Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-26 / 147. szám

KEDD, 2001. JÚNIUS 26. EGY SZÁZALÉK 7 Helyi adó, vízdíj, szemétszállítás Üdülő, fizess! Csak a 62 év és a 20 esztendő szolgálati idő a biztos Nyugdíjrendszer: minden mozgásban Az öregségi nyugdíjnak ebben a pillanatban, a jelenlegi törvény szerint, két feltétele van: az egyik a 62 éves kor, a másik a minimum 20 éves szol­gálati idő. Ha bármelyik feltétel hiányzik, nyugel­Sokan lennének kíváncsiak a ma még aktívan dolgozó negyvenesek, öt­venesek közül, mi lenne, ha holnap nyugdíjba vonulnának. Azt mondják, szívesen bemennének a nyugdíjbizto­sítóhoz és megnéznék, mekkora lenne az az összeg, amelyre számíthatnának. Ezzel a kérdéssel kerestem meg dr. Dudás Józsefnét, a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazga­tóját, aki elmagyarázta: a hozzám ha­sonló kíváncsiskodóknak nem tud vá­laszolni. A jelenlegi nyugdíjrendszer­ben ugyanis csak annyit mondhatnak az érdeklődőknek, mekkora szolgála­ti idővel rendelkeznek. Erről külön­ben idén ősszel először, utána pedig minden esztendőben értesítést kapnak majd a nyugdíjbiztosítótól: ez azt tar­talmazza, mennyi szolgálati időt írtak jóvá és erre az időre mennyi nyugdíj­járulékot fizettek be a foglalkoztatók a bérük, jövedelmük után. Arra azonban ma még nem vállal­kozik senki, hogy kiszámítsa, változat­lan jövedelem mellett ki, mekkora összeggel menne nyugdíjba 10-15 év múlva. Ez azért is képtelenség, mert ezekben az években változásokon megy majd keresztül a nyugdíjrend­szer. Az igazgatóság abban naprakész, hogy kiszámítsák a jelenleg öregségi, előrehozott, avagy rokkantsági nyug­díjba készülő emberek járandóságát. Abban se reménykedjen senki, hogy ­egy korábbi miniszterelnöki nyilatko­zat szerint - akkor mehet majd nyug­díjba, amikor csak akar. Pontosabban lehet, hogy a változásokat követően megteheti, de a meggondolatlanság­nak ára van: nagyon alacsony összeget hoz majd havonta postás. Ebben a pil­lanatban Magyarországon a nyugdíj­látásban nem részesülhetünk. A kivétel erősiti a szabályt, így van ez az 1947. január 1. előtt szü­letett nők és az 1939. január 1. előtt született fér­fiak esetében. Ruhagyári munkavállalók. Mindenki számolja az éveket. (Fotó: Karnok Csaba) jogosult volt előrehozott (teljes össze­gű) öregségi nyugdíjra, de csak 37 év szolgálati idővel a háta mögött. Az 1946-ban született pedig a felemelt nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb öt év­vel korábban, tehát 2002-ben, 56 éve­sen mehet nyugdíjba, de csak akkor, ha összejött a 38 éves szolgálati ideje. Míg az 1945-ben születettre 60, az 1946-ban születettre vonatkozóan 61 év a meghatározott korhatár (ami az 1947-ben született nők esetében már 62 év). A férfiaknál az 1937-ben született egyén már 1997-ben 60 évesen nyug­díjba mehetett, az 1940-ben született viszont 62 évesen, tehát csak 2002­ben kezdheti el megérdemelt pihené­sét, ha legalább húszéves szolgálati időt szerzett. Amennyiben ez a férfi legalább 38 éves szolgálati idővel ren­delkezik, legkorábban 2000-től, hatva­nadik életéve betöltésétől már igény­be vehette az öregségi nyugdíjat, a magas szolgálati időre való tekintettel csökkentés nélkül. A, Jcivételeket élvező korosztály" az úgynevezett gyermekkedvezménnyel is élhet. A világra hozott, avagy 10 esztendőn át a saját háztartásában ne­velt gyermekek számától függően gyermekenként egy évet kedvezmény­ként számítanak be. Ez maximum 3 esztendő lehet, és családonként kizá­rólag az egyik személynél veszik figye­lembe. Ez azt jelenti, ha egy 1945-ben született nőnek nincs 37 év szolgálati ideje, csak 35 évvel rendelkezik, de 2 gyereket szült, akkor a gyermekked­vezmény szabályai miatt jogosult lesz csökkentés nélküli előrehozott nyug­díjra, mégpedig legkorábban 2000­ben, a születésnapján, tehát szolgála­ti időt nem kap, csak a kedvezmény mi­att nem csökkentett összegű előreho­zott nyugdíjat állapítanak meg részé­re. Fekete Klára >zer. Az igazgatosag abban naprakész, togy kiszámítsák a jelenleg öregségi, dőrehozott, avagy rokkantsági nyug­díjba készülő emberek járandóságát. \bban se reménykedjen senki, hogy ­:gy korábbi miniszterelnöki nyilatko­zat szerint - akkor mehet majd nyug­díjba, amikor csak akar. Pontosabban ehet, hogy a változásokat követően negteheti, de a meggondolatlanság­tak ára van: nagyon alacsony összeget toz majd havonta postás. Ebben a pil­anatban Magyarországon a nyugdíj­korhatár 62 ev nok es férfiak eseteben egyaránt, a minimális szolgálati idő pedig 20 esztendő. És ami még biztos: a jövedelmeket 1988 óta tartja nyilván a nyugdíjbizto­sító, attól az évtől kezdve veszik figye­lembe az öregkori járandóság kiszámí­tásánál és szorozzák fel a különböző számokkal (régen az utolsó öt év ke­resete volt a számítás alapja, s mivel ez a rendszer ma már nem él, nem „kell" megnyomni a nyugdíj előtt ál­lók havi bérét). Van azonban egy korosztály, ame­lyik kivétel közé tartozik a jelenlegi törvény értelmében. Azok az 1947, il­letve 1940 előtt született nők és férfi­ak, akik nem akarják kivárni az öreg­ségi korhatárt, és hosszú, 34-38 éves szolgálati időt tudhatnak a hátuk mö­gött, kérhetik az előrehozott, teljes összeggel járó nyugdíj-megállapítást az irányadó korhatáruk előtt 5 évvel. En­nek megfelelően egy 1945-ben szüle­tett nő legkorábban már tavaly, 2000­ben nyugdíjba mehetett és 55 évesen A Kálvária Ipari Parkban m < < ^^ Demján a kurátor A magyar magángyűjtemények egyik legérdekesebb és leggazdagabb kollekciójával gyarapodott a magyar művé­szeti közélet; Vasilescu János műgyűjtő hétfőn a Parla­mentben - egy alapítvány létrehozásával - a magyar ál­lamnak ajándékozta magánkollekcióját. A felbecsülhetet­len értékű gyűjtemény kezelésére életre hívott alapítvány célja, hogy a Vasilescu János által a 60-as évektől a 90-es évekig összegyűjtött műkincseket közkinccsé tegye, és biztosítsa azok egyedi és összességében vett védelmét, le­hetővé tegye az alkotások oktatási és közművelődési be­mutatását. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Demján Sándor, a Trigránit Rt. elnöke, a grémium tagja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának mindenkori vezető­je és a Magyar Nemzeti Galéria mindenkori főigazgatója. V JJ Internet a kis- és középvállalatoknál Egyszerű megoldások Az internet, mint üzleti kommuniká­ciós eszköz vagy elektronikus kereske­delem, sokak számára még mindig misz­tikusnak, de legalábbis elérhetetlennek, csak a kiváltságosak számára bevezet­hetönek tűnik. Nem kell azonban tőke­erős nagyvállalatnak lenni ahhoz, hogy kihasználjuk a modern technológia elő­nyeit. Ehhez azonban nem szabad túl nagy távlatokban gondolkodni: egy­szerű megoldásokra van szükség - ál­lítja Papp István, az internetes megoldás­csomagokat kináló Cisco Systems Ma­gyarország menedzsere. Papp István: Az e-kereskedelem nem informatikai, hanem üzleti kérdés Akinek nyaralója van, bizonyára bosszanko­dik, ha a helyi önkor­mányzat olyan tételek megfizetésére szólítja fel, amelyekkel kapcso­latban - úgy véli - nem vett igénybe teljes szol­gáltatást. Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a nyaralótulajdonoso­kat? A legáltalánosabb fizetési kötelezettségek az önkor­mányzat döntésein alapul­nak: nevezetesen a helyi adók, a víz- és csatornadíj, valamint a szemétszállítás. A helyi adókról szóló tör­vény keretjellegű: megál­lapítja azokat a szabályokat, amelyektől az önkormányza­tok nem térhetnek el, egye­bekben pedig felhatalmazást ad a település sajátosságai­hoz alkalmazkodó helyi sza­bályozásra. Az önkormányzat adó­megállapítási joga azonban nem korlátlan: ugyanazon adótárgyat csak egyféle cí­men lehet adóztatni (például ugyanazon üdülőépület nem eshet egyszerre idegenfor­galmi és építményadó alá); a vagyoni típusú adók (épít­ményadó, telekadó) körében az adót egységesen kell megállapítani; az adó mérté­ke a törvényben előírt felső határt nem haladhatja meg. A vízszolgáltatás, vala­mint a szennyvízelvezetés hatósági áras. A legmaga­sabb hatósági ár megállapí­tására önkormányzati tulaj­donú közművek esetében ­tekintet nélkül az üzemeltető személyére - a képviselő­testület jogosult. Az utóbbi években különösen a víz­szolgáltatás esetében terjedt el az a gyakorlat, hogy a képviselő-testület a vízdíjat két tényező összetevőjeként állapítja meg: az egyik a Sárga üdülőtelep. A kő a szezonra. (Fe mért vízmennyiséghez iga­zodik, a másik viszont egy attól független, állandó összeg, amelyet a rendele­tekben alapdíjnak, rendelke­zésre állási díjnak vagy ké­szenléti díjnak (a továbbiak­ban együtt: alapdíj) szoktak nevezni. Indoklás: a közmű­rendszerre vonatkozó üze­meltetési és fenntartási költ­ségek akkor is jelentkeznek, ha nincs vízfogyasztás. Talán említenünk sem kell, hogy e megoldást külö­nösen a nyaralótulajdonosok közül kifogásolják sokan, hi­szen ők ingatlanukat több­nyire csak tavasztól őszig használják, a téli időszakban tehát nem jelentkezik náluk fogyasztás. A szemétszállításról tudni kell, hogy az üdülőingatlan­tulajdonosok esetében a köz­szolgáltatás díját a település jellegére tekintettel, az állan­dó lakóingatlan tulajdonosá­ra meghatározott díjjal ará­nyosan kell megállapítani. Jó tudni, hogy a hulladékke­zelési közszolgáltatás igény­bevételéért az ingatlantulaj­donost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás. Az elhagyott hulladék kezelési kötelezett­sége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem ál­lapítható meg, az ingatlan tulajdonosát terheli. A nyaralótulajdonosok­nak - akik többnyire csak al­kalomszerűen tartózkodnak hétvégi házukban, s így gon­dot jelent számukra, hogyan ismerhetik meg az önkor­mányzati rendeleteket - azt ajánljuk, tájékozódjanak ar­ról, milyen formában tesz eleget az önkormányzat a jogszabály kihirdetésére vo­natkozó kötelezettségének. Ha nincs más megoldás, ke­ressék fel a polgármesteri hi­vatalt, s kérjenek tájékozta­tást a kiadott rendeletekről. nem korlátozhatók ; Karnok Csaba) Munkatársunktól A Kálvária Ipari Park Egyesület június 28-án, csü­törtökön délután 2 órakor a Vertikál irodaházban szak­mai programot szervez a park területén működő vál­lalkozások számára. A ren­dezvény a vállalkozások fi­nanszírozási lehetőségét jár­ja körül és próbál segítséget nyújtani. Először Kristóf Gabriella, a Duna-Tisza Regionális - Példák támasztják alá, hogy a 10-300 alkalmazottat foglalkoztató kis- és közép­vállalkozások éppúgy siker­rel használhatják az interne­tes technológiát, mint a nagy­vállalatok - mondja Papp Ist­ván. - A probléma ott kezdő­dik, amikor egy cég drága technológiák teljes körű be­vezetésében gondolkodik anélkül, hogy a fontossági sorrendet meghatározná. Eb­ből lesznek a többéves, ku­darcba fulladt programok. Azt tapasztaltuk, hogy csak egyszerű megoldásokban ér­demes gondolkodni. Jó példa érre az az egyszerű elektroni­kus kereskedelmi rendszer. - Melyek azok a vállalko­zásiteriiletek, netbarát üz­letágak, ahol az interne­tes technológia különö­sen nagy eló'relépést hoz­hat? - Az internet előnyei nem szűkíthetők egy adott cso­portra vagy vállalkozási terü­letre; éppen ettől olyan iz­galmas. Minden vállalkozás életében jelen vannak azok a kihívások, melyekre az in­ternet választ adhat. Tény azonban, hogy sok hazai cég nem élvez megfelelő techni­kai támogatást az internet­technológiákkal kapcsolat­ban. Ezért a Cisco Systems ­az Axelero internettel és a Laurellel karöltve - a kis- és Fejlesztési Rt. megbízott ve­zérigazgatója a részvénytár­saság vállalkozásokat támo­gató finanszírozási lehetősé­geiről tart előadást. Majd a cég befektetési referense, Szakáli István ad gyakorlati tanácsokat a Széchenyi-terv pályázataival kapcsolatban. Az állam szerepvállalása a finanszírozási konstrukci­ókban címmel Schadl Éva, a Budapest Bank Rt. munka­társa, az elektronikus üzlet­középvállalatok számára kí­nál ilyen szolgáltatáscsoma­gokat. - Szó esett a belátható­ságról, tervezhetőségről. Hogy kezdjük az építke­zést? - Az első lépés az e-mail, amelynek segítségével az üz­letember elektronikus úton le­velezhet partnereivel, szerző­désterveket, árajánlatokat jut­tathat el bárhová a világon, egy pillanat alatt, így azon­nal érezhető az irodai munka hatékonyságának növekedése. A második lépés a saját we­boldal, amelynek használatá­val szinte munkára foghatja az internetet, és a cégével kap­csolatos valamennyi informá­ciót látványos formában meg­jelenítheti a világhálón. - Ez azonban még nem aktív kereskedelem... - Az e-commerce a követ­kező, már bonyolultabb lép­csőfok. Ezen a szinten az in­vitel lehetőségeiről Kószó Jenő, a Budapest Bank terü­leti koordinátora, a Csong­rád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara innovációs pá­lyázatáról Kovácsné Szilágyi Katalin referens, a mikrohi­telről Harman Andrea, a Progress Csongrád Megyei Vállalkozásfejlesztő Alapít­vány menedzsere, a munka­ügyi központ támogatásairól Orvosné Bánvölgyi Éva osz­tályvezető tart előadást. temetes megjelenés már nem pusztán kommunikáció, ha­nem üzleti tranzakciók szín­tere. Immár elektronikussá válik a kereskedés, a válla­latnak virtuális áruháza van, ahonnan bárki bármikor vásá­rolhat. Az eladással kapcsola­tos költségek jelentősen csök­kennek, nő a termelékenység és az üzleti folyamatok átlát­hatóbbá válnak. A negyedik lépcső az e-business színte­re: itt a vállalkozás már ré­szese a virtuális piactérnek, ahol a legnagyobb vállalatok üzleti partnere lehet. Teljesí­teni tudja a legmodernebb, beszállítókkal szemben tá­masztott követelményeket is. Az internet a cég gazdasági infrastruktúrájának alappillé­révé válik, természetesen je­lentős költségmegtakarítás mellett. - Sokan mondják, hogy az elektronikus kereske­delem még gyerekcipőben jár Magyarországon. Egyetért ezzel az állítás­sal? - Az elektronikus keres­kedelem, azon belül is a B2B, vagyis a vállalatok közötti ke­reskedelem kialakulása nem informatikai, hanem üzleti kérdés. Amennyiben az elekt­ronikus kereskedelem bein­dításával egy vállalat alacso­nyabb költségek mellett, jöve­delmezőbben tud kereskedni termékeivel és ezáltal növeli versenyképességét, úgy a mo­dell rövid idő alatt elterjed .a konkurensek és más iparágak szereplői körében. Én hiszek az elektronikus kereskedelem gyors teijedésében, és ezt szá­mos statisztikai adat is alátá­masztja. Pomaranski Luca Kamarai hírek Mestervizsga­tanfolyamok A Dél-magyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. mestervizsga-előkészítő tanfolyamot indít a követ­kező szakmákban, októ­beri kezdéssel: kőműves, női szabó, autószerelő, fodrász, kozmetikus, asz­talos, villanyszerelő, sza­kács, kereskedő, szobafes­tő-mázoló és tapétázó, gázvezeték- és -készülék­szerelő, vízvezeték- és központifűtés-szerelő. Al­kalmazottak és munkanél­küliek képzési támogatást igényelhetnek a munka­ügyi központ kirendeltsé­geinél. Innovációs pályázat A kamara ismételten meghirdette pályázati fel­hívását az Innovációs Pénz­ügyi Alapjából elnyerhető, visszatérítendő, kamatmen­tes pénzügyi támogatás­ra, kamarai tagok részére, melynek beadási határideje július 6. A pályázat tárgya: kuta­tás-fejlesztési eredmények transzfere; műszaki fejlesz­tési, termékfejlesztési ered­mények alkalmazása; kör­nyezetvédelmi tevékeny­ség. Bővebb felvilágosítás a 62/426-343-as telefon­számon kérhető. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents