Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-17 / 89. szám

KEDD, 2001. ÁPRILIS 17. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Támogatás a búzatermelőknek A vetőmag minőségén sok minden múlik DM-információ A földművelési és vidék­fejlesztési miniszter agrártá­mogatásokról szóló rendele­te értelmében általános sza­bály, hogy a földhasználók igénybe vehetik a „föld ala­pú növénytermesztési támo­gatást", feltéve, ha 1 és 300 hektár között termelnek, külterületi szántón. A támo­gatás további feltétele az, hogy az igénylő előző évi összes bevételének legalább a fele mezőgazdasági terme­lésből származzon. A kezdő vállalkozóknál, vagy azoknál, akiket 2000­ben ár- vagy belvízkár ért, s szerepelnek az FM illetékes megyei hivatala kárfelmé­réskor készített nyilvántartá­sában, az idei várható árbe­vétel számít. A búzater­mesztéssel foglalkozók ese­tében külön kikötés, hogy a 2000 őszén a földbe került gabona vetésterületének leg­alább negyven százalékán fémzárolt vagy csávázott vetőmagot vessenek. Az is kaphat támogatást, aki az előző esztendőben igazoltan minősített, első szaporítási fokú vetőmagot vetett, majd pedig másodfo­kú, utántermesztett vetőma­got használt. De csak akkor juthat a támogatáshoz, ha a vetés teljes területén - kivé­ve az elismert ökológiai gazdálkodást folytatókat ­csávázott vetőmagot szórt a földbe. Kikötés, hogy a gaz­da az idén műtrágyát hasz­náljon, valamint végezze el a növényi kultúrára vonat­kozó technológiai előírások­nak megfelelő növényvédel­mi munkákat. A nyilvántar­tásba vett mezőgazdasági termelő a búza termelési költségeire kizárólag egy pénzintézménytől, legfel­jebb egyéves lejáratra felvett hitel tőkeösszegének hetven százalékáig, a termelés ugyanarra a hektárjára és időszakára számítva legfel­jebb húszezer forint hitel­összeg után sortartó állami kezességvállalást vehet igénybe. A búzatermelők 1-20 hektár között 12 ezer forint, 20-50 hektár között 8000 forint, míg 50-300 hektár között 4000 forint hektáron­ként támogatást kaphatnak. Húsvéti körmenetek a keresztény közösségekben Békesség veletek, alleluja! Munkatársunktól Húsvét, a keresztény em­ber számára az „ünnepek ün­nepe". Pompás egyházi szer­tartásokkal Jézus szenvedés­történetére, kereszthalálára, feltámadására, a világ meg­váltására emlékeznek a hí­vek ilyenkor. A protestánsok áhítattal és úrvacsorás isten­tisztelettel, a katolikusok ün­nepi szentmisékkel, különle­ges szertartásrenddel s látvá­nyos feltámadási körmenet­tel hirdetik, éneklik az öröm­hírt: „Feltámadt Krisztus e napon!" meg „Békesség ve­letek, alleluja!" Az idén a szegedi Lech­ner téri görög katolikus kö­zösséghez látogattunk el, ahol a nagyszombati feltá­madási körmenet különösen jeles része a húsvéti szertar­tásoknak. A pap ilyenkor a legdíszesebb liturgikus ruhát ölti magára, melyet ezen kí­vül csak pünkösdkor és ka­rácsonykor viselhet. A hívek gyertyával és feltámadási ikonokkal kezükben vonulva tesznek tanúbizonyságot a „világ világosságáról". A húsvét a görög katolikusoknál is az esztendő legnagyobb ünnepe Diákszálló az Indóház téren Életjelek a Bors-palotában A bontást már elkezdték a Bors-palotában. Az építési engedélyt jövő hétre várják. (Fotó: Karnok Csaba) A városvezetők több mint fél évszázada nem tudnak mit kezdeni az Indóház térrel. Pénz hiá­nyában ugyanis vala­mennyi nagyszabású tömbrekonstrukciós terv hamvába holt. Maradt a téren a rendezetlenség, közepén a romos Bors­palotával. Egy szegedi cég azonban nemrégi­ben úgy határozott, fel­újítja a nagyállomástól egy- saroknyira emel­kedő épületmonstrumot. Az Indóház tér átalakítá­sára több mint egy tucat ren­dezési terv és építészeti öt­letpályázat készült az elmúlt évtizedekben. Közös volt bennük, hogy az építészmér­nökök a Bors-palota kivéte­lével lebontották volna a tér épületeinek nagy részét. A lepusztult monstrummal azonban mindenki számolt. Az orvostudományi egye­tem is, amely 1992-ben negyvenmillió forintért vá­sárolta meg az akkor már évek óta üresen álló romta­nyát. Úgy tervezték, hogy az épületkolosszus első, máso­dik és harmadik emeletén, valamint a tetőtérben nővér­szállót és lakószobákat ala­kítanak ki, a földszinten pe­dig étterem és különböző üzlethelyiségek kapnak majd helyet. A Bors-palota Hotel Bristol Bors Mihály a századforduló környékén építtette meg a Boldogasszony sugárút végén többszintes szállodáját. A nagyállomáshoz közeli épület Hotel Bristol néven 1910-től 1929-ig garniszállóként működött. A nagy gazdasági világválság idején azonban tönkrement. A szállodatulajdonosból ­akiről később a házat is elnevezték - cselédszerző lett. teljes felújítása a vásárlás évében körülbelül 300 mil­lió forintjába került volna az egyetemnek. A rekonstruk­ciós munkálatok azonban sem akkor, sem pedig később nem kezdődtek meg. 1996-ban felvetődött, hogy az épület helyreállításához és működtetéséhez külső be­fektetőt keres a tulajdonosi jogokat gyakorló egyetem. Molnár Ferenc, a SZOTE akkori főmérnöke a Délma­gyarországnak nyilatkozva elmondta: fel sem merült al­ternatívaként, hogy az egye­tem eladja a Bors-palotát, ugyanis az árából nehezen tudnának más épületet, pél­dául új nővérszállót építeni. Tavaly ősszel az orvostu­dományi egyetem elárverez­te az épületet, amelyhez ke­vesebb pénzért jutott hozzá a szegedi székhelyű Börcsök Team Kft., mint amennyiért azt 1992-ben a SZOTE megvásárolta. - Két évig nézegettem, méregettem, majd megvet­tem a Bors-palotát, mert tu­lajdonostársaimmal együtt fantáziát látunk az épület­ben, amely mint kiderült: statikailag kifogástalan álla­potban van - mutatott fel a függőfolyosókra és a csu­pasz falakra Börcsök Gábor az épület udvarán, amelynek közepére hatalmas föld- és szeméthalmot hordtak össze a munkások. Az építési kft. 26 éves ügyvezetője - aki a Bors-palota egyik tulajdono­sa is - elmondta, hogy de­cember óta dolgoznak az épületen, amelynek még csak a bontására kaptak en­gedélyt. Ennek birtokában már kihordták a földet és a téglatörmeléket a pincéből, leverték a vakolatot és le­szedték az életveszélyessé vált tetőt. Börcsök Gábortól megtudtuk: jövő hétre várják a passzust, amely az építést is jóváhagyja, s akkor kezdődhet az igazi munka. Épülhet a diákszálló. Mert­hogy a Bors-palotába azt ter­veznek. De a 2 ezer 500 négyzetméteren helyet kap­nak különböző üzlethelyisé­gek, éttermek, és még né­hány társasházi lakást is ki­alakítanak. Az ügyvezető számításai szerint mindezt 300 millió forintból ki tudják úgy hozni saját tőkéből és hi­telből, hogy októberre vé­geznek a teljes felújítással. A Börcsök Team Kft. egyébként megvásárolta a szomszédos, Gőz utca felé eső telket is, amelyen a Bors-palota kisebb alapterü­letű hasonmását kívánja fel­építeni. Ebben azonban már csak társasházi lakások kap­nának helyet. Itt az építke­zést jövő februárban akarják befejezni. • Körtvélyesi Csaba, a pol­gármesteri hivatal stratégiai iroda városfejlesztési osztá­lyának vezetője lapunknak elmondta, hogy az Indóház tér rendezésével kapcsolatos terv engedélyezés alatt áll. A tér átalakítási munkálataira 200l-re és 2002-re 50-50 millió forintot terveztek a város költségvetésében. Sz. C. Sz. ajánló Terítéken a néptánc A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi In­tézet néptánc osztálya és a Csongrád Megyei Közmű­velődési Tanácsadó Központ szervezésében „A Csongrád megyei néptáncmozgalom időszerű kérdései" címmel fó­rumot rendeznek a megyehá­zán. Az április 17-én, kedden délután 3 órakor kezdődő program keretében Borbély Jolán etnográfus a népművé­szeti mozgalmak magyaror­szági helyzetéről szól. Nagy Albert, a Szeged Táncegyüt­tes vezetője és Gombos And­rás néptánckutató (MTA ZTI) a Bánságban folyó kutató- és táncoktatói munkáról számol be. A Hagyományok Házát, mint új országos közmű­velődési intézményt, Kele­men László főigazgató mu­tatja be. MA A KONZERVATÓRIUM­BAN (Tisza L. krt. 79.) 19 órakor Denis Evesque és Ág­nes Huber-Evesque négyke­zes zongoraestjén Brahms-, Schubert-, Ligeti-, Stravinski­művek hangzanak el. IPARJOGVÉDELMI TA­NÁCSOK 9-től 16 óráig, energiatakarékossági tanács­adás 16.30-tól 18 óráig a Tech­nika Házában (Kígyó u. 4.). A SZITI EGYESÜLET IF­JÚSÁGI IRODÁJÁBAN minden kedden (Dózsa György u. 5.) 13-tól 16 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. 13-tól 15 óráig Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület ingyenes jogi ta­nácsadást ad bűncselekmény sértettjeinek. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Royal Szállóban 18 órakor: Vissza a paradicsomba... Ven­dégek: Kálló Gábor, a Biokul­túra Egyesület szegedi ve­zetője és Prónai István, a „Különleges és hétköznapi ehető növények" című könyv szerzője. Háziasszony: Kár­páti Dezsőné. A BARTÓK BÉLA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONT dísz­termében 19 órakor Vámossy Éva énekművész, Pál Tamás zongoraművész és Tamás Pé­ter klarinétművész ária- és dalestje. A SOMOGYI-KÖNYV­TÁR aulájában a 190 évvel ezelőtt született Somogyi Ká­roly (1811-1888) - aki a könyvtár alapítója volt - tisz­teletére életművéből, munkás­ságából a kiállítás megnyílt. Megtekinthető: április 30-áig. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10-től 18 óráig népművészeti kiállítás. Ma: 16 órától folt­mozaik, 16.30-tól fazekas szakkör gyermekeknek. A lázadás zenéje Szegeden Tankcsapda koncertre indult nagypéntek estéjén szelíd anyák kivert bőr­dzsekis fia, rokker szi­poly-lidércnek öltözött leánya. A fekete fekete ruházat azonban ne riasszon meg senkit, kisebb kihagyások­kal ez is érző szíveket ta­kar. Az együttes immár 12 éve szolgáltatja a talpaláva­lót a lázadó ifjúságnak, amely nem az érzelemdús poptarisznyában keresgéli az élet értelmét, hanem a társadalmi visszásságokat is világgá kiáltó dübörgésben. „Én abban a korban élek, amikor csak a test számít, nem a lélek", nincs tabu, „Az élet a legjobb méreg!". Erénye ezeknek a szöve­geknek, hogy nem akarnak irányítani semerre, hangsú­lyuk a kérdésfelvetésen van: „Mi Atyánk, ki vagy a A rock ma is tömegeket vonz. (Fotó: Karnok Csaba) Mennyekbe' mondd csak, ugrálás, a villódzó fények, hítik a felmerülő kérdések melyik ajtón menjek be?", csepp alkohol és nikotin pe- okozta feszültséget. A hangos zene, a féktelen dig legalább egy estére eny- W. A.

Next

/
Thumbnails
Contents