Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-17 / 114. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁJUS 17. CSONGRÁD MEGYE 3 Csongrádi nedűket is kínál a borfesztivál Szegedre gurultak a hordók Ma nyitja kapuit a VII. szegedi borfesztivál. Az ország legnagyobb bor­seregszemléjén nyolcvan kiállító kínálgatja porté­káit hétfő éjfélig a Szé­chenyi téri platánok alatt. A vidám koccintgatások­nak immár semmi aka­dálya, hiszen tegnap esté­re már az ország legtá­volabbi pontjairól is Sze­gedre gurultak a hordók, polcokon sorakoznak a finom nedűvel telt palac­kok. Szerda délután még egyet­len bort kóstolgató vendég­gel sem találkoztunk Szeged Széchenyi terén, ám mégis hatalmas volt a sürgés és for­gás. Mert igaz ugyan, hogy a mind híresebb szegedi bor­fesztivál, amit az idén immár VII. alkalommal rendeznek Csongrád megye székhelyén, még csak ma nyitja kapuit. De a vidám borozás hogyan is kezdődhetne el, ha a kiállítók nem töltik meg finom nedűk­kel a pavilonokat? Egyetlen borbarát se aggódjon: szor­gos munkások díszítették a borkuckókat, helyükre kerül­tek a padok. Már délután fel­mérhették a cégtáblákat né­zegetők: bizony, igaz, Sze­gedre érkeztek hazánk min­den jelentósebb borvidéké­nek képviselői. Az is kóstol­gathatja mától a fesztiválon a szőlő levét, aki villányi vö­rösre készítette elő a gyomrát, de az sem fog csalódni, aki, mondjuk, inkább badacsonyi vagy tokaji borral koccintana, netán azt ellenőrizné, mennyi­re finom „szőlőlevet" árulnak a csongrádi kiállítók. Érkezik a borszállítmány. Mindeki a maga pavilonja előtt söpört. (Fotó: Miskolczi Róbert) Ilyen kínálat mellett egy percig sem lehet vitás, miért keresik fel szegediek tízezrei a borfesztivált. De vajon mi­ért tartják fontosnak a borá­szok, hogy jelen legyenek az ország legnagyobb borsereg­szemléjén? - faggatóztunk a fesztiválnyitás előtti napon. A csengődi Velez Vilmos ­aki az etyeki fehér bor mellett a csongrádi borvidék termését is kínálgatja Szeged főterén - az idén először iratkozott fel a ki­állítók közé. Mint elmondta: egyrészt a szegedi borünnep jó híre vonzotta, másrészt szeret­né „tesztelni" a közönséget ­mégis, milyen bort isznak leg­szívesebben a Tisza partján élők? Egy ekkora borvásár re­mek alkalom a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére - fogal­mazott Velez Vilmos. Kalmár István, a Csongrá­di Borvidék Hegyközségi Ta­nácsának titkára a legelső sze­gedi borfesztivál óta figye­lemmel kíséri, miként ünnep­lik a bort a szegediek. Tapasz­talatai szerint a szőlő levéhez egyre inkább értő közönség poharazgat a Széchenyi té­ren. Finomság pedig van bő­ven, hiszen a szegedi borün­nepen csak és kizárólag olyan italokat mérnek, amelyek a legjobb minőséget képvise­lik. - Nagy szükség van egy ilyen bormustrára - mondta Kalmár úr hiszen az el­múlt években éppen elég lő­rekotyvasztó riasztotta el a fogyasztókat a boroktól, új­ra meg kell teremtenünk bo­raink jó hírét. B. Z. Tőzsdei bírság a Picknek A legnagyobb kiszabható bírsággal, egymillió forinttal sújtotta a Pick Szeged Rt.-t a napokban a Budapesti Érték­tőzsde (BÉT). Döntését azzal indokolta, hogy a társaság fi­gyelmeztetésük ellenére olyan alapszabály-módosítást foga­dott el, amely ellentétes a tőzs­de előírásaival. A bírságról szóló határozatával egy idő­ben a tőzsde figyelmeztette a Picket, amennyiben a kifogá­solt alapszabály-módosítást nem változtatják meg a követ­kező közgyűlésen, újabb bír­ság, esetleg kizárás követke­zik. A Pick áprilisi éves köz­gyűlésén Szendrei Csaba, a BÉT kibocsátói osztályának vezetője a tőzsde álláspontját kifejtve arra kérte a részvé­nyeseket, hogy vessék el az Arago azon alapszabály-mó­dosító javaslatát, miszerint csak azok szavazhatnak, akik a közgyűlést megelőzően 60 nappal már részvényesek vol­tak. Ezen javaslat erősen sér­ti a részvényesek érdekeit, hi­szen a közgyűlést elegendő 30 nappal a megrendezés előtt összehívni, így azt a főtulajdo­nos az aktuális részvényesi struktúra ismeretében teheti meg. Szendrei tehát már ápri­lisban hangsúlyozta, az alap­szabály e pontja ellentétes a tőzsde előírásaival. A BÉT felszólalását figyel­men kívül hagyva, akkor az Arago-túlsúly megszavazta a javaslatot, ennek következmé­nye a mostani maximális bír­ság, amely egyébként csak idő kérdése volt, hiszen Dunavöl­gyi Mária, a BÉT távozó első embere is utalt már a szabály­talanságra. K. A. Tekintélyét veszti a statisztika Hűvös számok buvölöi Azért magyarázzuk meg az embereknek az adatokat, mert maguktól nem értenék meg ezeket. Igy védekezett a közel­múltbeli tévévitában egy kormányhivatalnok, ami­kor a statisztikus pro­fesszor azt mondta, hogy kormánytényezők túl gyakran megszegik a statisztika szabályait. A professzor, Katona Tamás a Szegedi Tudomány­egyetem tanszékvezető tanára. 1998-ig a Köz­ponti Statisztikai Hivatal­ban (KSH) dolgozott, leg­utóbb annak elnökeként. - Mondana példát a sza­bályszegésre? - A tavaly megjelent Költ­ségvetés 2000 című kiadvány a szakmánk szégyene, mert teljesen szakszerűtlenül ope­rál számokkal. Abból a cél­ból, hogy látszólag dokumen­tálja. vagyis elhitesse, hogy csupa nagyszerű dolog törté­nik az Orbán-kormány alatt. Azóta is többször előfordult, hogy súlyosan megtévesztő adatokat is használtak külön­féle kormányszervek, ame­lyek a statisztikai elemzést beolvasztják egy igen erőtel­jes kormányzati PR-tevékeny­ségbe. Gyakran azt a mód­szert alkalmazzák, hogy a hi­vatalos adatokat összemásol­ják más forrásokból szárma­zókkal és ezek aztán számsza­kilag sem stimmelnek. - Erre is van konkrét pél­dája? - Máig rajta van a Minisz­terelnöki Hivatal honlapján egy februárban odakerült Katona Tamás: A statisztikai elemzést magába olvasztotta a kormányzati PR-tevékenység (Fotó: Karnok Csaba) adatsor a népesedési helyzet­ről, amely több tévedést tar­talmaz. A végén például van egy grafikon, amely az egészségügyi kiadások reál­értékének alakulását mutatja. Hatalmas ráfordítást jelez, ám ha belenézünk a kétéves költségbe, az ellenkezőjét látjuk. A miniszterelnök a február eleji országértékelésében azt mondta, hogy 14 százalékkal nőtt a családok jövedelme. Az adat egy Tárki-felvételből van, nem 2000-re, hanem 1999-re vonatkozik, és csak a családok egy bizonyos szúk körére érvényes. A két évet azért nem szerencsés össze­mosni, mert 1999-ről 2000-re csökkent a keresetek növeke­désének üteme. Megszokott, hogy a kormányok a számuk­ra előnyös adatokat emelik ki - de van egy határ. Nem illik bruttó jövedelemnövekedést említeni, mivel a családi jöve­delmeknél a nettó jövedelmet értelmezzük. És különösen azért nem illik, mert a meg­előző évi 2,5 százalékos reál­kereset-növekedés helyett az elemzett évben 1,5 százalékos ugyanez az arányszám. Ha­sonlóképpen nem illik azt mondani, hogy nőtt tavaly a nyugdíjak reálértéke, amikor ez tényszerűen nem igaz. Az általános inflációnál - 9,8 szá­zalék - valóban egy kicsit magasabb lett a nyugdíjnöve­kedés - 10,6 százalék. Csak­hogy a nyugdíjasok és általá­ban a kiskeresetűek fogyasz­tói kosara más összetételű, mint a tehetőseké. A nyugdí­jas nem autót vesz, hanem élelmiszert, amelynek a már­ciusi éves árnövekedése 16,1 százalék. Energiát használ, amelynek 12,3 százalékos a márciusi éves árnövekedése. És gyógyszereket kénytelen venni. Ez utóbbiak áremelke­désére csak tavalyi adat áll rendelkezésre: minden ellen­kező ígérettel szemben tavaly 25 százalékkal nóttek a gyógyszerárak. Kormányté­nyezők azt is rendre elmond­ják, hogy új pályára állították a gazdaságot, amely gyorsab­ban növekszik, mint koráb­ban. Ez tényszerűen nem igaz. A példákat sorolhatnám to­vább, a családtámogatástól a lakásépítésig, a népesedési adatoktól a bűncselekmények adatainak szakszerűtlen tá­lalásáig. - Kormányzati vitapartne­rei azt mondják, politikai okokból ad hangot szak­mai kételyeinek; közel áll a szocialistákhoz? - Két éve, amióta nem közhivatalnokként dolgozom, hanem főállásban egyetemi oktatóként, az MSZP gazda­sági tanácsadója vagyok. De az aggályaim nem politikai, hanem szakmai természetűek. Elsősorban amiatt aggódom, hogy az imént vázolt kor­mányzati gyakorlat a statiszti­ka tekintélyét kezdi ki. A kor­mányzati gazdaságpolitika pe­dig azért aggaszt, mert a piaci szereplők bizalmának elvesz­tésével fenyeget, amelynek már számos jele látszik. A kormányok jönnek-mennek. A szakmai tekintélyt és a gaz­dasági bizalmat igen könnyú elveszíteni, de rettentő nehéz visszaszerezni. Ez pedig árt az országnak. Sulyok Knsébot • 0 Orömház A szegedi pártkongresszuson a poszt­jától éppen megváló elnök egy anekdo­tában mesélte el, mi a véleménye a leg­nagyobb politikai ellenfél vezetőiről. A történet nem a rokonszenves dakoták­ról szólt, hanem a legkevésbé sem ro­konszenves JoszifVisszarionovics egy­kori píárosairól, akik képtelenek voltak megoldani Moszkva modern világvárossá fejlesztését, mert a minden utcasarkon sikeresen kiépített bordélyok­ba sehogyan sem találtak kellő számú... Nos, kurvát. Kö­vér anekdotája szerint Sztálin ekkor az ő saját genera­lisszimuszi homlokára csapott és legott felhívta a sze­rencsétlenkedő modernizálók figyelmét az immár mú­miává aszott, egykori forradalmi amazonokra, mond­ván, csak el kell menni értük a lágerekbe és a világvá­rossá fejlesztési projekt ezennel meg lesz valósítva. A Fidesz-kongresszus közönsége fölszabadult nevetés­ben tört ki, amikor a (még) pártelnök föltette a költői kérdést: vajon tudjátok-e (ti enyéim, akik nem csak szépek vagytok, hanem okosak is, ráadásul az igazság a ti oldalatokon áll), hogy kikről jutott eszembe ez az anekdota? Akkor elképzeltem, amint az elnök píárosai leveszik a könyvespolcról „Az ősi szovjet anekdotakincs" című Iszkra-kiadványt, hogy megfelelő fabulát találjanak főnökük számára, amely érzékletesen fejezi ki a szoci „múmiákra", úgymint Kovács Lászlóra, Németh Mik­lósra és Medgyessy Péterre vonatkozó Fidesz-ítéletet. A fene tudja, miért ez a könyves, s ilyenként intellek­tuális színű fantáziakép ugrott be az elképesztő politi­kai otrombaság ez újabb gyöngyszeme hallatán! Talán a több évtizedes mellébeszélés és hazudozás iránti múl­hatatlan undor teszi, hogy a fiúk szókimondásának máig van ránk egyféle imponáló hatása. Hajlunk elen­gedni a fülünk mellett a durváját. De most, hogy kide­rült végre, konkrétan egy polgárnak látszó bankszak­ember lesz a legelső polgár legnagyobb ellenfele, s a vá­lasztási küzdelmet feltehetően egyként sárga nyakken­dőben és a ,Jóléti rendszerváltás"jelszavával ezennel megkezdik - sürgősen le kéne szokni az egzotikus ná­ciók közmondás- és anekdotakincsének idézgetéséről. Nehogy idő előtt azt higgyék a népek, hogy kupleráj­ba keveredtek. tLÍCh Másodfokon a Szenteshús-per Szirbik Imre szaktanácsai Ma a Csongrád Megyei Bíróságon folytatódik má­sodfokon a jelentős kárt okozó, üzletszerűen elköve­tett csalás bűntette miatt in­dított eljárás a Szenteshús Kft. ügyében. Az első rendű vádlott Király György, má­sodrendű Pádár Zoltán, har­madrendű pedig Szirbik Im­re, Szentes város polgármes­tere. A céget 1990-ben alapí­tották, Szirbik Imre 1992-től gazdasági tanácsadóként vett részt a munkában, a vádirat szerint túllépte hatáskörét. A társaság 1993-tól 1995-ig több alkalommal vásárolt fel élőállatot úgy, hogy annak ellenértékét az őstermelők­nek és a társas vállalkozá­soknak nem fizették ki. A Szegedi Városi Bíróság első fokon tavaly októberben felmentő ítéletet hirdetett, bizonyítottság hiányában. A bíróság megállapította, a vádlottak tisztában voltak azzal, hogy fizetési kötele­zettségeiket az általuk vállalt határidőben nem tudják tel­jesíteni, de kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a károkozás szándéka vezette őket. Az első fokú ítélet szerint összesen 98 sértettől mint­egy harmincmillió forint ér­tékű árut vagy kölcsönt vett át a Szenteshús anélkül, hogy azt visszafizette, vagy a vételárat az eladó rendel­kezésére bocsátotta volna. A vádlottak és a tanúk vallo­másai szerint mindvégig ab­ban bíztak, hogy hitelekből fedezni tudják a tartozáso­kat, képesek fizetni a vágó­híd magas bérleti díját, s majd fejlesztésre is futja. Hi­telt kapott a cég a Postabank és Takarékpénztár Rt.-tői, de a starthitelhez már nem ju­tott hozzá. A kft. vesztesége működése negyedik éve vé­gére hatvanötmillió forint volt, jegyzett tőkéje pedig közel ötmillió forint. 1994 tavaszán, amikor a cég gaz­dasági pozíciói nem voltak sokkal jobbak, hitelkérelmet terjesztett elő az Indosuest Bank Magyarország Rt.-hez 330 millió forintos hitel fo­lyósítását kérve, amit azon­ban nem kapott meg. Huszonhét sértett, akinek 40-50 ezer forinttal tartozik a kft., szeretné visszakapni a pénzét, ezért polgári jogi igényt terjesztett elő. Kár­pótlásukra már nem sok re­mény látszik: a céget töröl­ték a nyilvántartásból. Az első fokú ítélet ellen fellebbezett Szirbik Imre vé­dője, dr. Slern Sándor, és kérte a bűncselekmény hiá­nyának megállapítását. Fel­lebbezett az ügyészség is. Álláspontja szerint az első fokú bírói tanács - amellett, hogy eljárási szabályt sértett - „az általa megállapított té­nyekből téves következtetést vont le a vádlottak szerző­déskötéskori tudattartalmát illetően". Az ügyészi felleb­bezés azt indítványozza, hogy a megyei bíróság he­lyezze hatályon kívül a fel­mentő ítéletet, és az elsőfokú bíróság folytassa le újra az eljárást. Természetesen felajánlot­tuk Szirbik Imrének és jogi képviselőjének a lehetősé­get, hogy lapunk hasábjain tegyék közzé álláspontjukat. Dr. Stem Sándor úgy nyilat­kozott, a tárgyalás előtt nem akarnak véleményt nyilvání­tani. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents