Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-12 / 86. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. ÁPRILIS 12. ÜNNEPEK 7 Húsvét előtt; locsolókkallocsolandókkal Szünet, sokféleképp Miként töltik a várva várt tavaszi szünetet a diákok? Ki így, ki úgy - derült ki körkérdésünkbői, amit vásárhelyi általános és középiskolásoknak tettünk föl. Van, aki otthon marad, van, aki nem; van, aki két kezén össze sem tudja számolni a lehetséges locsolkodókatlocsolandókat, s van, aki legszívesebben kulcsra zárná előlük az ajtót. Amivel mindenki egyetért: a szünet a regenerálódás időszaka, a húsvét nélkül pedig szegényebb lenne a világ. - Itt leszünk a Kossuth téren, a barátokkal - mondja Sztojka Szilvi, a Hódtói Altalános Iskola tanulója; barátnőjével. Bozóki Magdival ül a padon. - Általában tízen-tizenöten jövünk itt össze, és jókat beszélgetünk. „Elleszünk". A bulizás sem ismeretlen előttünk: diszkóba megyünk. - Tizenhárom locsolkodót várok húsvétra, tavaly is ennyien voltak - folytatja. Piros tojást adunk nekik, melyeket anyuval festünk. Bekötöd a tojást harisnyába, előtte a mintának szánt virágot, lóherét berakod a harisnya s a tojás közé. így főzöd meg a tojást, festékes vízben. Ahol ott a minta, marad az eredeti szín - mondja Szilvi. Aztán jön a locsolkodás oda is, vissza is. Mert az egy dolog, hogy reggel őket locsolják a fiúk -, ám délután már ők locsolják a fiúkat. Szódásszifonnal kergetjük őket, persze, csak az ismerősöket - vetíti előre az előrevetíthetőket Szilvia. Barátnője, Magdi - aki a Hódtói Általános Iskola és Gimnáziumba jár, s akivel sülve-főve együtt vannak - másképp vélekedik a húsvétról. - Nem igazán szeretem a nagy felhajtást, valószínűleg nem fogok beengedni senkit mondja, mikor a kalkulálható locsolólétszámról kérdezzük. Ám a szünet ettől még szünet lesz számára, tanulni aligha fog, inkább tévézik. - Meg megyünk majd szórakozni, a Hordóba - beszéli. Andrea az Eötvös József Szakközépiskola 9. osztályos diákja. - Barátommal töltöm a szünet legnagyobb hányadát hallom tőle. Azt is tudja, hogyan: többek között kibicikliznek Mártélyra. Nézelődnek, élvezik a szabad levegőn, a természetben tartózkodás, a mozgás örömeit. - De azért tanulni is fogok, muszáj - vélekedik Andi. - Történelem, földrajz, irodalom - sorolja azokat a tárgyakat, amelyek még a szünetben is a velük való foglalatoskodásra késztetik az embert. Ami pedig főképp nem maradhat el: a locsolkodók fogadása, ami Andi esetében mindenekelőtt barátját és barátja édesapját jelenti. - Hármasban várjuk őket: édesanyám, Szilvi húgom, s én vázolja a történendőket Andrea. A vendégeket süteménnyel, üdítőkkel, csokitojással fogadják. Nóra és Dóra: osztálytársak és barátnők, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium 9. osztályos tanulói. Szülei utazást terveznek a napokban, hogy hová, ez még kérdés - Dóri viszont azt is tudja: Pestre mennek, négy napra, nagynénjéékhez. Báló Péter - hódtóis. 11. osztályos - osztálytársával. Deák Mónikával sétált az utcán, mikor megszólítottuk őket. Péter Győrbe utazik a szünetben, családostul, arrafelé még nem nagyon voltak, Mónika otthon marad. - Nem hiszem, hogy tanulni fogunk erősítik meg mindketten -, a szünet kikapcsolódásra, pihenésre való, tanulásra ott van az egész tanév. Péter anyukája nem lelkesedik különösképpen a locsolókért, Mónika viszont igen. - Tíznél kevesebben szerintem nem lesznek lát Móni a jövőbe. Mit kapnak a locsolkodók? Ki ezt, ki azt. Csokitojást, pénzt. Hogy mennyi jár egy locsolónak, nem árulom el, nehogy kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségnek fogják föl valakik. S persze a sonka, tojás, torma sem marad el - minden meglesz, ami a húsvéttal együtt járF. Cs. Gyémántlakodalom Hatvan éve együtt. Halász Margit és Szabó Árpád. Szabó Árpád, 87 éves középiskolai tanár 61 évvel ezelőtt a balástyai Szent Antalbúcsún meglátta a 16 éves Halász Margitot - és mindjárt beleszeretett. - Egy szatymazi cipészlegény és egy balástyai - régen felsőközponti - kislány találkozott akkor, éreztem, ő éppen nekem való - emlékezik a férj. - Egyévi udvarlás után oltár elé vezettem a szegedi minorita templomban. Ennek éppen 60 esztendeje. Esküvő után a fiatal házasok végleg Szegedre költöztek, a férj cipészmester kisiparosként is tanulni vágyott. feleségével együtt leérettségiztek a dolgozók gimnáziumában, s Margitka azonnal állást kapott a honvédségnél, telefonközpontos lett belőle. Férje tovább tanult, a szegedi egyetem bölcsészkarán szerzett diplomát. Tanított a Rózsa Ferenc ^gimnáziumban és nyugdíjazásáig igazgatója volt az Ady Endre fiúkollégiumnak. Sokat fényképezett, filmezett és néprajzi tanulmányokat, verseket írt. Számtalan oklevelet, kitüntetést őriz, pályázatokon nyerte valamennyit. A fehér hajú házasok ma már csöndesen, szeretetben élnek otthonukban. Gyémántlakodalmukon régi fényképalbumot nézegetnek, emlékeznek. Szabó Árpád szép verset is írt Margitkájának, íme két sor a késői vallomásból. „Áldás és mosoly kísérte életünket, hiszünk, így folytatjuk további éveinket..." Reméljük mi is, így lesz és lapunk 1951 óta hűséges olvasóinak még sok szép évet, jó egészséget kívánunk szeretettel. (Kép és szöveg: Somogyi Károlyné) Ünnep és templom A magyar felnőtt lakosság mintegy 45 százaléka vallja magát határozottan hívő, vallásos embernek, ugyanakkor csupán minden tizedik honpolgár jelenik meg rendszeresen a templomokban - áll a Társadalomkutató Intézet (Tárki) egyik elemzésében. A kutatás igazolja azt a közismert tényt, hogy az idősebbek, a nők és a falvakban élők nagyobb gyakorisággal látogatják kedvenc imahelyüket. mint a fiatalok, a férfiak, vagy a nagyvárosok lakói. Az adatok illusztrálják e megállapítást: a községekben lakó, hatvanesztendősnél idősebb asszonyok fel havonta legalább egyszer elmegy templomba, míg összességében a felnőtt lakosság nem egészen húsz százalékáról mondható el ugyanez. Ezzel szemben az is kiderül, hogy a fővárosban élő, negyvenévesnél fiatalabb férfiak a leginkább „hanyagok" e tekintetben, e csoport több mint ötven százaléka soha nem látogat misére, istentiszteletre, és csupán hatoduk fordul meg havonta egyszer valamelyik templomban. O. K. K. Sonkák a pácban - a disznó menő, a bárány luxus Nyúlcipő, háziasszonyoknak Ma még van pácolt, füstölt, kötözött, hét végéig lehet vacillálni. (Fotó: Karnok Csaba) Akár a belvárosban, akár a piacokon, vagy a hipermarketekben járunk, mindenütt szembetűnő az ünnepi árubőség, a kínálat gyakorlatilag ugyanaz, sok sonka füstölve, sok tojás sárgán, mellé torma és csokinyúl. Bár az árakban nincs nagy különbség, vásárolni az üzletekhez illően másképpen kell. Az ünnep előtti Szegeden populáris a kínálat, öt-hat kedvelt húsfélénél több nem is kerül ki az akciós táblákra. Gyakorlatilag egyhangúak az árak: a hagyományos kedvencből, a kötözött, füs-., tölt sonkából fogy széltébenhosszában a legtöbb, ez 1000-1200 forint közötti áron bárhol megvásárolható. A füstölt tarja ára 1049 és 1299 forint között változhat, a füstök sertéscombok pedig 650 és 1050 forint között kelletik magukat. A Mars téren találtunk pácolt, füstölt, kötözött pulykasonkát, 1290 forintért már vihető is a csinos gömböc. Minden áru jó minőségű és gusztusos, ám az igazi Micimackó tojással Gyerekjátéknak szánt élő nyulat már a hét közepén lehetett kapni, de a jószág is, a gyerek is jobban járna, ha csokiból volna a kedvenc. Persze minden kapható, a 25 forintos pihenő csokibáránykától kezdve az ezerforintos apró nugátnyúlig. Vannak hajmeresztő húsvéti csomagok is: 101 kiskutya és Micimackó - piros tojással kombinálva - közös dobozban. „Malackát szilveszterre tartogatják" - csicsergi egy kisleány a furcsa csomagot nézegetve, de nem teszi vissza a polcra. A hisztiző gyereknek nem lehet megmagyarázni, hogy Disneyék más kultúrkörből jöttek, így aztán a kosárban köt ki az ünnepi giccs. A szülő meg két sonka között szentségeli ezt a globalizálódó világot. csemege kevés. A Pick belvárosi márkaáruházában nyugdíjas bácsi magyarázza, hogy ez azért van így, mert ilyenkor a disznó a menő, a bárány, kérem, luxus. A pult mögött hatalmas termetű hentes egyetértően bólogat. Azt mondja, sokan keresik a bárányhúst, de amikor meghallják, hogy kétezer forintnál többet kell fizetni egy kilóért, gyorsan lemondanak róla. Ha nem is nagy mennyiségben, de bárány a Mars téri csarnokban is kapható, itt a friss és a fagyasztott között majd ezer forintos az árkülönbség. A Match hűtőpultjai kínálják a legtöbb báránycsemegét, s míg az nem zavarná az embert, hogy e rózsaszín különlegeség újzélandi importból származik, az viszont jelentősen rontja az „élvezeti értékét", hogy kilónként 2800-5300 forintba kerül. Tojásból ilyenkor az országban több tízmilliót vásárolnak a háziasszonyok, de a kínálatból ügy tűnik, ez mind nálunk fogy el. Az üzletekben kapható dobozos tojás sokak szerint megbízhatóbb, na nem a frissessége miatt, hanem mert a dobozokon fel kell tüntetni a benne lévő áru méretét, annak súlya szerint. E szerint választhatunk 53 gramm alatti, „S" méretűt, s van 73 grammnál súlyosabb is, ami már XLesnek.szárait. A mulúK akcióinak keretében 16-19 forintos árak jellemzőek. A piacon érdeklődve senki nem fog XL-es tojást kapni, ám a papírtálcából épített tornyok mellett fél héjakban narancsvörös tojássárga mutatja, nem jár rosszul a vevő a 1721 forintos darabonkénti árat kifizetve. A kereskedők szerint ezeket nem érdemes „hímesnek" vinni, ezekből aranyszínű kalácsot kell sütni. Katkó Krisztina A lóra termett magyar a vásárhelyi szakmai napokon okul Nyeregben az állattenyésztők? Szórakozva tanulnak majd a gazdák az április 27-28-29-én Vásárhelyen megrendezendő nyolcadik alföldi állattenyésztési napokon. A kiállítás kellemes körülményei között számos ismeretet és fortélyt leshetnek el az állattenyésztők a szakma legújabb, így a lovakkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalóiból. Elhanyagoltuk a lovat, ugyanakkor az mondjuk, hogy lovas nemzet vagyunk. Mindez abból ered, hogy természetesnek vettük: mindent tudunk erről a szép állatról, holott ez sajnos nem így van. A ló bemutatásához szükséges körültekintő felkészítését, a trenírozását, a szakszerű vasalását bizony nem ismerjük. Pontosabban: kevesebb a jól felkészült patkolókovács, mint amennyire szükség lenne. E kritikus mondatokkal igazolta Egyed Béla, a vásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. vezérigazgatója az idei Alföldi Állattenyésztési Kiállítás és Vásár, a nyolcadik szakmai seregszemle alapvető célját. Kucsora István: „A fórum kiváló lehetőséget biztosít a nemes versengésre és a tanulásra." (Fotó: Tésik Attila) Az állattenyésztési napok történetében most első alkalommal körülbelül tíz ország, több mint harminc tűzi- és patkolókovácsa méri össze erejét. A versenyben a magyar mesterek mellett többek között - holland, német, osztrák, francia, svájci és román tűzi- és patkolókovácsok is ütik majd a vasat, s pedikűrözik szépségesre a rájuk bízott lovak patáit tudtuk meg Kucsora Istvántól, a vendéglátó, vagyis a Hód-Mezőgazda Rt. Aranyági Ménesének vezetőjétől. A rendkívüli program különlegessége, hogy a látványos versengés bírája az a gyógykovács Henc Vilmos lesz, aki számos külföldi patkolókovács-versenyen szerzett már tapasztalatot. A fórum emelte ki a ménesgazda - kiváló lehetőséget biztosít a nemes vetélkedésre és arra is, hogy tanuljanak, lássanak a szakemberek, ám okulhatnak az úgynevezett kocakovácsok is, akikből több van a kelleténél. J. E.