Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-14 / 88. szám

6 HELYI TÜKÖR SZOMBAT, 2001. ÁPRILIS 14. Szegeden sok a nitrogén-dioxid Télen „piszkosabb" a levegő A megyei népegész­ségügyi szolgálat folya­matosan ellenőrzi a le­vegő szennyezettségét. A betegségeket terjesztő szálló por mindenütt sok, Szeged levegője te­lente nitrogén-dioxidtól „sűrű". Szeged hat pontján méri a levegő szennyezettségét a Csongrád Megyei Áll ami Népegészségügyi és Tiszti­orvosi Szolgálat. A vizsgált helyek közül a Kálvária su­gárúton és a Hősök kapujá­nál „legsűrűbb" a levegő: e helyeken szívjuk be a leg­több nitrogén-dioxidot. A mérőhelyeket úgy vá­lasztották meg, hogy a sze­gedi településszerkezet jel­lemző körzeteiből: forgal­mas belvárosi útvonalról, ipari üzemek környékéről, ligetes, parkokban gazdag városrészből, lakótelepről és hagyományos építésű, kül­városi területről is kapjanak adatokat. Az ÁNTSZ a közelmúlt­ban készített elemzést Csongrád megye levegőjé­nek minőségéről. A tanul­mány szerzői dr. Fodré Zsó­fia és dr. Lévai lstvánné. Az anyag az elmúlt öt év mérési eredményeit vizsgálja. Dr. Fodré Zsófia és Bucsiné dr. Kapocsi Irén levegőkémiai laborvezetők elmondták, hogy a levegő összetételét a hetvenes évek közepe óta mérik. A gázokat félautoma­ta berendezéssel, az ülepedő port gyűjtőedényekben, a szálló port pedig nagy telje­sítményű pormintavevővel gyűjtik. A gáznemű szennyezőa­nyagok közül a kén-dioxi­dot és a nitrogén-dioxidot mutatják ki az ÁNTSZ be­rendezései. A számok azt mutatják, hogy a kén-dio­xidtól nem kell tartanunk. A megyében öt év alatt össze­sen 10 ezer 984 levegőmin­tát vettek, de a kén-dioxid mennyisége egyszer sem ér­te el a határérték 10 százalé­kát. A szegedi adatokat ki­emelve kiderül, hogy a na­A Sólyom utcai óvodában is mérik a levegő tisztaságát. (Fotó: Miskolczi Hóbort)' Lista a légszennyezésről A hat szegedi mérőhely „szennyezettségi sorrend­je" a levegő nitrogén-dioxid-tartalma szerint. Listánk a 2000 áprilistól szeptemberig mért adatokat mutatja. (A nitrogén-dioxid higiénés határértéke 85 mikro­gramm/köbméter.) 1. Kálvária sugárút 65-67. 87,0 mikrogramm/m' 2. Boldogasszony sgt. 8. 79,4 3. Petőfi Sándor sugárút 65. 343 4. Sólyom utca 6. 33,9 5. Derkovits fasor 7-11. 32,7 6. Eszperantó u. 3-5. 30,8 gyobb mennyiségben külön­féle betegségeket okozó, ám a szakemberek szerint nem rákkeltő nitrogén-dioxidból a kelleténél is több jut a vá­ros lakóinak. Akadt olyan időszak, amikor a határér­téknél 10 százalékkal több nitrogén-dioxid keveredett a levegőbe. A 10 ezer 935 mintavé­telből 608 tartalmazott a megengedettnél több nitro­gén-dioxidot, amelyből té­len (fűtési idényben) több kerül a levegőbe. Négy sze­zonban „szennyezett", egy télen „mérsékelten szennye­zett" levegőt szívtak be a szegediek. De a radiátorok kikapcso­lása után sem tisztul ki a lég: a nitrogén-dioxid mennyiségét tekintve ta­vasztól őszig ugyancsak „mérsékelten szennyezett" a városi levegő. Az ülepedő por mérési adatait nézve nem különö­sebben meglepő, hogy nya­ranta sokkal több a por, mint télen. A szálló por jelenlétét al­kalmanként, 4-6 órás méré­sekkel vizsgálták. A tanul­mány azonban nem tér ki a mérési eredményekre. Ennek oka az, hogy a rendelkezésre álló technológia fölhasználá­sával csupán megközelítő képet alkothatnak a kóroko­zók, allergiakeltő növényi részecskék tömeges terjedé­sét segítő szálló por menny­iségéről. Dr. Fodré Zsófia és Bucsi­né dr. Kapocsi Irén szerint a szegedi levegő szennyezett­ségéért elsősorban az elavult fűtési rendszerek, a közleke­dés és a már említett szálló por felelősek. A forgalom folyamatossá tételével (lám­pa helyett körforgalom) csökkenne a légszennyezés. Emellett a várost elkerülő utak megépítését népegész­ségügyi szolgálat szakembe­rei is sürgetik. Nyilas Péter leken, Balástván, Csenge­lén, Dócon, Ópusztaszeren A rókaveszettség elleni védekezésként keddtől eb­zárlatot rendeltek el Kiste­lástvá i, Op és Pusztaszeren. A főként rókák által terjesztett ve­szettség terjedését nálunk is oltóanyaggal védik. A vak­cinát fóliakapszuiában nye­letik le az állattal, amit csa­Ebzárlat Kisteleken létekbe rejtve szórnak le re­pülőgépről. A dr. Farle György kerü­leti főállatorvos által elren­delt vakcinázás, az állatok védőoltása április 17-én kezdődik és egy hónapig tart Kisteleken és környé­kén. A főállatorvos el­mondta: a vakcinázási kam­pány ideje alatt nagyon kell figyelni a kutyákra és macskákra, hogy ne egyék meg a rókáknak szórt csa­létkeket. Ha az oltóanyag a kapszula széttörése után ne­Halott a csatornában Növekszik a zöld felület Érdemes erdőt telepíteni Aki erdőt akar telepí­teni és szakmailag meg­felel a pályázat feltételei­nek, idén mindenképpen kap támogatást a mi­nisztériumtól. A rendel­kezésre álló keret ugyanis igazodik az igé­nyekhez. A múlt évhez képest 20-25 százalék­kal emelkedett a hektá­ronként igényelhető tá­mogatás. A Csongrád megyei erdők összterülete a kárpótlást me­gelőző időszakban 35 ezer hektár volt, majd az évenkén­ti telepítés lecsökkent 100 hektárra. A szakember sze­rint nő az erdőtelepítés iránti igény. Az úgynevezett normatív támogatás erdőtelepítésre, az erdők ápolására szól. A 2002-re vonatkozó támogatás idén október 31-ig igényel­hető, a kifizetés utólagos, az előleg maximum a költségve­tés ötven százalékáig terjed. A Csongrád megyeiek a sze­gedi erdőfelügyelőségen jut­hatnak hozzá azokhoz az ira­tokhoz, amelyek szükségesek a támogatás igényléséhez. Az idei támogatási keret kime­rült, a 2002-esre továbbra is lehet pályázni. Gy. Szabó Pál, az erdőfelügyelőség osz­tályvezetője elmondta, hogy magánszemélyek és szövet­kezetek is jelentkeztek már. A telepítés készültségétől függően kész tölgyerdőre hektáronként 450 ezer forint, egyéves tölgyerdőre 290 ezer forint támogatás kapható. Az akác esetében az összeg jóval alacsonyabb, az igényelhető támogatás 190 ezer és 140 ezer forint. A Tiszántúl nem Csongrád megyében ma 35 ezer hektárt borít erdő. (Fotó: Tésik Attila) igazán erdőtelepítésre való terület: a talaj nagyon jó minőségű, ezért arrafelé in­kább gabonát termesztenek. A Tiszán innen viszont szikes, homokos a vidék, fa­ültetésre mindenhol alkal­mas. Egy szentesi egyéni gazdálkodó már jelentke­zett: mintegy 90 hektáros te­rületen szeretne erdőt telepí­teni. Az akác 30 évesen, a többi fafajta pedig 40-80 évesen hozza meg a befekte­tett pénzt, nyárfákat majd 15-20 éves korukban lesz érdemes kivágni. B. G. tán az ember orrába, szájá­ba, szemébe vagy bőrére jut, azonnal forduljon or­voshoz. Aki nagyon szelíd róká­val találkozik, ne higgyen a meséből ismert Csilicsali­nak, ne barátkozzék ve­le, szóljon az állatorvos­nak. M. T. Mór az első vizsgálatok is idegenkezűséget állapítottak meg. (Fotó: Karnok Csaba) Egy horgász bukkant ar­ra a holttestre tegnap dél­előtt, amely a bajai út mel­lett, Szeged határától két kilométerre, a Maty-érrel szemben feküdt egy csator­nában. A helyszínre kiérke­ző rendőrök már az első vizsgálatok során megálla­pították, hogy idegen kezek vetettek véget a férfi életé­nek, akinek személyazo­nosságát eddig nem sikerült tisztázni. A holttestet a tűzoltók­nak kellett kiemelniük a vízből. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság em­berölés alapos gyanúja mi­att indított eljárást az ügy­ben. A férfi halálának rész­leteiről egyelőre - a nyo­mozás érdekében - nem árultak el semmit. K. B. METRD A vállalkozók partnere Európa egyik legnagyobb C&C nagykereskedelmi áruházlánca, a METRD szegedi áruházába azonnali belépéssel munkatársat keres. RTV-Elektronika osztályára szakirányú kereskedelmi végzettséggel és gyakorlattal OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES, hús-hentesáru osztályára húsipari szakmunkás végzettséggel HÚSIPARI SZAKMUNKÁS és ELADÓ, valamint szakirányú végzettséggel PÉNZTÁROS munkakörbe. Ha szeretne egy biztos munkahelyet és vonzó fizetést, kérjük, küldje el fényképes önéletrajzát az alábbi címre: 6728 Szeged, Budapesti út, 1. sz. Feltáró út, Személyzeti osztály. 02896408

Next

/
Thumbnails
Contents