Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-27 / 72. szám

" " " • ' " ' --.--;:;. —• ' • — ——- , a ;:— # A Torony alatt A Délmagyarország melléklete a szegedi önkormányzat megbízásából A 2l-es körzet Szeged leglátványosabban fejlődő kerülete Már épül a lakópark Kézen fogva jkjagyon szubjektív jegyzetet terveztem. Arra x\ gondoltam, megírom mindazt, ami kiváltotta a balkáni apokalipszist: a Szerb Tudományos Akadémia által kiadott 1987-es MemorandumtólMilosevics despota uralmán keresztül egészen a 2000. október 6-i de­mokratikus forradalomig. Azután úgy döntöttem, a tényekről már többé-kevésbé úgyis értesült a kedves Olvasó, így hát inkább a hét végén tartott szegedi nemzetközi konferencia egy-egy mozzanatát próbálom „becserkészni" e kis írásba a saját meglátásom, megérzéseim alapján. Nos, kezdem azzal, hogy egy ilyen összejövetel színvonalát és fontosságát mi sem jelzi jobban, mint az iránta megnyilvánuló érdeklődés. Ha csak a helyi sajtó kíséri az ott történteket, az nem sok jót sejtet. Ezen a konferencián azonban több mint 40 kolléga szor­goskodott szerkesztősége képviseletében: magyarok, szerbek, macedónok, bosnyákok, albánok. Meg határon túli magyarok. Röpke számítások után leszögezhettük: tíz olyan délvidéki újságíró ténykedett a tanácskozáson, aki egy évtizeddel ezelőtt még az újvidéki és a szabadkai lapoknál, rádiónál vagy tévénél kereste kenyerét... Most diplomataként, tolmácsként, vagy aki a kaptafánál maradt, továbbra is újságíróként volt jelen a szegedi városházán. A küldöttek egymás között folytatott kommunikációját is érdekes volt megfigyelni. Tudniillik a delegátusok között olyanok is ültek, akik anno, mondjuk 1990-ben, még az egységes Jugoszláviát képviselték, ma viszont már új hazájukat: Macedóniát, Bosznia-Hercegovinát. Egymás mellett ültek, a szünetben beszélgettek. Hogy miről? Nyilván a közös emlékekről, azokról a régi szép időkről, amelyek - sajnos - egyhamar nem térnek vissza. De éppen azért jöttek ide Szegedre, hogy gyógyírt találjanak a 10 év alatt szerzett sebekre, újra indítsák a párbeszédet országaik között, s békét teremtsenek a térségben. Ehhez adott otthont és lehetőséget Szeged városa. Immár harmadik alkalommal. Segítséget az induláshoz, az első lépések megtételéhez. Ahhoz, hogy ismét kézen fogják egymást. Biztosított Szeged működőképessége Állami segítség nélkül A Makkoserdő soron nehéz lenne eldönteni, melyik épület nyerje a házszépségversenyt. (Fotó: Gyenes Kálmán) Szeged város köz­gyűlése, mint arról korábban hírt adtunk, közel hatmilliárdnyi hitelfelvétellel számol a 2001-2002. évre szóló költségvetésé­ben. Ekkora összeg hallatán pedig felvető­dik a kérdés: ilyen fel­tételek mellett képes lesz-e a város vala­mennyi kötelező és önként vállalt felada­tát ellátni? Netán szóba kerülhet a forráshiányos önkormány­zatoknak évente odaítél­hető (úgynevezett önhikis) állami támogatás igénylé­se? Szeged ugyanis eddig büszke lehetett arra, hogy nem kényszerült ilyen se­gítség igénybevételére. Miután az elkövetke­zendő hetekben várhatóan a megye több települése benyújtja majd kérelmét az önhibájukon kívül hát­rányos pénzügyi helyzet­ben lévő önkormányzatok­nak adható állami támoga­tásra, dr. Mezey Róbert jegyzőtől érdeklődtünk: Szeged latolgatja-e a lépés megtételét? Szeged költségvetési hiánya tagadhatatlan tény, szögezte le a jegyző. Ugyanakkor - hangsú­lyozta - ez nem vesz­Munkatársunktól A gyermekbetegségek te­rén elért eredményekről szá­molnak be szakemberek azon a tudományos ülésen, amelyet ma délután fél há­romkor tartanak a Szegedi Akadémiai Bizottság szék­házában. A tanácskozáson részt vesznek többek között a Szegedi Tudományegyetem élyezteti a város működte­tését. Biztosított az intéz­mények fenntartásának, il­letve az egyéb, az önkor­mányzati törvényben meg­határozott kötelező fel­adatok ellátásának pénz­ügyi fedezete. Ezért fel sem merült az „önhikis" pályázaton való részvétel. Természetesen, mint megyeszékhely, me­gyei jogú város is kérhet­nék az állami segítséget, de szerencsére nem adot­tak ennek feltételei. Erre a keretre azon ön­kormányzatok jelenthetik be igényüket, amelyek a normatív támogatáson túl, a saját források maximális feltárása és a kiadások le­hetséges csökkentése mel­lett sem képesek eleget tenni a törvényben előírt kötelezettségeiknek. Szegeden viszont nincs ilyen gond, hiszen a város például 1,3 milliárd forin­tot fordít önként vállalt feladatok finanszírozásá­ra. Ha mégis, bármilyen okból felmerülne a város működtetését ténylegesen veszélyeztető körülmény, akkor az önkormányzat azt képes lenne különböző pénzeszközök átcsoporto­sításával megoldani. N. R. J. Gyermekgyógyászati Klini­ka, a hódmezővásárhelyi Er­zsébet Kórház, a Heim Pál, illetve a Budai Gyermekkór­ház munkatársai. Az ülésen szó lesz egye­bek mellett a szocializációs hátrányok hormonkezeléssel elérthető mérsékléséről, a molekuláris genetika utóbbi tíz évben elért eredményei­ről. Szeged választói kerü­leteit bemutatató soroza­tunkban ma Északi-város­ba és Uj-Rókusra, vagyis a 2l-es körzetbe látoga­tunk. Dobó János képvise­lő mondja el, mit tehet a város vezetése annak ér­dekében, hogy még szebb legyen Csongrád megye székhelyének talán leg­gyorsabban átformálódó körzete, s szó esik arról is, jut-e pénz a hatalmas for­galmat levezénylő utak átépítésére? Néhány évvel ezelőtt ugyan kinek is jutott volna eszébe, hogy Szeged 2l-es számmal jelölt választói körzetébe men­jen bámészkodni. A városhá­zi földrajzban járatosak annyit persze tudtak, hogy a 2 l -esben található Északi városrész egyik fele (még pedig az, ame­lyiket I/A ütem néven anya­könyveztek, több mint húsz évvel ezelőtt), itt lelhetik föl az Uj-Rókus D-és ütemében épült házakat, s ebben a választói kerületben találtatik a világ leglaposabb hegye, a Francia­högy. No, de mi néznivaló le­hetne két paneldzsungelen? Nem is beszélve ama bizo­nyos Franciahögyről, amely­nek bozótosában leginkább csak a világ elől bujkálok érez­ték jól magukat. Míg a szintén e körzethez tartozó, feldúlt öreg-rókusi temetőt leginkább csak a bűnözők után kutató rendőrök keresték fel. Túl sok a beton A panelvilág az évek során nem sokat szépült a 2l-es vá­lasztói kerületében sem. Ám ma már turisták is (kéretik most a bevásárlásra szakoso­dott vándorokra gondolniÖ) láthatják: Szegednek ez a vi­déke nagy eséllyel indulhat­na a város leggyorsabban fej­lődő kerülete címéért. - Választó kerületem, vagy­is az a terület, amely a Róku­si körút, Csongrádi sugárút, Makkoserdő sor, Körtöltés ut­ca között található, valóban nagy átalakuláson ment át az elmúlt években. Egy azonban változatlan: az itt élő 7500 sze­gedi döntő többsége, mond­hatnám 99 százaléka ma is pa­nelokban lakik. Éppen ezért azt javaslom, vegyük számba előbb az északi-városiak, és az új-rókusiak örömeit, gond­jait - ajánlotta Dobó János vá­rosházi szenátor, beszélgeté­sünk elején. - Ha valaki a Csongrádi su­gárút felől lépi át a 2l-es kör­zet határát, a '70-es évek végén épített, szürke panelokkal szembesülhet. Amikor ezeket a házakat emelték, még csak egy cél vezérelte a városve­zetést: minél több lakást ad­Munkatársunktól Vajdasági beindulás cím­mel nagyszabású kulturális rendezvényt tartanak március 29-én, csütörtökön, este 6 óra­kor a budapesti Márton Áron szakkollégiumban. Az est be­szélgetéssel indul, melynek fő­szereplője Tolnai Ottó palicsi költő, akit a Nemzeti, kultu­rális, tradicionális gyökerek hassanak át, „a tervek szerint", így aztán túl sok betontömböt zsúfoltak be a rókusi temető és a Csongrádi sugárút közötti hektárokra, s alig maradt hely parkolók és garázsok építésé­re. Most azon fáradoznak az itt élők, hogy megóvják kicsiny­ke zöld területeiket a mind na­gyobb forgalomtól. Emellett nagyon szeretnénk, ha meg­kezdődne a Kodály tér szépí­tése is, ahol megérett már a játszótér is a felújítására. Nagy gondunk még a panelek örege­dése. A betontömböket ugyan nem fenyegeti veszély, de an­nál inkább elhasználódnak a gépészeti berendezések, a cső­rendszerek. Ezért jó lenne azt elérni, hogy ez a városrész va­lahogy bekapcsolódhassák egy olyan panelfelújítási program­ba, amelynek keretében kü­lönböző pénzekkel lehetne se­gíteni a társasházak tulajdo­nosait. Sajnos egy komplett házrekonstrukció nagyon drá­ga (az 1998-ban felújított, Csongrádi sugárút 78. szám alatti, önkormányzati tulajdo­nú ház példáján láthattuk: a költség lakásonként eléri az 1 millió forintot!), de valamit mégis tenni kell. Ugyanis ha csak sajnálkozunk a panelok amortizálódása miatt, tíz-húsz év múlva csupán romos, le­pusztult épületeket láthatunk ezen a környéken - vázolt fel, nem éppen szívderítő jövőké­pet Dobó képviselő. Parkokra költött forintok - Panelos vidék Uj-Rókus 2l-es körzethez tartozó sze­lete is, ám a tájkép itt már sok­megőrzése és táplálása elne­vezésű témával kapcsolatosan kérdeznek majd a résztvevők. Ezt követően este 7 órakor kez­dődik a szabadkai Kosztolá­nyi Dezső Színház Tavli című kamara előadása, majd egy órával később megnyitják Sin kai inkább szemnek tetsző ­folytatta választó kerületének bemutatását Dobó János. - A hatalmas postatorony árnyé­kában cseréptetős, színezett házak már a panelkorszak vé­gén épültek, több helyet en­gedélyeztek a tervezők a par­koknak, csupán a fásítás ma­radt el. Ezért aztán igyekszem jómagam is minél több pénzt szerezni fásításra, parkosítás­ra, és egy új játszótér építésé­re. Messze járnék az igazság­tól, ha azt mondanám, hogy Uj-Rókuson az árnyékos lom­bok hiánya miatt panaszkod­tak a legtöbben az elmúlt évek­ben. Mert van nekünk egy ma már elképesztően nagy forga­lommal terhelt Rókusi köru­tunk is, ahol nem kis merész­ség szükségeltetett a gyalogos átkeléshez. Ám ez a helyzet mára már megváltozott, a kö­zelmúltban befejezett „lámpá­sítást" a kezdeti idegenkedés után a lakók döntő többsége el­fogadta. Ha pedig idén meg­kapja az új burkolatot a kö­rút, már az autósoknak sem kell járműveiket a kátyúktól félteniük. De hadd szolgáljak még egy jó hírrel: pályázati pénzekből tovább korszerűsít­hető a lámparendszer - a tö­megközlekedésijárművek ér­kezést érzékelő műszereknek köszönhetően egy-egy busz, troli is gyorsabban végiggu­rulhat majd Rókus körútján ­szólt a közeli jövő beruházá­sairól Dobó János. S most kínálok magyará­zatot arra, miért is írtam e cikk bevezetőjében bámészkodás­ról, a 2l-es körzetbe látogatók­ról. Mert az valóban igaz ­pár éve csak az kereste fel a kovics Ede, milosevói szárma­zású festő műveinek kiállítását. A rendezvényen csaknem kétórás vitaműsort szerveznek - politikáról, gazdaságról. A vitában részt vesz Kasza Jó­zsef, a Vajdasági Magyar Szö­vetség elnöke, Ispánovics Ist­Franciahögyet, aki már vég­képp nem tudott menekülni efféle kötelezettség alól. Ám napjainkban eme bizonyos Franciahögy Szeged egyik leg­látogatottabb pontjává vált. Nem véletlenül. A bozótos ős­erdőt kiirtották, a hepehupás talajt hatalmas munkagépek elegyengették, sőt néhány éve hónapok alatt fejépült ide a város egyik legnagyobb szu­permarketje, a Tesco, ahol napjainkban ezrek és ezrek tö­mik meg áruval a bevásárlóko­csijaikat. Telt ház az utakon - A Tesco valóban nagy tö­megeket vonz, s emiatt az áru­ház közvetlen közelében élők nem is mindig a dicséret hang­ján beszélnek a szupermarket­ről. Azért panaszkodnak leg­inkább, mert a hatalmas forga­lom miatt néha közlekedési káosz alakul ki, a rendezvé­nyek ideje alatt pedig a zaj­szint is jócskán megnő. Ép­pen ezért gyakran tárgyalok a Tesco vezetésével a gondok megoldásáról. Reményeim szerint hamarosan kialakítha­tó lesz egy olyan rend a kör­nyéken, amit már elfogadható­nak tartanak a lakók is ­mondta Dobó képviselő. Hát bizony nem lesz könnyű dolga a képviselőnek, ha a 2l-es körzet útjain szeret­ne rendet tenni, hiszen ma már több száz iskolás siet errefelé nap mint nap a város egyik legszebb középiskolájába, a piarista gimnáziumba (amely­nek szomszédságában temp­lom is épül), s ott is egymás ván, Szabadka polgármestere, Emir Jasarevics, a G-l7 elne­vezésű politikai csoportosulás jogásza, Csáky Mihály, az új­vidéki Neoplanta Investment nemzetközi befektetési taná­csadó cég igazgatója, Gregor Mayer, osztrák Jugoszlávia­sárhányóját érik szinte az autók, ahol néhány éve még legfeljebb egy-két békésen po­roszkáló lovas kocsi gurult el a házak előtt. A Makkoserdő soron és a Körtöltés utcában is ráférne egy kis szélesítés az úttestre, hiszen ez a környék nem lesz csendesebb a jövő­ben sem. Már csak azért sem, mert a Franciahögynek ezen a részén zajlik Szeged jelenleg legnagyobb lakásépítési beru­házása - lakópark házait falaz­zák a rókusi temető helyén. Dobó János megnyugtatott: az utak szélesítését tervezi a ön­kormányzat, s remélhetőleg hamarosan pénz is lesz arra, hogy nagyobb aszfaltcsík szol­gálja az autókat. A 2l-es kerület képviselő­je elmondta: bár a rohamosan növekvő forgalom levezénylé­se valóban nem kis fejtörést okoz, de akad még egy hason­lóan nagy gond a Franciahögy körzetében. Uj-Rókus és az épülő lakópark között ugyan­is találtatik egy olyan terület, amely legalább száz tulajdo­nos kezében van, viszont kö­zöttük nagyon kevés az, aki gondozza is ingatlanát. A vá­ros egyelőre csak annyit te­het, hogy sürgeti a gazdákat, saját költségükre kezdjék meg végre a gaztalanítást. Ezeket a felszólító leveleket hamaro­san postázzák is - mondta Do­bó szenátor mert az mégis­csak tűrhetetlen, hogy Szeged egyik legdinamikusabban fej­lődő szegletében áttekinthe­tetlen bozótos vonzza a tör­vényekkel mit sem törődő sze­métlerakókat. Bátyi Zoltán szakértő. A továbbiakban nép­és szórakoztató zene lesz mű­soron, s ebben fellép a csókái Borsi Ferenc és a Hajnalkötö­ző együttes, a belgrádi Boban Markovics és zenekara, Via­tov András lemezlovas, a ze­nét pedig Csordás Árpád és Szloboda Gábor válogatásá­ban hallhatják majd a részt­vevők. Gyermek­egészségről Vajdasági beindulás

Next

/
Thumbnails
Contents