Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-17 / 114. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁJUS 17. CSONGRÁD MEGYE 3 Csongrádi nedűket is kínál a borfesztivál Szegedre gurultak a hordók Ma nyitja kapuit a VII. szegedi borfesztivál. Az ország legnagyobb borseregszemléjén nyolcvan kiállító kínálgatja portékáit hétfő éjfélig a Széchenyi téri platánok alatt. A vidám koccintgatásoknak immár semmi akadálya, hiszen tegnap estére már az ország legtávolabbi pontjairól is Szegedre gurultak a hordók, polcokon sorakoznak a finom nedűvel telt palackok. Szerda délután még egyetlen bort kóstolgató vendéggel sem találkoztunk Szeged Széchenyi terén, ám mégis hatalmas volt a sürgés és forgás. Mert igaz ugyan, hogy a mind híresebb szegedi borfesztivál, amit az idén immár VII. alkalommal rendeznek Csongrád megye székhelyén, még csak ma nyitja kapuit. De a vidám borozás hogyan is kezdődhetne el, ha a kiállítók nem töltik meg finom nedűkkel a pavilonokat? Egyetlen borbarát se aggódjon: szorgos munkások díszítették a borkuckókat, helyükre kerültek a padok. Már délután felmérhették a cégtáblákat nézegetők: bizony, igaz, Szegedre érkeztek hazánk minden jelentósebb borvidékének képviselői. Az is kóstolgathatja mától a fesztiválon a szőlő levét, aki villányi vörösre készítette elő a gyomrát, de az sem fog csalódni, aki, mondjuk, inkább badacsonyi vagy tokaji borral koccintana, netán azt ellenőrizné, mennyire finom „szőlőlevet" árulnak a csongrádi kiállítók. Érkezik a borszállítmány. Mindeki a maga pavilonja előtt söpört. (Fotó: Miskolczi Róbert) Ilyen kínálat mellett egy percig sem lehet vitás, miért keresik fel szegediek tízezrei a borfesztivált. De vajon miért tartják fontosnak a borászok, hogy jelen legyenek az ország legnagyobb borseregszemléjén? - faggatóztunk a fesztiválnyitás előtti napon. A csengődi Velez Vilmos aki az etyeki fehér bor mellett a csongrádi borvidék termését is kínálgatja Szeged főterén - az idén először iratkozott fel a kiállítók közé. Mint elmondta: egyrészt a szegedi borünnep jó híre vonzotta, másrészt szeretné „tesztelni" a közönséget mégis, milyen bort isznak legszívesebben a Tisza partján élők? Egy ekkora borvásár remek alkalom a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére - fogalmazott Velez Vilmos. Kalmár István, a Csongrádi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára a legelső szegedi borfesztivál óta figyelemmel kíséri, miként ünneplik a bort a szegediek. Tapasztalatai szerint a szőlő levéhez egyre inkább értő közönség poharazgat a Széchenyi téren. Finomság pedig van bőven, hiszen a szegedi borünnepen csak és kizárólag olyan italokat mérnek, amelyek a legjobb minőséget képviselik. - Nagy szükség van egy ilyen bormustrára - mondta Kalmár úr hiszen az elmúlt években éppen elég lőrekotyvasztó riasztotta el a fogyasztókat a boroktól, újra meg kell teremtenünk boraink jó hírét. B. Z. Tőzsdei bírság a Picknek A legnagyobb kiszabható bírsággal, egymillió forinttal sújtotta a Pick Szeged Rt.-t a napokban a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). Döntését azzal indokolta, hogy a társaság figyelmeztetésük ellenére olyan alapszabály-módosítást fogadott el, amely ellentétes a tőzsde előírásaival. A bírságról szóló határozatával egy időben a tőzsde figyelmeztette a Picket, amennyiben a kifogásolt alapszabály-módosítást nem változtatják meg a következő közgyűlésen, újabb bírság, esetleg kizárás következik. A Pick áprilisi éves közgyűlésén Szendrei Csaba, a BÉT kibocsátói osztályának vezetője a tőzsde álláspontját kifejtve arra kérte a részvényeseket, hogy vessék el az Arago azon alapszabály-módosító javaslatát, miszerint csak azok szavazhatnak, akik a közgyűlést megelőzően 60 nappal már részvényesek voltak. Ezen javaslat erősen sérti a részvényesek érdekeit, hiszen a közgyűlést elegendő 30 nappal a megrendezés előtt összehívni, így azt a főtulajdonos az aktuális részvényesi struktúra ismeretében teheti meg. Szendrei tehát már áprilisban hangsúlyozta, az alapszabály e pontja ellentétes a tőzsde előírásaival. A BÉT felszólalását figyelmen kívül hagyva, akkor az Arago-túlsúly megszavazta a javaslatot, ennek következménye a mostani maximális bírság, amely egyébként csak idő kérdése volt, hiszen Dunavölgyi Mária, a BÉT távozó első embere is utalt már a szabálytalanságra. K. A. Tekintélyét veszti a statisztika Hűvös számok buvölöi Azért magyarázzuk meg az embereknek az adatokat, mert maguktól nem értenék meg ezeket. Igy védekezett a közelmúltbeli tévévitában egy kormányhivatalnok, amikor a statisztikus professzor azt mondta, hogy kormánytényezők túl gyakran megszegik a statisztika szabályait. A professzor, Katona Tamás a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető tanára. 1998-ig a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) dolgozott, legutóbb annak elnökeként. - Mondana példát a szabályszegésre? - A tavaly megjelent Költségvetés 2000 című kiadvány a szakmánk szégyene, mert teljesen szakszerűtlenül operál számokkal. Abból a célból, hogy látszólag dokumentálja. vagyis elhitesse, hogy csupa nagyszerű dolog történik az Orbán-kormány alatt. Azóta is többször előfordult, hogy súlyosan megtévesztő adatokat is használtak különféle kormányszervek, amelyek a statisztikai elemzést beolvasztják egy igen erőteljes kormányzati PR-tevékenységbe. Gyakran azt a módszert alkalmazzák, hogy a hivatalos adatokat összemásolják más forrásokból származókkal és ezek aztán számszakilag sem stimmelnek. - Erre is van konkrét példája? - Máig rajta van a Miniszterelnöki Hivatal honlapján egy februárban odakerült Katona Tamás: A statisztikai elemzést magába olvasztotta a kormányzati PR-tevékenység (Fotó: Karnok Csaba) adatsor a népesedési helyzetről, amely több tévedést tartalmaz. A végén például van egy grafikon, amely az egészségügyi kiadások reálértékének alakulását mutatja. Hatalmas ráfordítást jelez, ám ha belenézünk a kétéves költségbe, az ellenkezőjét látjuk. A miniszterelnök a február eleji országértékelésében azt mondta, hogy 14 százalékkal nőtt a családok jövedelme. Az adat egy Tárki-felvételből van, nem 2000-re, hanem 1999-re vonatkozik, és csak a családok egy bizonyos szúk körére érvényes. A két évet azért nem szerencsés összemosni, mert 1999-ről 2000-re csökkent a keresetek növekedésének üteme. Megszokott, hogy a kormányok a számukra előnyös adatokat emelik ki - de van egy határ. Nem illik bruttó jövedelemnövekedést említeni, mivel a családi jövedelmeknél a nettó jövedelmet értelmezzük. És különösen azért nem illik, mert a megelőző évi 2,5 százalékos reálkereset-növekedés helyett az elemzett évben 1,5 százalékos ugyanez az arányszám. Hasonlóképpen nem illik azt mondani, hogy nőtt tavaly a nyugdíjak reálértéke, amikor ez tényszerűen nem igaz. Az általános inflációnál - 9,8 százalék - valóban egy kicsit magasabb lett a nyugdíjnövekedés - 10,6 százalék. Csakhogy a nyugdíjasok és általában a kiskeresetűek fogyasztói kosara más összetételű, mint a tehetőseké. A nyugdíjas nem autót vesz, hanem élelmiszert, amelynek a márciusi éves árnövekedése 16,1 százalék. Energiát használ, amelynek 12,3 százalékos a márciusi éves árnövekedése. És gyógyszereket kénytelen venni. Ez utóbbiak áremelkedésére csak tavalyi adat áll rendelkezésre: minden ellenkező ígérettel szemben tavaly 25 százalékkal nóttek a gyógyszerárak. Kormánytényezők azt is rendre elmondják, hogy új pályára állították a gazdaságot, amely gyorsabban növekszik, mint korábban. Ez tényszerűen nem igaz. A példákat sorolhatnám tovább, a családtámogatástól a lakásépítésig, a népesedési adatoktól a bűncselekmények adatainak szakszerűtlen tálalásáig. - Kormányzati vitapartnerei azt mondják, politikai okokból ad hangot szakmai kételyeinek; közel áll a szocialistákhoz? - Két éve, amióta nem közhivatalnokként dolgozom, hanem főállásban egyetemi oktatóként, az MSZP gazdasági tanácsadója vagyok. De az aggályaim nem politikai, hanem szakmai természetűek. Elsősorban amiatt aggódom, hogy az imént vázolt kormányzati gyakorlat a statisztika tekintélyét kezdi ki. A kormányzati gazdaságpolitika pedig azért aggaszt, mert a piaci szereplők bizalmának elvesztésével fenyeget, amelynek már számos jele látszik. A kormányok jönnek-mennek. A szakmai tekintélyt és a gazdasági bizalmat igen könnyú elveszíteni, de rettentő nehéz visszaszerezni. Ez pedig árt az országnak. Sulyok Knsébot • 0 Orömház A szegedi pártkongresszuson a posztjától éppen megváló elnök egy anekdotában mesélte el, mi a véleménye a legnagyobb politikai ellenfél vezetőiről. A történet nem a rokonszenves dakotákról szólt, hanem a legkevésbé sem rokonszenves JoszifVisszarionovics egykori píárosairól, akik képtelenek voltak megoldani Moszkva modern világvárossá fejlesztését, mert a minden utcasarkon sikeresen kiépített bordélyokba sehogyan sem találtak kellő számú... Nos, kurvát. Kövér anekdotája szerint Sztálin ekkor az ő saját generalisszimuszi homlokára csapott és legott felhívta a szerencsétlenkedő modernizálók figyelmét az immár múmiává aszott, egykori forradalmi amazonokra, mondván, csak el kell menni értük a lágerekbe és a világvárossá fejlesztési projekt ezennel meg lesz valósítva. A Fidesz-kongresszus közönsége fölszabadult nevetésben tört ki, amikor a (még) pártelnök föltette a költői kérdést: vajon tudjátok-e (ti enyéim, akik nem csak szépek vagytok, hanem okosak is, ráadásul az igazság a ti oldalatokon áll), hogy kikről jutott eszembe ez az anekdota? Akkor elképzeltem, amint az elnök píárosai leveszik a könyvespolcról „Az ősi szovjet anekdotakincs" című Iszkra-kiadványt, hogy megfelelő fabulát találjanak főnökük számára, amely érzékletesen fejezi ki a szoci „múmiákra", úgymint Kovács Lászlóra, Németh Miklósra és Medgyessy Péterre vonatkozó Fidesz-ítéletet. A fene tudja, miért ez a könyves, s ilyenként intellektuális színű fantáziakép ugrott be az elképesztő politikai otrombaság ez újabb gyöngyszeme hallatán! Talán a több évtizedes mellébeszélés és hazudozás iránti múlhatatlan undor teszi, hogy a fiúk szókimondásának máig van ránk egyféle imponáló hatása. Hajlunk elengedni a fülünk mellett a durváját. De most, hogy kiderült végre, konkrétan egy polgárnak látszó bankszakember lesz a legelső polgár legnagyobb ellenfele, s a választási küzdelmet feltehetően egyként sárga nyakkendőben és a ,Jóléti rendszerváltás"jelszavával ezennel megkezdik - sürgősen le kéne szokni az egzotikus nációk közmondás- és anekdotakincsének idézgetéséről. Nehogy idő előtt azt higgyék a népek, hogy kuplerájba keveredtek. tLÍCh Másodfokon a Szenteshús-per Szirbik Imre szaktanácsai Ma a Csongrád Megyei Bíróságon folytatódik másodfokon a jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt indított eljárás a Szenteshús Kft. ügyében. Az első rendű vádlott Király György, másodrendű Pádár Zoltán, harmadrendű pedig Szirbik Imre, Szentes város polgármestere. A céget 1990-ben alapították, Szirbik Imre 1992-től gazdasági tanácsadóként vett részt a munkában, a vádirat szerint túllépte hatáskörét. A társaság 1993-tól 1995-ig több alkalommal vásárolt fel élőállatot úgy, hogy annak ellenértékét az őstermelőknek és a társas vállalkozásoknak nem fizették ki. A Szegedi Városi Bíróság első fokon tavaly októberben felmentő ítéletet hirdetett, bizonyítottság hiányában. A bíróság megállapította, a vádlottak tisztában voltak azzal, hogy fizetési kötelezettségeiket az általuk vállalt határidőben nem tudják teljesíteni, de kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a károkozás szándéka vezette őket. Az első fokú ítélet szerint összesen 98 sértettől mintegy harmincmillió forint értékű árut vagy kölcsönt vett át a Szenteshús anélkül, hogy azt visszafizette, vagy a vételárat az eladó rendelkezésére bocsátotta volna. A vádlottak és a tanúk vallomásai szerint mindvégig abban bíztak, hogy hitelekből fedezni tudják a tartozásokat, képesek fizetni a vágóhíd magas bérleti díját, s majd fejlesztésre is futja. Hitelt kapott a cég a Postabank és Takarékpénztár Rt.-tői, de a starthitelhez már nem jutott hozzá. A kft. vesztesége működése negyedik éve végére hatvanötmillió forint volt, jegyzett tőkéje pedig közel ötmillió forint. 1994 tavaszán, amikor a cég gazdasági pozíciói nem voltak sokkal jobbak, hitelkérelmet terjesztett elő az Indosuest Bank Magyarország Rt.-hez 330 millió forintos hitel folyósítását kérve, amit azonban nem kapott meg. Huszonhét sértett, akinek 40-50 ezer forinttal tartozik a kft., szeretné visszakapni a pénzét, ezért polgári jogi igényt terjesztett elő. Kárpótlásukra már nem sok remény látszik: a céget törölték a nyilvántartásból. Az első fokú ítélet ellen fellebbezett Szirbik Imre védője, dr. Slern Sándor, és kérte a bűncselekmény hiányának megállapítását. Fellebbezett az ügyészség is. Álláspontja szerint az első fokú bírói tanács - amellett, hogy eljárási szabályt sértett - „az általa megállapított tényekből téves következtetést vont le a vádlottak szerződéskötéskori tudattartalmát illetően". Az ügyészi fellebbezés azt indítványozza, hogy a megyei bíróság helyezze hatályon kívül a felmentő ítéletet, és az elsőfokú bíróság folytassa le újra az eljárást. Természetesen felajánlottuk Szirbik Imrének és jogi képviselőjének a lehetőséget, hogy lapunk hasábjain tegyék közzé álláspontjukat. Dr. Stem Sándor úgy nyilatkozott, a tárgyalás előtt nem akarnak véleményt nyilvánítani. B. G.