Délmagyarország, 2001. április (91. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-12 / 86. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. ÁPRILIS 12. SZEGED 5 Egy illegális hulladéklerakó a sok közül. (Fotó: Schmidt Andrea) Megúszhatják A bizonyítható eseteket a kht. jelentette a polgár­mesteri hivatalban. Az igazgatási irodát váratlanul érte a hirtelen támadt följelentés-özön. Százával, ez­rével várakoztak a büntetést érdemlők ügyiratai. Olyan megrögzött szemetelő is akadt, akit hatvan­öt(!) esetben értek tetten. Információink szerint a hi­vatásos vadlerakó megúszta 10 ezer forintos bünte­téssel, holott a kiszabható bírság fölső határa, alkal­mankét 150 ezer forinttal számolva, közel 10 millió forint lehetett volna. (Folytatás az 1. oldalról.) Egy szegedi vállalkozó ­mint azt szombaton megír­tuk azzal bízott meg egy Magyarországon illegálisan tartózkodó román bérmun­kást, hogy tizenkilenc zsák szemetet és építési törmelé­ket dobjon a Tisza tápéi hul­lámterébe. Szabó Ferenc szerint a napvilágra kerülő esetek csu­pán a jéghegy csúcsát jelen­tik. A folyóba fél tonna sze­metet küldő vállalkozó fölte­hetőleg nem először kísérle­tezett ezzel a módszerrel. A szakemberek úgy vélik, mind többen térnek át az el­hagyott zöldterületek szeny­nyezéséről a Tisza mérgezé­sére. A magyarázat egyszerű: a városszéli zöldben megma­rad a szemét (amelynek tar­talma gyakran elárulja a szennyezőt) a folyóvíz vi­szont elmossa a nyomokat. A Sárga üdülőtelepet egyesek régóta szemétlera­kónak nézik: a strand kör­nyékén tekintélyes mennyi­ségű hulladék gyűlt össze. A tettesek abban bízhattak, hogy a rakományt elhordja a kiáradt folyó. Nem így tör­tént. A kupac ott maradt, így a tekintélyes szemétdombot a környezetgazdálkodási kht. vitte el - több százezer forin­tos költséggel. Talán kevesen tudják, de az érvényes jog­szabályok szerint az építési törmelék és a kitermelt föld is hulladéknak számít. Sze­métszállításra és elhelyezésre Szegeden egyedül az önkor­mányzat nyilvános pályáza­tán kiválasztott környezet­gazdálkodási kht. jogosult. A települési hulladék pedig ki­zárólag a Sádnrofalvi úti központi lerakótelepen, illet­ve kisebb mennyiségben a hulladékudvarokban helyez­hető el. A természetrombolás jelei csak hosszabb-rövidebb idő után mutatkoznak. A tavakba öntött, erdősávok szélére bo­rított szemét megmérgezi a vizeket, növényeket, állato­kat. Tönkreteheti a kiskertek fúrt kútjainak vizét, idővel még az ivóvizet is. A város­széli gödrök, lapályok tele­szemetelése nem csupán az élővilágot pusztítja: nagy esók és magas talajvíz idején a belvíz is hamarabb megje­lenik a föltöltött területek körzetében. A környezetgazdálkodási kht. (miután a rendőrség, a közterület-felügyelet és a polgárőrség segítségével nem sikerült számottevő eredményt elérnie az illegális szemetelók ellen) négy éve egy őrzó-védó szolgálatot bí­zott meg a vadlerakók megfi­gyelésével. Az órök dátumos fényképeket készítettek a raj­takapott szemetelőkről. Igy derült ki, kik töltik föl hulladékkal a téli kikötőt, a régi téglagyár kubikgödreit, s ki az, aki az Izabella híd­hoz közeli akácosba viszi a szemetet. (A fák azóta szinte „kiégtek", kivágásuk elkerül­hetetlen.) A „vadlerakók" listáján rendszámok, vállal­kozók és cégek nevei olvas­hatók - ha az adatvédelmi jogszabályok megengedik (ennek tisztázása még folyik) lapunkban is közöljük a csöppet sem dicsőséges rangsort. _ .. Szabó Ferenc tájékoztatá­sa szerint most remény mu­tatkozik arra, hogy az eddigi­nél hatékonyabban lépjenek föl a szemetelók ellen. A környezetgazdálkodási kht. vezetői, a polgármesteri hi­vatal munkatársai és a közte­rület-felügyelők a napokban tárgyaltak az együttműködés lehetőségeiről. Biztató, hogy a tápéi hul­lámteret szemétteleppé vál­toztató vállalkozó ügyében dr. Mezey Róbert városi jegyző „példás büntetést", és „hat számjegyű bírságot" ígért. A szigor indokolt. Szege­den, a legfrissebb fölmérés szerint 135 vadlerakó tele­pen, évente mintegy 50-60 ezer köbméter szemét gyűlik össze. Nyilas Péter Negyvenhárom tonna cukorral Orbán és Torgyán nevével kártyáztak Orbán Viktor, 6723 Sze­ged, Nemtudomka köz 3. és Torgyán József, 5600 Békés­csaba, Paraszt utca 56. - így állítottak ki tavaly szeptem­berben két vevőkártyát a szegedi Metró Áruházban. A kártyákkal 43 tonna kristály­cukrot vásároltak, amelyek árát, 5 és fél millió forintot készpénzben rendezték, az árut a szolnoki gyárból köz­vetlenül egy soltvadkerti te­lephelyre szállították. Az ügyészség a keceli vállalko­zót, B. Csabát és az áruház volt osztályvezetőjét, a kár­tyák kiállítóját, S. Tibort ma­gánokirat-hamisítással vá­dolta meg, a tárgyalás teg­nap kezdődött a szegedi bí­róságon. Az első rendű vádlott, B. Csaba elmondta, hogy cége, az Euro-Trade évente 500 millió forintért vásárol cuk­rot a Metrótól. Az ominózus alkalommal magánember­ként vett két kamionnyit, mi­vel az Euro-Trade már kime­rítette reprezentációs keretét, ám jótékonykodni akart: az 5,5 millió forint értékű cu­korral öregek napközijét, be­teg gyerekek alapítványát óhajtotta támogatni. A vád­lott szerint az egyik osztály­vezető odakísérte a pénztár­hoz, ő pedig fizetett, kártya kitöltéséről szó sem volt. A másik vádlott máskép­pen emlékezett a történtekre. Kollégája mutatta be neki B. Csabát, akinek két, úgyneve­zett protokollkártyát töltött ki, az Orbán és a Torgyán nevet a vállalkozó diktálta neki. Elismerte, hogy hibá­zott, de rengeteg problémája volt akkor, és afféle gyerek­csínyként kezelte az egészet. A tanúk vallomásai azt megerősítették, hogy való­ban készítettek két vevókár­tyát B. Csaba számára. Az áruház volt alkalmazottja szerint szinte bárki kaphatott kártyát, akár úgy is, hogy bemondott egy nevet. A bot­rány egyébként úgy pattant ki, hogy a pécsi Metróban is megpróbáltak vásárolni az ismerősen csengő nevekkel ékeskedő kártyával. Az el­bocsátott osztályvezető, K. Lajos azt is elmondta, hogy S. Tibor megkereste ót, se­gítsen eltüntetni az Or­bán-Torgyán-szám Iákat, mert baj van, a számító­gépből majd a vádlott kitörli az adatokat. A „radírozás" azonban nem sikerült tökéle­tesen. Információink szerint az adónyomozók nincsenek meggyőződve arról, hogy a két kamionnyi cukrot való­ban jótékonykodásra fordí­tották, nyomozást folytatnak az ügyben. A tárgyalást a bí­ró, Juhászné dr. Prágai Eri­ka júniusra napolta el. V. Fekete Sándor Remény a Kis Virágra Májusi nyitás? Még tizenkilenc nap. (Fotó: Schmidt Andrea) Az önkormányzat nevében eljáró IKV Rt. és a cukrászdát üzemeltető Első Ingatlanhasz­nosító és Ingatlanforgalmazó Kft. hónapokig tartó üzleti tárgyalás után idén február 14­én kötött egyezséget. Ebben többek között az áll, hogy a befektetők a 117 millió forin­tos felújítási költségből mint­egy 27 milliót lelakhatnak, mi­után megnyitották a Kis Virá­got. Ennek azonban az a felté­tele, hogy a város még a turis­taszezon kezdete előtt vissza­kapja a Szeged szimbólumává vált cukrászdát. - A bérlőnek május elsején ki kell nyitnia, ellenkező esetben napi ötvene­zer forintos kötbért kénytelen fizetni - nyilatkozta lapunk­nak Kerekes Péter. Az IKV Rt. elnök-vezérigazgatója sze­rint a cukrászda mielőbbi be­indítása a kft.-nek is érdeke, hiszen a csúszás a kötbérfize­tésen túl komoly forgalomki­esést is jelenthet a társaság­nak. A Kis Virág felújítását folyamatosan ellenőrzik az IKV szakemberei. - Március eleje, az építési engedély kézhez vétele óta a kivitelező cég mindent meg­tesz, hogy május elsején meg­nyílhasson a Kis Virág - fogal­mazott Hadfi János, a befek­tetőkjogi képviselője. A meg­lehetősen rövid határidő miatt a kőművesek, villanyszerelők és a többi szakipari munkás ­a napi 12-14 óra mellett-még a hétvégén is dolgozik, hogy tartani tudják a határidőt. ­Befordultunk a célegyenesbe, így minden reményünk meg­van arra, hogy május elsején már habos kávéval és sütivel kínáljuk a vendégeket a Kis Virágban. Az átalakítási mun­kálatokkal jól haladunk, a cuk­rászda berendezési tárgyait, felszereléseit és gépeit április utolsó hetében kapjuk meg. Ahhoz azonban, hogy május első napján ne csak a Kis Vi­rág, de a terasz is fogadhassa a vendégeket, különböző en­gedélyeket kell még beszerez­nünk. A terasz bútorzatának ügyében például a műemlék­védelmi felügyelettel kell egyeztetnünk. Sz. C. Sz. Díjazták a diákokat Díjátadással ért véget teg­nap délelőtt a 25. jubileumi országos tudományos diák­köri konferencia (OTDK) hu­mán szekciójának háromna­pos ülése, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara rendezett meg. Az előadás-sorozaton huszonegy hazai felsőoktatási intézmény és három külföldi egyetem­város - Újvidék, Kolozsvár és Cambridge - hallgatói mu­tatták be a zsűri és a közön­ség előtt tudományos mun­kájuk eredményeit. Az elő­adásokat a történelem, az iro­dalom, a nyelvészet, illetve a filológia különböző témakö­reiből tartották. A legtöbb dolgozatot az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanulók nyújtották be, sorrendben utánuk az SZTE és a Debreceni Egyetem böl­csészkarainak hallgatói kö­vetkeztek. A konferenciát záró ren­dezvényen, a Belvárosi mozi­ban átadták a zsűri által érté­kelt dolgozatokért járó első, második és harmadik díjakat. Harminchatan értek el első helyezést, negyvenhatan má­sodik, negyvenhármán har­madik helyen végeztek. Ezen­kívül a szponzorok - köztük a Délmagyarország Kft. ­összesen negyvenkilenc kü­löndíjat ajánlottak fel a leg­jobb teljesítményt elért diá­koknak. Az OTDK humán szek­ciójának következő ülését két év múlva, a Veszprémi Egye­tem rendezi meg. H. Sz. Szemétgyűrűben fuldoklik a város Lefotózott vadlerakók Ifjúsági médiatalálkozó Szegeden Szerkesztőségünkben is jártak SZIKLARAJZOK, sztyeppei kőemberek és ál­dozóhelyek Belső-Ázsiában címmel Kunkovács László et­nográfus divetítéses előadá­sát hallgathatják meg az ér­deklődők ma este 6 órakor az alsóvárosi kultúrházban (Rá­kóczi utca 1.). A belépés díj­talan. FRIDERIKUSZ DEDI­KÁL. Ma 13 órától a szege­di Minerva könyvesboltban (Jókai u. 1.) dedikálja a tele­víziós sorozata alapján ké­szült Az én mozim című új kötetét Friderikusz Sándor. MIÉP-FÓRUM SZEGE­DEN. Lentner Csaba, a Ma­gyar Igazság és Élet Pártja or­szággyűlési képviselője teg­napi szegedi lakossági fóruma előtt kitért az Alkotmánybíró­ság szerdai döntésére. A po­litikus szerint pártja már ko­rábban figyelmeztetett: a szö­vetkezeti üzletrészekről szó­ló törvény leginkább a ma­gyar parasztságot sújtja, mert az üzletrészek értékének kifi­zetése megoldhatatlan hely­zet elé állította volna az amúgy is a csőd szélén álló szövetkezeteket. Lentner szá­mításai szerint így akár száz­ezer, a mezőgazdaságban dol­gozó ember is munka nélkül maradhatott volna. A MIÉP álláspontja az, hogy az állam fizesse ki az üzletrész-tulajdo­nosoknak járó összegeket. A politikus ugyanakkor vissza­utasította, hogy egyes pártok „politikai tókét kovácsolnak az AB döntéséből". Négynapos országos ifjú­sági médiatalálkozót tarta­nak Szegeden. A rendezvény közel hetven résztvevője, nagy többségük leányzó, sorra látogatja a napokban a szegedi média szerkesztősé­geit, köztük lapunkét is. A médiatalálkozó vendége volt már Rókusfalvy Pál, Berényi Attila, a Danubius rádió hír­szerkesztője, és oda várják még Juhász Györgyöt, az Origó főszerkesztőjét, és Ják'só Lászlót, ha törött kar­jával vállalja az utazást. A megnyitón megjelent Szabó László, ifjúsági ügye­kért felelős helyettes állam­titkár, aki felavatta annak a Regionális Ifjúsági Média­központnak az alapszámító­gépét, melyet a Szegedi Ifjú­sági Házban kívánnak kiala­kítani. W. A. A média iránt érdeklődő fiatalok betekinthettek a Sajtóházban folyó szerkesztőségi munkába. (Fotó: Miskolczi Róbert) KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS nyílt a Gulácsy Galériában (Kárász utca 17.) Pálfy Julianna és Pálfy István alkotásaiból. A tárlat április 23-ig tekinthető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents