Délmagyarország, 2001. május (91. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-15 / 112. szám

KEDD, 2001. MÁJUS 15. SZEGED 5 Szeged utat talál? Kilátások az autópályára Még újabb öt év múlva sem lesz készen az M5-ös autópálya, ha nem tárgyal senki a koncessziós társaság­gal. A szegedieknek folya­matosan azzal kellene bom­bázni a kormányt, hogy kezdjen végre kommunikálni az Alföldi Koncessziós Au­tópálya (AKA) Rt.-vei. Ez Lotz Károlynak, az előző kurzus közlekedési miniszte­rének az álláspontja, aki az Eötvös szabadelvű társaság hat meghívottja közül egye­dül tett eleget a kérésnek és tegnap Szegedre jött, hogy az autópályaügyről beszél­jen. Nem jött el a koncesszi­ós szerződést aláíró Schams­chula György. Némileg ért­hetőbb, hogy a jelenlegi mi­niszter, Fónagy János sem, hiszen a mostani minisztéri­umnak már úgyszólván nincs beleszólása az autópálya-épí­tésbe. A kérdésekre válaszoló exminiszter szerint az előző kormány idején a koncesszi­ós társasággal előrehaladott tárgyalások folytak a határig tartó pálya további építé­séről. Ha az Orbán-kormány hajlandó lett volna ezek foly­tatására, legkésőbb 1999 vé­géig Szeged is bekapcsolód­hatott volna - ahogyan mon­dani szokás - az ország és Európa vérkeringésébe. Nehezen számszerűsíthető az a kár, amit a kormány Lotz számára érthetetlen tárgyalásképtelensége, sú­lyos mulasztása okozott a ré­giónak. Elmondta, hogy in­formációja szerint az AKA Rt. legutolsó, tárgyalási készségről szóló levelét ta­valy decemberben keltezték, de mostanáig még csak vá­laszra sem méltatták. Ha az a kormány szándéka, hogy ki­várja a koncessziós időszak végét (2003. december 31.) és akkor kezd az állami út­építéshez, 2005-nél előbb nem készülhet el az 5-ös út utolsó szakasza. Mivel az újabb ötévnyi úthiány óriási veszteséget jelent a régiónak, a fideszes szegedi önkor­mányzatnak minden erővel azon kellene dolgozni, hogy „utat találjanak" a megfelelő kormánytényezőkhöz és rá­bírják óket a koncessziós tár­sasággal való tárgyalásokra. A megegyezés nem lehetet­len, s egy erőltetett ütemű építkezés nyomán akár nyolc-tíz hónap alatt elérhet­nének az útépítők a határig. S. E. Balogh: az MVSZ a kormány ellen Munkatársunktól Kinek az érdeke a jelenlegi helyzet fenntartása, és kinek ér­deke, hogy a kisantant országai folyamatosan támadhassák a ké­szülő státustörvényt - kérdezte Balogh László, Csongrád me­gyei országgyűlési képviselő, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) korábbi elnökségi tagjainak sajtótájékoztatóján, ame­lyen részt vett Kardos Béla, Fekete Gyula és Duray Miklós is. Az MVSZ kizárt vagy visszahívott tagjai a világszövetség pénteki döntése miatt - amikor is több elnökségi tagot, köztük Balogh Lászlót visszahívtak tisztségéből - tartottak sajtótájé­koztatót. Balogh szomorúnak nevezte, hogy sok erdélyi írót eltávo­lítottak a MVSZ-ből. Véleménye szerint megkezdődött a „sza­lámitaktika" a világszövetség Erdélyi Társaságában is. Úgy vé­lekedett, hogy a jelenlegi vezetők most készülnek felélni a Boross Péter miniszterelnök ideje alatt kapott támogatásokból összegyúlt vagyont. Az MVSZ szembehelyezkedik a magyar kormánnyal, és a státustörvény árnyékában partizánakciót folytat - jelentette ki Kardos Béla, az ausztráliai országos tanács képviselője. Kar­dos elmondta, a világszövetség állam akar lenni az államban. Duray Miklós, az MVSZ stratégiai bizottságának korábbi el­nöke bírálta a szövetség jelenlegi vezetését a sorozatos kizá­rásokért. Megfogalmazása szerint „most már mindenkit ki­utálnak a világszövetségből", aki nem áll Patruhány Miklós el­nök mellé. Duray Miklós szerint a mostani MVSZ politikai tö­résvonalak mentén igyekszik megosztani a világ magyarságát. Szigorúbb szabályok a Tiszán Hanyatló úszóházak Szuszi fedélzetén is készülnek a szezonra. Magyar Gyula feleségével együtt teszi rendbe hajójukat. (Fotó: Gyenes Kálmán) Egy évtizede még több tucat motorcsónak szelte a habokat a Tiszán, az úszóházakon pedig fröccsözgethettek a sze­gediek. Manapság azon­ban egyre kevesebb jármű bőg fel a folyón, és az úszóházak is szép lassan az enyészeté lesz­nek. Januártól megszigo­rodtak a vizi közlekedés szabályai: a folyóról ki­tiltották a jetskiket, vala­mint megszűnt a helyszí­ni birság, a szabály­sértőket feljelentik. Szőke Tisza, Béke úszó­ház, motorcsónak-világbaj­nokság - ezek már csak a szegediek emlékezetében él­nek. A Tiszát már csak keve­sen hívják .a város főutcájá­nak, ugyanis elvesztette régi hangulatát. Pár éve ilyentájt már pezsgett az élet az úszó­házakon, most pedig... Magyar Gyula évtizedek óta kötődik a Tiszához. Gye­rekként szüleivel járt a szá­mára is kedves folyóhoz. Most pedig a Szuszu nevű „hetvenöt lovas" hajóján em­lékszik vissza a régi idókre. ­Egykoron a Szabadság úszó­házon volt bérelt helyem ­kezdte a múltidézést. Ketten foglaltak le egy kikötőt. A motorcsónak elhelyezésének Szünetel a személyforgalom Szeged térségében a Tiszán hétfőtől határozhatat­lan ideig szünetel a s/.emélyhajö-forgalom. Ennek oka, hogy veszteséges az üzemeltetés, nagyon kevés utas vette igénybe a menetrend szerinti járatot és az úgynevezett rendezvényhajózást, illetve nem megfe­lelő az ötvenes évek végén készült vízibuszok műsza­ki állapota. éves díja körülbelül egyhavi fizetését vitte el. Azóta „pisz­kosul" felment az üzemanyag ára és a vízi közlekedés sza­bályai megszigorodtak, me­sélte. A 20 lóerós Yamahájával egy óra alatt ér Csongrádra. Ezalatt negyven liter benzint eszik meg a rocsó. Ezt már alig gyózi a pénztárcája, ezért általában már csak a 8 kilométerre lévó Vesszósig megy, ahol kiveti a horgát pontyra. Erre az útra néha fe­lesége, Piroska is elkíséri. A szegedi Tisza-parton sé­táló azt láthatja, hogy csak a Kati úszóházon van élet. Tu­lajdonosától, Márkus László­tól mintegy negyven motor­csónakos bérli a kikötőhe­lyet. - Visszaesett a szegedi­ek hajózási kedve - mondta. Ennek ellenére nála túljelent­kezés van, mivel a szegedi és környékbéli csónakgazdák máshova nem tudják kikötni járművüket. A Kati a 6-7 mé­ter hosszú hajók pihentetésé­re alkalmas. A tulajdonos eredeti szakmája szűcs, de tíz éve családi vállalkozásként üzemelteti az úszóházat. A vendégei közül soknak nincs is ladikja, csak a pihenés, na­pozás miatt keresi föl a sté­get. Ez pedig jóval olcsóbb, mint egy-egy hajó fönntartá­sa. A vízi rendőr szemével nézve is teljesen átalakult a tiszai közlekedés. - Ez év ja­nuárjától megszigorodott a törvény, ami visszaveti a mo­torcsónakozást, jetskizést ­tudtuk meg Savanya Imre alezredestől, a Szegedi Vízi­rendészeti Rendőrőrs pa­rancsnokától. Az egyik leg­fontosabb változás, hogy a Tiszáról is kitiltották a jetski­ket. Csak kijelölt helyen sza­bad velük közlekedni, vi­szont ilyen helyet még nem határoztak meg a szakembe­rek. Emellett a másik fontos különbség, hogy a tiltott fürdőzés kivételével a többi szabálysértés esetében nincs helyszíni bírság, hanem azonnal följelentik a vétkest. A legtöbb gond a különféle fölfújt, műanyag eszközöket használókkal van. A gumi­csónakok, matracok nem minősülnek járműnek, így szigorúan tilos ezeket a Ti­szán használni. Az elmúlt években többször is halász­tak ki a folyóból beborult matracost. A négy kWattnál nagyobb teljesítményű vízi járművek pedig mostantól műszaki kö­telesek. Ha nincs meg vala­melyik papír, vagy hiányzik akár a szapoly is (vízkimerő eszköz), már föl is jelentik a csónakost. Első esetben pe­dig 20 ezer forintnyi is lehet a büntetés. A jetskik kitiltá­sával viszont a továbbiakban már nem állja meg a helyét a Tisza belvárosi szakaszán ki­szabott sebességkorlátozás. Az alezredes szerint a meg­határozott 20 kilométer/órás limit már egy kicsit lassú. Kormos Tamás forrás SZEGEDI SZALON. A Bartók Béla Művelődési Köz­pont (Vörösmarty u. 3.) Sze­gedi Szalon című sorozatának következő részeként május 18­án, pénteken 19 órakor dr. Horváth Ferenc régésszel ren­deznek beszélgetést. Az est házigazdája: Tandi Lajos új­ságíró, beszélgetőtársak: Kass János grafikusművész és Bács Ferenc érdemes művész. A múlt kutató-jövőt váró beszél­getésen egy XIII. századi kun vitézről, a gorzsai ásatásról, a szegedi vár Szent Erzsébet­templomáról, továbbá egyéb szellemi és tárgyi kincseiről esik majd szó. SZLOVÁK ZENEI EST. A Nemzetiségi kulturális esték - Szeged 2001 című rendez­vénysorozat szlovák zenei est­jét a Közéleti Kávéház kereté­ben ma 18 órakor a Royal Szállóban tartják. Műsoron szerepelnek szlovák népdalok és Hummel-átiratok. Köz­reműködik: Agód Aliz és a Szegedi Fagott Trió (Vizsolyi Lívia, Belházy Gyula, Hotzi Zoltán). TERMÉSZETVÉDELMI ŐRJÁRAT. A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természet­védelmi Egyesület (Csemete) természetvédelmi őrjárata má­jus 19-én, szombaton, Ásottha­lom környékének környezeti állapotát méri föl. Az általános és középiskolásokból szerve­zett őrjárat reggel 9 órakor in­dul a Délmagyarország és Dél­világ szerkesztősége, Szeged, Stefánia 10. elől. BÉLYEGGEL A VA­DASPARKÉRT. Százforin­tos bélyegcsomagot bocsátott ki a Magyar Posta Rt. az állat­kertek támogatására. A Csong­rád megye valamennyi postá­ján megvásárolható csomag­ban tíz régi bélyeg található. A Szegedi Postaigazgatóság a teljes árbevételt a Szegedi Va­dasparknak utalja át. A „Segíts az állatokon!" címmel meg­hirdetett bélyegvásárlási ak­ciójúnius 10-éig tart. V. BRONZ SZIMPÓZI­UM. Szobrászművészek ­Lantos Györgyi, Máté István, Krasznai János, Makk József, Návai Sándor és Ungor Csaba - plasztikáiból nyílik ma dél­után 5 órakor kamarakiállítás a csongrádi Tiszai Galériában. A kiállítást Hegedúsné Dé­kány Magdolna nyitja meg és ajánlja az érdeklődők figyel­mébe. Andrew Dolan a bizalomról A Szegedi Biztonságpoli­tikai Központ (SZBK) kura­tóriumának ülésére Szeged­re érkezett Andrew Dolan, a Nemzetközi Politikai Kuta­tások Központ főigazgatója, az SZBK központi tanácsa­dó testületének titkára. A szegedi folyamat immá­ron nemzetközi hírnévre tett szert, a három esztendeje működő Szegedi Biztonságpo­litikai Központ pedig új tudo­mányt honosított meg Szege­den. Az eltelt időszak eredmé­nyeiről, a további tervekről is kérdeztük a nemzetközi szakértőt, Andrew Dolant. - Elégedett-e a biztonság­politikai központ eddigi működésével? - Sokan szeretnének a biz­tonságpolitikában eredménye­ket elérni, s ezért hasonló köz­pontokat hoznak létre, mint a szegedi. De az ittenit egyikkel sem lehet összevetni, hiszen ed­digi tevékenysége egyedülálló. Baráti kezet nyújtott egy szom­szédos népnek, a biztonságpo­litikai kérdéseket pedig a maguk teljességében vizsgálta. - Milyen további lépéseket tart szükségesnek ahhoz, hogy a térség biztonsága megszilárduljon ? - Két lehetőséget látok. Az egyik: szorosabban kellene kap­csolódni oktatási és képzési programokhoz, a megbeszélé­sek és a konferenciák ugyanis már elérték azt, hogy a központ ismertté váljon Európában. Ezért inkább azt javasolnám, az itt élők több hetes képzési progra­mok során ismerjék meg egy­mást, találják meg a kapcsoló­dási pontokat. A második feladat az, hogy „megbarátkozzunk" a biztonság fogalmával. Az embe­rek ugyanis eddig a biztonság­politikának csak a katonai je­lentését ismerték, holott ennél sokkal tágabb fogalomról van szó. A gazdasági biztonság kér­désével kapcsolatos munkába például be lehetne vonni a sze­gedi üzleti köröket, azokat a vál­lalkozókat, akik részt szeretné­nek venni a jugoszláv újjáépítés­ben. - Hogy ítéli meg a balkáni biztonság kérdését? - Olyan instabil régióról van szó, amely irritálja a nemzetkö­zi közösséget és ezért szeretne mielőbbi haladást elérni. De saj­nos, még kell egy kis idő ah­hoz, hogy a Balkán békés térség­gé váljon, hiba lenne a gyors si­kerekben reménykedni. Az iga­zi megoldást persze az itteni­ektói várjuk, és nem azoktól az emberektől, akik valójában nem sokat tudnak a régióról. Ehhez az kell, hogy akik itt élnek, új­ra higgyenek egymásban. Ma­gyarország, amely sokkal job­ban ismeri a körülményeket, mint a távolabbi országok, fon­tos szerepet játszhat a folyamat­ban. Fekete Klára Andrew Dolan: A biztonságpolitikának több jelentése van. (Fotó: Schmidt Andrea) Pölczék díjai Munkatársunktól Már beszámoltunk róla, hogy az idei Budapesti Függet­lenfilm Szemle fődíját a Szegeden tanuló egyetemista házas­pár, Pölcz Róbert és Pölcz Boglárka Erdélyben, Hadad-Ná­dasdon forgatott Szafari című filmetűdje nyerte. Pölczék al­kotása nemrégiben sikert aratott a győri Mediawave Feszti­válon is, ahol az ifjúsági kategória legjobb dokumentum­filmje lett, és a nemzetközi zsűritől is elnyerte a legjobb do­kumentumfilm díját. Orgonahangverseny a ferenceseknél Munkatársunktól Az SZTE Zenekonzerva­tóriuma és a ferences rend szervezésében május 15-én, kedden 19 órakor az alsóvá­rosi ferences templomban (Mátyás tér) folytatódik a Collegium Musicum orgo­nahangversenyek sorozata. A hangversenyen, amely a szegedi egyházzenei hetek programsorozatának is ré­sze, Csanádi László orgo­naművész előadásában J. S. Bach, Liszt és C. Franck műveit hallhatja a közön­ség. Közreműködik: Kovács Gábor (blockflőte). A kon­certen felhangzó műveket dr. Kemény Erzsébet és Ko­sóczki Tamás ismertetik.

Next

/
Thumbnails
Contents