Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-12 / 86. szám

6 HAZAI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 2001. ÁPRILIS 12. Szegedre ezerhatszázzal többen jelentkeztek Népszerű az informatika A Sacra Carana főszereplője: Szarvas Attila Filmsztár az ismeretlenségből Szarvas Attila Szent László szerepében, az egyik csatajelenetben SZTE-karok Jelentkezők száma 2001-ben 2000-ben ÁJTK 4285 4107 AOK 1242 1280 BTK kb. 5720 kb. 5200 EFK 826 1207 GTK 1812 1573 GYTK 415 540 JGYTFK 3718 3302 KONZERVATÓRIUM 272 223 MFK 879 518 SZÉF 1169 1146 TTK 2793 2451 Mától vetítik a mozik a Sacra Corona című történelmi játékfilmet, amelynek alkotói, Koltay Gábor rendező és Nóvák Emil operatőr több mint ötszáz próbafelvételt készítettek, hogy a főszerepekre a legideálisabb színészeket megtalálják. Olyan fiatalokat kerestek, akiket még nem ismer a közönség, igy fedezték fel a Miskolcról indult, huszonhat éves Szarvas Attilát, akire a lovagkirály, Szent László szerepét bízták. - Koltay Gábor azt mondta, ugyanolyan jó választás volt önre bízni Szenl l.ászló szerepéi, mint annak idején az István, a királyban Vikidál Gyulára Koppányél. Bemutatkozásképpen mit mondana el önmagáról? - Miskolci vagyok, eredetileg nem színésznek készültem, egy híradástechnikai szakközépiskolába jártam. Érettségi után kerültem be egy színjátszó körbe, amellyel néhány alkalommal a Miskolci Nemzeti Színházban is felléptünk. Végül jelentkeztem Gór Nagy Mária színitanodájába, amit tavaly végeztem el. Csodálatos három évet töltöttem el ott, például Barta Mária művésznó nemcsak színészmesterségre tanított bennünket, hanem az emberekhez való viszonyulásra és a szakmai alázatra is. - Ismeretlen színészként hogyan kapta meg ezt a nagy jilmszerepet? - Behívtak bennünket a színitanodából próbafelvételre. Nem tudtuk, hogy főszereplőket keresnek, ezért egyáltalán nem izgultunk, azt gondoltuk, epizodistákat válogatnak, esetleg néhány pillanatra felbukkanhatunk majd a filmben. Nóvák Emil operatőr csinálta a válogatást, meglepett, amikor szólt, hogy szeretné, ha személyesen is találkoznék a rendezóvel. Koltay Gáborral beszélgetve csak fokozatosan derült ki számomra, hogy Szent László szerepét ajánlja fel. Úgy éreztem, óriási lehetőség kapujában állok. Bár kétségeim is voltak, igyekeztem mindent megtenni annak érdekében, hogy minél jobban játsszak. - Az átlagember viszonylag keveset tud az Árpádkorról, a forgatás előtt felfrissítette a történelmi ismereteit? - Rengeteg szakirodalmat kaptunk Koltay Gábortól a korszakról, és az egyes szereplők életéról is. Elvezettel olvastam, mert diákként is mindig érdekelt az irodalom és a történelem, jó volt újra találkozni a régi legendákkal. - Mi volt a legnagyobb élménye a forgatás során? - Majdnem három hónapig forgattunk, bejártuk a fél országot, még Erdé+ybc-is'átmentünk. Szebbnél szebb tájakat láttam, az egész munka óriási élmény volt. Különösen emlékezetes marad, hogy együtt játszhattam Franco Néróval. Mindvégig hihetetlenül közvetlen és barátságos volt, odaállt a kamera mellé és sokat segített. Sohasem éreztette velünk, hogy ó egy világsztár, aki már rengeteg filmben játszott, nem voltak sztárallűrjei. Amikor rohannia kellett tovább Mexikóba, a következó filmforgatásra, megkeresett, hogy elköszönjön és sikeres pályafutást kívánjon. Hálás lehetek a sorsnak, hogy életem elsó filmjét egy ilyen nagyszerű csapattal készíthettem. - Hogyan ajánlaná a Sacra Coronát azoknak, akiket nem hoznak lázba a történelmi jilmek? - Ez egy igazi családi film, ami minden korosztály számára élményt jelenhet, még azoknak a fiataloknak is, akik videóklipeken nőttek fel. Rengeteg kaland, izgalmas akciójelenet van benne, ugyanakkor történelmileg is hitelesen mutatja be Szent László korát. Nemeskürty tanár úr forgatókönyvében a dialógusok is találóak és tanulságosak. - Hogyan segítheti ez a jilm színészi karrierjét? - Szeretnék minél érdekesebb karakterű figurákat játszani, ezért ennek a munkának a legnagyobb hozadéka nem is az ismertség, a népszerűség lenne számomra, hanem az, ha sikerülne egy színház társulatába bekerülnöm. Egyébként a 2000. év sok szempontból fordulópont volt az életemben: oklevelet szereztem a színitanodában, készítettük a Sacra Coronát, és december 16-án megnősültem. A feleségem is művészember: belsőépítész. Boldog vagyok, mert úgy érzem, sikerült benne megtalálnom a másik felemet. Hollós! Zsolt Idén 149 ezren jelentkeztek egyetemekre és főiskolákra, öt százalékkal többen, mint tavaly. Közel 1600-zal nőtt azoknak a száma, akik a Szegedi Tudományegyetem valamely karára nyújtottak be felvételi kérelmet. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) összesítéséből kiderül, hogy a korlátlan számú jelentkezési lehetőséggel egyre többen élnek, ebben az évben ugyanis összesen 320 ezer jelentkezési lapot adtak be, ami nyolc százalékkal meghaladja a tavalyi számot. A férőhelyek már nem bővültek ilyen arányban, hiszen míg 2000-ben 54 ezer államilag finanszírozott hely volt az első évfolyamokon, addig most 55 ezer. A legnagyobb mértékben hatvan százalékkal - az informatikai szakcsoport iránti érdeklődés nőtt meg. A klasszikus bölcsész szakok is több diákot vonzottak, az ezekre jelentkezők száma huszonkét százalékkal emelkedett egy év alatt. Valamelyest csökkent viszont az érdeklődés a jogi és az egészségügyi felsőoktatás iránt. Esti és levelezó képzéseken a tavalyinál tíz százalékkal többen kívánnak részt venni, a másoddiplomás képzésekre pedig 16 százalékkal több hallgató szeretne bekerülni, mint egy évvel ezelőtt. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán idén 14 százalékkal nótt a jelentkezések száma. Az intézmény szakjait 2793-an jelölték meg a jelentkezési lapjukon felsorolt képzések között, és mivel egyszerre több szakot is fel lehetett tüntetni, így nappali tagozatra összesen 3570, levelezó tagozatra 418 lapot adtak be a jelentkezők. Ezek között azonban olyan is található, amelyen valaki a tizenhatodik helyre írta be a biológia szakot, ami a szándék komolyságának meggondolásán túl azért is figyelemre méltó, mert minden egyes jelentkezés után 2500 forintot kellett fizetni. A TTK népszerűnek számító képzései közé tartozik a programozó matematikus szak, amelyen 80 nappali tagozatos helyre majdnem hatszor annyian, 464-en nyújtottak be felvételi kérelmet. Még ennél is nagyobb, 6,6-szeres a túljelentkezés biológus szakon, ahol 72 helyre 477-en jelentkeztek. A közgazdasági programozó matematikus képzést három és félszer, a geográfus szakot négyszer annyian jelölték meg, mint amennyi hallgatót felvehetnek az intézménybe. Az úgynevezett kutató szakokkal szemben a tanári szakok iránt kevesebben érdeklódnek, olyannyira, hogy ezeken - a földrajz és az informatika kivételével - az elsó helyen szereplőjelentkezések száma nem éri el felvehető hallgatókét. A bölcsészettudományi karon idén tíz százalékkal, 5720ra nőtt a jelentkezők száma, akik közül 3600-an nappali, a többiek levelező tagozatra nyújtottak be felvételi kérelmet. A túljelentkezés mértékét tekintve ez évben is a kommunikáció szak vezet, a nappali alapképzésben engedélyezett 43 államilag finanszírozott és 10 költségtérítéses helyre ugyanis tízszer annyian, 537-en jelentkeztek. Népszerűségben előkelő helyen áll még a történelem, a magyar, az angol és a német szak, valamint a pszichológia. Jelentősen növekedett a diplomás levelező képzések iránti érdeklódés is, fóleg az utóbb említett szakon. Az általános orvostudományi karon a tavalyihoz képest három százalékkal csökkent a jelentkezők száma. Idén 1242en nyújtottak be felvételi lapot az intézménybe, akik közül 960-an az orvos, 282-en a fogorvos képzést jelölték meg. Az élelmiszer-ipari főiskolai karra 1169-en jelentkeztek, 55 százalékuk nappali, a többiek levelezó tagozatra. Az élelmiszer-ipari technológus és gépész szakokon növekedett, a vállalkozó-menedzser szakon viszont húsz százalékkal csökkent az érdeklódés, de még így is háromszoros a túljelentkezési arány. Az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karára a tavalyi 3302 jelentkezó helyett ebben az évben 3718-an adtak be felvételi kérelmet, ami több mint 12 százalékos növekedés. Az előzó évekhez hasonlóan most is magyar, művelődésszervezó, számítástechnika, történelem és angol szakra jelentkeztek a legtöbben. Hegedűs Szabolcs Szeptembertől újabb elsőéves hallgatók ülnek be az egyetemi padsorokba. (Fotó: Karnok Csaba) £

1 nem tudom mondani maguknak. mennyire irigylem én Szeged városát - szuszogott bánatos arccal Plüss Eta, midőn helyet talált, nem éppen fitneszteremhen izmosított fenekének a Zsibbadt brigádvezető dicső tetteire emlékeztető kocsma egyik görbe lábú székén. - S hogy miért mondom ezt? Mert éppen most olvastam: tíz éven belül három új híddal is gyarapodhat ez a város, míg nekem arra se futja, hogy egy hidat csináltassak a kihullott fogaim helyére - tátotta nem nagyobbra a száját Etácska. mint amekkora fejrést egy agyonéheztetett cápa is tud produkálni. - Ugyan, hagyjon már engem a három híddal! - gombolta magára legmorcosabh arcát Smúz apu. - Csak nem gondolja, hogy egy olyan várost, ahol 1979 óta egyetlen ilyen vízdíszt se építettek, majd éppen most fog hárommal megajándékozni az állam. Mert ha jól tudom, kormányzati segítség nélkül még egyetlen híd járdakorlátját se tudná összehegesztetni az önkormányzat, olyannyira drága mulatság a XXI. században az efféle építmény. - Maga csak ne nézze le Szeged városát! Ugyanis én egy lokálpatrióta vagyok, s ebből az alkalomból könnyen előfordulhat, hogy megkínálom két halhoroggal az állának csúcsát hevült az önérzet Snájdig Pepiben. - Mert az lehet, hogy Csongrád megye székhelyének pénztartalékai nem érik el a svájci bankokban szunyókáló arany értékét, de azért egy-két zsák forintot csak költhet tán Szeged ennyire fontos beruházásokra. - Meg egyébként is - szólt közbe, söröskorsóját lóbálva Bika Jenő-, központi pénzforrások is rendelkezésre állnak majd. - Központi? Meg pénzforrás? Ejnye már, Bika úr. hol tanult maga ilyen veretes szavak - hűlt ki a cigaretta Snájdig szájában. -De ha arra gondol, hogy majd Pestről küldenek ide a végekre forintokat, csak megkérdezném: mitől ennyire derűlátó? Ugyanis az elmúlt évek példái azt miuatják: egy likas rézbakancsot sem kapott Dél-Magyarország autóBelami hidjai pálya-építésre. Miközben se közel, se tárni nem találtatik olyan országgyűlési képviselő, aki ne ígérte volna az elmúlt tíz esztendőben: az se haj, ha izomlázat kap a nyelve a lobbizástól, de (Németh György rajza) akkor is elintézi - hipp és hopp. hamarosan ideér a sztráda. De azt se nagyon vettem észre, hogy iparteremtő beruházásokra (na, ugye, hogy én is tudok szépet mondani!) érkeztek volna pénzek. Pedig hát ezen a régión igencsak lett volna mit segíteni. Hiszen - mint azt már többször is említettem sör előtti felszólalásaimban - már megszámolni sem lehet, hány gyárat zártak be Csongrád megyében. -És a Széchenyi-terv, meg a helsinki 4-es folyosó? Az magának mind smafu ? - sírta el magát Cink Enikő, mert szegénykém már annyira beleélte magát a szép látványba, amikor majd gurigatják a söröshordókat az új hidakon. - Ugyan, ne bosszantson már, Encikém! Inkább, ha már ennyire heieszerelmesedett a tervekbe, nézze meg azt is. mit mondanak a szakemberek a költségekről. Csak egyetlen híd többe kerülne, mint 5 milliárd forint, mai árakon számolva. És akkor még nem is beszéltünk szanálási, meg egyéb, várost átalakító költségekről. Mert azt mégsem gondolja, hogy Ló Elek nagyanyjának az erkélyéről ugranak majd föl a kocsik a hídra! - veszítette el a nagy tusakodásban a kulcscsomóját és a türelmét Snájdig. - Éppen ezért azt mondom, fejezzük be irt és most az álmodozást, és beszélgessünk mondjuk a... - Tudja mit? - szólalt meg, nem éppen halkan Belami. Szerintem meg legalább az álmainkról ne beszéljen le minket, hacsak nem akarja, hogy belegyömöszöljem a fejét egy rozsdás gumicsizmába, igenis hadd reménykedjünk - egyszer eljön az idő, amikor mifelénk is meglódulnak a bérek, kaput nyitnak új üzemek, sztrádát köszönthetünk Szeged határában. S ebbe a nagy fellendülésbe beleférhet kongresszusi központ, fedett uszoda, de még Tiszánkon átívelő betonmonstrum építése is. Szeged vezetői meg csak harciaskodjanak, pályázzanak, követelőzzenek. Aztán, ha nem is három, de egy híddal gazdagabbak leszünk, már arra koccinthatunk - na, ugye hogy megérte? Szóval, álmodozzunk és gondolkodjunk pozitívan javasolta Belami, s hangján érződött, túl sok ellentmondást nem igazán szeretne eltűrni. - Végül is miért ne álmodozhatnánk? - merült alá gondolataiban Plüss Eta. S azon törte a fejét: ha már ennyire sok bizakodásra ad okot a jövő, nem kéne-e találni' egy olyan, államilag megsegített pályázatot, ami az őfelső fogsorán átívelő hídjának építését támogatná?... Bátyi Zoltán