Délmagyarország, 2001. június (91. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-12 / 135. szám

*4 Délmagyarország és a Délvilág gazdasági melléklete • Szerkeszti: Kovács András Összeírják a szőlőket és a gyümölcsösöket Nyugdíjas-infláció - jövőre Százharmincezerrel vagyunk többen Magyarorságon, mint tízmillió - mondja dr. Bagó Eszter, a KSH nemrégiben Szegeden járt alelnöke, a népszámlálás előzetes adataira hi- Sokan úgy vélték, már a nyár elején tízmillió alá csökken a magyar, a népszámlálás mégis plusz embereket talált. Hogyan? - Valóban, 130 ezerrel felette vagyunk a tízmilliónak, a népszámlálás magasabb adatot hozott ki, mint a továbbvezetett népesség. Közrejátszott ebben a tíz évvel ezelőtti alulszámlálás is, akkor a rendszerváltás körül nehezebb dolguk volt a szervezőknek, a kérdezőbiztosoknak. Az eltérést persze okozhatja a migrációs adatok pontatlansága is, ami viszont fontos, jön a migrációs törvény, a népességszám pontos lesz, utána már könnyebb a továbbvezetés. - Lehet, hogy tíz év múlva már nem lesz klasszikus népszámlálás? - A mostanihoz hasonló, papíralapú, kérdezőbiztosokat alkalmazó, nagy felmérés már valószínűsíthetően nem lesz. A következő népszámlálás könnyen elmozdulhat az önkitöltős módszer felé, a gyermek elküldheti e-mailben a család elektronikus népszámlálási kérdőívét. - Negatív felhangok kísérték a legutóbbi népszámlálást, és ez szokatlan. - Ezen mi is csodálkozunk egy kicsit, hiszen a korábbi mezőgazdasági összeírás kérdései érzékenyebbek voltak, sokkal inkább érdeklődtünk vatkozva. Azt is- megtudjuk, hogy mostanában a szőlő- és gyümölcsültetvényeket irják össze szerte az országban, valamint jövőre már külön számolja a hivatal a „nyugdíjas-inflációt". A nyugdíjasok „kosarában" több az élelmiszer. (Fotó: Kamok Csaba) jövedelemmel összefüggő dolgokról. Az Általános Mezőgazdasági Összeírást (ÁMÖ) nem kapta fel annyira a napi sajtó, könnyebb volt kommunikálni, mint a nagy népszámlálást. Az előbbihez csak a vájt fülűek értettek, míg az utóbbiban sokkal több újságíró érezte magát kompetensnek. Az élet azonban megcáfolta az előre aggódókat. Bennünket is meglepett, milyen magas arányban válaszoltak a kényes kérdésekre. - Legközelebb mikor szólítanak meg bennünket a statisztikusok? - Már el is kezdtük, persze ez megint szakösszeírás, ami a szőlőre és a gyümölcsre koncentrál. Két szakaszból áll, az első hasonló lesz az Általános Mezőgazdasági Összeíráshoz, hiszen ültetvényadatokat kérdezünk. Ez befejeződik június 15-ével, majd következik a szakmai összeírás, egészen október közepéig. A második körben már nem statisztikusok, hanem agrárszakemberek lesznek a kérdezőbiztosok. Hogy egészen pontos legyek, ők nem is keresik a gazdát, hiszen maguk megnézik és „összeírják" az ültetvényt. A végeredmény hosszú évekig jó alap lesz, ezután pontosabbak lehetnek majd a becslések, de ez teremt korrekt bázist az EU-s agrártárgyalásokhoz is. - Az ön szakterülete a gazdaságstatisztika, mekkora inflációt jósol erre az évre a hivatal? - Még érdeklődő közgazdászként sem jósolhatok, az Ecostat készít előrejelzéseket, de a hivatal nem. Nem is lenne szerencsés az adatokat összekeverni a véleményekkel, becsléseket persze közlünk, s azokat egykét hónap után pontosítjuk. Az előrejelzések is inkább a demográfia területén jellemzőek, a konjunktúrabecslésben sok a bizonytalanság, ezeket meghagyjuk a gazdaságkutatóknak. - Milyen pohtos ma az infláció számítása? Miért nem közöl a hivatal rétegindexel a nyugdíjasokra? - Tökéletesen EU-kompatibilis, szakmailag kiérlelt, ebből a szempontból sohasem kérdőjelezték meg az inflációs számokat. Az is tény, hogy ez egy átlag, és valóban nem közlünk rétegindexet, csak az inaktívakra végezzük el a számítást. De lesz hamarosan nyugdíjas-infláció is, ebben az évben a végleges súlyokkal kialakul a módszer. Jövőre már közöl tárgyidőszaki nyugdíjas árindexet a hivatal. Persze a széles körű szakmai egyeztetés után is csak átlagszámunk lesz, pedig más a fővárosi, más a vidéki nyugdíjas élete, s számít a gyermekek jövedelmi viszonya is. Kovács András Versenyképes lengyel vöröshagymaimport Csapadékszegénység és az évszakhoz képest enyhe időjárás jellemezte az idei első negyedévét. A három hónap közül az első kettőben a sokévi átlaghoz viszonyítva kevesebb csapadék hullott, ami a talajok vízhiányát tovább növelte - írja Pálfalvi Zsoltné, a KSH megyei igazgatóságának múlt héten megjelent elemzésében. A megyei földművelésügyi hivatalhoz beérkezett adatok szerint a termelők az előző évivel megegyező nagyságú területen vetettek az idén tavaszi árpát, zabot és cukorrépát. A napraforgó tervezett vetésterülete húszezer hektár feletti, ami harminc százalékkal több az elmúlt évben betakarított területnél. Ugyanilyen arányban növekszik a kukorica által elfoglalt terület is, köszönhetően a jelenlegi magas árszintnek. E növény vetését azonban az áprilisi esők és az erőteljes lehűlés jelentősen késleltették. A szőlőket és a gyümölcsösöket is rendkívüli módon megviselte a tavalyi aszály, a nagymértékű vízhiányt a szokásosnál sokkal korábban megkezdett öntözéssel kell pótolni. Kedvezett viszont az időjárás a tavaszi munkáknak, a metszést mindenütt időben befejezték. A telet fagykár nélkül megúszó ültetvényekben az április közepi éjszakai mínusz 6 fokos hőmérséklet jelentős pusztítást okozott; határrésztől, fekvéstől, fajtától függően 10-80 százalékos kár keletkezett. Jelentős a veszteség a kajszi- és őszibaracknál, korai szőlőnél, a fiatal, egyéves ültetvényeknél. A meggynél a kisebb mértékű fagykár mellett a monília-, az őszibaracknál a tafrinafertőzés rontja a terméskilátásokat. A piacokon az év első negyedében megfelelő volt a felhozatal, az árak rendkívül változatosan alakultak. Az elmúlt évben kevesebb vöröshagyma termett, az ára ennek megfelelően viszonylag magas szinten kiegyenlített volt, a hiányzó mennyiséget lengyel importtal pótolták. A fokhagyma ára folyamatosan emelkedett, ugyanez mondható el a sárgarépáról is. Petrezselyemgyökérből végig kínálati volt a piac, amit nem befolyásolt a lengyel és szlovén export. Keresett terméknek bizonyult a burgonya, a fejes káposztát viszont egyre nehezebben lehetett eladni. De ami végképp nem ment, az az alma volt, sok jó minőségű terméket kínáltak mélyen áron alul. K. A. SZEGED Szatfmll VéftMkép Kft Június 13-17. A MEDITERRÁN HANGULAT JEGYEBEN! 2001.június 13-17. között Szegeden, a Mars téri vásárterületen Építészeti és Lakberendezési Szakkiállítás • Szolgáltatók Kiállítása • Autótechnika 2001 Szakkiállítás Nyitva tartás: szerdától szombatig 10 órától 20 óráig, vasárnap 10 órától 19 óráig. Ebédeljen mediterrán hangulatban - mediterrán ételek várják a Szeged Expo látogatóit! A szervezők ajándéka: ingyenes a belépés naponta 12 órától 14 óráig! Felnőtt jegy: 200 Ft Kedvezményes jegy: 100 Ft Családi jegy (2 felnőtt, 2 gyermek részére): 500 Ft. Vidéki vásárlátogatók a Volán-társaságok menetrend szerinti szegedi járatain az 50%-os menettérti kedvezményt vehetik igénybe. A megváltott teljes árú menetjegyet a Tisza Volán Rt. standján, az „U" pavilonban lebélyegzik, így a visszaútra nem kell fizetni. A kedvezmény június 13-án 0 órától június 18-án 24 óráig érvényes. Színpadi programok, a gyerekeknek ingyenes játékok. Naponta nyereménysorsolás értékes ajándékokkal! Várjuk kedves látogatóinkat! 4 A rendezvény fővédnöke a Gilax Csempekereskedés! A pénz hozza a legtöbb pénzt Megyei átlagkereset: hetvennyolcezer bruttó Megyei keresetek alakulása (2001.1. negyedév) Tevékenységi terület pénzügyi tevékenység villamosenergia. gáz. gőz, vízellátás közigazgatás, védelem, t á rsadalombtztositás oktatás feldolgozóipar ingatlanügylet, gazdasági szolgáltatás építőipar egészségügy átlag Forrás: Csongrád Hegyei Statisztikai Hivatal Havi bruttó átlagkereset (Ft) 50 Az idei első negyedéves adatok szerint a Csongrád székhelyű gazdálkodó szervezeteknél alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete 78 ezer 548 forint volt. Bármilyen kevésnek tűnik is az összeg, ez a fizetés az országosnál nagyobb mértékben, mintegy 18 százalékkal emelkedett az első negyedévben, ám éves szinten a megyei fizetések továbbra is jócskán alatta maradnak az országos béreknek. Az adatok szerint ez a bruttó emelkedés az első negyedévben mintegy 17 százalékos nettó növekedést jelentett, amely az infláció figyelembevételével hatszázalékos reálkereset-növekedéssel dúsította a megyei pénztárcákat. A számoszlopokból az is kitűnik: az építőipar és az oktatás kivételével minden nemzetgazdasági ágban kevesebbet kerestek az alkalmazottak, mint az országos átlag. Ugyancsak az országos mutatókhoz viszonyítva a legnagyobb, több mint negyvenszázalékos a különbség - a megyében legmagasabb keresetet biztosító - pénz110 120 130 (ezer Ft) ügyi tevékenységnél, melyet a kereskedelem, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások követnek, több mint harmincszázalékos lemaradással. Mint az a grafikonon is látható, a megyében a már említett pénzügyi szolgáltatás volt leginkább kifizetődő, ám az itt jellemző, közel százhúszezres havi fix messze elmarad attól a jövedelemtől, amit ugyanez a munka vállalkozásban, vagy gazdasági társaság égisze alatt hozhat. A keresetek dobogójának második helyén a villamosenergia, a gáz-, gőz-, vízellátás ágazatában dolgozók fizetése áll: ez a több mint 110 ezer forintos átlagbér az ország más területein is hasonlóan alakul ebben az ágazatban. Az ábrán világosan látszik, hogy a szellemi és szolgáltatást nyújtó foglalkozások kifizetődők, míg az egészségügy, az oktatás és a kemény fizikai munkát igénylő mezőgazdaság területén változatlanul alacsonyak a bruttó keresetek. O. K. K.