Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-28 / 99. szám

IV. STEFÁNIA SZOMBAT, 2001. ÁPRILIS 28. Tíz éve független Ezer tonna arany országa Sajtószenzáció az SZBK-ban Liliputi labor Soha, egyetlen SZBK-s tudományos eredménynek sem volt akkora sajtó­visszhangja, mint a mi „felfedezésünk­nek" - mondja Ormos Pál, a biofizikai intézet vezetője, miközben folyóiratok tucatját rakja ki az asztalra. A lavinát az a cikk indította el az Applied Physics Letters cimű tudományos folyóiratban. melyben a szegedi kutatók bejelentik: mikroszkopikus méretű, fénnyel hajtott motorokat és egyéb mozgó szerkezete­ket (nanogépeket) tudnak előállítani ­fény segítségével. A mikroszkopikus motorok kiválthatják a kutatásban je­lenleg alkalmazott félvezető techológi­át. A dolog a lézercsipesszel kezdődött. Ez az eszköz azon alapul, hogy a fényben áram­ló fotonok valamilyen testnek ütközve arra nyomást gyako­rolnak. így megfelelően fóku­szált lézernyalábbal meg lehet ragadni mikroszkopikus mé­retű tárgyakat. Az SZBK Bio­fizikai Intézete két évvel ezelőtt vásárolt egy lézercsi­peszt biológiai anyagok, sejtal­kotók vizsgálatára. Kísérlete­zés közben vették észre, hogy a megcsípett anyag forogni kezd a fény fókuszában. Ez keltette fel az érdeklődésüket, és alaposabban szemügyre vet­ték a jelenséget. Kiderült, hogy a fény éppúgy képes meghaj­tani bizonyos formájú teste­ket, mint ahogyan a szél a szél­malmot. A szegedi kutatók, Ormos Pál intézetvezető és Galajda Péter doktorandusz hallgató, fényre keményedő gyantából olyan miniatűr gépe­zeteket - pörgettyűket, propel­lereket, fogaskerekeket - kezd­tek el készíteni, amelyek könnyedén forgathatók, moz­gathatók. Az eljárás a követ­kező: a megvilágított folyé­kony anyagban a fény fóku­szában a ragasztó megszilár­dul, így a fókusz helyének vál­toztatásával tetszőleges alakú mintázatokat lehet „kifaragni" Sajtószemle Néhány folyóirat azok közül, amelyek foglal­koztak az SZBK biofizki­kusainak „felfedezésé­vel": The Times, Science, Welt am Sonntag, Physics Today, The Al­chemist, Business Week, Technology Research News, Opto and Laser Europe, Discover, Gear Technology, Physics News Uptodate, Nano­tech Alert a folyékony közegből. A meg­szilárdult alakzatokat aceton­nal oldják ki a folyékony anyagból. A szegedi kutatók odáig fejlesztették az eljárást, hogy számítógéppel vezérlik, előre programozzák, mérnöki pontossággal hajtják végre a „faragást". Néhány centimé­ter oldatból több ezer darab nanogépet tudnak készíteni, filléres költséggel. A kérdés persze az, miként lehet hasznosítani a szegedi kutatók találmányát. Mivel a nanoszerkezetek mérete mind­össze néhány mikron (a milli­méter ezredrésze), kisebbek, mint egy átlagos sejt. Ezért al­kalmasak arra, hogy a sejte­ket manipulálni lehessen ve­lük: például kifúrhatják a sejt­hártyát. Ez megfelel a tudo­mányos kutatásban egyre na­gyobb jelentőséggel bíró, úgy­nevezett lab-on-a-chip (labora­tórium egy chipen) technoló­giának. Ez olyan miniatürizált laboratóriumot jelent, amely ugyanarra képes, mint egy va­lódi, szobányi kutatóhely, csak éppen a felhasznált anyagok mennyisége igen csekély, az eljárás pedig olcsó, gyors és egyszerű. A szegedi kutatók úgy gondolják, nanomotorjaik ilyen chipekhez szolgáltathat­nák a hajtóerőt, illetve az eljá­rással a nanoszerkezetek más részeit is elő tudják állítani. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a nanomotorokat az emberi szervezetbejuttassák, ahol pél­dául valamilyen hatóanyag ürülését szabályoznák vagy tisztítómunkát végeznének. A szóban forgó eljárás azonban fénytől elzárt helyeken nem alkalmazható, ott a mikrosz­kopikus berendezések más energiaforrást igényelnek. A szegedi kutatók ezért most na­noméretű villanymotoron gon­dolkodnak, amely már telje­sen autonóm módon működne. Keczer Gabriella A fény úgy hajtja meg a minipropellert, mint a szél a malomkereket Királynék könyve Női sorsokról mesél Es­tók János munkája, a Király­nék könyve, mely a közel­múltban a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg. A trón árnyékában élő asszo­nyokról és leányokról, akik szinte sohasem maguk vá­lasztották sorsukat. Voltak, akik az otthon melegét bizto­sítva, lehetővé tették, hogy férjeik a köz dolgainak él­hessenek. Mások cselekvően avatkoztak be a történelem menetébe. Ezer esztendőt ölel át a fordulatos életutakat bemutató kötet, melyet érde­kes művelődéstörténeti feje­zetek gazdagítanak: megis­merkedhetünk a múltbeli la­kodalmi szokásokkal, a szü­lés és a gyermeknevelés örö­meivel, de az özvegység bá­natával is. A csaknem 400 illusztráció a honfoglalás ko­rától a közelmúltig idézi föl az egykori világot: arcmáso­kat, életképeket, a templo­mok csöndjét, a fejedelmi lakhelyek forgatagát, a pom­pás ruhákat és a pazar éksze­reket, azt a környezetet, melyben boldogan vagy bol­dogtalanul leélték életüket a magyar uralkodók asszonyai. Klónolc a tudományért Előző írásunkban a természetben lezajló klónozásról esett szó. Most a téma tudományos és az ember számára hasznos old­alát szeretnénk bemutatni. Az emberi genomnak csupán 3 százaléka funkcionális gén, ami azt jelenti, hogy erről a 3 százaléknyi génről íródik olyan fehér­je, amely külső, belső tulajdonságainkat meghatározza. Ezeknek a géneknek a szerkezetét, funkcióját csak akkor ismerhetjük meg, ha képesek vagyunk azokat sokszorosítani, olyan nagy mennyiséget előállítani, hogy a további kutatás gördülékenyen menjen tovább. Egyszerűen kiónozni kellene az adott géneket, DNS-szakaszokat. Ezt hívjuk molekuláris klónozásnak. Erre rendelkezésünkre állnak a megfelelő módszerek, részletezésüktói eltekintünk. Az ember teljes genomja is kiónozható, miután azt enzimekkel megfelelő darabokra vágtuk. Ezáltal úgynevezett géntárakat tudunk létrehozni, ami egy könyvtárhoz hasonlatos, ahonnan ugyanolyan egyszerűséggel tudunk egy gént kikeresni, mint egy könyvtári könyvet, persze könyvtáros segítségével. A génkönyvtárak felhasználhatók betegséget okozó mutációk, be­tegségre hajlamosító genetikai variációk kutatására. A kutatók akkor is molekuláris klónozást végeznek, amikor baktériumokba bevisznek olyan géneket, amelyek a gyógyászat­ban fontos fehérjéket határoznak meg. Többek között így állíta­nak elő ma már inzulint, véralvadási faktort. A baktériumok megfelelő környezetben és körülmények között szaporodnak, és közben termelik azokat a gyógyító hatású anyagokat, amelyek kinyerésével embertársainkon segíthetünk. Hasonló célból hoz­tak létre olyan haszonállatokat, melyeknek a tejében van a szük­séges szer. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor a bakté­riumok nem képesek a bevitt gének által meghatározott fehérjé­ket úgy módosítani, hogy az gyógyászatilag hatásos legyen. (Cikkünk dr. Raskó István és az SZBK munkatársai segítsé­gével készült.) Antal Péter Tengiz, Bajkonur, Szemi­palatyinszk, Alma-Ata ­ezek az ismerős nevű váro­sok az Ázsia és Európa ha­tárán fekvő Kazahsztán­ban találhatóak. A tíz éve független köztársaság ha­talmas ásványkincsva­gyonnal rendelkezik, ta­valy, jóval a hitel lejárta előtt visszafizették külső államadósságukat. A 19 megyéből jelenleg három­ban van csupán telefon, szovjet örökségük a már nem működő atomkísérle­ti telep, jövőjük azonban biztos alapokon nyugszik. Nem véletlen, hogy a Kazah Köztársaság egyik első nagy­követsége 1993-ban Budapes­ten nyílt meg. A magyarok és a kazahok ősei egymás szom­szédságában éltek. A 13. szá­zadban a kipcsakok (kunok) egy része Kötöny kán vezetésével Magyarországon talált mene­déket a mongolokkal folytatott húsz évnyi harc után. Orszá­gunk az elsők közt ismerte el 1991 -ben Kazahsztán szuvere­nitását. Ennek épp tíz esztende­je. A jubileumi ünnepségsoro­zat alkalmából Szegedre érke­zett Tuleutaj Szulejmenov nagy­követ is. -A Szovjetunió felbomlása igen rossz hatással volt az egykori tagköztársaságok gazdaságára. Felborul­tak az évtizedes vállalati együttműködések, egész iparágak álltak le. Kazahsz­tán a világ kilencedik legna­gyobb országa, egy Uyen ha­talmas területen hogyan fogtak az újjáépüésbe? - Akkor és azóta is a leg­fontosabb feladat az infrastruk­túra fejlesztése. Közúti és vasút­hálózattal össze akarjuk kap­csolni az egész országot. A 19 megye fővárosa között megol­dott a légiközlekedés. Az or­szág keleti felétói a nyugatiig tartó 2800 kilométeres út re­pülővel öt óra alatt megtehe­tő. Kaszpi-tengeri kikötőnket igyekszünk jobban kiépíteni. Célunk, hogy minden háztar­tásba eljusson a földgáz. Kőolaj­vezetékeket építünk országon belül is. 2001-et a közútépítés évévé nyilvánítottuk, sok pénzt különítettünk el erre a célra. Je­lenleg három megyében van te­lefon, mobilhálózattal tervez­zük behálózni ezt a hatalmas területet. Nagy lemaradásunk van a szolgáltatások terén is. Éttermek, kávéházak, éjszakai mulatók is hiányzanak ahhoz, hogy a fiatalok tudjanak szóra­kozni. - A külső államadósságot tavaly sikerült visszafizetni­ük. Nagy erőfeszítést jelen­tett ez? - A hitel lejárata előtt, május­ban adtuk meg 460 milliós tar­m f* r Nagy hagyománya van a kazahok közt a madarászatnak, életük része a lovaglás Biztató jövőkép A Nagy Sztyeppe területén élő kazah törzsek egyesíté­sével a 15. században létrejött kazah állam előbb az Orosz Birodalom, majd a Szovjetunió fennhatósága alól kikerül­ve 1991-ben lett ismét független. Egy Magyarországnál harmincszor nagyobb területen fekvő, 120 nemzetiségből álló 16 A millió fős országban kellett a piacgazdaság és a demokrácia alapjait megteremteni. Sikerült. Az 1994­es 1200 százalékos infláció és a -26 százalékos gazdasá­gi növekedés dacára az ország már tavaly, idő előtt vissza­fizette külső adósságát a Nemzetközi Valutatalapnak (meg­közelítőleg 400 millió USA-dollárt). A fejlődés biztos ala­pokon nyugszik: az Ázsia és Európa határán fekvő hatal­mas ország hatalmas szénhidrogén- tartalékokkal ren­delkezik, az egyik legnagyobb olaj- és gázkitermelővé válhat. Széntartalékait tekintve a tizedik helyen áll a vi­lágon, ebből jelenleg 3 százalékot használ ki. Uránérc va­gyona legalább 1 millió tonna, ennek mintegy fele van fel­tárva. Kazahsztán aranytartalékát több, mint 1000 tonná­ra becsülik, réz, cink, ólom és mangán tekintetében a vi­lág első öt országa között van. tozásunkat a Nemzetközi Va­lutaalapnak. Hála a gazdaság fejlődésének, mely a Független Államok Közösségén belül a legerőteljesebb, rendelkezé­sünkre állt ez az összeg. Az egy lakosra esó beruházások tekin­tetében is első helyen állunk. Kazahsztán most rendkívül jó hitelképességűnek számít. -A függetlenné válás után hogyan sikerült felépíteni a demokratikus többpártrend­szert? - Megközelítően kétszáz párt alakult akkor, számuk mára öt­venre csökkent, de ezek közül se mind működik igazán. A hat legerősebb képviselteti magát a parlamentben. A centralista Otan (Hazám) Republikánus Párt került az 1999-es választá­sokon a törvényhozás élére. A köztársasági elnök - kötelező pártonkívülisége miatt - ennek jelenleg csak tiszteletbeli elnö­ke. -A volt szovjet tagköztársa­ságokkal milyen a viszo­nyuk? - Nurszullan Nazarbajev köztársasági elnök intenzíven Tuleutaj Szulejmenov nagykövet. (Fotó: Sehmidt Andrea) támogatja a posztszovjet térség államainak gazdasági integráci­óját. Ennek bizonyítéka az 1991-ben aláírt deklaráció a FÁK megalakulásáról. Az ál­lamfő javaslatára a sikeresen működő vámszövetség most alakul át Eurázsiái Gazdasági Társulássá, és nemzetközi szer­vezet státusba kerül. A Közép­Ázsiái Gazdasági Társulás amellett, hogy a gazdasági együttműködést segíti, fontos tényezője a regionális bizton­ságnak. - Néhány éve szervezett csa­patok hatoltak be Üzbegisz­tán és Kirgizisztán területé­re. Az Uyen támadások ellen született valamilyen össze­fogás? - Az említett két ország, va­lamint Üzbegisztán és hazám 2000-ben kölcsönös segítség­nyújtási megállapodást írt alá, mely védi a felek biztonságát és stabilitását. Ezenfelül létezik a „Sanghaji Ötök" társulása Ka­zahsztán, Kirgizisztán, Kína, Oroszország és Tádzsikisztán részvételével, mely szer­veződéshez Üzbegisztán is sze­retene csatlakozni. Ezen belül sikerült megoldanunk az or­szághatárral kapcsolatos kérdé­seket, az államok vezetői éven­te megvitatják az együttműkö­dés aktuális kérdéseit. A júli­usra tervezett következő csúcs­találkozón az egyesülés intéz­ményesítésének kérdéseit vizs­gálják meg. Rendszeresen ta­lálkoznak a rendvédelmi szer­vek és a speciális szolgálatok vezetői is, hogy egyeztessenek a nemzetközi terrorizmus, a fegyver- és kábítószercsempé­szet, az illegális migráció elle­ni harc konkrét problémáiról. - A szovjet örökség része a szemipalatyinszki atomkí­sérleti telep. Hogyan pró­bálnak megküzdeni ezzel a problémával? - A parlament határozatot hozott az atomfegyverek eluta­sításáról. A telep működését már 1991-ben elnöki rendelet tiltotta meg. Fél évszázad alatt közel ötszáz kísérleti atomrob­bantást hajtottak itt végre. Ta­valy végleg bezárt a létesítmény, de a körzet nagy mértékben su­gárszennyezett és az ijesztő örökséggel a helybelieknek még nemzedékeken át együtt kell él­nie. Wagner Anikó

Next

/
Thumbnails
Contents