Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-06 / 55. szám

II. A TORONY ALATT KEDD, 2001. MÁRCIUS 6. Bécsi bemutatkozás Osztrák érdeklődés a város iránt Munkatársunktól Korábban már hírt ad­tunk arról, hogy Szeged úgynevezett bemutató so­rozatának egyik külföldi állomásához érkezett. Bécsben, az osztrák fővá­rosban ismerkedhettek a Tisza-parti várossal az ér­deklődők. A magyar nagykövetség épületében az osztrák politikai, tudo­mányos, gazdasági, kul­turális élet reprezentánsai jelentek meg és ismerked­tek Szegeddel. A jeles vendégeket Barsiné Pataki Etelka, hazánk bécsi nagykövete, dr. Bartha Lász­ló. Szeged város polgármeste­re és Csatári Eva. az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelmi Kht. igazga­tóhelyettese üdvözölte. Egy­behangzóan utaltak arra, hogy a bemutatkozás célja nem más, mint felkelteni az oszt­rák befektetők érdeklődését e régió iránt. Ennek érdekében tartották előadásaikat a szegedi szak­emberek is. Csűri Károly Szellemi erő és reputáció A bécsi bemutatkozás házigazdája Barsiné Pa­taki Etelka, hazánk ausztriai nagykövete volt. O köszöntötte a nagyszámú közönséget, ő beszélt a hallgatóság­nak arról, hogy Ma­gyarország, így értelem­szerűen Szeged számára is - az Európai Unióhoz való csatlakozást meg­előzően - mennyire fon­tos a kapcsolatteremtés és -épités. Meg arról, hogy miért éppen Sze­ged mutatkozik be az osztrák fővárosban. A prezentációt követő fog­adáson beszélgettünk Barsiné Pataki Etelká­val. - Nagykövet asszony, ho­gyan értékeli a Tisza-parti város héesi bemutatkozá­sát? - Sikeres volt. Szeged na­gyon jól felkészült, és külö­nösen az imponált, hogy be­mutatta a város erősségeit: azt, hogy van tudomány­egyeteme, tudományos kuta­tóközpontja, mit tud nyújtani Az osztrák fővárosban tartott prezentáció után kíváncsiak voltunk dr. Bartha László polgármes­ternek az ott látottak, ta­pasztaltak kapcsán alko­tott véleményére is. A vá­ros első embere ugyanis a bemutatót követően ta­lálkozott sok olyan helyi gazdasági vezetővel, üz­letemberrel, aki elmondta a Csongrád megyei szék­helyről szerzett benyo­másait. - Sokan kérdezték tőlem, hogy milyen elvárásokkal érkeztünk Bécsbe - kezdi a polgármester. - Három pontban próbáltam ezt meg­fogalmazni. Először is, na­gyon bíztam abban, hogy sokan lesznek ránk kíván­csiak. Ez be is igazolódott. Önmagában már a szegedi folyamat is, sok ember ér­deklődését felkeltette. A sokszor ismételt és hatalmas munka, amit elvégeztünk, nemcsak a környezetünkben és Dél-Kelet-Európában, haneni tőlünk nyugatabbra is nagy hatással volt az em­berekre. Ez az elvárásom teljesült tehát. hallgatóinak. Ezt szem előtt tartva elmondhatjuk, hogy a háború utáni félévszázadban városunkban elsősorban a természettudomány területén dolgozó oktatóink-kutatóink járultak hozzá egyetemeink nemzetközi elismeréséhez, és ezáltal Szeged reputációjá­hoz. Az ideológiai tantárgya­kat tanító, meglehetősen nagyszámú oktatót foglalkoz­tató intézetek, és azok is, amelyek szakterületükön kénytelenek voltak minden új felismerést a marxizmus­leninizmus eszméjével átitat­ni, ebben kisebb, alig megha­tározó szerepet játszottak. A világot nem túlságosan érde­kelte a világmegváltó eszme szolgálatában álló tudomá­nyos(?) kutatás. Elismerés il­leti viszont azokat a társada­lomtudomány területén dol­gozó kollegákat, akik oktató és kutató munkájukban - a felső nyomás ellenére - távol tartották magukat az ideoló­giai szempontoktól, értelme­zésektől. A város tudományos erejét bizonyítja, hogy Szegeden je­lenleg 23 akadémikus dolgo­zik, akik közül öten tagjai az Európai Tudományos Akadé­miának is. Az akadémiai doktorok száma megközelíti a kétszázat. Az ez évi tagvá­lasztás eddigi szavazásai alapján, csaknem biztos, hogy az akadémikusok szá­ma rövidesen 29-re bővül. Városunknak sohasem volt még ennyi akadémikusa, ami kétségkívül a szegedi tudo­mányos kutatás erősségét bi­zonyítja. A természettudo­mány területén felvesszük a versenyt bármely hazai intéz­ménnyel, és nem maradunk le nemzetközi vonatkozásban sem. Amerikai felmérések, értékelések szerint vannak olyan szakterületek, amelye­ken kutatóink, kutatócsoport­jaink a nemzetközi rangsor­ban az élcsoportban vannak, megelőzve például olyan vi­lághíres egyetemeken mű­ködő intézeteket, mint a pári­zsi és a müncheni. Oktatóink-kutatóink járják a világot. Széles körű nem­zetközi kapcsolatot tartanak fenn a csaknem minden or­szág kutató intézményével, többek között Ausztria szá­mos egyetemével, így a bé­csiekkel is, ami nem lehet lé­nyegtelen tényező a bécsi üzletemberek számára sem Mindezeket szem előtt tart­va, némiképp meglepő, hogy a Bécsben bemutatkozó sze­gedi küldöttségben egyetlen természetkutató sem kapott helyet, és az egyetemen, va­lamint az akadémiai és mezőgazdasági kutatóintéze­tekben folyó tudományos ku­tatásokról egy jogász docens adott ismertetést! A jó be­nyomás, a nagyobb hatás el­érése érdekében semmikép­pen nem lett volna hátrányos, ha Szeged tudományos ere­jéről, nemzetközi kapcsolat­rendszeréről, a műszaki fej­lesztésben, az innovációban meglévő kapacitásról vala­melyik nemzetközileg is is­mert tudósunk számolt volna be. A városvezetésnek a táv­lati programok kialakításá­ban, megvalósításában, nem­zetközi kapcsolatrendszeré­nek javításában az eddigiek­nél lényegesen jobban kelle­ne támaszkodnia a világ sok országában éveket eltöltött kutatóinak, tudósainak isme­retére, tapasztalatára és tekin­télyére. Solymosi Frigyes akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kuta­tások Központja a közel­múltban tette közzé tanulmá­nyát a városhálózat alakulá­sáról. A versenyképességi rangsorban Szeged a lesz­akadó települések között ta­lálható, melyet gyenge gaz­dasági potenciáljára vezettek vissza. Ebben minden bi­zonnyal szerepet játszik az autópálya építésének leállítá­sa is. Ha egy más útviszo­nyokhoz szokott külföldi vállalkozó a Kiskunfélegy­háza és Szeged közötti nem­zetközi (!) utat autóval több­ször megteszi, és az utazást épségben túléli, százszor is meggondolja, hogy ide hoz­zon bármiféle vállalkozást. Amihez mi - kény­szerűségből - hozzászok­tunk, az nem érvényes a nyu­gati polgárokra, a nyugati üzletemberekre. Biztatónak tekinthetjük viszont a tanul­mánynak azt a megállapítá­sát, hogy Szegednek vannak olyan tartalékai, melyeket a felzárkózás érdekében moz­gósítani lehet. A város vezetői mindent megtesznek, hogy ezeket a tartalékokat feltárják, és a vá­rost kiemeljék elszigeteltsé­géből. Jó hírt jelent, hogy Szeged a Széchenyi-terv ke­retében 892 millió forintot nyert el egy konferenciaköz­pont felépítésére, amelyre az alapot - meggyőződésem ­az egyetemünkön és kutató­intézeteinkben meglévő szel­lemi kapacitás szolgáltatott. Hiszen a kongresszusok túl­nyomó részét az egyetemen és a kutatóintézetekben dol­gozók szervezik. Különösen érvényes ez a nemzetközi konferenciákra, amelyek megrendezésére azok a kuta­tóink, tudósaink kapnak meg­bízatást, akik ezt eddigi mun­kájukkal kiérdemelték. A vá­ros vezetés aktivitását jelzi az a hír is, hogy Szeged bemu­tatkozott az osztrákoknak bé­csi nagykövetségünkön. A város polgármestere, vezetői és más jeles személyiségek ismertették Szeged neveze­tességeit, és igyekeztek fel­kelteni az osztrák befektetők érdeklődését a délalföldi ré­gió központja iránt. Hasonló bemutatkozást terveznek va­lamelyik német városban is. A kezdeményezést minden­képpen üdvözölnünk kell, hi­szen azt jelzi, hogy városunk vezetése szeretne kikerülni hátrányos helyzetünkből, és Szeged értékeinek bemutatá­sa révén (is) törekszik a kül­földi tőkét idecsalogatni. Egy régió attraktivitása sok tényezőtől függ. Földrajzi helyzetén, megközelíthetősé­gén, ipari fejlettségén kívül nem kis szerepet játszik szel­lemisége, lakóinak képzettsé­ge, kulturális színvonala. Mindezekben döntő tényező az oktatás, az egyetem, a szürkeállomány minősége, alkalmassága a modern tech­nika elsajátítására, az innová­cióra, a kutatás-fejlesztésre. Ebből a szempontból iga­zán nem kell szégyenkez­nünk, mivel kutatóintézete­ink, felsőoktatási intézmé­nyeink rendkívül nagy szel­lemi erőt képviselnek. Nem­zetközi gyakorlat, hogy az egyetemek rangját a kutatás­ban elért eredményeik révén ítélik meg. Ez azon a tapasz­talaton alapszik, hogy az a kutatással is foglalkozó okta­tó, aki ebben a nagy nemzet­közi versenyben nemzetközi­leg is elismert eredmények elérésére képes, az biztos, hogy nem ódivatú, hanem korszerű ismereteket ad át Pillanatkép Bécsből: a piros villamosok lassan, álmosan csilingelnek a Ringen, az osztrák főváros legforgalmasabb kőrútján. (Fotó: Nagy László) szegedi professzor, jelenleg a bécsi magyar intézet igaz­gatója a város történetéről, jellegzetességeiről, tudomá­nyos és kulturális életéről szólt. Gyárfás Edit (ITD Hun­gary) Szeged, valamint a ré­gió gazdasági befektetéseinek lehetőségeit vázolta, s rámuta­tott, hogy az általa képviselt befektetési és kereskedelmi közhasznú társaság milyen se­gítséget nyújthat a külföldi befektetőknek. Ez annál is in­kább lehetséges, mert az el­múlt évben a társaság irodát nyitott Szegeden, s a délszláv háború befejeztével egyre na­gyobb érdeklődés mutatkozik a régióban való invesztíció, az itt indítható vállalkozások iránt. Szeged geopolitikai helyzete, régióközponttá válá­sa pedig kimondottan segíthe­ti e munkát. Dr. Balogh Ele­mér (SZTE Állam és Jogtudo­mányi Kar) a szegedi egyete­mi élet szervezettségéről, a tu­dományos kutatótevékeny­ségről beszélt az egybe­gyűltek előtt. Külön kiemelte, hogy a Szegedi Tudománye­gyetemen mind nagyobb hangsúlyt helyeznek a gazda­sággal való együttműködésre, a kutatási eredmények gya­korlati megvalósítására is. László Katalin (Sysdata Kft.) azt indokolta, hogy miért ép­pen Szegedet választotta a cég működési helyéül. Hang­súlyozta, hogy nagyon fon­tosnak tartják a tudománye­gyetem jelenlétét, mert ezál­tal kiváló szakembereket kapnak a gyakorlati munká­hoz, de a városnak a külföldi befektetők iránt tanúsított kedvező magatartását is. Je­lenleg 28 szoftverfejlesztőt alkalmaznak, egy éven belül ez a szám elérheti a nyolcva­nat is. A bemutatkozást követően a jelenlévők kérdéseket tettek fel a szegedi polgármesternek és az előadóknak is. A legtöbb kérdés arra vonatkozott, hogy mikor éri el az autópálya Sze­gedet, mekkora biztonságban van a tőke ebben a régióban, milyen szakképzettségű mun­kaerőre számíthatnak. pasztalom, hogy Brüsszel­ből és Strasbourgból is visszajön a híre a szegedi kezdeményezéseknek. Igen nagyra értékelik az említett európai központokban a Ti­sza-parti város szerepét, méltó helytállását, amely hazánk számára nemkülön­ben jelentős elismerést, ran­got jelent a nemzetközi konstellációkban. - Nagykövet asszony, mikor látogat legköze­lebb Szegedre? - Nem tudom mikor me­gyek legközelebb Magyar­országra. De el kell áruljam, amikor hangosan azt kér­deztem: miért éppen Sze­ged, akkor magamban arra gondoltam, hogy azért, mert éveken át sokat jártam oda miniszteri megbízatásokkal és nagyon szeretem a vá­rost! Egyébként, kérdésére válaszolva, lehet, hogy már a nyáron megfordulok Sze­geden is - mondotta lapunk­nak adott interjújában Barsi­né Pataki Etelka. Magyaror­szág bécsi nagykövete. Kisimre Ferenc Ami engem leginkább meg­nyugtatott és bizakodóvá tett: sokan szeretnének turistaként is ellátogatni Szegedre. Ebből adódnak majd a későbbi kapcsolatok, növek­szik ismertségünk, s ez előbb-utóbb meghozza a várt eredményt. Dr. Bartha László elmond­ta még, hogy sok üzletember­rel is beszélgetett. Ok egybe­hangzóan azt a nézetet képvi­selték, hogy a balkáni válság befejeztével. Szeged Dél-Ke­let-Európa egyik befektetési központja lehet. Miután meg­hallották, hogy március vé­gén városunkban rendezik a szegedi folyamat részeként azt a nemzetközi konferenci­át, amely már a gazdasági új­jáépítés, valamint a régió gazdasági kapcsolatainak erősítése, ezt nagy örömmel fogadták és kérték, hogy - ha lehetséges - hívják meg őket erre a konferenciára. A pol­gármester azt is elárulta: már most akkora érdeklődés nyil­vánul meg az összejövetel iránt, hogy a városháza dísz­terme valószínűleg kicsinek bizonyul a konferencia meg­rendezésére. K. F. Barsiné Pataki Etelka nagykövet Szeged már bizonyított Barsiné Patalei Etelka: Szívemhez nőtt a Tisza-parti város. Idén nyáron valószinűleg ismét ellátogatok oda. (Fotó: Nagy László) a potenciális befektetőknek, a gyógy- és konferenciatu­rizmusban, meg egyéb terü­leten is. Mindez csodálatos kulturális környezetbe van ágyazva, amelyet kizárólag Szeged nyújt ebben a térség­ben. Csak a közös nyelvet kell megtalálniuk a hazaiak­nak és a befektetőknek. - A befektetők azonban a biztonságot is keresik. Főleg a tőke biztonságát. A balkáni háború befeje­zése után és a szegedi fo­lyamat áldásos tevékeny­sége révén ezt meg is ta­lálják. Ön hogyan véle­kedik erről? - Valóban, én is ezzel kezdtem a mondandómat a közönség előtt: miért éppen Szeged? Azért, mert Szeged bebizonyította az elmúlt időszakban, hogy ilyen ne­héz helyzetben, amikor a balkáni háború csak veszte­séget okozott neki, meg tud­ta találni a helyét és a sze­repét a térségben, s elindí­totta a mára már nemzetközi viszonylatban jól ismert szegedi folyamatot. Segített, szervezett, támogatta a bal­káni demokratikus erőket. S hogy most már a harmadik konferencia előtt állunk, ez óriási eredmény. Én azt ta­A polgármester szerint Bécsben Sikert aratott a város - És a másik kettő? - Azok is. Másodikként szerettem volna, ha az előadások bemutatják a város értékeit, előnyeit és erőssége­it, hogy ezáltal keltsük fel az érdeklődést magunk iránt. Az előadásokat követő fogadá­son ez visszaigazolódott: va­lóban így volt, hiszen az em­bereket megfogta az a mon­danivaló. amit a délután fo­lyamán számukra készítet­tünk: sokan jöttek, ér­deklődtek. A harmadik? Nem tudom, hogy ez telje­sülő vágy-e, de remélem, a közeljövő erre is választ ad. - Éspedig? - Mennyire megy majd el a híre a szegedi bemutatko­zásnak, s a vázolt lehetősé­geknek, először a városban, azután pedig egész Ausztriá­ban, ez rendkívül fontos. Mert ezáltal jelennek majd meg ná­lunk az érdeklődők, a befek­tetők. Bízom azonban abban, hogy ez az elvárásunk is telje­sül majd. Dr. Bartha László: Dél-Kelet-Európa egyik legnagyobb befektetési központja lehetünk. (Fotó: Nagy László) - Mennyire ismerik az osztrákok városunkat? - Az elmúlt időszakban többször is hangsúlyoztam, hogy Szeged visszakerült Eu­rópa térképére. A bécsi láto­gatás ezt megerősítette ben­nem. Senkinek sem kellett külön beszélni arról, hogy városunk Magyarországon belül merre található! Koráb­ban ez nem mindig így volt...

Next

/
Thumbnails
Contents