Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-27 / 72. szám

6 KAPCSOLATOK KEDD, 2001. MÁRCIUS 27. Ha minden vádpontban bebizonyosodik a ma 54 éves görög származású férfi bűnössége, az ame­rikai joggyakorlat szerint kétszáztizenöt év börtön­re ítélhető. A magyar igazságszolgáltatás a kü­lönösen nagy kárt okozó csalás elkövetőjét nyolc évig terjedő szabadság­vesztéssel büntetheti. Mintegy félmilliárd forint­tal nem tud elszámolni a szentesi ortodox parókus, Horeftosz Kristóf, ezért emelt ellene vádat a sze­gedi ügyészség. Az egy éve előzetes letartóztatá­sát töltő vádlott és társai ellen zajló büntetőper ma reggel kezdődik a szege­di városi bíróságon. Az eddigi legnagyobb ér­tékre elkövetett szentesi bűn­perben Horeftosz Kristófon kívül még hét vádlott áll bíró­ság elé, akik társtettesként, bűnsegédi bűnrészesként sze­repelnek az ügyben. A csalá­sokkal a vállalkozásoknak, a különböző pénzintézeteknek, magánszemélyeknek, a Ma­gyar Ortodox Adminisztratú­rának és az állami költségve­tésnek közel félmilliárd forint kárt okoztak. A parókus gaz­dasági vállalkozásba fogott, amelyet tiltott számára a gö­rögkeleti egyház: hitelbe vásá­rolt, nem egyenlítette ki a számlát, a kölcsönöket rész­ben fizette vissza. A beolvasztás sikerült A szentesi ortodox egyház­község 1955-ben, Magyaror­szágon utolsóként kérte fel­vételét az orosz ortodoxia jog­hatóságába, addig a konstan­tinápolyi egyetemes patriar­chátus alá tartozott. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az öt­venes évek légkörében rendkí­vüli diplomáciai érzékkel kel­lett rendelkezni ahhoz, hogy emberi és erkölcsi áldozat nél­kül vezessen valaki bármilyen egyházat. Nem volt ez más­ként a Magyar Ortodox Egy­ház esetében sem, melynek a szovjet hegemónia által kije­lölt vezetője dr. Berki Feriz lett, és aki 1949. november 15-én a moszkvai szent szi­nódus kegyeibe ajánlotta a ma­gyar ortodoxiát, s befogadást Félmilliárd a szentesi parókus számláján A csalás nem hitkérdés nyert. Annak ellenére, hogy a szentesi közösségnek nem volt elbocsátó levele Konstantiná­polytól, és a végsőkig kitar­tott, felvétetett az orosz orto­doxia kebelébe. A görög származású Horef­tosz Kristóf Berki Feriz aján­lására 1980 őszén kezdte meg tanulmányait a leningrádi lel­készképző szemináriumban, majd egy évvel később pappá szentelték. Egy kerengő szen­tesi legenda szerint Horeftosz Kristóf azért választotta lak­helyéül a dél-alföldi kisvárost, mert amikor hitvesével ide megérkezett, szivárványos volt az ég, s úgy érezte, itt csak szép jövő várhat rá. A szép élet egészen 1998 október vé­géig tartott. A kis lélekszámú egyházkö­zösségben Horeftosz Kristóf húsz év alatt közel hatvan ke­resztelőt tartott Szentes legré­gebbi épületében, a város köz­pontjában álló Szent Miklós­templomban. (Az épület egye­di szépsége meghatotta a Sze­relem első vérig című film al­kotóit is, a főcím a templom­ról szóló képsorokkal zárult.) Az egyház bravúros rövidítése Lényeges dátum 1990. de­cember 31., amikor dr. Berki Feriz egyházi körlevelet adott ki, mely szerint az egyházkö­zösségek önálló jogi szemé­lyek, de az egyházi ingatlanok adás-vétele, illetve megterhe­lése tiltott cselekedet. Négy év múlva Horeftosz Kristóf egy szentesi ügyvéd szakmai se­gítségével, aki szintén vádlott­ként szerepel az ügyben, az egyházközösség tulajdonát ké­pező, az Ipartelepi úton talál­ható három ingatlant az általa létrehozott Hellasz Hálózat Kft. nevére értékesítette, áron alul. Ebben az időszakban kért és kapott állami támogatásokat egyházi célokra, a szentesi, a karcagi és a kecskeméti egy­házközösségek épületeinek fel­újítására, működtetésére, mú­zeum és könyvtár létrehozata­lára. Egyes álláspontok szerint Horeftosz Kristófot 1981-ben szentelték pappá. (DM/DV-fotó) A Magyar Ortodox Egyház szabályai szerint felszentelt papok semmifé­le üzleti vállalkozást nem folytathatnak, cégeket nem alapíthatnak, gazda­sági tevékenységet nem vé­gezhetnek. Horeftosz Kris­tóf a fentiek ismerete el­A vádiratból lenére alapította meg fe­leségével a Hellasz Hálózat Kft.-t, amelynek kereté­ben folytatta üzleti vállal­kozásait. K. Tibor magán­személyként adott kölcsön a vádlottnak 200 millió fo­rintot, amelyet nem kész­pénzben, hanem cukorban kellett volna „visszafizet­nie". Az ügylet lebonyolí­tásához Horeftosz egy 516 milliós váltót ajánlott fel, amelyet már korábban meg kellett volna semmi­sítenie. a cél megvalósult, mások sze­rint a támogatás veszendőbe ment. Erre az időre tehető a Hellasz Hálózat Kft. törzstőké­jének jelentős emelése. A Szent Miklós templom szomszédságában lévő ingat­lant először bérbe adta a Ba­hia Kft-nek, majd értékesítet­te a Hellasz Hálózat Kft.-nek, s itt üzemeltette a Görög Sar­kot, amely a szentesiek által nagyon kedvelt vendéglátó­hely volt. Kivételes sörritkasá­gokat csapoltak itt, mivel a műintézmény szabadtéren volt, igazán jövedelmezően csak a nyári hónapokban mű­ködhetett, ezért nemsokára megszűnt. Szakítás az orosz vonallal Ebben az időszakban Ho­reftosz Kristóf és családja már feltűnő és irigyelt jómódban élt, melynek híre eljuthatott a fővárosba is. 1997-ben Berki Feriz egyházában felmérést készíttetett az ingatlanokról, ekkor derült ki, hogy Szente­sen nem minden az adminiszt­ratúra vezetőjének elképzelé­sei szerint alakul. Ugyancsak a '97-es évben született egy új alapszabálya a Magyar Ortodox Adminisztra­túrának, mely Horeftosz Kris­tóf értelmezése szerint végle­gesítette volna a magyar orto­dox közösségeknek az orosz egyházhoz való tartozását, ezt a szentesi parókus nem írta alá. (Hét évvel a rendszervál­tás után az új alapszabály po­litikai szempontból valóban nem látszott időszerűnek.) Berki Feriz arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy 1997 au­gusztusában Horeftosz Kris­tófkötelezte magát arra, hogy az egyházi ingatlanokat men­tesíti a banki jelzálog alól, amit meg is tett, egy hónapos késés­sel, de mint kiderült - állítja Feriz atya - újabb bankköl­csönök igénybevételével. De­cember 31 -én Berki Feriz el­határozta az egyházfegyelmi eljárás megindítását Horeftosz Kristóf ellen. (Érdekes, de nem túlértékelendő momentum, hogy Feriz atya az egyháza számára fontos dolgokat rend­szerint az év utolsó napján kezdeményezi.) 1998. február 11-én a Ber­linben székelő Feofán érsek, a magyar ortodox esperesség kormányzó főpapja eltiltotta Horeftosz Kristófot a lelki­pásztori tevékenységtől min­daddig, míg teljes bűnbána­tot nem gyakorol. Indokolásá­ban a kánonjogra hivatkozott, mely szerint egyházi szolgá­latot teljesítő személy nem folytathat üzleti tevékenysé­get. Néhány hónap múlva Fe­ofán atya kötelezte a szentesi parókust az egyházi vagyon visszaszolgáltatására, aki en­nek nem tett eleget. Ősszel pedig Horeftosz Kristóf kéré­sére elbocsátotta őt a szolgá­latból a papi rang megtartása mellett. Kérdésünkre, mely szerint mennyi ma a hivatalo­san megszerzett jövedelme, fizetése általában egy ortodox parókusnak, Berki Feriz így válaszolt: körülbelül ötven­A vég kezdete Új kormány került az or­szág élére 1998-ban. Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházügyekben illetékes ál­lamtitkára üdvözlő levelet in­tézett október 14-i keltezés­sel Bartholomeosz konstanti­nápolyi pátriárkához, s a leve­let Horeftosz Kristófnak és fi­ainak kellett volna a távoli földre személyesen elvinni­ük. A szentesi parókus amíg szabadlábon volt, több ízben hangoztatta, milyen sokat kö­szönhet Berki Feriznek, akit atyjaként tisztelt, de - ahogy a történetből kiderül - vele is dacolt. Nem akarta a szen­tesi, a karcagi és a kecskemé­ti templomokat végérvénye­sen az orosz ortodoxia fenn­hatósága alatt tudni, hanem azon munkálkodott, hogy azok visszakerüljenek erede­ti történelmi állapotukba, a konstantinápolyi patriarchá­tus fennhatósága alá. Horeftosz Kristóf és fiai már utazni készültek, amikor megérkezett Berki Feriz felje­lentése a Csongrád megyei kapitányságra a fenti bűncse­lekmények miatt. Berki Feriz lapunknak úgy nyilatkozott, nem tűrhette tovább, hiszen más egyházak képviselői már azt hihették volna, együttmű­ködik Horeftosszal. Elhibázott időpont 1999. január 27-én kelt az a levél, melyben az alföldi or­todox hívők a konstantinápo­lyi jurisdikcióba kérik felvé­telüket. Kérésük meghallga­tásra talált, s a magyarorszá­gi exarchátus bécsi metropo­litája, Michail érsek oltalma alá vette az egyházközsége­ket - e szervezeti rendszeren belül állt vissza a történelmi tradíció. Az exarchátust a budapes­ti cégbíróság 1995-ben ismer­te el hivatalosan. Tehát a ma­gyar ortodox hívőknek és Ho­reftosz Kristófnak már négy évvel korábban módjuk lett volna, hogy megvalósítsák szándékukat. Ebben az idő­szakban Horeftosz Kristóf kö­rül már csak bonyolódtak az ügyek. Egy szentesi ortodox hívő, ki a lelkiismereti és vallássza­badságra hivatkozva nevének elhallgatását kérte, furfangos, megkent ürgének nevezte a parókust, akinek liturgiáira már évek óta nem járt el, mert a papi hivatással összeegyez­tethetetlennek tartotta a gö­rög férfi életmódját. Ezért ő és mások levelet írtak Berki Fe­riznek, a helyzet megváltozá­sát remélve, ő pedig kinevez­te a szentesi egyházközösség élére a szegedi dr. Imrényi Ti­bort. Horeftosz Kristóf sze­rint - a Legfelsőbb Bíróság számára megfogalmazott fe­lülvizsgálati kérelmében han­goztatta - a híveket megté­vesztették, akik erről neki írás­ban nyilatkoztak. Ma sem tud dr. Imrényi Tibor bejutni a szentesi templomba, mert an­nak kulcsait nem kapja meg. Vitatott kérdés, tulajdonkép­pen ki is a parókus Szente­sen, s van-e egyáltalán... Két évvel ezelőtt a lelkészi teendőkkel Michail metropo­lita Horeftosz Kristófot bízta meg. E sorok szerzőjéhez Ka­lota József érseki vikárius se­gítségével Michail metropoli­ta egy év múlva levelet jutta­tott el: „információink szerint a napokban Magyarországon járt Pável orosz püspök, aki magához hívatta Kristóf atyát és azonnali börtönt helyezett kilátásba, ha nem adja vissza az egyházközségeket Moszk­vának. Ez a kommunista idők­re emlékeztető módszer, re­méljük, már nem vezet ered­ményre..." Horeftosz Kristó­fot néhány nap múlva, 2000. április 12-én előzetes letar­tóztatásba helyezték. Blahá Gabriella Csattanós rendőri eljárás Vásárhelyen Pofon után félelem A leírás szerint hatal­mas pofont kapott egy rendőri intézkedés során a vásárhelyi G. Sándor, ami­kor barátiával, J. Ákossal, éjszakai programjukról hazatérve, a ház előtt, a gépkocsiban ülve beszél­gettek, majd onnan igazol­tatásra szólították ki őket a rendőrök. A csattanós és indokolatlan „fegyelme­zés" felháborodást és fé­lelmet keltett, a fiúk felje­lentést tettek a pofozkodó rendőr ellen a megyei ügyészségen. Még ma is fájdalmasan fog­ja az arcát G. Sándor 23 éves vásárhelyi fiatalember, amikor a néhány nappal ezelőtti, el­mondása szerint hatalmas po­fon „utóéletéről" kérdezem. De barátja, J. Ákos (24 éves fi­atalember) is zaklatottan be­szél az esetről, mondván: ha ok lett volna rá, akkor sem in­dokolt a durva eljárás, s a ház előtt megjelent három-négy rendőrautó. - Szinte fel sem tudtam fogni, mi történt ve­lünk - emlékezik vissza a kér­désemre. - Rendkívül megvi­selt, hogy, mire kiértem a la­kásból az általuk kért iratok­kal, addigra egyikük már a be­járati ajtónk előtt rángatta Sa­nyit. Fogalmam sem volt arról, mi történhetett közben, arra gondoltam, talán valami miatt elözönlik a házunkat. Még ma is az eset hatása alatt állva, megfontoltan gör­geti mondatait: - Gyakran be­szélgetünk a barátainkkal is a történtekről, és a legrosszabb, hogy általános a fiatalok kö­zött a rendőröktől való féle­lem. A pofon mindenkit felka­vart. Az ő véleményüket is képviselem azzal, hogy gyak­ran indokolatlannak tartjuk a lépten-nyomon való igazolta­tást, különösen azért, mert eb­ben a kisvárosban arcról is­mernek bennünket, tudják, hogy van személyi igazolvá­nyunk, dolgozunk a szüleink cégénél, vagy kívülálló vállal­kozónál, rendelkezünk a sze­mélygépkocsik vagy a moto­rok irataival. Ha nincs nálunk, rendkívüli a büntetés. G. Sanyi mindehhez annyit fűz hozzá: - Az lenne a célsze­rű, ha nem félni kellene a rendőröktől, hanem ők véde­nének bennünket. Ha pedig szükséges, akkor figyelmeztes­senek, de ne mindjárt bírságol­janak. Nem véletlen az sem. hogy Vásárhelyen meglehető­sen rendőrellenes a hangulat. A felpofozott fiú, G. Sándor édesanyja így vélekedett: ­Szerintem ilyen nem történhet meg, mert akkor egy fiatal nem mehet ki az utcára! Ha tényleg elkövet valamit, bün­tessék meg, jelentsék föl, de hogy pofonvágják... Mi min­dig óvtuk a fiunkat a bajtól, de hogy ráadásul igazságtalanul járjanak el vele szemben? G. Sándor édesapja, aki az eset után felhívta a városi rendőrkapitányságot, elmond­ta: - Ezek a fiúk nem követtek el bűncselekményt, nem ér­tem, hogy bánthatták, cibálhat­ták meg a fiamat. A pofon, a hatalommal való visszaélés, abszolút jogtalanság. Fölhábo­rító! Az üggyel kapcsolatban a Csongrád Megyei Főügyész­ség vezető helyettese, Pignicz­ki József kérdésünkre leszö­gezte: - Érkezett az üggyel kapcsolatban a hét végén felje­lentés, de az ügyészségi nyo­mozóhivatal ez ideig érdem­ben még nem döntött a nyo­mozás elrendeléséről, vagy hogy más intézkedést alkal­maz. Joó Erzsébet Mielőtt építene ••• MHHHrai , 4' •, ...alapozzon! WIENERBERGER Építkezők Napja ÜMPI at % < ir ím wÉÉBL Minden, amit az építőanyagokról és az építkezésről tudni érdemes. Jöjjön el a WIENERBERGER Építkezők Napjára: március 31-én szakértőink várják, akiktől min­dent megtudhat az építőanyagokról és az építkezésről, amit csak tudni lehet. Építsen a papra!

Next

/
Thumbnails
Contents