Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-06 / 55. szám

II. A TORONY ALATT KEDD, 2001. MÁRCIUS 6. Bécsi bemutatkozás Osztrák érdeklődés a város iránt Munkatársunktól Korábban már hírt adtunk arról, hogy Szeged úgynevezett bemutató sorozatának egyik külföldi állomásához érkezett. Bécsben, az osztrák fővárosban ismerkedhettek a Tisza-parti várossal az érdeklődők. A magyar nagykövetség épületében az osztrák politikai, tudományos, gazdasági, kulturális élet reprezentánsai jelentek meg és ismerkedtek Szegeddel. A jeles vendégeket Barsiné Pataki Etelka, hazánk bécsi nagykövete, dr. Bartha László. Szeged város polgármestere és Csatári Eva. az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelmi Kht. igazgatóhelyettese üdvözölte. Egybehangzóan utaltak arra, hogy a bemutatkozás célja nem más, mint felkelteni az osztrák befektetők érdeklődését e régió iránt. Ennek érdekében tartották előadásaikat a szegedi szakemberek is. Csűri Károly Szellemi erő és reputáció A bécsi bemutatkozás házigazdája Barsiné Pataki Etelka, hazánk ausztriai nagykövete volt. O köszöntötte a nagyszámú közönséget, ő beszélt a hallgatóságnak arról, hogy Magyarország, így értelemszerűen Szeged számára is - az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően - mennyire fontos a kapcsolatteremtés és -épités. Meg arról, hogy miért éppen Szeged mutatkozik be az osztrák fővárosban. A prezentációt követő fogadáson beszélgettünk Barsiné Pataki Etelkával. - Nagykövet asszony, hogyan értékeli a Tisza-parti város héesi bemutatkozását? - Sikeres volt. Szeged nagyon jól felkészült, és különösen az imponált, hogy bemutatta a város erősségeit: azt, hogy van tudományegyeteme, tudományos kutatóközpontja, mit tud nyújtani Az osztrák fővárosban tartott prezentáció után kíváncsiak voltunk dr. Bartha László polgármesternek az ott látottak, tapasztaltak kapcsán alkotott véleményére is. A város első embere ugyanis a bemutatót követően találkozott sok olyan helyi gazdasági vezetővel, üzletemberrel, aki elmondta a Csongrád megyei székhelyről szerzett benyomásait. - Sokan kérdezték tőlem, hogy milyen elvárásokkal érkeztünk Bécsbe - kezdi a polgármester. - Három pontban próbáltam ezt megfogalmazni. Először is, nagyon bíztam abban, hogy sokan lesznek ránk kíváncsiak. Ez be is igazolódott. Önmagában már a szegedi folyamat is, sok ember érdeklődését felkeltette. A sokszor ismételt és hatalmas munka, amit elvégeztünk, nemcsak a környezetünkben és Dél-Kelet-Európában, haneni tőlünk nyugatabbra is nagy hatással volt az emberekre. Ez az elvárásom teljesült tehát. hallgatóinak. Ezt szem előtt tartva elmondhatjuk, hogy a háború utáni félévszázadban városunkban elsősorban a természettudomány területén dolgozó oktatóink-kutatóink járultak hozzá egyetemeink nemzetközi elismeréséhez, és ezáltal Szeged reputációjához. Az ideológiai tantárgyakat tanító, meglehetősen nagyszámú oktatót foglalkoztató intézetek, és azok is, amelyek szakterületükön kénytelenek voltak minden új felismerést a marxizmusleninizmus eszméjével átitatni, ebben kisebb, alig meghatározó szerepet játszottak. A világot nem túlságosan érdekelte a világmegváltó eszme szolgálatában álló tudományos(?) kutatás. Elismerés illeti viszont azokat a társadalomtudomány területén dolgozó kollegákat, akik oktató és kutató munkájukban - a felső nyomás ellenére - távol tartották magukat az ideológiai szempontoktól, értelmezésektől. A város tudományos erejét bizonyítja, hogy Szegeden jelenleg 23 akadémikus dolgozik, akik közül öten tagjai az Európai Tudományos Akadémiának is. Az akadémiai doktorok száma megközelíti a kétszázat. Az ez évi tagválasztás eddigi szavazásai alapján, csaknem biztos, hogy az akadémikusok száma rövidesen 29-re bővül. Városunknak sohasem volt még ennyi akadémikusa, ami kétségkívül a szegedi tudományos kutatás erősségét bizonyítja. A természettudomány területén felvesszük a versenyt bármely hazai intézménnyel, és nem maradunk le nemzetközi vonatkozásban sem. Amerikai felmérések, értékelések szerint vannak olyan szakterületek, amelyeken kutatóink, kutatócsoportjaink a nemzetközi rangsorban az élcsoportban vannak, megelőzve például olyan világhíres egyetemeken működő intézeteket, mint a párizsi és a müncheni. Oktatóink-kutatóink járják a világot. Széles körű nemzetközi kapcsolatot tartanak fenn a csaknem minden ország kutató intézményével, többek között Ausztria számos egyetemével, így a bécsiekkel is, ami nem lehet lényegtelen tényező a bécsi üzletemberek számára sem Mindezeket szem előtt tartva, némiképp meglepő, hogy a Bécsben bemutatkozó szegedi küldöttségben egyetlen természetkutató sem kapott helyet, és az egyetemen, valamint az akadémiai és mezőgazdasági kutatóintézetekben folyó tudományos kutatásokról egy jogász docens adott ismertetést! A jó benyomás, a nagyobb hatás elérése érdekében semmiképpen nem lett volna hátrányos, ha Szeged tudományos erejéről, nemzetközi kapcsolatrendszeréről, a műszaki fejlesztésben, az innovációban meglévő kapacitásról valamelyik nemzetközileg is ismert tudósunk számolt volna be. A városvezetésnek a távlati programok kialakításában, megvalósításában, nemzetközi kapcsolatrendszerének javításában az eddigieknél lényegesen jobban kellene támaszkodnia a világ sok országában éveket eltöltött kutatóinak, tudósainak ismeretére, tapasztalatára és tekintélyére. Solymosi Frigyes akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja a közelmúltban tette közzé tanulmányát a városhálózat alakulásáról. A versenyképességi rangsorban Szeged a leszakadó települések között található, melyet gyenge gazdasági potenciáljára vezettek vissza. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik az autópálya építésének leállítása is. Ha egy más útviszonyokhoz szokott külföldi vállalkozó a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti nemzetközi (!) utat autóval többször megteszi, és az utazást épségben túléli, százszor is meggondolja, hogy ide hozzon bármiféle vállalkozást. Amihez mi - kényszerűségből - hozzászoktunk, az nem érvényes a nyugati polgárokra, a nyugati üzletemberekre. Biztatónak tekinthetjük viszont a tanulmánynak azt a megállapítását, hogy Szegednek vannak olyan tartalékai, melyeket a felzárkózás érdekében mozgósítani lehet. A város vezetői mindent megtesznek, hogy ezeket a tartalékokat feltárják, és a várost kiemeljék elszigeteltségéből. Jó hírt jelent, hogy Szeged a Széchenyi-terv keretében 892 millió forintot nyert el egy konferenciaközpont felépítésére, amelyre az alapot - meggyőződésem az egyetemünkön és kutatóintézeteinkben meglévő szellemi kapacitás szolgáltatott. Hiszen a kongresszusok túlnyomó részét az egyetemen és a kutatóintézetekben dolgozók szervezik. Különösen érvényes ez a nemzetközi konferenciákra, amelyek megrendezésére azok a kutatóink, tudósaink kapnak megbízatást, akik ezt eddigi munkájukkal kiérdemelték. A város vezetés aktivitását jelzi az a hír is, hogy Szeged bemutatkozott az osztrákoknak bécsi nagykövetségünkön. A város polgármestere, vezetői és más jeles személyiségek ismertették Szeged nevezetességeit, és igyekeztek felkelteni az osztrák befektetők érdeklődését a délalföldi régió központja iránt. Hasonló bemutatkozást terveznek valamelyik német városban is. A kezdeményezést mindenképpen üdvözölnünk kell, hiszen azt jelzi, hogy városunk vezetése szeretne kikerülni hátrányos helyzetünkből, és Szeged értékeinek bemutatása révén (is) törekszik a külföldi tőkét idecsalogatni. Egy régió attraktivitása sok tényezőtől függ. Földrajzi helyzetén, megközelíthetőségén, ipari fejlettségén kívül nem kis szerepet játszik szellemisége, lakóinak képzettsége, kulturális színvonala. Mindezekben döntő tényező az oktatás, az egyetem, a szürkeállomány minősége, alkalmassága a modern technika elsajátítására, az innovációra, a kutatás-fejlesztésre. Ebből a szempontból igazán nem kell szégyenkeznünk, mivel kutatóintézeteink, felsőoktatási intézményeink rendkívül nagy szellemi erőt képviselnek. Nemzetközi gyakorlat, hogy az egyetemek rangját a kutatásban elért eredményeik révén ítélik meg. Ez azon a tapasztalaton alapszik, hogy az a kutatással is foglalkozó oktató, aki ebben a nagy nemzetközi versenyben nemzetközileg is elismert eredmények elérésére képes, az biztos, hogy nem ódivatú, hanem korszerű ismereteket ad át Pillanatkép Bécsből: a piros villamosok lassan, álmosan csilingelnek a Ringen, az osztrák főváros legforgalmasabb kőrútján. (Fotó: Nagy László) szegedi professzor, jelenleg a bécsi magyar intézet igazgatója a város történetéről, jellegzetességeiről, tudományos és kulturális életéről szólt. Gyárfás Edit (ITD Hungary) Szeged, valamint a régió gazdasági befektetéseinek lehetőségeit vázolta, s rámutatott, hogy az általa képviselt befektetési és kereskedelmi közhasznú társaság milyen segítséget nyújthat a külföldi befektetőknek. Ez annál is inkább lehetséges, mert az elmúlt évben a társaság irodát nyitott Szegeden, s a délszláv háború befejeztével egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a régióban való invesztíció, az itt indítható vállalkozások iránt. Szeged geopolitikai helyzete, régióközponttá válása pedig kimondottan segítheti e munkát. Dr. Balogh Elemér (SZTE Állam és Jogtudományi Kar) a szegedi egyetemi élet szervezettségéről, a tudományos kutatótevékenységről beszélt az egybegyűltek előtt. Külön kiemelte, hogy a Szegedi Tudományegyetemen mind nagyobb hangsúlyt helyeznek a gazdasággal való együttműködésre, a kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására is. László Katalin (Sysdata Kft.) azt indokolta, hogy miért éppen Szegedet választotta a cég működési helyéül. Hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartják a tudományegyetem jelenlétét, mert ezáltal kiváló szakembereket kapnak a gyakorlati munkához, de a városnak a külföldi befektetők iránt tanúsított kedvező magatartását is. Jelenleg 28 szoftverfejlesztőt alkalmaznak, egy éven belül ez a szám elérheti a nyolcvanat is. A bemutatkozást követően a jelenlévők kérdéseket tettek fel a szegedi polgármesternek és az előadóknak is. A legtöbb kérdés arra vonatkozott, hogy mikor éri el az autópálya Szegedet, mekkora biztonságban van a tőke ebben a régióban, milyen szakképzettségű munkaerőre számíthatnak. pasztalom, hogy Brüsszelből és Strasbourgból is visszajön a híre a szegedi kezdeményezéseknek. Igen nagyra értékelik az említett európai központokban a Tisza-parti város szerepét, méltó helytállását, amely hazánk számára nemkülönben jelentős elismerést, rangot jelent a nemzetközi konstellációkban. - Nagykövet asszony, mikor látogat legközelebb Szegedre? - Nem tudom mikor megyek legközelebb Magyarországra. De el kell áruljam, amikor hangosan azt kérdeztem: miért éppen Szeged, akkor magamban arra gondoltam, hogy azért, mert éveken át sokat jártam oda miniszteri megbízatásokkal és nagyon szeretem a várost! Egyébként, kérdésére válaszolva, lehet, hogy már a nyáron megfordulok Szegeden is - mondotta lapunknak adott interjújában Barsiné Pataki Etelka. Magyarország bécsi nagykövete. Kisimre Ferenc Ami engem leginkább megnyugtatott és bizakodóvá tett: sokan szeretnének turistaként is ellátogatni Szegedre. Ebből adódnak majd a későbbi kapcsolatok, növekszik ismertségünk, s ez előbb-utóbb meghozza a várt eredményt. Dr. Bartha László elmondta még, hogy sok üzletemberrel is beszélgetett. Ok egybehangzóan azt a nézetet képviselték, hogy a balkáni válság befejeztével. Szeged Dél-Kelet-Európa egyik befektetési központja lehet. Miután meghallották, hogy március végén városunkban rendezik a szegedi folyamat részeként azt a nemzetközi konferenciát, amely már a gazdasági újjáépítés, valamint a régió gazdasági kapcsolatainak erősítése, ezt nagy örömmel fogadták és kérték, hogy - ha lehetséges - hívják meg őket erre a konferenciára. A polgármester azt is elárulta: már most akkora érdeklődés nyilvánul meg az összejövetel iránt, hogy a városháza díszterme valószínűleg kicsinek bizonyul a konferencia megrendezésére. K. F. Barsiné Pataki Etelka nagykövet Szeged már bizonyított Barsiné Patalei Etelka: Szívemhez nőtt a Tisza-parti város. Idén nyáron valószinűleg ismét ellátogatok oda. (Fotó: Nagy László) a potenciális befektetőknek, a gyógy- és konferenciaturizmusban, meg egyéb területen is. Mindez csodálatos kulturális környezetbe van ágyazva, amelyet kizárólag Szeged nyújt ebben a térségben. Csak a közös nyelvet kell megtalálniuk a hazaiaknak és a befektetőknek. - A befektetők azonban a biztonságot is keresik. Főleg a tőke biztonságát. A balkáni háború befejezése után és a szegedi folyamat áldásos tevékenysége révén ezt meg is találják. Ön hogyan vélekedik erről? - Valóban, én is ezzel kezdtem a mondandómat a közönség előtt: miért éppen Szeged? Azért, mert Szeged bebizonyította az elmúlt időszakban, hogy ilyen nehéz helyzetben, amikor a balkáni háború csak veszteséget okozott neki, meg tudta találni a helyét és a szerepét a térségben, s elindította a mára már nemzetközi viszonylatban jól ismert szegedi folyamatot. Segített, szervezett, támogatta a balkáni demokratikus erőket. S hogy most már a harmadik konferencia előtt állunk, ez óriási eredmény. Én azt taA polgármester szerint Bécsben Sikert aratott a város - És a másik kettő? - Azok is. Másodikként szerettem volna, ha az előadások bemutatják a város értékeit, előnyeit és erősségeit, hogy ezáltal keltsük fel az érdeklődést magunk iránt. Az előadásokat követő fogadáson ez visszaigazolódott: valóban így volt, hiszen az embereket megfogta az a mondanivaló. amit a délután folyamán számukra készítettünk: sokan jöttek, érdeklődtek. A harmadik? Nem tudom, hogy ez teljesülő vágy-e, de remélem, a közeljövő erre is választ ad. - Éspedig? - Mennyire megy majd el a híre a szegedi bemutatkozásnak, s a vázolt lehetőségeknek, először a városban, azután pedig egész Ausztriában, ez rendkívül fontos. Mert ezáltal jelennek majd meg nálunk az érdeklődők, a befektetők. Bízom azonban abban, hogy ez az elvárásunk is teljesül majd. Dr. Bartha László: Dél-Kelet-Európa egyik legnagyobb befektetési központja lehetünk. (Fotó: Nagy László) - Mennyire ismerik az osztrákok városunkat? - Az elmúlt időszakban többször is hangsúlyoztam, hogy Szeged visszakerült Európa térképére. A bécsi látogatás ezt megerősítette bennem. Senkinek sem kellett külön beszélni arról, hogy városunk Magyarországon belül merre található! Korábban ez nem mindig így volt...