-vezetők után a legtöbb balesetet a kerékpárosok és a gyalogosok okozzák. Az alapvető hiányosság, hogy nem veszik figyelembe a láthatóság és észlelhetőség szabályát. Magyarán: nem tőrödnek a világítással. Emellett még az is előfordul, hogy nem a számukra kijelölt helyen közlekednek, hanem a főúton. A szombati ópusztaszeri hármas tragédia kapcsán megkerestük Kovács Mihályt. a CSMRFK közlekedésrendészeti osztályvezetőjét. - Évek óta folyamatosan csökken megyénkben a balesetek száma, de az okozók aránya nem változik: első helyen állnak a személyautó-vezetők, míg utánuk a kerékpárosok következnek mondta az alezredes. A közlekedés legsérülékenyebb résztvevői, vagyis a kerekezők és a gyalogosok nem veszik figyelembe a jól láthatóság és észlelhetőség elvét. Többségük úgy tartja, ha ő tökéletesen látja a vele szembejövő, kivilágított autót, akkor annak vezetője is látja őt. Ez sajnos nem így van. A bármilyen engedélyhez kötött jármű leendő vezetője szervezett oktatásban részesül, addig a kerekezőknek csak annyi tudás jut, ami az általános iskolából megmaradt. Föltéve, ha egyáltalán esett szó a KRESZ-ről. A jogsival rendelkezőknek ezért ilyen esetekben megnő a felelőssége, hiszen nem biztos, hogy azt a reakciót kapja vissza a bicajostól, amit megtanult. - A jelenlegi biológiai fejlettségi állapot még mindig a gyalogló ember sebességéhez igazodó szinten van - folytatta az alezredes. Vagyis a közlekedők többsége egyszerűen nem képes fölmérni a közeledő jármű gyorsaságát, erejét. - Még elég időm van áttolni a bicajt, messze van a Merci! - vélik egyesek, aztán ebből lesz a tragédia. A rendőrök a balesetmegelőzést tartják a legfontosabbnak. A CSMBB évente egy-két alkalommal kerékpáros-akciót hirdet. A megye több pontján megállítják a drótszamáron érkezőket és átnézik járműveiket. Legtöbbször a világítóberendezések hiányoznak és a fékek sem tökéletesek. Macskaszemet, illetve hátsó lámpát osztanak a bicajosoknak. Idén azonban szigorúbbak lesznek ezek az akciók is. A prizma mellé mostantól csekket is kap a nem megfelelően fölszerelt cinga gazdája. - Sokan nem tudják, hogy a közutakon kerékpározókra pont azok a szabályok vonatkoznak, mint az autósokra - állította Kovács Mihály. Közlekedési szabálysértés eseten 500tól 10 ezer forintig terjedhet a helyszíni bírság. Ha a járőr nem a kerékpárúton haladó bicajost Iát, megállítja és felküldi a neki kijelölt útvonalra. Ha éjszaka nem ég a lámpája, fölkapcsoltatja, ha nincs neki, akkor arra kötelezi, hogy tolja a kerékpárját. így már gyalogosnak minősül és nem kell világítás. Az intézkedésnél pedig mindig azt mérlegeli a rendőr, hogy a szabálytalankodó kerékpáros mennyire idézhet elő balesetveszélyt. Kormos Tamás Szaporodó klímák, közkedvelt légkondicionálás Odakint kánikula, bent tüdőgyulladás Amióta az ország nyaranta a sivatagi éghajlat jellemzőit mutatja, már senki sem tekinti luxuscikknek a klímaberendezéseket. Akinek nem telik rá, legfeljebb irigyli érte a másikat. Az üzletektől, a közhivataloktól azonban szinte mindenki elvárja, hogy ügyfeleiket hűtött levegővel kényeztessék. Megnyitása óta klimatizált nyarat ígér vásárlóinak a Szeged Plaza - és tartja is a szavát. Míg tegnap Csongrád megyében 34-35 fokot mutattak a kinti hőmérők - árnyékban -, addig a Plazában 28 fokon tartották a levegő hőmérsékletét. Mint ahogy azt Földi István műszaki igazgatótól megtudtuk, általában a kinti hőmérséklet mínusz 6 fok az irányadó mérték, hogy milyen hűvöset „csinálnak" a belső utcákon és tereken. A klímák miatt havonta körülbelül 1,2-2 millió forinttal több villanyszámlát fizet a Plaza, mint „normális" körülmények között. A Cora tetején az érzékelő 38 és fél fokot jelzett tegnap a déli órákban, odabent azonban csak 24 fokot mértek. A rendszer automatikus, télen fűt, nyáron hűt, ám a hőségben sokkal nagyobb a villamosenergia-fogyasztás. Mint megtudtuk, a februári és a mostani legutolsó villanyszámla között 400 ezer forint volt a különbség, a júniusi javára. Vásárhelyen még kevés üzletben szereltek fel légkondicionáló berendezéseket, egyikük a Sárkány sport-, játék- és ajándékbolt. Tulajdonosa, Dékány Tamás elmondta, ez a harmadik klimatizált esztendejük. Ha nem lennének klímák, az üzlet galériás részén akár 60 fokra is fölmenne a hőmérséklet. A vezető szerint a vevők hálásak a légkondicionálásért, a beruházás azonban föltehetően csak hosszú idő múlva térül meg. A szegedi Royal Szálló összes szobája és valamennyi közös helyiség rendelkezik légkondicionálással - mondta Németh István ügyvezető igazgató. A vendégek kényelme 10 millió forint feletti induló beruházásba és havi súlyos százezrekbe kerül. Egy hárocsillagos szállodánál nem lenne előírás a klímák felszerelése, ám az igazgató úgy véli: rossz emlékekkel távoznának az idelátogatók, ha izzadniuk kellene a szobáikban. A szegedi kórház valamennyi műtője klimatizált, az ambulanciák közül az urológián van klímaberendezés, valamint a röntgenben, a laboratóriumban és a műveserészlegen - tájékoztatta lapunkat Nárai György főigazgató. Anyagiak hiányában az intenzív osztályon még nem tudták beépíteni a hűvös levegőt adó berendezést, s a kórtermekben sincs klíma. Az úgynevezett pavilonrészleg betegszobáit redőnyök védik a naptól, máshol a reluxa segít az árnyékolásban, de vannak mindezeket nélkülözni kényszerülő helyiségek, kórtermek. Az orvoskar belgyógyászati intenzív osztályán - a körintenzíven - igazi üvegházhatás érvényesül - állítja Rudas László, az osztály vezetője. Az elöregedett klímaberendezés nem tökéletes, s benn is felmegy a hőmérséklet 28 fokra, aminél pár fokkal kevesebb lenne az ideális. A belintenzív régi klímája megérett a cserére. Az orvosegyetem klinikáinak nagy műtői klimatizáltak, a kisebb operációknak helyet adó „kis műtők" azonban nem - tudtuk meg a Szegedi Tudományegyetem műszaki főosztályának vezetőjétől, Fakan Zoltántól, aki elmondta azt is, hogy az intézmény klímaberendezéseit körülbelül 30 fokos melegre, s nem a manapság tapasztalható közel 40 fokos trópusi hőségre tervezték. Ennek okán a berendezések teljesítménye nem kifogástalan ezekben a napokban. Az egyetemi klinikák ambulanciáinak csak egy részében van légkondicionálás, általában „ablakklíma" működik. A kórtermek, orvosi szobák nélkülözik a műhideget; azokat a kórtermeket, amelyeket hosszan tűz a nap, fényárnyékolókkal próbálják védeni a forróságtól. A főosztályvezető tájékoztatása szerint az orvoskaron a légkondicionálás költsége nagyobb, mint a fűtésé. Makón, a polgármesteri hivatalban nincs légkondicionálás. Hála a klasszicista épület egy méter vastagságú falainak - kaptuk a választ kérdésünkre. F. K.-K. IC* A kerekezőkre is vonatkoznak a KRESZ-szabályok Éjszaka, kivilágítatlanul Röszkei kazalraká szalmalovagok Báláját hordják lóval, viszik utánfutón. Döcögtetik púpozott pótkocsin. Cipeli meggörnyedt nyakkal a markoló. Nyújtogatja hosszú nyelű villával a határ embere. Szalad nagyra tekert gurigájával kuliként a szalmahordó traktor. Vasormányára szúrva teszi a rakás legtetejére a serény rakodószúnyog, a mindenfelé bicsakolni tudó, szalmabálarakó csodamasina. Kincs a szalma, a magára maradt gabonaszár. A szalmaözvegy tarló éke, a szalmaláng életű aratómunkák kihagyhatatlan velejárója. Az elcsépelt gabonaszár. A szalma, mint szalmaláng munka, most a legnagyobb szárazság idején kéri az erőt. Aki csak teheti, Csengelétől Röszkéig, Röszkétől Rákosig, Rákostól Kutasig, Kutastól Felgyőig. Felgyőtől pedig Pusztaszerig - tehát a széles szegedi határban, meg szerte az országban -ebben a kánikulában szalmázik. Fölszedi, összebálázza, kerítése tövébe, pajtája fedele alá hordja, kazlat rak belőle, hogy a téli alom helyben legyen. Mert ahogy a cséplésre érett kalászerdőt bekebelezi, s vasgyomrában megcsócsálva, magjától fosztva kiereszti magából az aratásra fogott kombájn, azonnal sorolnak utána a friss szalmarendek, mint megsárgult könyv lapjain az öreg betűsorok. Ahogy nő a tarló, úgy sokasodnak szalmasorai. A mindenkori aratás rendje ez. Sorok, kazlazott sorsok. A kombájnfülkében, a traktorülésen. a gumis kocsi bakján emberek ezrei küzdenek ilyenkor a kánikula hevével, a szalma apró törekével, pelyvájával. Szúrós izzadással ebben a gatyarohasztónak mondott hőségben. Ha szemre szép is a kombájnok után soroló szalmarend, sokáig nem maradhat tarlaján a szalmarend. Épp az évszázados tarlai rend érdekében. Muszáj azokat nagyobb rendbe sodorni, s onnét pedig fölkockázni, fölgörgetni bálába. Igy lesz a szemeitől pergetett kalásztengerből bálák sora. (Az okszitánok (occitane) földjén járva látták a röszkeiek, hogy az egyik gazdatársuk, a szalmabáláiból borját szoptató tehenet formált. A magas hegyi kilátóból szemet nyugtató látvány volt, a tájhoz illő szépséggel. Pedig csak egy póri ötlet, ha azt vesszük.) Sorban ide illene még az elevátoros kazlazás, amikor a tarló rendre sodort szalmáját a végén elevátorral emelik, néha tíz méternél is magasabbra, a nagy kazal legtetejére. E sokszor megcsodált, ősi kazlazás már csak elvétve lelhető, akkor is csak mutatóba, legtöbbször a hagyományápolók kedvéért. A mai kazlazók, mint Somogyi Gábor és Berta József - akiket épp a Bánátból hozott röszkei szalmabálák szortírozásakor kaptunk lencsevégre - 155 kockabálából csupán olyan magas kazlat raktak, amelyet a gumis kocsi platójáról még be lehetett tetejézni. M. T. Légkondicionált bevásárlóközpont. Érezni a különbséget. (Fotó: Karnok Csaba) Kazal lesz a szalmabálából a röszkei Berta József és Somogyi Gábor munkája nyomán. (Fotó: Gyenes Kálmán) •