Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-06 / 55. szám

KEDD, 2001. MÁRCIUS 6. A TORONY ALATT III. Fölhasználják a tanulmányterveket is „Régi motoros" a bicikliutakrél Az ebtartásról Szigorú ellenőrzésre van szükség A jövőalkotás kollektív munka - mondja Prágai János a Dugonics téri közlekedési csomópont makettje előtt. (Fotó: Schmidt Andrea) el Benelux államokba, amely- dásokból igyekeztünk Szeged- zik a kerékpáros városok söré­nek országait már akkor igen re szóló anyagot összeállítani, ba " - mondta a szakember, magas szintű „kerékpárkultusz" Munkatársaimmal azt szerettük Népes munkacsoport dolgo­jellemezte. A kint látott megöl- volna, ha Szeged is fölzárkó- zott az első tervanyag megalko­A török időktől máig A szerbek régi szegediek Roczko Tomiszláv: Mi hangsúlyozottan nem politizálunk, a szerb hagyományok megőrzését tekintjük feladatunknak. (Fotó: Nagy László) DM-információ Szeged városban az állatok tartását és így az ebek tartását a jelen­leg hatályban lévő mó­dosított 28/1999. (VI. 14.) Kgy. számú rendelet szabályozza, figyelem­mel az olykor ellentétes érdekekre, az együttélé­si szabályokra, a köz­egészségügyi, állat­egészségügyi előírások­ra. A rendelet ennek megfelelően meghatá­rozza, hogy többlakásos lakóépületekben laká­sonként legfeljebb egy eb tartható, amennyiben ahhoz a lakók legalább kétharmada hozzájáru­lását adja. A rendelet további részle­tes feltételeket ír elő az ebek tartására vonatkozóan, me­lyek közül kiemelkedő a tu­lajdonos általános kötelezett­sége miszerint „a tulajdonos úgy köteles ebét tartani, hogy az más testi épségét, egészségét ne veszélyeztes­se, a szomszédos lakók nyu­galmát ne zavarja, s anyagi kárt ne okozzon se személy­nek, se közösségnek. E ren­delkezések megsértése ese­tén a tartás feltételhez köthe­tő, illetve megtiltható". A rendelet maghatározza, hogy közterületen és lakóház közös használatú helyiségei­ben és annak udvarán az ebet biztonságos vezetésre alkalmas pórázon kell vezet­ni és mely ebeket kötelező szájkosárral is ellátni. (Pél­dául: terrierek, staffordshire, komondor, doberman, rot­weiler, argentin dog, boxer, német juhász, óriás schnau­zer, kuvasz nagytestű pásztor és juhászkutya). Kijelöli ugyanakkor a helyeket, ahol az ebek futtatása lehetséges, így: - az új Tisza-hídtól észak­ra a Tisza hullámtere mind­két oldalon (kivéve az üdü­lőterület), az árvízi emlék­műtől délre a Tisza hullám­tér mindkét oldalon, kamara­töltés, a Csongrádi sugárút. Körtöltés és a hódmezővá­sárhelyi vasútvonal által be­zárt terület, körtöltés, a Cse­repes sortól délre eső teriilet (a piac illetve a parkoló ki­vételével), a hajóállomás és az új Tisza-híd közötti (Sze­ged felöli hullámtér), Fodor­telep-Tölgyes utca melletti légvezeték alatti terület, Csongrádi sugárút-Körtöl­tés-Vértói út-Rókusi lakóte­lep által határolt terület, Új-Rókus-Eszaki város­rész-Francia högy beépítet­len terület és meglévő erdő városrendezési hasznosítá­sáig. A tulajdonos, illetve az eb vezetésével megbízott sze­mély köteles az eb által köz­területen, illetve a lakóház közös használatú helyiségei­ben, udvarán okozott szennyeződést azonnal eltá­volítani. A tulajdonost terhe­Munkatársunlctól A napokban rendezték meg a Heves megyei Petőfibányán az országos gyermek Ki mit tud? elődöntőjét. Ezen a sze­gedi Talent Tehetségkutató Énekstúdió növendékei szép sikereket értek el. Ének kate­góriában első helyen végzett Varga Júlia (Karolina Altalá­nos Iskola), második lett a kü­bekházi Lengyel Izabella, a lő további általános kötele­zettség, hogy az állategész­ségügyi és közegészségügyi szabályoknak megfelelően köteles az ebek tartásáról gondoskodni. A rendelet a szabályszerű ebtartást kívánja elősegíteni, amelynek érvényesülését el­sősorban maguk az ebtartók tudják biztosítani. A szabálytalan ebtartás esetén - feljelentés alapján ­szabálysértési eljárás folytat­ható le az elkövető szemé­lyének ismeretében. Többször ismétlődő problémaként jelentkezik, hogy a parkokban, játszóte­reken ebek futtatása, sétál­tatása történik, zavarva és veszélyeztetve ezzel az ott sétálókat, szennyezve a te­rületet egyidejűleg. E nem­kívánatos helyzet megszün­tetése az adott terület foko­zott ellenőrzésével érhető el, melyet hatáskörébe tar­tozóan a közterület felügye­let, illetve a rendőrség jo­gosult végezni. E szerveket az igénynek megfelelően a polgármesteri hivatal értesí­ti illetve a lakosok közvet­lenül is jelezhetik az adott területet érintő fokozott el­lenőrzés megtartásának szükségességéről. A veszélyes ebek tartásá­ra más jogszabályi rendelke­zések az irányadók miszerint veszélyes eb a pitbull terrier és keverékei. Ilyen ebek te­nyésztése, szaporítása az or­szágba való behozatala és ki­vitele, eladása, reklámozása, hirdetése versenyeztetése, őrző-védő feladatra való tar­tása, képzése tilos. Egyébként bármely más ebfajta is veszélyesnek mi­nősíthető, ha ingerlés nélkül embernek vagy állatnak sú­lyos sérülést okoz. Ebek veszélyessé minősítése, be­jelentés alapján a település jegyzőjének hatáskörébe tar­tozik. Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet csak szigorú feltételek alapján lehet tarta­ni. így annak tartásához a jegyző engedélye szükséges, az ebet egyedi azonosítóval ellátva, olyan zárt, elkerített helyen kell tartani, ahonnan felügyelet nélkül nem tud ki­jutni. A veszélyes eb tartására kiadott engedély egy évig ér­vényes, de évente meg­hosszabbítható. Az engedély kiadásáért, meghosszabbítá­sáért a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni. A jogszabály szerint vesz­élyes ebet nem tarthat fiatal­korú, vagy cselekvő képes­ségében korlátozott személy, akit erőszakos bűncselek­mény miatt elítéltek és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Akkor sem adható ki en­gedély ha az eb biztonságos tartási feltételei nem biztosí­tottak. bronzérmet Barna Péter (Jer­ney Altalános Iskola) hozta haza. Felkészítő tanáruk Györkey László. A Gedói Al­talános Iskola tanulója, Szécsi Judit pedig a paródia kategó­riában nyert (felkészítő taná­ra: Szécsiné Kocsis Rózsa). Ő és Varga Júlia bejutott az or­szágos döntőbe, melyet a ta­vasszal Budapesten rendez­nek meg. Szükségtelen a szegedi kerékpárút-hálózat újra­tervezése, mert már a nyolcvanas években ké­szen álltak a szegedi bicik­liút-rendszerről szóló elkép­zelések - mondják a mun­kában közreműködő szak­emberek. A városházán az „engedélyes építési tervek" kidolgozása folyik - szól az illetékes iroda tájékoz­tatása. Indokolatlanul költött milli­ókat a szegedi kerékpárutak ter­vezésére a város? A kérdés an­nak kapcsán vetődik föl, hogy lapunk február 17-i számában, a szegedi bicikliutakról szóló írásunkban az állt, hogy „...ko­rábban hiányoztak a bicikli­utak egész várost lefedő rend­szeréről szóló tervek. Ezért ta­valy több mint ötmillió forintot költött kerékpárutak tervezésé­re az önkormányzat." A Dél­magyarországot Körtvélyesi Csaba, a polgármesteri hivatal stratégiai irodájának vezetője tájékoztatta a városi kerékpá­rút-hálózat továbbépítésének idei lehetőségeiről. Cikkünk elolvasása után föl­hívott bennünket Prágai János okleveles mérnök, aki munka­társaival a nyolcvanas évek el­ső felében dolgozta ki a szege­di kerékpárutakról szóló első tanulmánytervet. Amint a nyu­galmazott, de még mindig akt­ívan dolgozó szakember el­mondta, akkoriban minden ha­zai tapasztalat nélkül vágtak ne­ki a feladatnak. „Saját költségemen utaztam Szeged múltjában, de jelenében is helye van a szerbeknek. A déli szlá­vok helyi jelentőségét ér­zékelteti, hogy 1778-ban görögkeleti szerb templo­mot építettek; jelenbeli sze­repre pedig az utal, hogy már az első adandó alka­lommal megalkotta saját önkormányzatát a szege­di szerb kisebbség. Szegeden a török időkben jelentek meg a szerbek. Majd a XVIII-XIX. században a he­lyi kereskedelemben játszot­tak jelentős szerepet. A múlt század végéig egy tanácsnoki tisztség illette meg őket, de polgármestert is adtak a város­nak. Ilyen múlt után nem meg­lepő, hogy amint lehetővé tet­te a törvény, megalakult a Sze­gedi Szerb Önkormányzat. E testület és a szerbek mai életé­ről a kisebbségi önkormány­zat elnökével, Roczko Tomisz­láv gyógyszerésszel beszélget­tünk. -A múlt században termé­szetes volt, hogy egy olyan soknemzetiségű települé­sen, mint Szeged az átlag­magyar értette például a szerb szót. - Egymás nyelvének isme­rete alapja annak, hogy a szom­Jeles közéleti személyisé­gek, a kultúra, a menedzs­ment és a média kiválósága­inak részvételével rendezik meg - idén immár kilence­dik alkalommal - azt a köz­művelődési konferenciát, amelyet tegnap délután nyi­tottak meg a Szegedi Tudo­mányegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán. Az intézmény közművelődé­si tanszéke által szervezett szédos népek megértsék egy­mást. Önkormányzatunk elő­ző, a közelmúltban elhunyt el­nöke, Rusz Márk is többek kö­zött ezért tartotta fontosnak, hogy már óvodás, kisiskolás korban lehessen szerbül tanul­ni. Jelenleg a Rigó utcai óvo­dában, illetve a Béke Utcai Al­talános Iskolában adott ez a le­hetőség. Régi igazság: ahány nyelv, annyi ember. - A szegedi szerb önkor­mányzat-az alelnök: Vla­diszávlyev Milán, a tagok: Dobozi Istváné, Petres Márta, Gyukin Szlobodan ­körüli holdudvarba kik tar­toznak? - A helyi szerb közösség nem túl népes, ezért aztán szin­te mindenki benne van min­denben, vagyis rendezvénye­inken jórészt ugyanazok az ar­cok tűnnek föl. Például a helyi szerb közösség vezetője, Dobo­zi Istvánné tagja a kisebbségi önkormányzatnak is; a szerb ortodox egyházközség ad he­lyet az önkormányzat irodájá­nak is. A mi életünkről a pécsi nemzetiségű műsorban rend­szeresen tudósít a szegedi ri­porter, Pedrag Mandity. - Mi az a többlet, amit a szegedi szerbség életében a saját önkormányzat mega­lakítása hozott ? mostani négynapos program­sorozat átfogó képet kíván nyújtani az elmúlt évtized ha­sonló rendezvényein felme­rült, sokakat érdeklő témák­ról és kérdésekről. Az előze­tesen meghirdetett program némi módosítását követően tegnap délután két órától a Petőfi Csarnok és a Kong­- A hagyományápolást tart­juk az egyik legfontosabb fel­adatunknak. Az önkormány­zati munka kiegészíti a helyi szerb hagyományos közösség életritmusából fakadó találko­zási alkalmakat, például a min­den hónap második vasárnap­ján tartandó szent mise mellett egyéb rendezvényeket is szer­resszusi Központ képviselő­ivel találkozhattak az érdek­lődők a főiskolai kar Szillé­ri sugárúti épületében, majd az MTV Szegedi Körzeti Stú­diójának programja követke­zett „Regionalitás - televízi­ózás - Európa" címmel. Ma délelőtt 10 órától Uj Péter publicista, majd az MTI vez. A tudományegyetem szla­visztika tanszékével kiváló a kapcsolatunk, az iskolaalapító Szent Száva ünnepén az itt ta­nuló szerb diákokkal együtt adtunk műsort. De a nyári Szent Miklós-napi bálunk is sokat mond rólunk. Együttmű­ködünk a deszkiekkel, támo­gatjuk az ottani hímeves nép­hírigazgatója, Bach Ferenc lesz a konferencia vendége. Ebben az évben a szervezők egy teljes napot szentelnek Szegednek. Ez alkalomból szerdán a konferencia vendé­gei lesznek a város nagyvál­lalatainak és színházának ve­zetői. Ezzel egy időben főis­kolás amatőr filmesek mutat­tásán: a Dél-magyarországi Ter­vező Vállalat, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Közlekedésépítési Intézete, a Közlekedéstudományi Intézet mellett gazdasági munkaközös­ségek szakértői vettek részt a tervezésben. „Egész pályafutá­som alatt vallottam: a jövőalko­tás kollektív munka" - mondta Prágai János, hangsúlyozván, hogy elsősorban nem maga, ha­nem valamennyi munkatársa nevében fogalmaz. A szegedi kerékpárút-hálózat kialakításáról szóló első tanul­mányterv 1984-ben készült el. Egy évre rá, „A legbiztonságo­sabb közlekedésű város" cím­mel kiírt, országos pályázaton nyert első díjat a bicikliút-rend­szert is magába foglaló terv. A kerékpár-közlekedés fej­lesztéséről szóló anyagot 1992­ben „aktualizálták", s fölhasz­nálásával 1993- 1995-ig szóló építési ütemtervet állított össze az önkormányzat. Ennek alap­ján valósultak meg a szegedi bicikliút-rendszer eddigi sza­kaszai. Körtvélyesi Csaba, az ön­kormányzat stratégiai irodave­zetője a fölvetés kapcsán leszö­gezte: a szegedi kerékpárutak továbbépítésekor természetesen fölhasználják a régi tanulmány­terveket. A mai tervezők tiszte­lettel tekintenek elődeik munká­jára, s most a műszaki megva­lósításhoz szükséges, „enge­délyes tervek" megalkotásán dolgoznak a szakemberek. Hi­ábavaló újratervezésről tehát szó sincs. Nyilas Péter táncegyüttest. Csatlakoztunk a szegedi kisebbségi önkormány­zatok társulásához, ami segít­séget nyújt például az önkor­mányzat anyagi lehetőségei­nek kiegészítésében különbö­ző pályázatok segítségével. De abban is, hogy megmutathas­suk magunkat a közös rendez­vényeken, például a szegedi nyári nemzetiségi napokon. -A közelmúlt délvidéki ese­ményei következtében nőtt a Szegedre települő szer­bek száma. E tény átalakí­totta-e az önkormányzati munkát? - Mi hangsúlyozottan nem politizálunk, a kultúránk, a ha­gyományaink megőrzése és a fiataloknak való átadását te­kintjük feladatunknak. Ellen­ben kétségtelen, hogy mivel az utóbbi időben nőtt (körülbelül kétszáz főre) az itt élő szerbek száma, segítenünk kellett pél­dául a magyar nyelv tanulásá­ban, az anyanyelv ápolásában. Ujabban a két szomszédos or­szág között szövődő gazdasá­gi és egyéb (például eurorégi­ós) kapcsolatok, befektetési le­hetőségek fölkutatásában, ápo­lásában is számítanak ránk. A nemzetiség ilyen értelemben valóban híd. Újszászi Ilona koznak be a közönségnek. Közben szerda délután két órától Juszt Lászlóval beszél­gethetnek az érdeklődők. Csütörtökön 10 órától a rek­lámügynökségekről lesz szó, majd Kepes András televízi­ós műsorvezető lép a közön­ség elé. Aznap délután Bár­dos András beszél a hírszer­kesztésről, Jankovics Marcell pedig a rajzfilmgyártásról. H. Sz. Szegediek sikere Juszt és Kepes is itt lesz

Next

/
Thumbnails
Contents