Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-28 / 99. szám

STEFÁNIA III. SZOMBAT, 2001. ÁPRILIS 28. Szegedi filozófusok újabb munkái A Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének három oktatója mutatta be nemrég megjelent műveit a hét közepén a szegedi Sík Sándor Könyvesboltban. Csejtei Dezső egyetemi tanár két munkájáról is beszélt, amelyekben a 19. és a 20. századi élet- és egzisztenciáifilozófiák halálról való gondolkodását vonta vizsgálat alá. A „Filozófiai etűdök a végességre" című kiadvány a 19. század nagy filozófusainak - Kierkegaard és Nietzsche -- gondolatait tárja az olvasó elé, míg „A halál hermeneutikája" az egzisztencializmus legnagyobb alakjával, Heideggerrel foglalkozik. A könyv a Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány gondozásában jelent meg, akárcsak Gyenge Zoltán egyetemi docens „Az egzisztencia évszázada" című esszé- és tanulmánykötete. Ennek szerzője a 19. század Hegel utáni időszakától számítja az egzisztencializmust, és olyan témákat vet fel a kötetben, mint az irónia, vagy a hit és a vallás megjelenése Kierkegaard filozófiájában, Thomas Mann Nietzsche-értelmezése, vagy a hegeli rendszerkritika alapjai. Dékány András tanszékvezető egyetemi docens francia Descartes-kutatók utóbbi száz évben született kommentárjairól írt könyvet, amely Szegeden jelent meg OTKA-támogatással. Művének azért adta „A megenyhült Sorbonne" címet, mert míg a 17. században, Descartes idejében a neves párizsi egyetem nem adta jóváhagyását a francia filozófus 1641-ben megjelent művére (Elmélkedések az első filozófiáról), addig ma a Sorbonneon több professzor is kutatja a kartezianizmus névadójának tanait, s ezzel is tiszteleg Descartes munkássága előtt, aki az utóbbi száz évben tagadhatatlanul az első számú francia gondolkodóvá avanzsált. H. Sz. Újraforgatják az első játékfilmet Pár nap híján éppen száz éve, 1901. április 30-án mutatták be az első magyar játékfdmet. A Táncz című, közel félórás mozgóképet, melyből néhány korabeli újságcikken és fotón kívül semmi sem maradt fenn, egy vállalkozó szellemű rendező újra le szeretné forgatni - adja hírül az Origó. A tizennyolc, egy perc körüli táncetűdből álló film jégtáncjelenetét már fel is vették az eredeti helyszínen, a városligeti műjégpályán. A száz évvel ezelőtt bemutatott film valójában egy előadás illusztrációjául szolgált, melyet az Uránia Magyar Tudományos Egyesület közönsége előtt mutatott be Pékár Gyula. Az illusztris társaság érdeklődését kielégítendő Pékár igazi különlegességgel állt elő: különféle táncokról szóló előadásához egy közel félórás, filmes bemutató is tartozott, amelyet Pékár elképzelései alapján operaházi táncosokkal, valamint a kor legfelkapottabb színészeivel forgattak le. A huszonhárom, egy pere körüli filmetűdből tizennyolc volt saját gyártású, ezeknek rendező-operatőre Zsitkovszky Béla volt. Az elveszett film újraforgatására tett merész kísérlet Fazekas Bence rendező-operatőr vállalkozó kedvét minősíti. Az első magyar játékfilmként számon tartott A táncz remake-jéhez a Vasárnapi Újság képes beszámolóin és egy korabeli plakáton kívül semmilyen támpont nem áll az alkotók rendelkezésére. Fazekas a Mafilm archívumától kapott szakmai támogatást, anyagit pedig az Országos Rádió és Televízió Testülettől. Az időjárás szorítása miatt február végén leforgatta fekete-fehér filmre a jégtáncjelenetet a Műjégpályán, a többi részlet még előkészületben van. A korhűséget díszlet- és jelmeztervezők garantálják, a táncokat Román Sándor koreográfus, a szolnoki Szigligeti Társulat vezetője tanítja be hivatásos táncosoknak, valamint az eredeti felvételek nyomán mai színészhírességeknek. A zenét pedig ezúttal szintén a Radicsok szolgáltatnák, a legendás prímás leszármazottai jelenleg Miskolcon élnek, és ők is nagyszerű muzsikusok. Honfoglalás kori ékszerdivat A honfoglalás kori asszonyok ékszereire gazdag forma és míves ötvöskultúra jellemző. A Móra Ferenc Múzeum raktáraiban bőséges leletanyag áll a szakemberek rendelkezésére. Arannyal futtatott ezüst fülbevalók, kettős csüngős veretek és pitykék, valamint karkötők és gyűrűk ékesítették eleink asszonyait - mondja dr. Kürti Béla régész, aki a hetvenes évek közepén végzett algyői ásatás leletanyagának segítségével eleveníti fel a 10. századi női divatot. - Egy honfoglalás kori magyar nő rendkívül elegáns és pompaszerető volt - vázolja fel a kor divatját dr. Kürti Béla, a Móra Ferenc Múzeum régésze, aki több mint húsz éve a 10. századi női viselet rekonstrukciójával foglalkozik. A perzsa földrajzi leíró, Gardisi állítja egyik munkájában: a magyarok ruhái selyemből és brokátból készülnek, fegyvereik ezüsttel és igazgyönggyel vannak díszítve. Jellegzetesen ezüst kultúra a honfoglalás kori magyaroké - állapítja meg a szegedi szakember. Érdekességként említi, a nőkével ellentétben a férfisírokból nagyon kevés ruhadísz került elő. (Abszurd módon így fordulhatott elő, hogy a Honfoglalás című filmben az egyik törzsfő rangjelzései női lovas sírból származó leletek voltak.) Női ékszerekből viszont bőséges a kínálat, a múzeum raktárában is őriznek jó néhányat belőlük. Algyőn a hetvenes évek közepén több honfoglalás kori sírra bukkantak a szakemberek. Kalandos körülmények között, az emlékek szerint szakadó hóesésben bontották ki a leggazdagabb női sírokat, melyekből míves ötvöskultúrára utaló, arannyal futtatott ezüst ékszerleletek: fülbevalók, kéttagú csüngős veretek és pitykék (gombhoz hasonlító ruhadíszek) láttak napvilágot. A honfoglaló nők rendkívül szerették a gyöngy- vagy gömbsor csüngős fülbevalókat. Szokás szerint egy hosszabb zsinórra, később ezüstdrótra fűzték fel a gyöngyöcskéket, később ezüstgömböket. Másik kedvelt viseletük a hajfonatba befűzött, kevésbé díszes varkocskarika volt. Nagyon ritkán használtak a nyakban ékszert, Európában a kelta kortól ismeretes, könnyen lekattintható nyakpereceket viseltek. Két végén elhegyesedő drót karperecet hordtak a leggazdagabb nők. Furcsa szokásként viszont a gyűrűket nem kedvelték. Annál pompázatosabban díszítették a felsőruházatukat: a hölgyek ezüst veretes övvel összefogott kaftánját aranyozott ezüstcsüngők ékesítették, aminek rangjelző funkciója volt. Kárpát-medence leletanyagban leggazdagabb sírjában összesen 272 darab ezüsttárgyat találtak, azonban a harminc-negyven ezüstöt tartalmazó sírokban is előkelő rangú asszony lehetett. Jellegzetes finnugor szokás szerint a nők az inget nyaktól a mellkas közepéig ezüst csüngősorral borították - a Káma vidéki finnugor népeknél ez a stílus a mai napig divatos viseleti forma. A kéttagú csüngőket, és a csüngők felső tagjával azonos típusú pitykéket hol a V-alakban kivágott, hol ívelve hagyott ingnyak peremére két, egymással párhuzamos sorban varrták föl. A rokon udmurtoknál mindez külön fel- és leakasztható viselet volt. A honfoglaló nők díszes, a homlokba csüngős díszítésű főkötőt hordtak. Az igazi unikumnak azonban a térdig érő csizma rendkívül gazdag díszítése számít: a lábfejre és a szárra ezüstgombocskákat helyeztek, néhol három sugárirányú sor futott felfelé, melyek megfeleltek az Altáj-vidéki sámáncsizmák díszítésmódjának. Sok esetben a rekonstrukciós munkákat nehezíti, hogy a magyarság tárgyi kultúrája a honfoglalás után megváltozott. Ma mutatják be a napokban megjelent Sírok üzenete (Honfoglaló magyarok temetője Algyő határában) címmel Kürti Béla összefoglaló régészeti munkáját este hat órától az Algyői Faluházban. A kötet több mint harminc illusztráció és fotó segítségével az algyői ásatás történetét eleveníti fel. tévay Gizella Az igazságügy-miniszterrel politikáról, családról Rebellisnek számítok" Dr. Kürti Béla: Az inget nyaktól a mellkas közepéig arannyal futatott ezüst csüngősorral borították. (Fotó: Miskolczi Róbert) Dávid Ibolya: A politika kulturálatlansága távol áll tőlem. (Fotó: Miskolczi Róbert) Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke már hónapok óta vezeti a politikusok népszerűségi listáját. A kormány legnépszerűbb tagjával a tárcája előtt álló feladatokról, politikai félelmeiről, családjáról, valamint arról beszélgettünk, mi előnye származik abból, hogy ő az egyetlen nő a kabinetben. - Mi a tapasztalata, mennyire tájékozottak az emberek az őket közvetlenül érintő jogi kérdésekben? - Ma Magyarországon nagyon sokan szorulnak segítségre jogi ügyeik intézésénél, ami természetes dolog, hiszen a rendszerváltozás óta folyamatosan módosulnak a jogszabályok. Sokszor még a közigazgatásban dolgozó szakemberek is nehezen igazodnak el a jogszabályok szövevényében. - Az EU-csatlakozás után egyszerűsödik majd a jogrendünk? -Nem. - Miniszterként müyen fontos feladatokat szeretne még megoldani a 2002-es választásokig? - Az én „édes gyermekem" a korrupcióellenes törvénycsomag, amit előreláthatólag szeptemberben terjesztünk a parlament elé. Szeretnénk elérni azt, hogy ha valakit közpénz nem tisztességes kezelése miatt egyszer elítélnek, az meghatározott ideig - vagy soha - ne foglalkozhasson közbizalomból közpénzekkel. Ugyanígy szeretnénk, ha a mentelmi jognál beiktatná az országgyűlés az elévülés nyugvásának szabályát, hogy a képviselő ellen akkor is eljárást lehessen indítani az általa elkövetett bűncselekmény miatt, ha - mondjuk - két ciklusban benn ül a parlamentben. - Kövér László sűrűn megtalálja önt. A Fidesz elnöke legutóbb azt nyilatkozta, hogy Dávid Ibolya a baloldali sajtó kedvence. Hogyan értelmezi Kövér kijelentését? - Az elnök úr arra utalt nyilatkozatában, hogy a baloldali sajtó manipulál. Ha ez így van, akkor nem értem, hogy miért nem baloldali politikusok állnak a népszerűségi lista élén. Én Kövér László helyében büszke lennék arra, hogy van a kormánynak egy olyan minisztere, aki régóta vezeti a politikusok népszerűségi listáját. -Am hiába vezeti hónapok óta a népszerűségi listát, az MDF szavazóbázisát nem tudta növelni Mi ennek az oka? - Az utóbbi időben jobban nőtt a párt népszerűsége, mint annak elnökéé. - A Fidesz és az MSZP fölényesen vezeti a pártok listáját. A többi párt jelenleg három, négy vagy öt százalékon áll. Nem tart attól, hogy kétpártivá válik a politika Magyarországon? - Nagyon veszélyes és kalandor dolognak tartanám, ha a bal-, illetve a jobboldalon csak egy-egy párt maradna. Gondoljon bele, ha például a jobboldalon kipattanna egy korrupciós botrány - ilyen megtörténhet, mert a kormányzópárt nem állhat ott minden embere mögött -, akkor az olyan presztízsvesztéssel járna, mint a kisgazdáknál. Nem lehet azt megengedni, hogy a polgári kormányban ne legyen még egy pillér. A 2002-es választások után egyik pillér lehetne a Fidesz, a másik pedig az MDF, amely integrálná a kereszténykonzervatív pártokat, az MDNP-t, a Vállalkozók Pártját, a Kisgazda Szövetséget és a KDNP-t. - Elképzelhetőnek tartja a nagykoalíciót? - A jóisten mentsen meg bennünket a nagykoalíciótól! - Vannak-e olyan dolgok, amelyekről ma már egészen más a véleménye, mint például hat-nyolc évvel ezelőtt? - A több mint tíz év politizálás eredményeként eljutottam oda, hogy magamat vállalom, nem pedig másoknak vagyok a marionettfigurája. Én rebellisnek számítok a kormányban, mert vannak olyan döntések, amelyekben nem vagyok hajlandó részt venni, vagy az ellenvéleményemet hangoztatom. Ilyen volt a külső üzletrészről szóló törvény. - Mit tud Dávid Ibolya, amit politikustársai nem? Mi miatt szeretik az emberek? - Olyan jó lenne, ha a következő közvélemény-kutatásnál ezt is megkérdeznék. A politika nyelvezete és kulturálatlansága távol áll tőlem. Lehet, hogy ezt szeretik bennem az emberek. Sokat járok vidékre is, rengeteget dolgozom. - Hogyan kapcsolódik ki? - Gyerekkorom óta szeretem a mozit, és ha háromszor ennyi időm lenne, akkor rengeteget járnék filmszínházba. Imádom a könyveket és a zenét is. A muzsika az életem. Presser Gábor zenéjét éppen úgy szeretem, mint a Road of Dance-t, vagy a klasszikusokat. -A férje Tamásiban, ön pedig Budapesten lakik. Mit jelent ez a család életében? - A férjemnek rengeteg szenvedélye van, a régiségek gyűjtésétől kezdve a kutyákig, a filmezéstől a fotózásig. Mindig azon gondolkodunk és arról beszélgetünk, hogy ha megérjük a nyugdíjaskort, kinek milyen lesz a műhelye. Amikor hétvégenként összejön a család, akkor érdemes lenne kandikamerával filmezni, mert bábeli a zűrzavar, ugyanis mindenki mondja a magáét. A felére én figyelek, a másik felére pedig a férjem. Ettől függetlenül béke van otthon. - Nem érzi néha magányosnak magát? - Nem, mert imádom azt, amit csinálok, de ügyvédként is szerettem dolgozni. Az egész napomat kitöltötte a munka. De előtte is, amikor szőttem, tizenhat-tizennyolc órákat voltam talpon. Amikor a gyerekek picik voltak, akkor is ez volt a sorsom. Mostam, főztem, takarítottam, meséltem nekik, vagy éppen aludtam velük. Két gyorsan, egymás után születő gyerek mellett nem unatkozik egy anya. - Ön az egyetlen nő a kormányban. Mi ennek az előnye? - Az előnyeit nem tart sokáig felsorolni. Az első az, hogy rengeteg virágot kapok, és így a lakásom minden lépcsőfoka és a házunk is tele van virággal. Aztán nagy előny az is, hogy a kormányülés után nem kell sorban állnom a mosdó előtt. Szabó C. Szilárd -Pataricza Kata