Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-27 / 72. szám

KEDD, 2001. MÁRCIUS 27. SZEGED 5 Kicsi és lelakott az öltöző az Ady téren. Vajon az új milyen lesz? (Fotó: Miskolczi Róbert) Pályák és termek JATE: bitumenes és salakos kispálya (l-l), salakos teniszpálya (8), salakos röplabdapálya, salakos lábteniszpálya, 300 méteres salakos futópálya, konditerem, tornaterem, asztalitenisz barakterem, bitumenes kosárlabdapáiya (l-l), öltözők (11); SZOTE: salakos teniszpálya (5), bitumenes kosárlabdapálya (2), bitumenes kézilabdapálya (3), öltözők (2); SZÉF: tornaterem (1), öltözők (2); JGYTK: sportcsarnok, bitumenes pálya, konditerem, 300 méteres futópálya (és ugrópályák), füves, kis labdarúgópálya (l-l), öltözők (6); MFK (Hódmezővásárhely): kis tornaterem, bitumenes kézilabdapálya, konditerem (l-l), öltözők (2). bérleti díjat kérjenek. Pénz tehát nincs, és ez meglátszik a legtöbb létesítmény állapotán. Pedig a létesítményhiány előbb-utóbb csökkenteni fogja az egyetem vonzerejét a hallgatók körében. Aggodalomra ad okot, hogy nem lehet pontosan tudni, a volt Kossuth laktanyában mikor és milyen létesítményeket alakítanak ki az Ady téri tornatermek és sportpályák kiváltására, melyeket az új tanulmányi központ szorít majd ki jelenlegi helyükről. A laktanyai beruházásra és az átköltözésre együttesen 180 millió forint áll rendelkezésre, holott Szabó József szerint legalább 600 millióra lenne szükség, így a jelenlegi, Ady téri körülményekhez és a laktanyára vonatkozó eredeti, elfogadott tervekhez képest is visszalépést jelent az, ami a legújabb elképzelésekben szerepel. Eszerint nem 200, csak 60-80 négyzetméteres konditermet építenének, a kispályákon nem lenne világítás, nem lenne röplabda-, kosárlabda- és futópálya, ping-pong terem, szertár, Vinklerkönyvbemutató Munkatársunktól Március 28-án, szerdán 16 órakor a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtárban mutatják be Muladi Brigitta: Vinkler László és Szuromi Pál: Vinkler László írásai című könyvét. Bevezetőt mond: Szilágyi Tibor színművész. Ugyanezen a napon 17.30-tól a kecskeméti Mártoníi Galériában Szilágyi Tibor nyitja meg az 1980-ban elhunyt szegedi festőművész alkotásaiból készült Antik motívumok című kiállítást. A műveket Turai G. Kamill művészetfilozófus méltatja. Melis György 77 évesen is énekel Az örök Tiborc A jelenlegi sportlétesítmények korszerűtlenek, lelakottak, számukat és állapotukat tekintve az SZTE az ország legroszszabb helyzetben levő felsőoktatási intézménye. Fejlesztés évtizedek óta nem volt, azállagmegóvásban is csak tűzoltómunka folyik. Nem lehet pontosan tudni, milyen pályák és tornatermek épülnek majd a volt Kossuth laktanyában az Ady téri sportlétesítmények kiváltására, és az átmeneti helyzet miatt nem kezdődött el az egységes egyetemi sportközpont kialakítása sem. A szegedi egyetemi testnevelés és sport jövőjével kapcsolatban egyelőre több a kérdőjel, mint a biztos, pláne bíztató döntés, úgy az anyagi, mint a szervezeti kérdésekben - mondja Szabó József, a volt JATE-karok testnevelési tanszékének vezetője. Ami a pénzügyeket illeti: az egyetem és a karok szűkös anyagi helyzete miatt sem a jelenlegi létesítmények állagmegóvására, sem fejlesztésre nincs fedezet. A dologi kiadásokra korábban igénybe vett pályázati források megszűntek, a sportminisztérium létesítménypályázatán pedig a város által elnyert jelentős összegek miatt az egyetem aligha indulhat jó eséllyel. Nem jelent komoly többletforrást a létesítmények külső hasznosításából származó bevétel sem. Egyrészt, mert a sportpályákat és tornatermeket elsősorban az egyetem polgárai használják, ezért a tarifák elmaradnak a piaci áraktól, de a létesítmények állapota sem teszi lehetővé, hogy a külső használóktól magasabb műhely, raktár és géptároló, tanári öltöző és zuhanyzó sem, igaz gazdagodna az intézmény egy közepes méretű tornateremmel. Szabó József a többszöri határidő-módosítás miatt már nem mer jóslatokba bocsátkozni arról, mikor költözhet át a tanszék a Kossuth laktanyába. A bizonytalan és átmeneti helyzet miatt nem kezdődött el az egységes egyetemi sportközpont kialakítása sem. Pedig az erre vonatkozó terveket már 1995 októberében megfogalmazták, 1999 márciusában a Szegedi Felsőoktatási Szövetség, 2000 májusában pedig az egységes Szegedi Tudományegyetem illetékes bizottságai is jóváhagyták. Eszerint 2001. július 1-től már egyetlen intézménynek kellene irányítania, szerveznie és felügyelnie az egyetemi testnevelést és sportot. A jelenlegi helyzetben azonban nem látták célszerűnek a változtatást, ezért közps programok meghirdetésére korlátozódik a testnevelési tanszékek „integrációja". Sportlétesítményeivel és ha vannak - bevételeivel azonban mindegyik kar illetve volt egyetem maga gazdálkodik. Szabó József szerint a sport és testnevelés integrációja egyébként sem lesz könnyű, mert, mint minden változtatás, ez is érdekeket sérthet. Az egyes karok nagyon eltérő adottságokkal rendelkeznek, és nem látható világosan, ki mit nyerne és veszítene egy esetleges összevonás során. Az viszont biztos: a hallgatók csak nyernének, ha közösen használhatnák az összes rendelkezésre álló létesítményt, és így a jelenlegi kari programoknál lényegesen gazdagabb kínálatból választhatnának. Keczer Gabriella Élő színháztörténeti legenda és biológiai csoda a 77 évesen is éneklő Melis György. A Kossuth-díjas baritonistát aki 1949 óta a Magyar Állami Operaház tagja mostanában többször is hallhatta a szegedi közönség: ősszel a Dankógálán nótázott, legutóbb pedig az Opera Stagione ünnepi Bánk bán előadásán régi nagy szerepét, Tiborcot énekelve aratott sikert. - Tiborc szerepe ugyanúgy összefonódott az ön nevével, mint Bánk báné Simándy Józsefével. Tudja, hogy hányszor énekelte? - Amíg az Operaházban harmincöt éven át aktív voltam, pontosan tudtam, hogy melyik szerepemnél hányadiknál tartok, mert évi hatvan fellépésre szólt a szerződésünk, aminél általában többet énekeltem, ezért számon kellett tartanom minden előadást. Volt erre a célra egy könyvünk, amelybe nemcsak a szerepeket írtuk be, hanem a partnerek nevét is. Tanulságos lenne belelapozni, kiderülne belőle, hány világsztár vendégszerepelt akkoriban az Operaházban. - Ha összeállíthatna egy képzeletbeli Bánk bán szereposztást, kik lennének a partnerei? - Amikor hatvanéves lettem, eldöntöttem, ha tisztes öregkórt élek meg, nem esek abba a hibába, hogy mindig azt fújom: bezzeg, a régi nagy énekesek, milyen jók voltak. Ma is vannak fantasztikus énekeseink csak épp külföldön dolgoznak. Ugyanis Hegyeshalomtól nyugatra húsz-harmincszorosát keresik a hazai fizetésüknek. Visszatérve a kérdésére, természetesen a Szegedről indult Simándy József lenne Bánk. Rengeteg darabban játszhattam vele, ami azért is óriási szerencse, mert nemcsak fantasztikus hangi adottságokkal rendelkezett, hanem a világon kevés tenoristának volt az övéhez hasonló énektechnikája. Ezen a téren tőle tanultam a legtöbbet. Melindának Osváth Júliát kérném, Gertrudis pedig a hatalmas hangú Delly Rózsi lenne. Petúrnak az őserejű Fodor Jánost hívnám, aki ha nem olyan zavaros időkben él, a világ legnagyobb Wagner-énekesei között jegyezték volna. - Ma is gyakran hallom az idősebbektől emlegetni, milyen nagyszerű volt a Dóm téren Háry Jánosként és Cigánybáróban Zsupán szerepében... - Szegeden járva mindig elszorul a torkom, mert a legszebb nyaraimat itt töltöttem. Akkoriban még a hétezer főt befogadó régi nagy nézőtér állt. Emlékszem, Szinetár Miklós 1966-os tüneményes Háry János-produkciójára Kodály Zoltán is eljött. Nagyszerű gárdát hoztak össze, a császárnét például Dayka Margit, Napóleont Bodrogi Gyuszi játszotta. - Mi a titka? Hogy őrizte meg a hangját? - Meg kell tanulni a helyeS énektechnikát, okosan kell szerepet vállalni, és ami a legfontosabb: erre a pályára születni kell. - Hogyan látja az opera lehetőségeit? - Az operával nagy bajok vannak. Tévét általában nem nézek, de Vágó István műsorát, a Legyen ön is milliomost! szoktam. Kétségbeejtő, hogy intelligens emberek milyen alapvető dolgokat nem tudnak. Múltkor egy kulturált hölgy azon vérzett el, hogy fogalma sem volt, melyik operában van a Tisza-parti jelenet. Tehát nem ismeri a Bánk bánt. Ma, amikor a pénz az Isten, az emberek csak az után loholnak. Beszélgettem néhány éve az Operaházban Sütő Andrással, aki bölcsen azt mondta: egy nemzedéknek kell elmennie, hogy minden letisztuljon. Hollósi Zsolt Melis György: Szegeden járva mindig elszorul a torkom, mert a legszebb nyaraimat itt töltöttem. (Fotó: Hollósi Zsolt) Szerdán csendesen tetőzik a Tisza Lassú víz a töltések között Nincs még nagy víz, de a gumicsizma a kényelmes viselet az ártérben. (Fotó: Miskolczi Róbert) Két nappal azelőtt, hogy a Tisza elérné Szegednél a szakemberek által előrejelzett legmagasabb vízszintjét, teljes a nyugalom a töltések hosszan kígyózó dombjai között. A Sárga üdülőtelepen üzemelő vendéglőkhöz a szódáskocsi is menetrendszerűen fut be, víz még csak a csatornák öbleiben csillog. Az alacsonyabban fekvő Tiszavirág üdülőtelepre azonban már beköszönt a Tisza. Van, aki biciklivel próbál bejutni a száraz utcákba, más gumicsizmával próbálkozik a strandnál, de félúton visszafordul: a csizmaszárban már lötyög a víz. A gátőrház felől azonban még száraz lábbal be lehet egyensúlyozni az útra a téglatörmeléken. Rosta Mihály bácsi is ezen az úton jön, vele még ilyenkor is lehet találkozni az üdülők között, minden nap itt van, megetetni Förgeteget, a cicát, és leolvasni a vízmércét. „Tegnap 616 centinél lötyögött ilyenkor a víz, ma 633-nál" - mondja Miska bácsi, aki szerint még legalább fél métert emelkedik majd a víz szintje, mire tetőzik a Tisza. A vízügy szakemberei 608 centiméter mértek-„hivatalosan" tegnap délután, ez reggel óta hét centiméteres emelkedést jelez. Ez a Maroson lefolyó árhullám lassulásának is betudható. Mindszentnél 672 centimétert regisztráltak, és Szolnoknál további egy centis emelkedést jelentettek. Az Ativizig ügyeletén megerősítették a korábbi előrejelzést: Szegednél holnap, azai szerdán, várhatóan 630-as vízállással tetőzik a Tisza. Kedvező fejlemény, hogy a meteorológiai szolgálat előrejelzésével ellentétben eddig nem hullot jelentős mennyiségű csapadék a Felső-Tiszán, így nem kell újabb árhullámokra számítani. A szakemberek az idő múlásával egyre nagyobb bizonyossággal állítják: még elsőfokú készültséget sem kell elrendelni Szegednél. Az Ativizig területén egyébként öt szakaszon van elsőfokú készültség, a védekezésben tegnap 101-en vettek részt. A viszonylag alacsony tetőzés ellenére azonban számítani kell az árhullám lassú levonulására. Minden esély megvan arra, hogy akár két hétnél tovább is víz alatt lesz majd a szegedi rakpart. Kéri Barnabás KAMARAKONCERT. Ma 19.30-tól az SZTE Konzervatóriumának nagytermében a Filharmónia Kht. kamarabérleti D-sorozatában Weninger Richárd vezényletével a Weiner Kamarazenekar ad koncertet. A műsoron J. S. Bach d-moll kettősversenye, Mozart Oboaversenye és Weiner Leó Pasztorál, fantázia és fúga című darabja szerepel. A két szólista: S. Dobos Márta hegedűművész, a zenekar koncertmestere, a szegedi konzervatórium tanára és a Párizsban élő Hadady László oboaművész, aki a világhírű francia komponista és karmester Pierre Boulez zenekarának első oboistája és a párizsi Conservatoire tanára. KÓRUSPÓDIUM. Ma 18 órakor a Bartók Béla Művelődési Központban (Vörösmarty u. 3.) fellép az Alsóvárosi Általános Iskola Énekkara (karnagy: Tóth Eva és Lázárné Tóth Klára), a Gedói Általános Iskola Énekkara (karnagy: dr. Kissné Szamosközi Brigitta) és a Napos Úti Általános Iskola Énekkara (karnagy: Pávó Ibolya). Műsoron szerepelnek többek között Mozart, Schubert, Bach művei és nevető kánonok. HÚSVÉTRÓL A KÁVÉHÁZBAN. A Millenniumi Kávéház (Szeged, Dugonics tér 12.) mai vendége Molnár V. József. A néprajzos előadásából többet tudhatunk meg a húsvétról. A 17.30-kor kezdődő rendezvényre a belépés díjtalan. TESTÜLETI ÜLÉS. A tavalyi költségvetési rendelet végrehajtását és a zárszámadási rendelet megalkotását tárgyalja Baks község képviselőtestülete a szerdán sorra kerülő ülésén. Bizonytalan az egyetemi sport jövője Piaci alapon nem megy