Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-26 / 147. szám

A vásárhelyi pusztától a Maros menti er< A természetvédelem pénzbe kerül A természetvédelem nem mindig jelenti azt, hogy egy területet csak magára kell hagyni, s az ottani élőlények zavartalanul élhetik világukat. Sokszor ugyanis már annyira megváltozott az élőhely, hogy csak mesterségesen teremthető újA nemzeti parkok állami, nem profitorientált intézmények, s a tevékenységükhöz rendelkezésre álló összegeket pályázati pénzekkel egészítik ki, sokszor nagyon jelentős összegeket nyerve. A szarvasi központú Körös-Maros Nemzeti Park, melynek Csongrád megyében is jelentős területei vannak, az idén legalább 400 millió forintot költ élőhelyfenntartásra, az élőhelyek kedvező ökológiai feltételeinek megteremtésére - tudtuk meg Tirják Lászlótól, a nemzeti park igazgatójától. A valahai vásárhelyi puszta részét képező, Békés és Csongrád megye határán lévő Kardoskúton az igazgatóság látogatóközpontot létesít. Ez úgy biztosítja a természeti értékek bemutatását, hogy az emberek jelenlétét nem sínyli meg az élővilág. Kiállítások, oktatótermek láttatják majd Kardoskút egyedülálló növény- és állatvilágát. Az ősi magyar háziállatok bemutatására is súlyt helyez a központ: a szürkemarhát, rackát, cigáját egyaránt megismerhetik majd a látogatók. - A bemutatóközpont teljes költsége 330 millió forint, az engedélyes tervek már elkészültek, és nemsokára küldjük az ezzel kapcsolatos pályamunkát hazai, s külföldi forrásokhoz - mondja az igazgató. já az eredetihez közelítő állapot. Ez a munka a természetvédelemre, többek között a nemzeti parkokra hárul - ugyanakkor az is, hogy biztosítsák a látogatók számára az adott terület megismerhetőségét. Mindez persze pénzbe kerül. A Kőrös-Maros Nemzeti Park sokat tesz a Maros-hullámtér természetes környezetéért is. (Fotó: Kantok Csaba) A Maros mentén is jelentős természetvédelmi munkát végez a nemzeti park. Mint Tuják Lászlótól megtudtuk, javában folyik a Maros hullámtere természetes ökológiai állapotának visszaalakítása. A védett teriileteken a nemesnyárasokat, melyek nem biztosítják az itteni élővilág számára a környezeti feltételeket, fokozatosan több fa- és cserjefajból álló természetes erdőkre cserélik le. Ezek a „kultúrerdőkhöz" képest az élővilág sokszorosának nyújtanak fönnmaradási lehetőséget. Más, jelenleg nem erdős részeket pedig beerdősít a nemzeti park - szintén a területet eredetileg is jellemző fajokkal. Összesen 150 hektáron valósul meg erdőfelújítás, -telepítés a Maros mentén, s ez évente 5-6 millió forintot igényel. Egyébként — s ez különösen örvendetes - határ túloldalán, Romániában is tesznek lépéseket a Maros védelmére, erre 2 millió eurót nyert a román természetvédelem. Ez év őszén indul is az ezzel kapcsolatos nemzetközi Phare CBC-program. A munkálatok mindenekelőtt Romániában valósulnak meg — így már eleve kedvezőbb ökológiai állapotú Maros lépi át az országhatárt a program magyarországi vezetője a Körös-Maros Nemzeti Park. Látogatóközpont ott is létesül, és olyan beruházásokat is magába foglal a program, melyek révén a terület a későbbi román-magyar ökoturizmus fontos helyszínévé válhat. - A természetvédelem pénzbe kerül, de csak így lehet elérni, hogy hazánkból ne pusztuljanak ki azok a növényés állatfajok, melyek Nyugat-Európából már eltűntek, és ne változzanak meg fölismerhetetlenségig a jellegzetes élőhelyek - mondja Tirják László. Ezek megtekintéséért komoly pénzeket áldoznak a nyugati ökoturisták, így előbb-utóbb megtérül a ráfordítás. Az EU-csatlakozásnak egyébként is vannak a környezetvédelmi feltételei. Ám ha nem járna semmiféle „jutalom" e munkákért, akkor sem hanyagolhatók el: környeztünk védelme minden pénzt megér. Kiürült hatszáz szarvasmarha-istálló Új hústrend A marhahúst sokkal kevesebben kedvelik, és átlagosan csak fele olyan gyakran fogyasztják, mint két évvel ezelőtt. A sertés- és különösen a baromfihús megítélése viszont javult. A sertéshús kedveltségének hosszú évek óta tartó csökkenő tendenciája idén pozitív fordulatot vett, újra a felnőtt lakosság 81 százaléka sorolja a kedvelt élelmiszerek közé. Ugyanez a mutató a baromfinál már 95 százalékosra növekedett. A marhahús fogyasztásának gyakorisága - a betegségtől való félelem miatt - az egy főre jutó heti átlagos 0,6 napról 0J napra csökkent. Leggyakoribb húsétel a baromfi, amit egy magyar felnőtt átlagosan háromnaponta eszik. Fábiánsebetyéni tehenészet. A tejtől nem, a hústál már félnek az emberek. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az országos stagnálással szemben Csongrád megyében tovább csökkent a szarvasmarha-állomány: az áprilisi adatfelvételkor kevesebb mint 46 ezer állatot regiszil álluk, amely az eddig megfigyelt legkisebb létszám. A csökkenés az egy évvel korábbihoz képest tíz-, a tavaly decemberihez képest ötszázalékos - írja Pálfalvi Zsoltné, a megyei KSH első negyedévről szóló elemzésében. A csökkenő állattartási kedvet az „elszálló" takarmányárak és az alig emelkedő felvásárlási árak magyarázzák: tavaly decembertől március végéig a takarmányszéna ára több mint harminc százalékkal növekedett, ugyanakkor a vágómarha felvásárlási ára csupán stagnált, a tehéntejé mindössze tíz százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A szivacsos agyvelőgyulladástól való félelem alacsony szinten tartja a keresletet, az exportszállítás szünetel. A tej felvásárlása a megyében a szerződéssel rendelkező üzemektől folyamatos, a minőséget szigorúan ellenőrzik. A kistermelőktől gyűjtött tejet más megyei felvásárlók veszik meg, olykor igen nyomott árakon. A megyében 42 gazdálkodó szervezet és közel 3400 egyéni gazdaság tart szarvasmarhát, számuk az egy évvel korábbihoz képest néggyel, illetve hatszázzal csökkent. A gazdasági szervezetek átlagosan 640, míg az egyéni gazdálkodók hat szarvasmarhát tartanak. Csongrád megye sertésállománya áprilisban 426 ezer volt, ami az országos hatszázalékos csökkenéssel szemben három és fél százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz •viszonyítva. A folyamat - az emelkedő felvásárlási áraknak köszönhetően — elsősorban az idén gyorsult fel, hiszen a decemberi állományhoz képest ötvenezres (13 százalékos) növekedés tapasztalható. Ezzel szemben az anyakocák száma igen jelentősen, húsz százalékkal visszaesett, vagyis hosszabb távon a megyében is az állomány csökkenése prognosztizálható. Sertést 24 gazdasági társaság és 9 szövetkezet tart, állományuk nagysága átlagosan négy és fél ezer, míg a több mint huszonhétezer egyéni gazdaságban egyenként átlagosan tíz állat található. A sertések takarmányozásában felhasznált gabonák közül a búza felvásárlási ára december-március hónapokban országosan 46, az árpáé 60, a kukoricáé 72 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A húsliszt behozatali tilalma miatt a szója iránti igény fokozott, ára tizenkét hónap alatt csaknem megduplázódott. A takarmányárak Erős forint, gyenge pontok A Gazdaságkutató Rt-nek az ABN Amro Bankkal közösen készített előrejelzése szerint a lendület viszi a hazai gazdaság szekerét A nemrégiben közzétett előrejelzés a hazai nemzetgazdasági folyamatokat vetíti elő, az idei évre vonatkozóan. A kutatók szerint 2001-ben az infláció „bent ragad" a tíz százalék körüli sávban, mértékét átlagosan 9,3 százalékra prognosztizálják. A gazdasági növekedés kissé lassul, a beruházás és a fogyasztás azonban gyorsabban emelkedik, mint tavaly. A jóslatok szerint lassulhat az ipari termelés és az export dinamikája, ám szép év előtt áll az építőipar, s megőrzi gazdasági frissességét a távközlés és az üzleti szolgáltatások fejlődési üteme is. A mezőgazdasági termelés a tavalyi visszaesés után kissé bővülhet. A forint egyértelmű erősödésének pozitív hatásaként lehet említeni egyebek mellett a tőkeműveletek liberalizációját. Pozitívum, hogy a várható folyamatos felértékelődés önmagában antiinflációs hatású, ez azonban csak több hónap után válik érzékelhetővé. A kutatók szerint egyébként ez az antiinflációs hatás nem lesz túl erős, aminek az az oka, hogy a költségvetési politika az idén kifejezetten költekező, miközben a monetáris politika elemei lazulnak, s romolhat a külső egyensúly. Az áremelkedés az importversenynek kitett termékek körében igen alacsony, a mezőgazdasági termékek körében pedig magas lesz. Emellett főleg az energiaszektorban vannak jelentős halasztott áremelések is, amelyek 2002-2003-ban fékezni fogják az infláció mérséklődését. O. K. K. . Nyaraláshoz praktikus Határtalan mobil PM/PV-infomióció Június közepétől a Pannon GSM Távközlési Rt. bevezette a továbbfejlesztett Praktikum Roaming szolgáltatást, mely lehetővé teszi, hogy már meglévő SIM-kártyájával az előfizető külföldön is saját telefonszámáról „bonyolíthassa" beszélgetéseit, illetve rövid szöveges üzenetet küldhessen és fogadhasson. Magyarországon elsőként ez a mobilcég tette lehetővé a pre-paid (előrefizetett) kártyás ügyfelek külföldi telefonhasználatát, a vándorlást ilyen típusú kártyával is. A fejlesztés lényege, hogy ezután az előfizető már meglévő SIM-kártyájával, saját számáról, új kártyás csomag megvásárlása nélkül, azaz alanyi jogon tud külföldről hívást és SMS-t indítani, illetve fogadni. A társaság előfizetőinek száma a napokban túllépte a másfél milliót, a praktikumosok aránya jóval meghaladja az ötven százalékot, így a nyaralási szezonra kifejlesztett új vándorlási lehetőség közel egymillió előfizető kényelmét szolgálja. Az útrakelőknek jó tudni, hogy a nemzetközi 112-es segélyhívó szám továbbra is díjtalanul hívható azokban az országokban, ahol ez a segélyhívás egységes száma, külföldről is, akár SIM-kártya nélkül is. drasztikus emelkedése maga után vonta a vágósertés árának egy év alatti 44 százalékos növekedését- A megyében nincs értékesítési gond, a felesleget a Románia felé megindult előállatexport vezeti le. A tyúkfélék állománya a gazdálkodó szervezetekben és az egyéni gazdaságokban egyaránt növekedett, az előbbiekben igen jelentősen, több mint egynegyedével, az utóbbiakban mérsékeltebben, mintegy öt százalékkal. A baromfiágazatban a legnagyobb gondot a takarmányárak folyamatos emelkedése jelentette. Míg a takarmányozásra felhasznált gabonafélék közül a kukorica felvásárlási ára a december-március közötti időszakot figyelembe véve — már az előzőekben is közölt - 72 százalékkal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest, a vágótyúké csak 20, a tyúktojásé 18 százalékkal. K. A. r _ MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 401.89 Ausztrál dollár 146.60 Cseh korona 7JI Dán korona 32.78 Euró 244.28 Luxemburgi frank) 100) 605.55 Finn márka 41.08 Francia frank 37.24 Görög drachma(lOO) 71.69 Holland forint 110.85 ír font 310.17 Német márka 124.90 Olasz líra(lOOO) 126.16 Osztrák schilling 17.75 Portugál escudo(100) 121.85 Spanyol peseta(100) 146^2 Japán yen(100) 228.73 Kanadai dollár 186.48 Lengyel zloty 71.78 Norvég korona 30.78 Svájci frank 160.65 Svéd korona 26.68 Szlovák korona 5.72 USA-dollár 283.62 J E-mail: egyszaz<&>delmagyar.szeged.liu